Kelet-Magyarország, 1998. október (55. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-30 / 254. szám

1998. október 30., péntek 3. oldal Tempó­váltás Marik Sándor / \ korábbiaktól eltérő hangot ütött meg a közlekedési tárca új első embere a héten az M3 autópályával kapcsolatban. A Gazdasági Kabinet ülése után nem a pénzhiányra, a kis forgalomra hivatkozott, amikor az autópá­lyákról beszélt — köztük természetesen a mi megyénk autósait leginkább érintő M3-asról — hanem arra: mit sem érnek az 50-60 kilo­méteres sztrádatorzók, ha nem kapcsolha­tók hálózatba, ha nem érnek az országhatá­rig, ha mindegyiken más gazda elképzelése érvényesül. Egyszerűen reális, a nem szakember szá­mára is érthető megoldásokat keresett. Pél­dául nem halasztják tovább az autópálya­építést akkor sem, ha nincs meg a teljes összeg: rövid határidővel — az M3-as eseté­ben 2002-ig — kiépítik a fél pályát a hatá­rig, hogy működhessen a rendszer és ne te­gye tönkre az autópályáról lezúduló forga­lom az útba eső településeket. Aztán ha lesz pénz, és a forgalom is indokolja a bővítést, megépítik a másik fél pályát, újabb, évekig húzódó nyomvonalvita nélkül. Tarthatatlan ugyanis, hogy a főváros felőli részek már megépültek, de még nem lehet tudni, mer­re folytatódnak az építések. Szintén a minisztertől hallhattuk, hogy nem feltétlenül kell erőltetni a tervezett ma­gas útdíjakat. Az eredetileg elképzelt 9,50 forint plusz áfa díjtételnél egyharmadnyival alacsonyabb fizetési kötelezettség következ­tében (amelyet a tárca első embere támo­gat) nagyobb lesz a forgalom, s jobb a pénzügyi mérleg. ígéretes lehet a folytatás is: rövid határ­idővel, november 30-áig (!) koncepciót dol­goz ki a KHVM és a Gazdasági Minisztérium a gyorsforgalmi utak tízéves fejlesztéséről, s ami még fontosabb: annak anyagi alapjai­ról. Tehát: az M3-as esetében tempóváltásra számíthatunk. A gazdák kukoricáznának Mond csak Janikám, milyen éjszakai vadászaton is akarsz te résztven- ni?... Ferter János karikatúrája □ Hasznos könyv Ők ketten főcímmel, Szexuálpedagógiai segédanyag az értelmi fogyatékosokkal való foglalkozásokhoz al­címmel jelent meg az ÉFOÉSZ megyei szer­vezetének kiadványa. A könyv az ÉFOÉSZ- nél Nyíregyházán (Vécsey köz 4.) kapható, vidékiek utánvéttel megrendelhetik. □ Hús nélkül Vegetáriánus tanfolyam in­dul Nyíregyházán a Lakókörzeti Művelődési Házak Igazgatósága borbányai és jósavárosi művelődési házaiban. A tanfolyam hat alka­lomra szól, a foglalkozásokon az ételkészítés­sel is megismerkedhetnek a résztvevők. □ Ügyes kezek Gyermekeknek és felnőt­teknek egyaránt kellemes időtöltést kínálnak a nyíregyházi Népművészeti Stúdió szakkö­rei, mint például fazekas, kosárfonó, fafara­gó, szövő, textilfestő. Ugyanitt Kör, kör, ki játszik címmel játszóház is indul. Bővebb in­formáció. a 310-005-ös telefonszámon. Nyírbátor (KM - M. Cs.) — Most vágjuk a kukoricát, vagy nem? Ezzel a kérdéssel keresték meg levelükkel Nyírbátor környéki gazdák a szakminisztériumot. A gondjuk az, hogy nincs tároló- kapacitásuk, nem tudják kezde­ni a betakarítást. A 150 nyírbátori, kállósemjé- ni, kislétai, máriapócsi, nyírgyu- laji gazda dr. Simon Miklós or­szággyűlési képviselő közbenjá­rását kérte a szaktárcánál. A ter­melők legnagyobb gondja, hogy a garantált áras felvásárlás csak december 1-vel kezdődik, addig viszont nem tudják elkezdeni a betakarítást, mert nincs hol tá­rolniuk a kukoricát. A tárolók nagy többségét — ezekben mint­egy 800 ezer tonnát lehet elhe­lyezni — az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kibérelte a garanciás felvásár­lásra, de ez csak egy hónap múl­va indul. A gazdák levelét sürgős megol­dást kérve io- váhbitotiam az államtitkárnak or. Simon Miklós Nem csupán tároló nincs, de a szárítók sem vállalják a kukori­Alakuló ülés Tiszavasvári (KM) — No­vember 2-án délután há­romkor tartja alakuló ülé­sét Tiszavasvári önkor­mányzata. A megbízóleve­lek átvétele után esküt tesz a képviselő-testület és az új­raválasztott polgármester, Sulyok József, aki ezután ja­vaslatot tesz az alpolgár­mester személyére. A testü­let ezen az ülésen választja meg a bizottságok elnökeit és tagjait is. Ha lenne átvétel a gazdák kezdhetnék a betakarítást Elek Emil felvétele ca átvételét, enélkül pedig a be­takarított és ilyenkor még hozzá­vetőlegesen 25 százaléknyi víz­tartalommal rendelkező kukori­ca azonnal megrohad. A terme­lők azt kérik, a jelenlegi fizetési feltételek (decemberben az első részlet, a többi jövőre) megha­gyása mellett hozzák előre a fel­vásárlást október végére. A gaz­dák már abba is belemennének, hogy kérésük teljesítéséért cse­rébe az ellenértéket teljes egészé­ben csak jövőre kapnák meg. A garantált ár 1650 Ft+áfa mázsán­ként, a napi ár pedig már 1000 Ft+ÁFA alatt van, tehát lénye­ges a különbség. Simon Miklós képviselőt ked­den este értük el telefonon Buda­pesten, aki elmondta: „a levelet dr. Tamás Károlynak, az FVM közigazgatási államtitkárnak ad­ta át, akitől sürgős megoldási ja­vaslatot kért. Az államtitkár azt ígérte, egy héten belül válaszol.” Száz éve született a gülbaba atyja Nyíregyháza (KM) — Kisvárdát az ott általa szervezett növény­nemesítő telep révén a háború utáni hazai burgonya-, rozs-, napraforgó- és lucernanemesítés fellegvárává emelő Teichmann Vilmos 1898 október 29-én szüle­tett a csehországi Usti nad La- ben-ben. A tornyospálcai Eszenyi bir­tok irányítójaként, 1929-től vég­zett munkáján keresztül szerette meg Magyarországot és a szabol­csi tájat. Kevés nemesítőnek adatott meg, hogy fajtája olyan sikereket érjen meg, mint a gül­baba burgonya, amelyet 1930- ban minősítettek. Sikeres export csillagfürt termelésének „mel­léktermékeként” ő állította elő a csökkent alkaloid tartalmú kis- várdai fehérvirágú csillagfürtöt. Nevéhez fűződik a Nyírség gaz­daságaiban sokáig „etalonként” szolgáló kisvárdai rozs, vagy az ugyancsak „kisvárdai” néven el­ismert és jelenleg is termesztett lucerna, szöszösbükköny és csí­kos napraforgó fajták is. Teichmann Vilmos kutatásai­nak tárgya a növénynemesítés, a növénytermesztés volt, legfőbb céljának azonban a környezeté­ben élő, kedvezőtlen talajadott­ságú területeken gazdálkodók se­gítését tartotta. Szakismerete, emberszeretete növénynemesítő iskolát terem­tett Kisvárdán, amely jelenleg is hasznos segítséget és tudomá­nyos alapot nyújt a mezőgazda­ság előtt álló feladatok megoldá­sához. A Teichmann-féle szellemi ha­gyatékot tovább ápoló DATE Nyíregyházi Kutató Központ a jeles évfordulóra megjelentetett könyvvel tiszteleg a tudós emlé­ke előtt. Október 30-án, pénteken pedig a Kisvárdai Teichmann Telepen emlékeznek meg a nagy előd te­vékenységéről volt kollégái és az intézet dolgozói. Ajövőt választani kell Nyíregyháza (KM) — „A jót választani kell!”. Ez az idézet a címe annak a hat­hetes előadássorozatnak, amelyet a nyíregyházi E- misszió Természet-, és Kör­nyezetvédelmi Egyesület szervezett, s amelynek meg­hívójából származnak a fen­ti gondolatébresztő monda­tok. A Felső-Tisza-vidéki Kör­nyezetvédelmi Felügyelő­ség előadótermében otthon­ra lelt sorozat első előadá­sára október 29-én — mint a továbbiakban minden hé­ten ugyanabban az időben —- csütörtökön 17.30 órakor került sor. Dr Kiss Ferenc a Bessenyei György Tanár­képző Főiskola Környezet- tudományi Tanszékének tanszékvezető főiskolai ta­nára „Bevezetés a fenntart­hatóság gondolatkörébe” címmel ismertette napjaink globális környezeti válsá­gát, a fenntartható fejlődés elveit és indoklási módjait, továbbá ezen elv mindenna­pi gyakorlatban való alkal­mazhatóságának lehetősé­geit. A jövő héten, november 5-én fejlődésünk ökológiai megközelítésére tesz kísér­letet előadásában dr. Gyu- lay Iván, a miskolci Ökoló­giai Intézet a Fenntartható Fejlődésért igazgatója. Októberi szerenád ^Dktóber. Szeretem és kere­sem áttetsző csendjét, amikor fák és bokrok ághúrjai muzsi­kálnak a szélben. A hónap ne­ve a latin „october", „nyolca­dik" jelentésű szóból szárma­zik. A római naptárban az év­kezdő márciustól számított nyolcadik hónapot nevezték így. A latinok október iránti megbecsülését mutatja, hogy kedvenc állatuk, a ló ünnepét is erre a hónapra tették. Ilyen­kor a római polgárok ó- és újborral áldoztak, és mindket­tőt gyógyszerként is kóstolgat­ták. Itt a kis Túr partján, ahol most az alig csordogáló víz va­lóságos levél perzsaszőnyeget sodort össze saját tükrén, s ahol mindent áthat a kellemes, fanyar avarillat, én szép ma­gyar névvel „lombbúcsúztató­nak" nevezem az októbert. Az erecskévé kucorodott folyócs­ka már szendereg barna avar­takarója alatt. A levélpaplan alól ki-kivillanó, meg-megmoz- duló részei jelzik, hogy nem halt meg, csak alszik. Október a kalendáriumi „há­rom királyok", az emberhónap fivérek", a Szeptember, a No­vember és a December mellett csak olyan mostohatestvér fé­le. De mi tudjuk, hogy mégis ő a legkirályabb király. Hálóter­mébe nem, a birodalmába azonban mindenki, a magam­fajta is bemehet. így találkoz- hatom a palotából éppen visszainduló két pompás fácán­kakassal, akik adójukat leróni járultak Október uralkodó szí­ne elé. Nem röppennek fel, tudják, hogy nincs nálam pus­ka, távol áll tőlem az ellensé­ges szándék. Nem szalad el a két tapsifüles sem, akik téli bocskor ügyében voltak a ki­rálynál. Szerencsével jártak, és most boldogan szökdécselnek új lábbelijükben. A tölgyfatemplom avult, fa­zsindelyes tetején vígan zpldell az idei moha. A toronyban szorgoskodó Szél harangozó és a karzaton billentyűző Szellő kántor jóvoltából már szól az aranycsörgésű, harangzúgá- sos, orgonás októbertisztelő zene. Az októbertisztelő zene harsog a fákon és a bokrokon. Megtelik vele a szív, a tüdő lombja pedig boldogan nyúj­tózkodik az ózondús őszi leve­gőben. Pillanatkép Hétköznap Kisvárdán Vincze Péter felvétele A temető csendje Ha máskor nem is, de ilyen­kor halottak napján a „legel­vetemültebb” temetőkerülő is megfordul hozzátartozója sír­jánál. Néha bizony nagy meg­lepetések is érhetik az em­bert. A rendben tartott hant vagy emlékmű fel van dúlva, ellopják róla a virágot, a vi­rágtartót. A szomszéd ráge­reblyézi a szemetet, a mellet­te síremléket készítő felhasz­nálja a földet, összemalteroz- za a márványt. Szóval sokan nem tisztelik mások érzéseit. Magam is messze távol élek, nem tudok csak évente egy­szer, kétszer hazajönni szüle­im sírjához. Mindig szomorú­an távozok, s ebben nemcsak az engem ért vesztességnek van szerepe. Nem értem az embereket, a saját halottaik- nak megadják a végtisztessé­get, de ha a másokéról van szó, nem törődnek vele. Az élet örök törvénye az elmú­lás, de az is biztos, akire em­lékeznek az addig nem hal meg teljesen. Jó lenne, ha ezeket az emlékeket minden­ki tiszteletben tartaná. V. Taviás, volt Szabolcs megyei lakos 'TtírVr';'

Next

/
Oldalképek
Tartalom