Kelet-Magyarország, 1998. november (55. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-26 / 277. szám

1998. november 26., csütörtök 3. oldal NÉZŐPONT A nagy piac Nyéki Zsolt Sokan nézték fájó szíwel és értetlenül, amikor az árvíz idején hamis, elkobzott ru­haneműk megsemmisítéséről szóltak a hí­rek. Óhatatlanul felvetődött a kérdés: miért nem lehet a rászorultaknak adni, akiknek a szükségben igazán nem számít, valódi-e az embléma a melegítőn vagy sem. A helyzet csak első pillantásra tűnik egyszerűnek, mert a feketegazdaság bármilyen mérvű legalizálása komoly kockázatokat rejt magá­ban. Az egész világ egy nagy piac, ahol min­denki felkínál valamit és mindenki vesz vala­mit. A piac sajátossága az is, hogy ott meg­jelennek a legkeresettebb termékek hamisí­tói, akik az utánzatot olcsóbban árulják, s ha túlságosan sok vevő akad az ilyen ter­mékre, akkor az eredeti, legális gazda el­gondolkodhat a tisztességes üzleti magatar­tás értelmén. Pedig ez nagy baj, hiszen a becsületes vállalkozók keményen adóznak, gyarapítják a közös kasszát, felelősséget vál­lalnak a minőségért és még lehetne sorolni a gyűrűző, összességében létfenntartó hatá­sokat. Ha a feketepiaci termékek sorsa nem a megsemmisítés, az nemzetgazdaságokat rendíthet meg. Néhány éve, amikor Ma­gyarországon soha nem látott méreteket öl­tött a kalóz videofilmek, kazetták és CD le­mezek forgalmazása, az Egyesült Államok a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény megvonásával fenyegette hazánkat, ha nem teszünk semmit a lopás megfékezésé­ért. Szerencsére tettünk. Visszatérve a bajba került emberek meg­segítésére, az az ideális helyzet, amikor tisz­tán megtermelt pénz áll rendelkezésre. Ami­kor a kasszában mindig marad annyi, hogy abból megvegye az állam a szükséges anya­gokat, eszközöket. A piac akkor is érdek- egyensúly képviselete kell legyen, amikor a szereplői közül néhányan bajban van nak. Értéktöbblet Azért az ötvenforin- tosom többet ér Ferter János rajza HÍREK □ Csoportgyűlés A Mozgáskorátozottak Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesületé­nek gávavencsellői csoportja november 30- án, hétfőn, délelőtt 10 órai kezdettel cso­portgyűlést tart a helyi művelődési házban (Hősök tere). □ Véradás A Magyar Vöröskereszt ma Ófe- hértón, a művelődési házban (9-14 óra kö­zött) véradást szervez. □ Nyugdíjas-találkozó Nyugdíjas ren­dőrök találkoznak november 27-én, pénte­ken 10 órakor Nyíregyházán, a Hotel Paradi­se Szállóban. Az eseményt megtiszteli jelen­létével dr. Ignácz István dandártábornok, megyei főkapitány. Tengernyi tengerigond Ha fuvaros kellett volna, még ő fizetett volna saját kukoricájáért Nincs ráfizetés a kézzel tört, góréban szárított tengerin Galambos Béla Nyíregyháza (KM) — A má­zsánként ezer forint körüli felvásárlási ár a tengerit ter­melő gazdák szerint még a hol sáros, hol fagyos novem­ber véginél alkalmasabb idő­ben sem igazán ösztönözne a kukoricabetakarításra. A késői vetés és az érést lassító őszi idő következtében igen ma­gas, 30 százalék körüli szemned­vesség tartalom mellett ugyanis annyi vizet kell mesterséges szá­rítással elvonni a terményből, hogy annak költségét számos esetben a szárítandó kukorica ára sem fedezi. Konkrét eset Könnyebben megérthető a ter­melők gondja, egy konkrét este- teten keresztül. A fényeslitkei Csonka Sándornak például egé­szen elfogadható termést produ­kált idén az egy hold kukoricája. A 5100 küogramm nyers ter­mést beszállította a felvásárló­helyre, ahol a víz és idegen keve­rék miatti levonások után ma­radt neki 3980 kiló fizető súly. Erre — a kompenzációs felárral együtt mázsánként 1008 forinttal — elszámoltak részére összesen 40 ezer forint bruttó értéket. Egész takaros summa lenne, ám ebből még ezután jönnek a levonások: szárításra 19 ezer, tisztításra 2 ezer, ezeknek az áfá­ja újabb 2,5 ezer, kombájnolásért 8 ezer, a termény belső szállítása után 2,6 ezer forint. Egy szó mint száz, Sándor gazda végül nem egészen 5900 forinttal távozott a pénztártól. Kukorica hobbiból Ha nem a saját gépén fuvarozta volna be az átvevő telepére, ha­nem még a szállításért is fizetni lett volna kénytelen, bizony egy huncut fillér nem sok, de annyi sem ütötte volna a markát. így is azt érzi, nem piaci alapon pén­zért, hanem csak úgy „hobbiból” termelt az idén kukoricát, s tán jobban járt volna, ha ott hagyja az egészet a földön. Kedvtelésből viszont nemigen szoktak gazdálkodni, ha csak nem milliomosról van szó. Mivel errefelé általában is, de földmű­ves körökben különösen kevés az ilyen tehetős/habókos ember, elképzelhető, hogy jóval keve­Balazs Attila felvetele sebben adják jövőre tengeri ter­mesztésre a fejüket. Lemondani a pénzről Azok mindenképpen lemonda­nak e „szórakozásról”, akik úgy jártak az idén, hogy a végén még nekik kellett fizetni leadott ku­koricájuk ilyen-olyan további költségeire. Anonymus­hangverseny Nyíregyháza (KM — K. J.) — Tízéves lett az idén a nyíregyházi Anonymus Kórus. Az együttes eb­ből az alkalomból ad ju­bileumi hangversenyt ma este hat órától a ta­nárképző főiskola moza- iktermében. A jelenleg negyvennyolc fős énekkar valamennyi tagja főiskolai hallgató; karna­gyuk Fehérné Székely Ildikó. Gazdag repertoárjuk a zenetörténet valamennyi korszakát felöleli. A Ma­gyar Rádió Kóruspódium és Éneklő ifjúság adásainak rendszeres szereplői. A kó­rusok legutóbbi országos minősítésén „fesztivál foko- zat”-ot szereztek. Nyíregy­háza hagyományos, kará­csonyi hangversenyein a Városi Vegyeskarral és a Szabolcsi Szimfonikus Ze­nekarral közösen több, nagyszabású művet adtak elő. Két CD-jük lengyel illet­ve holland kiadásban jelent meg. Ma esti, ünnepi kon­certjük műsorában Viada- na, Stanford, Purcell, Ko­dály, Franz Schöggl, Geene- Herzl, Farkas kompozíciói csendülnek fel. Gólyabál Nyíregyháza (KM) — Báloznak a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola hallgatói pénteken este. Az első évfolyamos hallgatókat avató gólyabál november 27-én 19 órakor veszi kezdetét a főisko­la kollégiumának éttermében ke­ringőző párok nyitótáncával. Itt a megnyitót követően változatos műsort hallhat-láthat a báli kö­zönség, amely 22 órától igénye szerint választhat, hogy az étte­remben nosztalgia-zenekar mu­zsikájára, vagy az aulában ci­gánybanda talpalávalójára, ne­tán a tornateremben discozenére ropja majd kifulladásig. MEGKÉRDEZTÜK: MIT SZÓL AZ ABORTUSZTÖRVÉNYHEZ? Eletpárti vagyok, amit három gyermek apjaként talán nem kell bizonygat­nom. Tudom azt is, egyetlen nőgyógyásznak sem öröm az abortusz. A szigorítással addig a mértékig értek egyet, amíg azzal az anya egész­sége nem károsodik, nem kerül veszélybe. A válsághelyzetet sokféle­képpen lehet magyaráz­ni, s biztos vagyok ben­ne, mindenki megtalálja majd a számára megfele­lő „válságot” is. Meggyő­ződésem, hogy nem a til­tás, hanem a terhesség megelőzése jelenthet megoldást. Ebben segíte­ne a fogamzásgátlók in­gyenessége, az ellenőrzés kötelezővé tétele. Aki en­nek ellenére teherbe esik, fizessen az abortu­szért. A védekezésre he­lyezném a hangsúlyt. ]Víár az sem teljesen igazságos, hogy az abor­tusszal kapcsolatos gon­dok többnyire a nőket sújtják, a negatív követ­kezményeket ők viselik. A tipikus férfiszerep a szülés utáni, családfenn­tartói szerep. Mégis azt gondolom, a téma a férfi­ak felelőssége is, ebben nem dönthet csak a nő. Épp ezért én kizárólag akkor szeretnék gyerme­ket, ha biztos vagyok benne, minden feltétel együtt van a felnevelésé­hez, és el is tudom tarta­ni. A gyermekvállalás komoly téma, azt csak megfontoltan, komolyan lehet felvállalni. A csa­ládalapítás olyan döntés, amiről kizárólag az érde­keltek mondhatnak igent vagy nemet, kívülálló ab­ba nemigen szólhat bele. Lejegyezte: Kovács Éva, fényképezte: Martyn Péter egyes a véleményem az alkotmánybírósági ha­tározatról, magáról az abortuszról is. Azt gon­dolom, ha egy nő családi körülményei olyanok, hogy abba egy gyermek semmiképpen nem fér bele, vagy fiatalkorú az illető és nincs más vá­lasztása, akkor mire fel szüljön bárki is? Én ak­kor szeretnék majd te­herbe esni, ha meg is tu­dom szülni, fel is tudom nevelni a gyermekemet. Nem igazán tudom értel­mezni a válsághelyzetet sem, hiszen anyagi és er­kölcsi válságok egyaránt tartozhatnak ide, és azt, hogy kinek mi jelenti a válságot, más nem mond­hatja meg. Amúgy biztos vagyok abban, minden problémát, minden válsá­got meg lehet oldani, csak akarni kell. Hülyének tartanám magam, ha nálam abor­tuszra kerülne sor. A leg­fontosabb e téren is a megelőzés, a védekezés, amiről a felvilágosító elő­adásokon a mi iskolánk­ban is sokszor esik szó, és persze mi lányok erről egymás között is gyakran beszélgetünk. Igaz, a baj lehet véletlen is. Ilyenkor azonban szeretném én el­dönteni, hogyan tovább, mert úgy gondolom, he­lyettem mások nem dönt­hetnek, nem kényszerít- hetnek arra, amit nem tudok, vagy nem akarok felvállalni. Ha eljön az ideje, a gyermekvállalás az én gondom, bajom lesz, no meg a társamé, akivel mindenért fele­lünk. A törvény nem old­hat meg semmit, mint ahogy nem oldhat meg a szigorítás sem. Három gyermekem van, s felháborítónak tar­tom, hogy mások mond­ják meg egy nőnek, lehet- e abortusza vagy sem. Ez szerintem minden eset­ben a nők döntése és fele­lőssége. Második házas­ságomban élek, második gyermekemet még előző, megromlott kapcsolatom­ban szültem azért, hogy a kisfiam ne maradjon egy­ke. Én az vagyok, tudom milyen érzés. Nekem is volt abortuszom, tisztá­ban vagyok vele, testileg, lelkileg mit jelent. Mégis azt mondom, százszor in­kább ez, mint a kidobott, meggyilkolt csecsemők. Nem szabadna elfelejteni azt sem, kinek, melyik munkáltatónak kellenek mostanában a kisgyerme­kes anyák, s hogy ez mi­lyen hatással van a gyer­mekvállalási kedvre. Adorján Gusztáv szülész-nőgyógyász Szöcs Beáta, kirakatrendező,főállású anya Gurály Zsolt eladó Kurunczi Szilvia kozmetikus Halász Márta gimnazista HÁTTÉR _____

Next

/
Oldalképek
Tartalom