Kelet-Magyarország, 1998. november (55. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-09 / 262. szám
1998. november 9., hétfő 7. oldal □ Régi tárgyak Folyamatban van a községháza mögötti régi épületben a helytörténeti gyűjtemény kialakítása. Itt fogják elhelyezni a település múltját idéző tárgyi emlékeket. □ Informatikát tanulnak Pályázaton jelentős támogatást nyert a számítástechnikai eszközök fejlesztésére az iskola. A következő cél: csatlakozni a Sulinet-programhoz és az Internetre. □ Tánc az oviban A mozgásra, a tánctanulásra talán a legkisebbek a legfogékonyabbak — nem véletlen tehát, hogy jazz- balettet is tanulnak az eszlári ovisok. □ Megvan a komfort Minden egyes lakás ellátott vezetékes ivóvízzel és gázzal, minden harmadikban van telefon. A burkolt, pormentes utak aránya 40 százalék. Múltidéző Török eredetű a falu neve, s már a X. században létezhetett. Először a Váradi Regestrumban említik, 1220-ban. A tatártámadások miatt a XVI. század végére teljesen elnéptelenedett faluba Bocskai szabad hajdúkat telepített. Az ófalu közvetlen a Tisza partján épült, gáttal teljesen körülvéve. Előbb az 1744-es, majd az 1888-as árvíz azonban teljesen elvitte az ófalut, melynek helyét kőkereszt jelzi. A lakosság az újfaluban keresett és talált menedéket. A Tótfalu községrészt hírhedtté az ott lévő zsinagóga és az eszlári zsidóság tragikus, szomorú eseménye tette, mely leginkább a tiszaészlári vérvád néven vált ismertté, elsősorban Krúdy: A tiszaészlári Solymosi Eszter című regénye nyomán. A kései rokonok az 1990-es évek elején emeltek síremléket a tragikus körülmények között meghalt lánynak. A faluban az árvíz miatt műemlék nincs, viszont látványossága a bashalmi Pongrácz-kastély, amelyet még a Kállay-család építtetett. Egyedül nem megy Juhász Ferenc a térség országgyűlési képviselője, a parlament honvédelmi bizottságának alelnöke személyes okok miatt, tekintve, hogy gyermekkorát töltötte itt, szíve csücskének tartja Tiszaeszlárt. Úgy véli, ma egy települési önkormányzat önmaga kevés ahhoz, hogy megtartsa pozícióját. Ráadásul a község földrajzi helyzete sem kedvező. A megtartó képesség a kistérségi együttműködésen múlik, annál is inkább, mivel a szétszórtság a lakosság komfortérzetéhez szükséges infrastruktúraköltségeket emeli. A képviselő jó célprogramokra biztatja a falut — amihez persze kell egy jól taktikázó, a hátrányos helyzetű, a különösen nehéz helyzetben lévő falvakat támogató vidékfejlesztés is. Ehhez ő is hozzá fog járulni, s épp a közeli napokban tervez konzultációt a falu vezetőivel. Éjjel járőröznek Az egy éve alakult, 170 tagot számláló polgárőrségnek nagyon jó a kapcsolata a rendőrség körzeti megbízottaival. Egy baj van, hogy kevés a mások éjszakai nyugalmának felvigyázására vállalkozó fiatal. A polgármesteri hivataltól kaptak rádióadót. Ezzel felszerelve gyalog járja — ügyeleti rendszerben — a csapat este tíztől hajnali kettőig, háromig a falu utcáit. Nemcsak az üzletek, hanem a családi házak környékén is nyitott szemmel és füllel járnak. Volt már több komolyabb eredménye, sikere (szakmailag szólva fogása, tettenérése) is a polgárőrök járőrözésének. Az oldalt összeállította és a fotókat készítette: Cservenyák Katalin és Szőke Judit. Munkahely az elvándorlás ellen Nagyon sok idős, illetve beteg, csökkent munkaképességű lakója van a falunak, akiknek ellátásáról gondoskodni kell. Magas a munkanélküliek, pályakezdő munkanélküliek aránya is — tudtuk meg Juhász Imre polgármestertől —, akiken úgy próbálnak segíteni, hogy közhasznú munkásként foglalkoztatják őket. Megoldást az jelentene, ha munkahelyeket tudnának teremteni számukra. A munkaképes korúak, fiatalok nagy része éppen azért kénytelen elköltözni a faluból, mert nincs meg a háttere helyben a megélhetésnek. Nyíregyházán, a Kertvárosban például egész utca van, ahol ti- szaeszláriak élnek. Örökös probléma az úthálózat állapota. Korszerűsítése a szennyvízhálózat megépítésével párhuzamosan célravezető. Komoly akadályt jelent azonban a szennyvízprogram megvalósításánál a település lakosságának vagyoni helyzete — fel kell mérni, mennyire terhelhetők a családok, hogyan lehet a lehető legkevesebb lakossági hozzájárulásból megvalósítani a környezetvédelmi szempontból elengedhetetlen beruházást. Az is tény viszont: a csatornázás, útépítés munkalehetőséget nyújtana a helybélieknek. Fokozott figyelmet kell fordítani a felnövekvő nemzedékre, ugyanis nagyon sok a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermek. A meglévő szociális feszültségeket tovább fokozza, hogy több család költözik borsodi településekről a rokonokhoz, nem tudnak beilleszkedni, viszont ellátásukról gondoskodni kell. Feladatának tekinti a polgár- mester, hogy az önkormányzat munkájáról folyamatosan tájékoztatást kapjon a lakosság. Szeretné azt is, ha nyitottabbá válna a település, hallasson magáról, de azt is, hogy közös rendezvényekkel, ünnepségekkel még erősebb közösséggé formálódjon. Kiváló lehetőség erre a sport: a bashalmival együtt három focicsapata is van a falunak. Az iskolában karateoktatás folyik, rendszeresen hordják be a gyerekeket Nyíregyházára, úszótanfolyamra. Nagy sikert arat a gyerekek körében az a koncertsorozat, melynek első fellépője idén az Igrice táncegyüttes volt. Szeretnék ugyanezt megszervezni a felnőtteknek is. Most fogynak a vitaminok Egy napon belül be tudják szerezni a szükséges gyógyszert, ha nem lenne készleten — tudtam meg az írisz Gyógyszertár tulajdonosától Gribov- szky Károlynétól, aki már 13. éve egy asszisztenssel áll a betegek rendelkezésére. Az ellátottak érdekeit jól szolgálja a felnőtt körzeti orvossal kialakított jó kontaktus. A gyógyszerésznő nem lakik a patikától messze, ha kell, éjszaka is rendelkezésre áll. Az eszláriak fogékonyak a gyógyszer- és gyógytermékrek- lámra, az újdonságot már másnap keresik, ugyanakkor azonban hallgatnak a pénztárcájukra és a jó tanácsokra is. A kiszolgálás közbeni kis beszélgetés arra is jó, hogy megosszák bújukat, bajukat, örömüket azzal, aki egészségüket védi. A láz- és fájdalomcsillapítók fogynak a legjobban, és ahogy közeleg a hideg, a vitaminospolc is egyre jobban üresedik. Elég nagy nyugtatófogyasztók a helybeliek — jegyzi meg sajnálkozva a gyógyszerésznő, aki nem híve a mesterséges csillapítóknak, óvatosságból vényre sem szívesen adja ki még a gyengébb szereket sem. Ha van alternatíva, akkor az orvos és ő is, igyekszik a borsoá helyett az ugyanolyan hatásos, de olcsóbb orvosságot ajánlani. Ez a személyesség az, ami igazán megkülönbözteti az emberekkel foglalkozó falusiakat a városiaktól — az előbbiek előnyére. Suliálom A megkezdett beruházások befejezése elengedhetetlen: épül a gyermekorvosi rendelő; folytatni kell a hattantermes általános iskola építését. Összesen 300 körül ingadozik az általános iskolások száma, az oktatás most a könyvtárban és a száz éve épült volt egyházi ingatlanokban folyik. Jövő augusztus végére már állni fog az új iskola. Szántanak, ha kell Parkot rendeznek, közterületet takarítanak, ravatalozót építenek, zetorral szántják fel a rászoruló idősek földjét, vetőmagvat osztanak a romáknak, de vannak, akik ebédet szállítanak és szociális munkát végeznek. Hullámzó a közmunkások száma — tavaly volt olyan időszak, amikor százan voltak, jelenleg 56-an részesülnek ebben a típusú „mentőövellátásban”. Mindez igen látványos hatással van a közbiztonságra. Egyre javul a közmunkások között a munkafegyelem, hiszen rájöttek az emberek, hogy családjuk megélhetését biztosítják, ha elvállalják a felkínált munkát. Sándor István közmunkavezető arra törekszik, miközben örömét fejezi ki a polgármesteri hivatallal és a tisza- vasvári munkaügyi kirendeltséggel kialakult jó viszonnyal kapcsolatban, hogy lehetőleg mindenki a lakóhelyén dolgozhasson. Így ugyanis hazajárhatnak ebédelni és nem kell az időt tölteni az utazással. Az is előfordul egyre gyakrabban, hogy jönnek munkát kérni. A segédmunkát végzők 23, a szakmunkás végzettséggel rendelkezők 28 ezer forintot visznek haza, bár nemigen látni őket zsebre dugott kézzel. Tigriskenyér is van Szociális bolt — ez áll az üzlet bejárata fölötti táblán. S hogy mitől szociális? A két éve működő üzletben egy éve dolgozó Gazdag Fe- rencné szerint attól, hogy amíg ez a bolt meg nem nyílt, a faluban égig értek az árak. Azóta kialakult egy árverseny, ami a vásárlók szempontjából kedvező: a kereskedők törekszenek olcsóbban adni portékáikat. Itt egyébként — rászorultságtól függetlenül — bárki vásárolhat. Az áruskála meglepően széles: az alapvető élelmiszereken, tisztítószereken kívül a macskaeledeltől a ruházati cikkekig minden kapható. Gyönyörű és friss árut szállít a helyi pékség, ahol még csíkos hátú (s innen kapta a nevét) tigriskenyeret is sütnek. Tiszaeszláron egyébként ez az egyetlen üzlet, ahová délben is be lehet térni, ugyanis itt nem tartanak ebédszünetet. HOGY ÉRZI MAGÁT TISZAESZLÁRON? Idevalósi vagyok az egész családommal, szeretünk itt élni valamennyien. A mindennapos ellátás adott, nem kell futkározni semmiért. A közbiztonság hagy kívánni valót maga után, de szerintem legalább ilyen fontos feladat lenne a munkahelyteremtés is, hiszen az mindennek az alapja. Örülök annak, hogy a gyerekeim, az unokám is itt eresztettek gyökeret. Még csak rábeszélni sem kellett őket a maradásra. Id. Dunaveczki Ferenc autó-motor szerelő Szeretem ezt a falut, a családom is itt él, mióta az eszemet tudom; a férjemnek itt van munkahelye, én is négy órában dolgozom. Mindennel elégedett vagyok — ami hiányzik, az főleg a szórakozás. Jó lenne, ha mozi működne. Három gyerekemnek és az egész családnak helyben mindent meg tudok vásárolni, amire szükség van. Még műszaki cikkek is beszerezhetők — ha a piacon is, de nem kell érte mész- sze utazni, ami nyilván tetemes költség lenne. Juhász Tiborné takarítónő En nyolcvannyolc éves vagyok s úgy tudom, még a nagyapám is eszlári volt. Sokkal fejlettebb lett a falu, mint volt, az biztos, csak a fiatalokkal nem vagyok megelégedve, szemetelnék, rendetlenek, meg a várost nem szeretem, mert itt szoktam meg. Jó itt az ellátás, nem kell nekünk már semmi. A bolt itt van mellettünk, a templom a szomszédban. Nézzük a tévét, nekünk annyi. Csak magunkra kell vigyázni. Gerják Pál nyugdíjas Jó itt, bár sokkal csendesebb falun az élet, mint Pesten, ahol harminc évig laktam, és megszoktam a nyüzsgést. De ide jöttem férjhez, itt építkeztünk és itt született három gyermekünk is. A férjem rendőr. Szerintem a legnagyobb gondot az utak állapota jelenti. Rossz a közlekedési lehetőség a közeli településekre: Nyíregyházára hamarabb eljutok — mert oda menetrend- szerű buszjárat közlekedik -—, mint Tiszavasvá- riba. Szabó Jánosné főállású anya IVIikulásra várjuk az első babát, az orvosok azt mondják, kisfiú lesz. Majd kiderül! Ha-fiú lesz, Bencének fogjuk hívni. A férjem talán jobban izgul, mint én. Egyébként a szakmám bőrdíszműves, de a varrodában dolgoztam — másik szakmámban, ugyanis szabász-varrónő vagyok. Szerintem is az utak állapotának javítása a legégetőbb feladat — hisz itt még vonat sincs —, no meg a közbiztonság javítása, nagyon sok a lopás. Gyulainé Forgács Margit Katalin bőrdíszműves 11 HÍ TISZflESZLÁB ÚJDOHSftCfll A tervek — egyelőre még papíron
