Kelet-Magyarország, 1998. november (55. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-21 / 273. szám
1998. november 21., szombat Kelet a? háttér 3. oldal Adórendőrség Angyal Sándor A szándék egyenes és világos: visszaszorítani a gazdasági bűnözést. A megvalósítás: januártól munkához lát központi és országos szervezettel a APEH kebelében az úgynevezett adórendőrség. Ha most nagy hirtelen megszondáznánk a közvéleményt, miként vélekednek erről a hírről, borítékolom, hogy a nagy többség helyesli, ám vannak, akik gyanakszanak, illetve háborognak miatta. Akik helyeslik, azok azt remélik: a nyomozatijogkörrel rendelkező adórendőrség teljesíteni is fogja mindazt, amire létrehozzák. Ezek: az adózással összefüggő bűncselekmények eredményesebb felderítése, nevesen a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, a számviteli fegyelem megsértése avagy a csődbűntett körüli homály eloszlatása. Sokan remélik, hogy elveszik a kedvét bizonyos meghatározott körben az adó- és társadalombiztosítási csalóknak, a költségvetésnek eddig fittyet mutatóknak, akik úgy tekintettek egyes járulékfizetési kötelezettségre, mint ami azért van, hogy lehessen mit megsérteni. Természetesen e bűncselekménysor szorosan kapcsolódik gyakori közokirat-hamisításhoz, de nem ritka a magánokirat-hamisítás sem. Aki kételkedik, az most a KBI-re (Központi Bűnüldözési Igazgatóság) gondol, amit az előző kormányzat a rendőrség mellett állított fel, nagy koalíciós csatározások közepette, s amely bizony nem szorította vissza a gazdasági bűnözést. Nyilvánvaló, hogy mindazok, akik eddig a törvényi hézagok, a kiskapuk bonyolult útvesztőiben tollasodtak, aligha verik össze tapsra a tenyerüket. A nyitott életű, összeszorított foggal bár, de adózó milliók viszont szurkolnak a létrehozandó új szervezetért, amelynek működését természetesen megfelelő törvényi garanciákkal is körül kell majd bástyázni, nehogy a rendőrállamiság vádja gáncsolja el a határozott lépést. □ Elhatárolódás A Nyíregyházi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elhatárolódik attól a férfitől, aki az önkormányzat nevében és rájuk hivatkozva gyűjtőmunkát folytat és jóérzésű emberek támogatását kéri humánus ügyekben, az árvízkárosultak javára is. □ Vizsgaszezon Januárban újból a tanárok elé járulhatnak a nyelvvizsgázók Nyíregyházán a TIT Jurányi Centrumban. Jelentkezéseket november 25-ig fogadnak el. □ Kórházi tanácskozás A gyermekin- fektológia aktuális kérdései címmel rendeznek tudományos ülést november 27-én délután fél 2-től a DOTE Nyíregyházi Főiskolai Karán. ■ ■ Ot hektár tengeri, cső nélkül Harminc közhasznú munkást sikerült munkába állítani • Foglalkoztatás: októbertől februárig Berencsen nemrég épült ez az általános iskola A szerző felvétele Balogh Géza Rétközberencs (KM) —A be- rencsi községháza fent van egy dombon, előtte pedig egy régi, lángvörös tűzoltókocsi. Mintha csak fityiszt mutatna a novembernek, a sáros, ködös ősznek. Ámbár, a tűzoltókat nemcsak tűzoltáshoz hívják! — Bizony nem, éppenséggel szivattyúzni is lehet azzal a szekérrel — fogad bennünket a polgármester, Kovács Károly, s a jegyző, Váradi Sándor. — Csak semmi értelme. Kanállal merni a tengert...? Ha másutt hallanánk, mi sem hinnénk: a falu határának kétharmadát elvitte a belvíz. Most meg, hogy megtámadta a térséget a Tisza, reményünk is alig van, hogy belátható időn belül megszabadulunk a vizektől. A berencsi, de a környező földek is kiváló minőségűek, valamikor ez volt Észak-Tiszántúl legismertebb zöldségtermesztő térsége. Most kilátástalan a helyzet. — Mit mondjak...? A határ jó kétharmada műveletlen. A gabonának csak a felét sikerült betakarítanunk — illusztrálja a helyzetet a polgármester. — A többi ott ment tönkre a posványbán. Úgy kellett később felgyújtani, hogy legalább a betegségeket ne terjessze. Én is elvetettem öt hektár tengerit, és egyetlen csövet se láttam rajta. A legnagyobb munkák idején jöttek a vizek. Nemhogy traktorral, de még lóval se lehetett rámenni a földre. Csüdig ért a sárban a szegény lovak lába. A berencsi földművesek is ugyanazzal a gonddal küszködnek, mint majd mindegyik rétközi település. Már harmadik éve esik meg esik. Ez még nem is lenne tragédia, csak a legrosszabb hónapokban jön az égi áldás, a csatornák, kanálisok állapota pedig a legtöbb helyen siralmas. — Hiába tiszták a vízügy kezelésében lévő csatornák, és hiába mennek folyamatosan a szivattyúi, ha a többi csatorna gazos — folytatja a két berencsi vezető. — Sajnos, a társulati csatornák szinte teljesen használhatatlanok, hatalmas erőfeszítésbe fog kerülni a rendbehozataluk. Márpedig rendbe kellene tenni őket, mert senki sem garantálja a jövő évi jobb időket. Egy ilyen, alig 1200 lelkes község lehetőségei igencsak korlátozottak, de azért megpróbál segíteni magán. Harminc közhasznú munkást sikerült munkába állítaniuk, négy és fél hónapra elegendő pénzügyi keret áll a rendelkezésükre. Októbertől februárig van módjuk foglalkoztatni a szóban forgó munkanélkülieket. Többek között az elgazosodott csatornákat próbálják meg ki- tisztíttatni velük. Ruhával, liszttel Nyíregyháza (KM) — Több mint 141 tonnányi élelmiszert, használt ruhát és tisztasági szert szállított ki eddig a Magyar Vöröskereszt megyei szervezete az ukrajnai árvízkárosultak megsegítésére. Az adományok hiánytalanul és közvetlenül érkeztek azokhoz, akiknek a legnagyobb szükségük van rájuk, s akiknek azokat szánták. A következő segélyszállítmány hétfőn indul útnak. Jó példa a szolidaritásláncra, hogy az első szállítmányok az árvíztől veszélyeztetett szabolcsi községekből indultak. A Tisza menti falvakban épp hogy javult a helyzet, az ottaniak máris összegyűjtötték élelmiszer-tartalékaikat, hogy segítsenek a túlparti reményteleneknek. 8-án három segélyszállítmányt juttattak el Péterfalvára és Tiszabökényre, aztán kettőt Váriba. Adományokat 18 alkalommal csomagoltak Kárpátaljára. A vöröskereszt szabolcsi szervezete közvetíti a megyéből és az ország minden részéből érkező segítséget. A német érdekeltségű Taurus Pálma Kft. kétezer légágyat, a Zebra Konfekció Üzlet 180 új télikabátot, a Szabolcs Gabona Rt. félmillió forint értékű lisztet, egy ruhagyár pedig sokezer pólóval tudott segíteni. Iskolák, intézmények, munkahelyek szerveztek gyűjtéseket, míg a fuvarozó vállalkozások (térítés- mentesen) a szállításban működnek közre. A polgári védelem, a rendőrség, a határőrség, a vám- és pénzügyőrség szintén közreműködik a segélyek határon túlra juttatásában. Az ukrán hatóságok ugyancsak lelkiismeretes közreműködőnek bizonyultak. Nyílt napok az emgén Nyíregyháza (KM) — Két napon át tárja szélesre kapuit a GATE Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Kara azon érdeklődők előtt, akik jövőre szeretnének a megyénkben nagy múlttal rendelkező oktatási intézmény hallgatói lenni. A főiskola mérnök szakjai közül valamelyik iránt vonzalmat érzők, november 24-én kedden 12 órától hallhatnak részletekbe menő tájékoztatást Galó Miklóstól, a kar oktatási főigazgató-helyettesétől. A gazdálkodási (közgazdász) szakkal kacérkodókat viszont másnap, november 25-én szerdán 10 órakor várják „nyílt napra” a főiskola vezetői és tanárai. A gyermeki jogok az iskolában Sok nézője volt a rajzpályázat alkotásainak Balázs Attila felvétele Nyíregyháza (KM - B.l.) — Nyílt játszóházzá vált tegnap délután a nyíregyházi Móricz Zsigmond Általános Iskola. A gyerekek ünnepeltek, hiszen a péntek az övék volt; 1989. november 20-án fogadta el ugyanis az ENSZ a Gyermekek Jogainak Egyezményét. Az ünnepség az iskola aulájában két órakor kezdődött jutalmazással. Ekkor ismertették a rajzpályázat és az UNI- CEF-vetélkedő eredményét. Utána a nebulók birtokba vehették az iskolát. A játékszobában számítógépeken próbálhatták ki ügyességüket, két teremben filmvetítés szórakoztatta az ifjakat, a játszóházban pedig akár a karácsonyi ajándékot is el lehetett készíteni népművelők segédletével. A mozgásigényes iskolásokat focibajnokságra és aero- bicra várták. Vetélkedők, majd diszkó színesítette a programot, de pedagógusok és pszichológusok is szót váltottak a gyermekek érdekében. £«7*B ' v 1 1 Pénztelenül A utcai lámpa bevilágított, azért nem húzták még be a függönyt. A félhomály kijött a sarokból és hallgatta őket. Ketten ültek az asztalnál, az iskolából nemrég érkezett fiú csak állt mellettük. Mi volt az iskolában, feleltél? — kérdezte az anyja. Nem — válaszolta a fiú, s szokás szerint hozzátette, nem is kérdeztek. Valami mégis csak volt, hogy ilyen búval bélelt vagy — mordult az apja. Megint csúfoltak az iskolában, a ruhám miatt — szólt halkan a fiú. Hangja majd elcsuklott: mikor veszünk már nekem is új ruhát? — kérte rimánkodva. Az apja ökölbe szorította a kezét, s tehetetlenségében magában káromkodott. Szerette volna öklével verni az asztalt, vagy a fejét, vagy valamit, bármit. Esetleg azt, azokat, akik munkanélkülivé tették. Hosszú, sokáig tartó csend következett, végül a fiú kiment a kutyájához, az asszony pedig mosogatni kezdett. Alig kezdte el, az asztal felől nyüszítő férfizokogást hallott. Olyat, ahogyan csak férfi tud sírni, olyat, amilyet akkor hallott utoljára, amikor évekkel ezelőtt az apósát temették. Abbahagyta a mosogatást, megtörölte a kezét, férjéhez ment, átöleltet a fejét, így maradtak sokáig, nagyon sokáig. ♦ ♦ ♦ Az állomáson várom a fővárosból érkező vendégemet. Előttem újságos érkezik, részeg férfi tántorog át a várótermen. Mellém ül valaki, afféle hajléktalan, aki talán itt bekkeli át a telet, tavasszal meg jönnek a bokrok, a padok. Otven év körüli lehet, zakója, haja, szeme egyaránt szürke. Láthatóan valamikor jobb napokat élhetett. Koszos bugyrából könyvet vesz elő, s rámkérdez. Uram, nem venné meg, kenyérre kellene, ez a könyv már az utolsók közül van a könyvtáramból. Egyik kedvenc könyvem volt, ettől válók meg utoljára. Érdeklődéssel vettem kezembe a könyvet. Kosztolányi Dezső szép korabeli kiadású könyvét. A szegény kisgyermek panaszai című kötetét. Tudja Kosztolányi itt még bizakodó, megvan már a komorsága, de még nem annyira, mint később. A kezemben tartott könyv alapján aztán engem is tesztelt. Ismerem-e, hallottam-e róla, Babitsról, a többiekről, a Nyugatosokról? A antikváriumban 100 Ft-ot ígértek érte, ha adna érte hármat, nagyon megköszönném, megvolna belőle az ebédem is. ,j=v5?Ojj7 Hazafelé Ferter János karikatúrája
