Kelet-Magyarország, 1998. november (55. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-16 / 268. szám
1998. november 16., hétfő 7. oldal Kelet« kocsord újdonságai hírek □ Születésnapi köszöntő Egy szál virággal vagy egy üveg borral köszönti minden évben születésnapjukon a nyolcvan év fölötti idős embereket a település polgármestere. □ Kocsord-hét a suliban Minden tanévben egy héten át kulturális és sportvetélkedőket rendeznek a település általános iskolájában Kocsord-hét címmel. Ilyenkor a környező településekről is meglátogatják az intézményt. □ Pályázat utakra Az önkormányzat pályázatot nyújtott be a még burkolatlan, rövid útszakaszok aszfaltozására az UKIG-on keresztül. Remélik, tavasszal elkezdhetik a munkákat is. □ Egészségügyi ellátás Három körzeti rendelő szolgálja Kocsord lakosainak egészségügyi ellátását. A családorvos mellett gyermekorvos és fogorvos, valamint védőnő vigyáz a lakosság egészségére. Múltidéző Fényes Elek Magyarország geográphiai szótárában így ír Kocsordról: „Magyar falu Szatmár vármegyében, Ecsedhez északra 1 1/2 mérfóldnyire, református templommal. A Kraszna vize mellett posványos helyen, az ecsedi láp megszakadása lévén, sok hidakkal és töltésekkel tartatik. Szántóföldje fekete nyirok, részint homok, de termékeny, roppant lápjában sok szénanádat gyűjthet, halat, csíkot foghat.” A község 1270-ben tűnik fel a Káta nembeli Panyit fia, Ábrahám végrendeletében, ez alkalommal vámját említik. 1272-ben Henrik Czizar fia egy házhelyet és egy egy nemes telket adományozott a Kuchurd nevű örökös földjéből, a Kuchurd vizi halastóval együtt a fent említett Ábrahámnak. Ugyanebben az évben Hetény (Hodász) határjárása során az idevezető útról szólnak. Ezentúl a Ponith comes véréből való Csa- holyi családé, és 1277-ben már ők szedtek vámot a kocsordi hídon. Az itteni hídvá- mot a szatmári ispán 1317-ben a Balogsem- jén nembeli Mihály fia Mihály mesternek adományozza. 1415-ben révje, vámja az Ól- nodi Czudar családé. A XIV. század elején már egyháza volt, ekkor Nagykocsord néven szerepelt. 1547-ben Csaholyi Annával a Melith Györgyé lett. Melith György erődített kastélyt épített benne, s azt Péter öccsére hagyta. A XVII. és XVIII. században csaknem egészen kipusztult. 1696-ban a szatmári vár tartozéka volt, de azután a gróf Teleki, Sulyok, Korda, Irinyi, Patay, Bakos és Jakab családok szerezték meg. A XIX. században gróf Degenfeld Gáspár, az Ilosvay és a Patay családok voltak a legnagyobb urai. A XX. század elején nagyobb birtokosa özv. Tisza Kálmánné, született Degen- feld Schomburg Ilona. Vajúdó földügy Az ország nagy részén már rég elfelejtették a kárpótlási ügyeket, ám az elhíresült Kocsord, Mátészalka, Ópá- lyi földügyben még mindig nem született megnyugtató döntés. Hosszú viták után a három település megegyezett ugyan a földalapokban, ám ezt a Megyei Kárrendezési Hivatal törvényellenesnek minősítve nem fogadta el. Az érintettek pert indítottak a hivatal ellen, s az ügy a Legfelsőbb Bíróságig jutott. Időközben a törvény módosításával megszűntek az érdekegyeztető fórumok, s a bíróság a kocsordiakat kizárta azzal a hivatkozással, hogy ők törvényesen már nem léteznek. Természetesen ebbe a kocsordiak nem nyugodtak bele, így fellebbeztek a legfelsőbb bírósághoz, ám ennek eredménye csak annyi lett, hogy jogutódjukul a megyei földművelésügyi hivatalt jelölték ki. Ebben az elhúzódó ügyben kilencvenhatezer aranykorona értékű föld sorsa forog kockán. Ebből a kocsordiaké negyvenháromezer aranykorona. Szinte nincs olyan család a településen, amelyiket ne érintene a kárpótlás. A gazdák ideiglenes használatba kapták a földeket, ám nem tudják, jövőre hol vetnek, s hol aratnak majd. Az oldalt összeállította és a fényképeket készítette: Szondi Erika. Lehetőség a komfortos élethez Ki korán kel, aranyat lel — igaz ez a mondás a települések gazdálkodására is Csak azért nem kérte még várossá nyilvánítását Kocsord, mert Mátészalka tőszomszédságában nehéz lenne bizonyítani egy háromezer-kétszáz lelkes város létjogosultságát. Jakab Zsigmond, a település harmadik alkalommal megválasztott polgármestere joggal büszkélkedhet falujával. Százszázalékos az infrastruktúra, s még azelőtt elvégezték ezeket a nagy munkákat, mielőtt más települések csak gondolkodtak róla. — 1993-ban a gázprogrammal egyidőben építettük ki kábeltelevíziós hálózatunkat saját helyi stúdióval — meséli a falu első embere. — Innen közvetítjük a testületi üléseket, a falu rendezvényeit, eseményeit, és élő adásra is van lehetőségünk. Útjaink csaknem száz százalékát aszfalt- burkolat borítja. Tizennyolc kilométer hosszon építettünk utat az utóbbi nyolc évben. — Szennyvízprogramunk már 1995-ben befejeződött, s településünk kilencszázhetvenhat telkéhez is kiépítettük a rácsatlakozási lehetőséget. Azóta működik önálló szennyvíztelepünk is saját közhasznú társaságunk üzemeltetésében. Ivóvízhálózatunk is teljes, s öt éve működik a szervezett szemétszállítás Kocsor- don. Hatszáz lakásban csörög a telefon. Ki korán kel, aranyat lel — tartja a mondás, s ez így igaz egy település gazdálkodására is. Amíg három évvel ezelőtt kétszázhúszmillió forintba került a szennyvízberuházás, most hathétszázmilliót kellene ezért fizetnünk. A község nagy forgalmú főútvonala mellett teljes hosszában megépítettük a kerékpárutat, és az azóta megnövekedett forgalom is igazolta, nagyonAhol a település ügyeiről döntenek nagy szükség volt rá. Elkészültek az autóbuszok számára a le- e: állósávok, hétszáz méter hosszon se járda épült. Odafigyeltünk a te- re mető rendezettségére, a ravatalo- si zó karbantartására is. Emlékmű- dí vet emeltünk a Székely hadosz- ti tálynak, valamint az első és má- té sodik világháború áldozatainak, rr — Súlyos pénzekbe kerültek ezek a fejlesztések, ám a kiadások nem mentek intézményeink rovására. _ Reméljük, településünk fejlődése tovább folytatódik, s ha várossá nem is válhatunk, ám joggal kiérdemeljük a térség legkomfortosabb faluja címet. A térség legkomfortosabb faluja szeretnénk lenni. Jakab Zsigmond polgármester Segítő foglalkozás ovisoknak A gyermekek szülei szívügyüknek érzik az óvoda támogatását A jó gyermekekhez biztosan eljön a Mikulás A gyermekek már éppen á Télapót csalogatták dalaikkal, verseikkel, amikor a csoportszobába léptünk. Bakos Jánosné vezető óvónővel beszélgettünk munkájukról. — Százhuszonöt gyermek jár hozzánk öt csoportban. A napi rendszeres óvodai elfoglaltság mellett beindítottuk az úgynevezett felzárkóztató programot a hátrányos környezetből érkező kicsik számára. Nagyon nagy szükség van erre, hiszen fiataljaink nem mehetnek úgy iskolába, hogy nem megfelelő a figyelmük, nem tiszta a beszédük, vagy éppen nem ismerik a ceruzát. Hároméves kortól az egyéni képességeknek megfelelően indul ez a program. Sajnos, nem minden gyermek jár rendszeresen, éppen azok maradnak otthon a leggyakrabban, akiknek a legnagyobb szükségük lenne a felzárkóztatásra. Ötéves kortól azonban már kötelező ez a foglalkozás. — Intézményünk jó felszereltséggel működik, folyamatosan korszerűsödnek épületeink, berendezési tárgyaink. A gyermekek szülei szívügyüknek érzik az óvoda támogatását. Legutóbb ruhagyűjtési akciót kezdeményeztek, amelynek bevételét az óvoda javára ajánlották fel. Kenuzhatnak Pályázatot készített a kocsordi önkormányzat az általános iskola négy tanteremmel való bővítésére. A saját erő is rendelkezésre áll ahhoz, hogy a megnövekedett feladatoknak eleget tegyenek. Az intézmény regionális oktatási központ lesz, ahol beindítják a 9-10. osztályt, s a környező településekről is tanulnak majd itt fiatalok. Az iskolában nagy hangsúlyt fektetnek a számítás- technika oktatására. Szakkör formájában tizenhárom 386-os számítógépen sajátíthatják el a tanulók a számítástechnika alapjait. A tanulás mellett a sportról sem felejtkeznek el. Elkészült a bitumenes kézilabdapálya a négyszáz embert befogadó lelátóval együtt. Ez a terület alkalmas iskolai rendezvények megtartására is. Az intézményhez tartozó 1,7 hektáros halastavon vízibázist szeretnének létrehozni, ahol kajakozást, kenuzást tanulhatnak a gyermekek. HOGY ÉRZI MAGÁT KOCSORDON? ... _______________________________________________________ I^ocsordon születtem és soha nem is akarok innen elköltözni. Szeretek itt élni, bár az utóbbi években egyre nehezebb a gazdálkodás. A belvíz szomorított bennünket az egész esztendőben. A földekre rá sem tudunk menni, nem tudjuk elvetni a búzát. Azért reménykedünk, hogy lesz még ez jobb is. Asszony lányom Nyírlugoson él két kis unokámmal együtt. A fiam pedig Mátészalkán a tejüzemben dolgozik. Egyszer már egy rövid időre elmentem innen, de a szívem visszahúzott. Szülőfalum ez a község. Gyermekeim elköltöztek innen Mátészalkára, ám ez nem nagy távolság. Büszke vagyok az itt élő emberekre, a település erejét, összefogását mutatja, hogy egy év alatt felépült a református templomunk. A gazdálkodók legnagyobb gondja nálunk, hogy még mindig nem vagyunk túl a földrendezésen. Kiosztották ugyan a földeket, ám csak ideiglenesen használhatjuk. Elegünk van a pereskedésből, jó lenne már véglegesen rendezni a földek ügyét. Szerintem igen jól fejlett település. Itt születtem és itt dolgozom. Két gyermekem itt jár iskolába. Egy-két dolgot azért még hiányolok. Szerencsére sok szakkör szolgálja a gyermekek tanulását, szórakozását. A felnőttek számára kevés a szórakozási lehetőség, időnként néhány jótékonysági bál ad ilyen jellegű programot. Hiányzik Kocsordról egy szép települési központ, ahol pihenőpark és soksok virág tenné még szebbé mindennapjainkat. Összetartó település ez a miénk. Ma már azt mondom, hogy a miénk, bár eredetileg nem kocsordi vagyok. Nyírmeggyesről jöttem ide férjhez húsz évvel ezelőtt. Barátságos emberek laknak itt. Eredeti foglalkozásom fodrász, ám jelenleg nem dolgozom. 21 éves fiam már dolgozik, a 17 éves a szálkái gimnáziumba jár. Férjem kamionosként sokat van úton, s így a fiúk ragaszkodtak hozzá, hogy itthon legyek. Itt építkeztünk és már nem is vágyom el innen. Huszonhárom éve élek itt, ám már igazi kocsor- dinak vallom magam. 1981 óta az óvodában dolgozom szakácsnőként. Nagyon jó a faluközösség. Amit hiányolok: egy otthon az idős emberek számára. Az óvoda konyháján főzünk a rászoruló idős embereknek is és tőlünk hordják az ebédet. Időnként én is segítek szükség esetén az ebéd kihordásában. Lányom és fiam is itt lakik a településen, s ez külön öröm számomra, mert naponta láthatom két kis unokámat is. Jakab János MÁV-nyugdíjas Jakab Ferenc tsz-nyugdíjas Varga Sándorné bolti eladó Jakab Sándorné háztartásbeli Imre Jánosné szakácsnő
