Kelet-Magyarország, 1998. november (55. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-07 / 261. szám

1998. november 7., szombat A HIT VlUGA 18. oldal Vendégek Hollandiából Bodnár István Holland zászló lengett a múlt héten a nagyhalászi református plébánián. Nem véletlenül, ugyanis népes hol­land társaság vendégeskedett közel egy hétig a szabolcsi településen. A kapcsolat még valamikor hat évvel ez­előtt kezdődött, amikor Reewijk városká­ból egy küldöttség látogatott meg több ma­gyar várost, községet. így jutattok el Nagy­halászba, amely annyira megtetszett a ven­dégeknek, hogy testvérgyülekezeti kapcso­latot kötöttek. A látogatók jól érezték magukat, gazdag programban volt részük. Napközben meg­látogatták az iskolát, ahol rendhagyó órán vettek részt, kirándulásokra vitték el őket, esténként pedig evangéliumi foglalkozás­ban volt részük a templomban. A kompá­nia eljutott a Hortobágyra és Tokajba is — számolt be Végh Miklós, református lelkész a hét eseményeiről. Joop Vermelilent, a csoport vezetője el­mondta: közismert a hollandok karitatív tevékenysége, már az első világháború után vendégül láttak magyar gyerekeket Mostanában például a berkeszi nevelőott­honból indulnak útnak nyaranta Hollandi­ába vakációzni. A segítőszándéknak régeb­bi gyökerei vannak, hiszen már 1585-ben hollandok menekítettek meg 24 magyar lel­kipásztort. C\ Hálaadó Demecserben Október 25-én vasárnap délután há­laadó istentiszteletre hívogatott a de- mecseri református templom harang­ja. A zsúfolásig megtelt templomban ifj. dr. Fekete Károly, a Debreceni Hittudományi Egyetem rektora hir­dette az igét. Bodnár Péter helybeli református lelki­pásztor beszámolójában megemlékezett a 15 évi demecseri szolgálatáról. Megköszön­te Istennek azt, hogy erőt adott neki és feleségének (mindketten lelkészek), hogy együtt végezhették gyülekezetépítő szolgá­latukat. Visszatekintett a megtett útra, an­nak nehézségeire és örömeire. Beszámolt a közel négymillió forintos költséggel elké­szült új gyülekezeti ház építéséről. Köszö­netét mondott azoknak, akik mintegy 1,5 millió forintos szeretetmunkát végeztek. A jelenlévő lelkészek egy-egy igével mondtak áldást az ünneplő gyülekezetre. A köszön­tések sorát ifj. dr. Fekete Károly kezdte, aki a Debreceni Református Kollégium Igazgatótanácsának elnökeként is szólt. Azután Csiszár Ákos, a Szabolcs-Beregi Egyházmegye esperese mondott köszön­tést. A helyi görögkatolikus egyház jókí­vánságait Tóth Elek parókus tolmácsolta. A Titus Hitéleti Alapítvány alelnöke, Ősz András megköszönte a gyülekezet lelki- pásztorának az alapítvány elnökeként vég­zett munkáját. Dr. Makrai Tibor mátészal­kai belgyógyász adjunktus, a Biblia Szövet­ség tanácsának tagja a szövetség és a barát köszöntését hozta. A helyi tanintézetek ne­vében Kaskó Sándorné gimnáziumi igazga­tó szólt. A család köszöntését Bíró Imréné adta át. A gyülekezet áldáskívánását és ajándé­kát Mikó Sándor főgondnok, Enyedi Imré­né presbiteri jegyző és Dajka Lászlóné dia­kónus nyújtotta át. Az istentisztelet végez­tével a gyülekezet átvonult az új gyüleke­zeti ház elé, ahol Horváth Géza nagyvarsá­nyi lelkész igei köszöntését és áldásmondá­sát hallgatták meg. A hálaadó alkalmat Bodnár Máté 8. osztályos tanuló trombita­szólója tette még emlékezetesebbé. Az ün­nepség után a vendégek az általános iskola ebédlőjében szeretetvendégségen voltak együtt Idén első alkalommal egy személyes mozzanattal egészült ki az ünnepi szentmise. A hely- nök atya kiszólította azokat, akik a templom védőszentjének nevét viselik. Megható volt látni, amikor a Vendelek az oltár elé álltak, akiket a főcelebráns me­leg szavakkal köszöntött, majd ünnepélyesen megáldotta, a plé­bános atya pedig egy szentkép­pel megajándékozta őket. A him­nuszok felhangzásával zárult az ünnepi szentmise. Az óvodában pedig ebéddel vendégelték meg a vendég Vendeleket. Délután az egyházközség 1752- ben, Napomuki Szent János tisz­teletére első kőből épült templo­mát szentelte meg helynök atya, miután azt is sikerült a hívek­nek szépen rendbehozatniuk és teljesen felújítani. A vállaji egyházközség számá­ra nem fejeződött be ezzel az ün­neplés, december 6-án, vasárnap 11 órára várják Bosák Nándor püspököt, aki ünnepi szentmise keretében' fogja megáldani az addigra belülről teljesen meg­újuló templomot. S várják mind­azokat a híveket, akik osztoz­ni szeretnének örömükben, és már most külön is hívják azokat, akiket Vendelnek hívnak, s ré­szesei szeretnének lenni a jövő évi vállaji Vendel-nap örömei­nek. Juhász Imre, Nyíregyháza A nyár végén felhívás jelent meg az újságban, hogy a megyében élő Vendeleket baráti találkozásra, ismerke­désre hívják a szervezők a Szatmár szélén fekvő Vállaj- ra. Miért éppen oda? Mert ebben a faluban Szent Vendel tiszteletére épült fel 1918-ban a gyönyörű műemlék templom, amely a neo- gót és neoromán építészet stílus­jegyeivel mindig lenyűgözi az idelátogatókat. Sajnos a felhívásnak nem nagy visszhangja volt, de azok a kevesek, akik eljöttek, azt hi­szem nagyon sokáig lelkűk­ben őrzik mindazt a szépséget, amit ezen a napon Vállajon kap­tunk. A 80. születésnapját ünneplő templom az elmúlt két évben új hangosítással, a szentély korsze­rű megvilágosításával, s a temp­lom belső felújításával egyre gyönyörűbbé válik, amely Hei- delsperger István esperes, plébá­nos szervezésével, az egyházme­gye és önkormányzat segítségé­vel és nem utolsósorban a buzgó vállaji hivek őseik példáját köve­tő, nagylelkű adományából való­sulhatott meg. Ez év október 20-án is megtöl­tötték a csaknem teljesen felújí­tott templomot a Szent Vendelt tisztelő helyi és máshonnan ér­kezett hívek. Jó volt látni a kb. 450 fős hívő közösségben a gyer­A vállaji római katolikus templom mekeket, a polgármestert, a he­lyi vezetés és a tantestület tagja­it is. Tizenegy órakor harangzú­gás és a hívek buzgó énekével kí­sérve vonult be a templomba az együttmiséző papokkal Fodor András püspöki helynök. Szent­Amatőr felvétel beszédében arról szólt, hogy az istenkeresés, Isten akaratának elfogadása és beteljesítése mi­ként valósult meg Szent Vendel életében, s mit kell tennünk ah­hoz, hogy ez a mi életünkben is megvalósulhasson. Vendel-napi búcsú Vállajon Hivoaató református iskolába Szeretettel hívogatunk most indult hatosztályos gimnázi­umunkba ebben a tanévben 6. osztályt végző tanulókat. Isten iránti hálára indít bennün­ket az a tény, ahogy a kisvárdai református iskolánk az elmúlt hat év alatt újra éledt és benépe­sült. Tanítóink, tanáraink áldo­zatos, önfeláldozó munkája, és a szülök közösségének hathatós segítsége által jól nevelt, teljesít­ményképes ismeretekkel rendel­kező, testvéri közösséget alkotó osztályok alakultak ki. Már bát­ran mondhatjuk, hogy iskolánk­nak nemcsak külső képében, de belső lelkisége által is önálló ar­culata van, s méltó módon szere­pelnek tanulóink a tantárgyi versenyeken is. Az a reménysé­günk, hogy nevelésünk által is­kolánkban a keresztyén hit több­lete jelenik meg tanítványaink egyéni életében épp úgy, mint a közösségi kapcsolataikban. Ez évben fontos határállomás­hoz jutott el iskolánk. Miután a hetedik osztályhoz érkezett el az 1992/93-as tanévben kezdett első osztályunk, az volt az alapvető kérdés, hogyan folytassuk az is­kola struktúrájának továbbépíté­sét. így jutottmik arra a fontos döntésre, hogy a meglévő igények kielégítésére a hatosztályos álta­lános iskolai év után hatosztályos gimnáziumi rendben folytatjuk tovább nevelő-oktató munkánkat. Döntésünket két ok motiválta. Az egyik pedagógiai, az, hogy bár Kisvárda iskolaváros, de nincs hatosztályos gimnáziuma. Pedig erre már igény van. Sok kisvárdai diák jár távolabbi vá­rosok hatosztályos gimnáziuma­iba. Pedagógiailag jelenleg a hat- osztályos gimnázium tűnik a leg­hatékonyabbnak, különösen ott, ahol az alapozó általános iskolai tanulmányait is abban az iskolá­ban végezhette a tanuló. A má­sik ok az, hogy ebben a felsősza­bolcsi, rétközi, beregi reformá­tus térségben nincs református gimnázium. Legközelebb Debre­cenben és Sárospatakon van. Az igények felmérése után gimnáziumi nevelésünk súly­pontját a humán tárgyakra kí­vánjuk helyezni. A magyar nyelv, a történelem és az idegen nyelv (német és angol) tárgyakat fogjuk emelt óraszámban és emelt követelményszínt szerint tanítani, emelt szintű érettségire felkészíteni. Sajnos jövőre még kollégiumi elhelyezést nem tu­dunk biztosítani, de reményünk van arra, hogy Isten segít ben­nünket e kérdés megoldásában is. Ezért most elsősorban a kis­várdai és a környező falvakból bejáró tanulókat hívogatjuk. Azért, hogy az érdeklődő szülők és tanulók is betekintést nyerje­nek iskolánk életébe, és részletei­ben is beszélhessünk lehetősé­gekről, november 21-én szomba­ton 9 órától nyílt napot tartunk iskolánkban. Az érdeklődő tanu­lókat pedig november 28-án szom­baton 9 órától felvételi elbeszélge­tésre hívjuk, és egyúttal számuk­ra anyanyelvi és matematikai ve­télkedőt is szervezünk. Éles Béla, igazgató rész­program 1998. november 9-én, hét­főn, 17 órakor a Római Ka­tolikus Plébánia dísztermé­ben (Nyíregyháza, Kossuth tér 4.) Tomka Miklós pro­fesszor tart előadást Vallás és egyház a mai Magyaror­szágon témában. November 13-án pénte­ken, 19 órakor a Szt. Imre gimnázium dísztermében (Jósaváros, Ungvár sétány) Tárnái Balázs és társa ze­nés irodalmi estje A teljes­ség felé zenés kalandozás a lélek mélységeiben Weöres Sándor idegenvezetésével. December 17-én, csütör­tökön, 17 órakor a hagyo­mányossá vált karácsonyi találkozónkra várja a Ke­resztény Értelmiségiek Szö­vetsége az érdeklődőket a római katolikus plébánia dísztermébe. Öregdiák-találkozó a Szent Imre gimnáziumban A diákkörnek nemcsak a múltja és a jelene szép, hanem a jövője is nagyon biztató Se szeri, se száma a baráti köröknek, egyesületeknek, kevés azonban az olyan, amelyiknek létszáma rend­szeresen gyarapszik, látoga­tottsága évről évre nö, a ta­gok a kötelező tagdíjat sok­szorosan túlfizetik. A Szent Imre Baráti Kör ilyen, s összejövetelekre az ország legtá­volabbi pontjairól is eljárnak. Nyíregyházán volt egyszer egy királyi katolikus gimnázium (1921-48) és egy Szent Imre fiúin- temátus (1931-48), valamint van egy Szent Imre Katolikus Gim­názium és Kollégium, az előbbi­ek jogutódja (1992-től). A Szent Imre Baráti Kör a fenti intézmé­nyek öregdiákjait és tanárait gyűjti össze. Az újraalapított gimnázium igazgatója, Megyesi Mária és ta­nára Nádasy Csaba, a kör elnöke ötlete alapján 1995-ben alakult meg a kör, s készítette el alap­szabályát, jegyeztette be magát a cégbíróságon, nyitott csekk­számlát, de a formát rövidesen a tartalom is követte: a Királyi Ka­tolikus öregdiákok nagy öröm­mel találták meg egymást, ke­resztényi szeretettel borultak egymás nyakába, hisz ha osz­tálytalálkozók voltak is valahol, mindig máshol, az iskolatalálko­zó ismeretlen fogalom volt. 1996- tól már csatlakoztak az újraala­pított gimnázium frissen érettsé­gizett öregdiákjai is, s előállt az a szokatlan helyzet, hogy a leg­nagyobb szeretetben egy asztal­nál ül a nyolcvanéves királyi ka­tolikus öregdiák és a 18 éves szentimréssel, pedig az előbbi unokái már idősebbek, mint ifjú diáktársa. A kör a megállapodásnak megfelelően egy iskolai évben háromszor jön össze, először no­vember 5-én, Szent Imre napján, másodszor tavasszal, harmad­szor pedig nyáron a hagyomá­nyos kerti bográcsgulyásra. Leg­utoljára tehát tegnapelőtt jött létre a találkozó. A program — ami délig megegyezett a most ta­nuló diákokéval — 9 órakor szentmisével kezdődött a gimná­zium új és gyönyörű kápolnájá­ban. 11 órakor dr. Korzenszky Richárd tihanyi főapát plébános tartott nívós előadást, az aktuali­tásnak megfelelően Szent Imré­ről. Délután volt a kör külön ta­lálkozója. Itt dr. Bemáth Zoltán volt kir. kat.-os diák ismertette Ukrajnától a párizsi medencéig c. új könyvét. Díszvendégként az egész napi programon részt vet­tek a környék bencés öregdiák­jai Gondos Lajos szervezésében. Este hat órakor kezdődött a va­csora, amit a baráti beszélgeté­sek az éjszakába nyúlóan követ­tek. A kör összejövetelein rendsze­resen megjelennek a Kir. Kát. volt tanárai: Horváth Sándor, dr. Bánkúti Ferenc, Sipos István, Szitha Mária és lélekben Német­országból dr. Kondor József, va­lamint fiaik közül Néveri János, Petraskó Zoltán és Kaszás Ist­ván, a maguknak nemzetközi is­meretséget szerzett öregdiákok közül pedig többek között dr. Kállay Kristóf nagykövet, dr. Kartal Ernő rendfőnök. Ruttkay Amold író, Buji Ferenc gyár­igazgató, Vargha Béla festőmű­vész, míg lélekben Zenthe Fe­renc színművész, Vásárhelyi László koreográfus és sokan má­sok. Az intézet jelenlegi igazga­tósága és tantestülete az erkölcsi támogatáson túlmenően biztosít­ja a szervezés feltételeit, néhány öregdiák viszont adományokkal segíti az iskola felszerelésének kiegészítését. Kir. kat.-os relikvi­ákkal pedig a kis házi múzeum gyarapítását. Mind a megye, mind a város önkormányzata nyújtott már a morális elismeré­sen tül anyagi támogatást is. A körnek nemcsak a múltja és a je­lene szép. hanem a jövője is biz­tató. Az új gyülekezeti ház Vécsey Antal , —sa.-----—— ..........

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom