Kelet-Magyarország, 1998. október (55. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-28 / 252. szám

1998. október 28., szerda 13. oldal O Kétszemélyes szolgálat Nyár óra működik a kétszemélyes mezőőri szolgálat Tyúkodon. A költségek felét az állam, a má­sik felét ez év végéig — ideiglenes jelleggel — az önkormányzat vállalta magára. Ö Út után járda A belterületi utak hossza 13,5 kilométer, melyek zöme megépült. Most a legfontosabb feladat a járdák felújítá­sa lesz. □ Segítség a fiataloknak A tyukodi ön- kormányzat a fiatal házasoknak százezer fo­rint első lakáshoz jutási támogatást ad. Az idén már nyolcán vették igénybe ezt a jutta­tást. Múltidéző A község neve — Tykud, Tykod alakban — 1181-ben a cégényi monostor birtokainak határjárása során tűnt fel, mint a monos­tor tulajdona, illetve mint a Kölcsey nem­zetség lovasjobbágyainak telepe. A XII. században a község határa egészen a Sza­mosig nyúlt, a mai Porcsalma területét is magába foglalta. A XIV. század elejének okleveles anyagai szerint az északi részen fekvő Etetyukodja a Kölcsey nemzetségé, míg a mai Tyúkod egy addigra már több ágra oszló kisnemesi családnak, a Tyuko- diaknak a birtokában volt. A Kölcseyek ke­zén maradt Etetyukodja a XIV. század vé­gére a Domahidiak tulajdonába került, de ekkor már nincsenek lakosai. Erre az üres területre és a szomszédos Sályira telepített aztán az egyik Csaholyi 1373 és 1377 között egy új falut, melyet Porcsalmának nevez­tek el. Református temploma 1795-ben épült a régi XIV. századból valónak a helyére. Erőteljesebb fejlődésnek a század elején indult Tyúkod. 1900-ban már körjegyzőség, posta, távíró és vasútállomás van a falu­ban, a villanyt a ’20-as évek második felé­ben vezették be. Lakossága a középkorban magyar volt. A XIX. száza elején 790 lakosa volt, ebből 730 református. A lakosság 93 százaléka magyar, 4 román, 2 százaléka pedig zsidó. A hátrányt törlesztik A nagyközség oktatási intézménye az általános iskolát, az óvodát és a diák­otthont fogja keretbe. Juhász Jánosné igazgatónő előbb számada­tokat sorjáz: 225 a gyermeklétszám a 12 ta­nulócsoportban, óvodába 80 csemete jár, s 18-an a diákotthon lakói. A stabil nevelő- testület azon igyekezete, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek e hátrányukból minél többet lefaraghassanak, eredményesnek tűnik, hiszen a nyolcadikosok beiskolázá­sa százszázalékos volt az elmúlt tanévben is, mindegyikük az elsőnek jelölt helyen tanul tovább. Problémás gyerekek persze itt is akad­nak, ám a legkiáltóbb mégis a szülők kilá­tástalan helyzete, a magas munkanélküli­ség. Ezért is tekinti az intézmény a pedagó­giai programjában ezt kiindulási alapnak. E program és a helyi tanterv megteremti azt a pluszt, amelynek birtokában a gyere­kek bármely iskolatípusban eredményesen szerepelhetnek. A számítástechnika, infor­matika, a nyugati nyelv tanítása mellett fontosnak tartják á rendszeres testedzést. Részt kérnek Tyúkod ünnepeiből is, most például október 23-án szerepeltek a gyere­kek. A kedvenc informatikaterem Az oldalt írta és összeállította: Györke László és Lefler György. A felvételeket Harasztosi Pál készítette. Családsegítés és földprogram Úgy szerveztük meg a csa­ládsegítő szolgálatot, hogy ne csak a gyerekekkel foglal­kozzon, hanem valóban fel­vállalja az arra rászorulók gondját-baját. Bereczky István polgármester mondta ezt, hozzátéve: mert Tyúkodon még mindig szemér­mes a szegénység, s bizony sok olyan —■ főként idős — ember él itt, akik rászorulnak a támoga­tásra, de nem kérik. A főállású családsegítő — Szűcs Andrásné pedagógus — úgymond állandó­an a terepen van, pontosan tud­ja, ki szorul rá valóban a támo­gatásra. A lakosság (2450) jelentős há­nyada (1100) nyugdíjas, ezeknek azonban mintegy fele korenged­ményes, korkedvezményes, illet­ve leszázalékolt. A legnagyobb gond, mint általában a térség­ben, a munkahely hiánya. Mint­egy százötven jövedelempótló és négyszáznál is több gyermekvé­delmi támogatást utalnak át ha­vonta. Az éves költségvetésnek mintegy 20-25 százalékát fordít­ják szociális feladatokra. A nagyközséghez két tanya — Szalmaváros és Zsírostanya — tartozik, ahol mintegy száz idős ember él. A két tanya a nagy inf­rastrukturális beruházásokból kimaradt. Az önkormányzat — mintegy kompenzációként — úgy döntött, hogy gépkocsit vá­sárol, mellyel hetente kétszer (szükség esetén többször) felke­resik őket, gondoskodnak róluk. Ez a szolgálat egy-két héten belül beindul, hiszen a járművet már megvásárolták. Annak ellenére, hogy saját termőföldje nincs az önkor­mányzatnak, második éve mű­ködteti a szociális fóldprogra- mot. Azokon segítenek egyre bő­vülő gépparkjukkal, akik né­hány holdjukon pénzhiány miatt nem tudnának gazdálkodni. Azon kívül, hogy az idén például 120 ezer forint értékben vetőgu­mót adtak, hatezer forintig in­gyenes szolgáltatást nyújtottak azoknak, akiknek az egy főre ju­tó jövedelmük nem éri el a min­denkori nyugdíjminimumot. Az idén mintegy félszáz családnak tudtak segíteni, ami több mint száz hold megművelését eredmé­nyezte. A programot Bütes György irányítja. Torgyán után csend Dr. Nagy László ügyvezető Az a hír járja, hogy a tyukodi konzervgyár vezetői — kevéssel Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter kö­zelmúltbeli látogatása után —• „lapátra tették a dolgozókat”. Ez ügyben a Globi újsütetű ügyve­zető igazgatóját, dr. Nagy Lászlót kerestük meg. — A Globinak új tulajdonosa van, s az idénymunka befejezté­vel október elején leállt az üzem. így a 370 dolgozó foglalkoztatása szünetel, mindössze kilencen maradtak, akik folyamatos mun­kaszerződéssel rendelkeznek. Ez egyébként adminisztratív létszá­mot jelent. Az igazság az, hogy részben objektív okok miatt eleve kései volt a szezonnyitás, ám jobb előkészítéssel tovább is tarthatott volna a feldolgozás. A konzervüzem pályázatot nyújtott be az FM-hez, voltakép­pen emiatt volt Torgyán minisz­ter úr látogatása. Tyúkod és kör­nyéke egyébként a választókör­zetébe tartozik. Azt, hogy mikor valósulhat meg a projekt, pilla­natnyilag még nem tudjuk, ám január-februárban már okosab­bak leszünk. Tervezzük, hogy a jövő évi idényt már jóval koráb­ban, felkészülten indítjuk, bővít­jük a termékskálát, mégpedig zöldborsóval és csemegekukori­cával. Ehhez új technológiára van szükség. A Globi vezérigaz­gatója mellesleg az a Konczos Ist­ván, aki a több mint három évti­zedes vezetői múltjával nagy szaktekintélynek számít. Kenyérkereső tenyér Miklós Nándor még tizenkét éves sem volt, amikor félár­ván maradt. Aztán jött a há­ború, két bátyját elvitték, ket­ten maradtak édesanyjával. Tizennégy évesen már gazdál­kodásra kényszerült. Előbb a németek vitték el a lovakat, majd az oroszok vágták le a disznót, ott az orruk előtt az udvaron perzselték meg. Mire két bátyja ’46-ban hazakerült, tizenhat éves korára Miklós Nándorból már kész embert faragott az idő. — Korán meg kellett tanul­ni: ha élni akarunk, kemé­nyen meg kell érte dolgozni. Huszonkét éves volt, ami­kor megnősült. Már megszü­letett első fia, amikor meg­kapta behívót. Ötvenötben jött a téesz, ötvenhatban a föl­dosztás. Újra a sajátjukon gazdálkodtak. A hatvanas tée- szesítéskor már nem lépett be a szövetkezetbe, jobbnak lát­ta, ha szakmát tanul. A Buda­pesten végzett gépkezelői szaktanfolyam után a helybe­li gépállomás traktorosa, majd a téeszé. 1965-től a szere­lőműhelyben dolgozott. — Ha új gépet vásárolt a té­esz, arra mindig engem ültet­tek elsőnek — mondja. Előbb egy markológépen dolgozott, de az órabér alacsony volt, visszament hát traktorosnak egy új Zetorra. Nyolcvanki­lencben korengedménnyel ment nyugdíjba, de a gazdál­kodást a mai napig nem hagy­ta abba: a visszakapott hét és fél holdas családi „birtokon” gazdálkodnak. Azt nem kis büszkeséggel mondja az im­már hatvannyolc éves Miklós Nándor, hogy még nem volt orvosnál. Legfejlebb, ha fogat kellett húzatni. A férjem hetvenhét, én pedig hetvenhárom éves vagyok, s így öre- gecskén bizony már jönnek a bajok. Két gyermekünk van, a fiú a családjával Balkány- ban él, a lány itthon, velünk. Van három unokám, amikor nem­régiben Nyíregyházán a kórházban feküdtem, naponta meglátogattak a drágák. Tyukodi szü­letésűek vagyunk, na­gyon rendesek az embe­rek, a szomszédok, szó­val nyugodt életet lehe­tett itt élni. A konzerv­gyárból jöttem nyugdíj­ba, hallom, hogy most is elbocsátották az em­bereket. Nehéz ma. Belényesi Jenöné nyugdíjas ^Kétszáz éves a köz­ség műemlék jellegű re­formátus temploma, amely belülről szemet gyönyörködtető. Hét éve vagyok lelkipászto­ra a főként reformátu­sok lakta településnek, s szeretek itt élni, szol­gálni. A tyukodiak má­ig büszkék családjaik egykori kisnemesi vol­tára, a távolból érkezet­tet, a beházasodottat ma is „bekerültként” emlegetik. Sokat beszé­lek nekik arról, hogy ezen már túl kellene lépniük. Fontosnak tar­tom a példamutatást, mert a palást a válla­mon és Biblia a kezem­ben. Molnár Imre lelkipásztor Nagyon jó itt lakni, nincs az a nagy zaj, a városi zsúfoltság. Buda­pestre, noha tetszett, pillanatnyilag nem vá­gyók. Egyébként most is a fővárosba készü­lünk anyuval, aki az is­kolánkban német-törté­nelem szakos tanár. Az RTL Klub Kölyökklub című műsorában szerepelek majd, ez há­rom nap távollétet je­lent. Ötödikes vagyok, kitűnő tanuló, s talán jogász szeretnék lenni. A tanulásban segítek az öcsémnek is, aki most első osztályos. Az iskolában, úgy gondolom, jók a feltéte­lek. Magos Judit tanuló Ötvenéves vagyok, korábban a helyi kon­zervgyárban különböző beosztásokban dolgoz­tam, voltam raktáros, csoportvezető. Hét éve rokkantnyugdíjas va­gyok. A fiam, Pál, Deb­recenben jogot tanul az egyetemen, a tízéves lá­nyom, Lilla pedig még általános iskolás. A fe­leségem óvónő Tyúko­don. A legnagyobb baj, mint mindenütt, a munkanélküliség, úgy tűnik, az egykori nyu­godt életet végérvénye­sen el lehet felejteni. Más idők járnak, de eh­hez is fel isell tudni nő­ni. Kiegészítésként uborkázom. Belényesi Pál rokkantnyugdíjas Közbiztonság A községben kevesebb bűn- cselekmény történt, mint tavaly — tudtuk meg Szilá­gyi Miklós rendőr alezre­destől, a csengeri rendőrőrs parancsnokától. A megélhe­tési bűnözés vezet aminek főleg a környék boltjai lát­ják a kárát. A rend őrei kö­zel hetvenszázalékos felde­rítési arányt tudhatnak ma­gukénak. A település rette­gett tolvajbandájától egy ideig nem kell tartani, ugyanis rács mögött telel­nek. Az őrsparancsnok is örülne, ha a ismét megala­kulna a polgárőrség. Szennyvíz Tyúkodon ma 420 millió fo­rintba kerülne a szennyvíz­csatorna-hálózat kiépítése. A tisztítót közös beruházás­ban valósították meg Porcs- almával, viszont a település szerkezete miatt drága a közmű. Készül a megvaló­síthatósági tanulmány, az önerő ugyanis meghaladja az önkormányzat jelenlegi anyagi lehetőségeit, arra pedig nem is gondolhatnak, hogy a lakosságot terheljék hozzájárulással. Hamarosan átadják az új orvosi rendelőt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom