Kelet-Magyarország, 1998. november (55. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-13 / 266. szám

1998. november 13., péntek 3. oldal PONT Számok, vélemények • _____k_______________ Marik SAndor _____________________ Olvasom a Gazdaságkutató Rt. frissen közreadott értékelésében, hogy csaknem kétéves töretlen emelkedés után „romlott az ország jelenlegi gazdasági helyzetének megítésélése, s a gazdaság következő egy évét illetően is szkeptikusabban vélekedik a lakosság, mint egy hónappal korábban.... A legpesszimistábbak az észak-magyarorszá­gi háztartásokban élők voltak, de nem sokkal maradunk le mi, Szabolcs-Szatmár- Bereg megyeiek sem. Nem egy szívderítő megállapítás, az biz­tos, bár a közvélemény-kutató cég óvatosan hozzáteszi, a megtorpanástól még nem lehet a tendencia megfordulására következtetni. Borítékolom a következő havi felmérés eredményét: hasonló lesz a mostanihoz, netán egy kicsit rosszabb. Pedig két hete különösen sokat hallhatja a közélet iránt érdeklődő polgár, hogy nagyon fontos ter­vezett beruházásokra a kormány, a parlament nem ad pénzt, mert stabilizálni szeretné a gazdaságot, megalapozott, jó költségvetést akar készíteni. A közvélemény-kutatásban válaszoló azon­ban nem a lehetséges jövőből indul ki, hanem a mai tapasztalatokból. Kelet- és Észak-Magyarországon pedig immár több mint két hete az árvízveszély idegesíti az embereket, vízben áll a kukoricatermés szá­mottevő része, minimális az almaexport, a rengeteg külföldre szánt konzerv drága pénzért raktárakban várja sorsa jobbrafor- dulását. Sokfelé képtelenek haladni a jövő évet megalapozó mezőgazdasági munkákkal, ha haladnak, akkor az a szoká­sos többszörösébe kerül. Még csak mézes­madzag sincsen. N em lehet, hogy ez táplálja a pesszimista véleményeket? A pesszimista helyett jobban illenék ide a realista kifejezés. Talán. Csalódás Hát valahogy másképp gon­doltam az ágyba reggelit... Ferter János rajza /HÍREK □ Munkácson a szalkaiak Mátészalkai egészségügyi delegáció utazott tegnap Munkácsra. A dr. Nagyházi Árpád kórház- igazgató vezette szatmári egészségügyisek azt térképezték fel, miként és milyen adomá­nyokkal tudnának segíteni a testvérváros ár­víz sújtotta lakosain. □ Kórház a kárpátaljaiakért A nyír­egyházi Jósa András kórház felvállalta, hogy kárpátaljai mentők és kórházak kérésére rendkívüli, elsősorban sürgősségi esetek ellá­tását biztosítja. E mellett gyógyszereket, köt­szereket, ruhaneműt is felajánlott a rászoru­lóknak. □ Gyűjt az Iskolaszövetség A tíz tele­pülést magába foglaló Nyírségi Iskolaszövet­ség gyűjtést szervez az árvízkárosultak meg­segítésére. A pedagógusok egynapi kerese­tüket ajánlották fel, a gyermekek pedig ruha­neműt, élelmiszert gyűjtenek, amit majd el- jutattnak az árvízkárosultaknak. Futás a meleg után Szakszerűen felújítva olcsóbb a rezsi és értékesebb a panel 25 évenként a panelházakat is illene felújítani Elek Emil felvétele Galambos Béla Nyíregyháza (KM) — A „Nyi­tás" programban ez év végé­ig 3 ezer nyíregyházi lakás­ban szerelték föl azokat a fü- tésosztó berendezéseket, amelyek lehetővé teszik az „annyit fizet, amennyit hasz­nál" elvének érvényesülését. Ezt az egyedi fűtésszabályzást és költségviselést — hiszen össze­sen 15.600 nyíregyházi távfűtéses lakás tulajdonosa igényt tart rá —, a lehetőségek szerint tovább kell folytatni. Sajnos a lakások jó része egycsöves rendszerű, ahol a már alkalmazott, viszony­lag egyszerű módon nem lehetsé­ges az egyedi szabályozást meg­oldani. Civil kurázsi Ám ez a fűtésmodernizálás csak egy szelete annak a komplex kor­szerűsítésnek, amelyet elsősor­ban a mintegy 10 ezer panel­technológiával épült lakás ener­giatakarékossá (ezáltal értéke­sebbé, forgalomképesebbé) alakí­tásával, a rendszer felújításával kellene elvégezni. Mindezekről egy civil szerve­zet, az Építéstudományi Egyesü­let szervezésében hallhattak a társasházak közös képviselői, a lakóbizalmik a héten tartott vi­tadélutánon, de részt vettek egy ilyen átfogó felújítási program­ban szerepet vállalni tudó szak- vállalkozók is. Fénykép a házról A Nyírtávhő műszaki igazgatója, Tóth Illés nem csupán arról tájé­koztatta a hallgatóságot, hogy jö­vőre folytatódik a Nyitás prog­ram, de ennek továbbfejlesztésé­re is mód nyílik. A Nyírtávhő ugyanis 12 millió forintért be­szerzett egy thermovíziós kame­rát, amelynek az infravörös su­gárzás érzékelésével készült fel­vételein négyzetcentiméteren­ként végezhetik el a panelépüle­tek hődinamikai elemzését. A panelházakról — természetesen fűtési idényben — készült felvé­telek kiválóan megmutatják hol szökik el a hő az egyes lakások­ból és hol szükséges pótszigetelé­seket elhelyezni. A műszaki igazgató bejelentet­te: a távhő ingyenesen bocsátja a Nyitás programban részt vevő fogyasztói rendelkezésére ezeket a hőtérképeket. Teszi ezt azért, hogy az egyedi költségmérés be­vezetésére vállalkozott lakástu­lajdonosok tovább tudjanak lép­ni. Csökkenthessék a nyílászáró­kon, a panelek közötti réseken, és egyéb homlokzati felületeken a szabadba távozó hőveszteségei­ket. Most már úgy tűnik, végre a múlté a teljesen hibás nyereség- érdekeltségen alapuló szolgálta­tói elv: „nekünk az a jó, minél több meleg vizet használnak el a fogyasztók”. A lakókon a sor A Nyírtávhő is, mint korszerű távhőszolgáltatást nyújtani igyekvő cég felismerte, kiemelt érdeke a költségek csökkentésé­vel emelni szolgáltatásai szín­vonalát. Most a fogyasztókon a sor, hogy együttműködjenek a szak­emberekkel lakásaik állapotá­nak felmérésében, s az azt köve­tő szakszerű felújításában. Szakma­szerzés ingyen Nyíregyháza (KM) — Ami­óta a munkaerő is piaci kategóriává vált, sok ezer ember lett munka- nélküli. A legtöbben azért, mert megszűnt a munkahelyük, de sokan azért is, mert nem olyan szakmájuk volt, ami­lyenre a piacnak igénye lett volna. A munkanélküliek képzése, átképzése ezen a helyzeten kíván változtatni, s a munkaerő-gazdálkodási hivatalok pénzén a munka­erőfejlesztő és átképző köz­pontok szerveznek a megye több pontján szakmát, szaktudást adó tanfolyamo­kat. A Nyíregyházi Regioná­lis Munkaerőfejlesztő és Képző Központ ezekben a hónapokban tíznél több he­lyen képez munkanélkülie­ket. Csengerben például ci­pőfelsőrész-készítő tanfo­lyam indult a Szamos Kft- nél. A vizsga után a kft. va­lamennyi hallgatónak mun­kahelyet biztosít. Nyíregyházán november 31-én fejeződik be egy női­ruha-készítő tanfolyam, a megyehatár melletti Tedej- ben folyik egy növényvédő- és méregraktár-kezelő tan­folyam. Kisvárdán szinte folyamatos — most is folyik — a baromfifeldolgozó tan­folyam, Nyírmadán és Vá- sárosnaményban pedig a napokban fejeződött be a ta­karmánykeverői tanfo­lyam, itt is valamennyien munkahelyet kapnak a bi­zonyítvánnyal együtt. Nyíregyházán tart a vi­rágkötői tanfolyam, s ugyancsak Nyíregyházán elkezdődött egy 18 és egy 19 fős csoportot képező vállal­kozói ügyintézői tanfolyam. November 2-án kezdődött Nyíregyházán egy számvi­teli ügyintézői csoport kép­zése, Csengerben pedig ugyenezen a napon egy alapfokú gázhégesztői tan­folyam, ennek szintén mun­kahelyi háttere van. Villamossirató Egy feledésre, névtelenségre ítélt szemtanú úgy tűnik vég­leg búcsút vesz egykori lakó­helyétől. Évtizedekig együtt élt és lélegzett a várossal. Ha ké­pes lenne emberi szóval kife­jeznie magát, kötetekre rúgó történeteket mesélhetne a vá­rosról. Ha valaki, ő aztán nem maradt ki a város vérkeringésé­ből. Kora reggeltől késő estig rótta a számára kiszabott pá­lyát, mint a világmindenség bolygói. Tanúja és túlélője volt a háborúnak, a nagy bombá­zásoknak, a romokból újjáéle­dő, majd rohamos fejlődésnek induló megyeszékhelynek. Né­ma, de nélkülözhetetlen tanú­ja, sőt a maga módján, részese volt a mindennapoknak. Hangja, amerre megjelent, a szokott útján, hangulatossá tette a környéket. Az emberek szerették, olykor lassúsága mi­att talán szidták, de minden­képpen közelállt mindenkihez. Mikor érdemei elismerése nélkül, nyugdíjba küldték, en­nek is több évtizede már, sokat megsiratták. Talán a megszo­kás, talán az eltűnni látszó ifjú­ságok miatt, talán mert fájlal­ták a hiányát. Sokan, a mai na­pig is arra esküsznek, elhamar­kodott lépés volt túladni rajta, nyugdíjba küldeni. De aho­gyan akkor mondták, az idő túllépett rajta. Nem tudott lé­pést tartani a fejlődéssel, így a sorsa megpecsételődött. Egy ideig a hontalanság volt az osztályrésze, majd valaki meg­sajnálta és magához vette. Ki­vitte a hétvégi telkére. Azóta — ennek már megint sok éve — ott tengeti napjait. De már mozdulatlanul. Nemsokára mégis történik vele valami, igaz nem a saját lábán, hanem a vasúton, útra kel új és végle­ges otthona, lakóhelye felé. Eg veled, jó öreg, nyíregyhá­zi villamos. Sokáig szolgáltál, az idősebb nemzedék álmai­ban még sokáig ottmaradsz velünk, ahol akár az egyik té­ren szívesen láttunk volna az idők végeztéig. De úgy tűnik az utókor inkább el akar felej­teni, nem talált gazdára a szándék, hogy megmaradj ne­künk, abban a városban, ahol éltél és szolgáltál. Ha igaz, ez­után a Szentendrei Néprajzi Múzeumban kapsz helyet, ez lesz hát a végső otthonod. Biz­tosan jó lesz ott neked, mi mégis jobban szerettünk volna itthon tartani. De most már csak elsiratni tudunk, és emlé­kezni a csilingelő hangodra, mackós járásodra, ahogy szép lassan átkígyózol a városon. Azért őrizz meg te is minket emlékezetedben. Szellemi eurorégió északkeleten Nyíregyháza (KM-B. I.) — Pon­tosan egy éve alakult meg öt megye TIT szervezeteinek összefogásával a TIT Észak­keleti Regionális Tanácsa. Szolnok, Hajdú, Borsod, Heves és Szabolcs TIT-egyesületei a nyír­egyháziak kezdeményezésére olyan közös célokat jelöltek meg, és olyan programok megvalósítá­sára fogtak össze, amelyek egya­ránt segíthetik az érintett me­gyék versenyképességének foko­zását, a határ menti területek se­gítését, és az európai integrációt. A Magyar Tudományos Aka­démia Debreceni és Miskolci Te­rületi Bizottságai (DAB, MAB) — felismerve azt a tényt, hogy milyen nagy szerepe van a tudo­mány művelői és az ismeretter­jesztéssel hivatásszerűen foglal­kozó szervezetek összefogására — javaslatot tett a TIT Regioná­lis Tanácsával való együttműkö­désre. A szerződést a Magyar Tu­domány Napján írták alá Tokaj­ban. Az ünnepségen részt vett és előadást tartott Michelberger Pál, az akadémia alelnöke. Ko­zák Imre, a Miskolci Akadémiai Bizottság elnöke az együttműkö­dési szerződést méltatva rámuta­tott: az akadémia és a TIT össze­fogásával a térség legerősebb szellemi tömörülése jött létre, mely képes megfelelni napjaink tudományos kihívásainak, és ha­tékonyan segítheti a régió gazda­sági fejlődését, a lehetőségek és az erőforrások feltárását. Hargi­tai János a régió TIT-egyesüle- tek nevében az akadémia és a TIT másfél évszázados történel­mi kapcsolataira emlékezett, utalva arra: a most aláírt szerző­dés természetes közegben szüle­tett. Úttörő jelentősége abban van, hogy a benne foglalt hét pont megvalósítására olyan szel­lemi erők fogtak össze, amelyek nemcsak Budapestet, nemcsak az országot, de az északkeleti ré­giót is integrálni kívánják a jövő Európájába. A TIT Északkeleti Regionális Tanácsa a TIT Jurányi Centrum javaslatát elfogadva, Nyíregyhá­zát választotta székhelyéül. A vá­ros és a megye kellő támogatása esetén nagyon fontos regionális funkciót tölthetünk be a jövő­ben. Ezt erősítette meg hozzászó­lásában Kecskés Mihály, az MTA megyei Tudományos Testületé­nek elnöke, aki az egyre fejlődő határ menti kapcsolatokra utal­va rámutatott: a Kárpát-meden­cei professzorok találkozójának ismételt megszervezése lehetősé­get ad a tudományos és az isme­retterjesztő potenciáloknak az integrálására, és így ténylegesen is kialakulhat a térség szellemi eurorégiója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom