Kelet-Magyarország, 1998. október (55. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-21 / 247. szám

1998. október 21., szerda 3. oldal Kováts Dénes Eltűnések Olykor lapunk is hirt ad eltűnt, s keresett személyekről, néha a rokonok, többnyire a rendőrség szeretne tudni tartózkodási he­lyükről. Magyarországon 7-8 ezer ember tű­nik el évente, többségük viszonylag hamar elő is kerül, valamilyen bánat, vagy a ka­landvágy vezérli őket csupán. Előfordul vi­szont, hogy bűncselekmény áldozata az ille­tő, máskor a felelősségre vonás veszélye mi­att válik kámforrá. Több tucat — ha nem több száz — azok száma, akiket kétes üzelmek, törvénytelen­ségek miatt keresnek a hatóságok. Egy ré­szük minden bizonnyal külföldön tölti nap­jait, hiszen megtehetik az elsikkasztott (száz)milliókból. Akad viszont, aki nem tud­ta, vagy nem akarta átlépni a határt, így hazánkban, illetve lakóhelye környékén búj- kál, rejtőzködik. A megyénkbeli keresettek között is vannak, akikről időnként felröppen a hír: látták itt és itt. Kit megszokott mivoltá­ban, kit szakállt, bajuszt növesztve — vagy éppen levágatva. Nem tudom, mennyire lehet hinni ezek­nek a híreszteléseknek, de feltételezem, nemcsak pletykák terjednek, de van való­ságalapjuk is. Arról sincs pontos informáci­óm, miképp keresik őket a hatóságok, de feltehető, hogy a fényképes vagy csak szö­veges körözés kiadásában kimerül tettük, lehetőségük, egyébként a bejelentésekre várva végzik egyéb tennivalójukat. /\ tegnapi rendőrségi sajtótájékoztatón is elhangzott: az egyik gyanúsított, miután el­sőfokon a bíróság megszüntette előzetes le­tartóztatását, ismeretlen helyre távozott, így nem tudtak eleget tenni a másodfokú, az újbóli letartóztatást elrendelő végzésnek. Közel két éve nem bukkantak nyomára. A jelek szerint ilyen egyszerű ma Magyar- országon kibújni a felelősségre vonás alól... Ha ez így megy tovább már csak a monoszkóp marad a sok lelépő műsorveze­tő miatt... Ferter János rajza □ Felzárkóztatás A roma származású gyerekek és diákok oktatását, nevelését fel­zárkóztatását és tehetséggondozását segítő óvodai, iskolai, kollégiumi és pedagógiai in­novációs programokkal lehet pályázatot be­nyújtani támogatásért a Soros Alapítvány­hoz. A beküldési határidő november 4. □ Egy százalék A Széchenyis Öregdiákok Alapítványának kuratóriuma az 1996. évi SZ- JA egy százalékából befolyt 162400 forintot az alapítvány céljaival összhangban a szak­irányban továbbtanuló diákok továbbtanulá­sának támogatására, továbbá a Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola fennál­lásának 80. évfordulója rendezvényeinek tá­mogatására használta fel. □ Fotósok Minden csütörtökön délután öt­re várják a nyíregyházi Váci Mihály Művelő­dési Központba, a fotóklubba a fényképezés iránt érdeklődőket. □ Vászon és flanel! A pápai textilgyár termékeiből kezdődött tegnap kiállítás és vá­sár a nyíregyházi KPVDSZ Művelődési Ház­ban, ahol még ma és holnap várják az érdek­lődőket naponta 10-18 óráig. Alapozás az uniós rajtra Megyénk mezőgazdasága szerkezeti adottságai miatt többszörösen is hátrányos helyzetű (jepenatonsagoan sem versenynepes meg mezogazaasagun« Elek Emil felvétele Galambos Béla Nyíregyháza (KM) — Az or­szág Európai Unióhoz törté­nő csatlakozása a megyék szintjén is sürgetően veti fel a tudatos, tervezett és össze­hangolt felkészülés szüksé­gességét. Ekként vélekedik a mezőgazda- sági főiskolán ma nyíló IV. Agro- Food e témában rendezett ta­nácskozására készült vitaanya­gában a megyei Agrárkamara. Megyénk mezőgazdasága szer­kezeti adottságai miatt többszö­rösen is hátrányos helyzetű, rá­adásul igen jelentős a belvíz súj­totta területek nagysága — ál­lapítja meg a tanulmány, amely­ben a köztestület tagsága szem­szögéből vizsgálja a csatlakozás előkészítésének kiinduló helyze­tét. — A föld minősége gyenge (a szántó átlagos aranykorona érté­ke 13,6), csupán kétharmada az országos átlagnak. Túlsúlyban vannak a kisméretű gazdaságok (a 10 hektár alatti birtokok me­gyénk földterületének 45 százalé­kát foglalják el), nagyságrendek­kel nagyobb arányt képviselnek, mint az EU-országokban. Magas a mellékfoglalkozású- és kény­szervállalkozó gazdálkodók szá­ma: a megye mezőgazdasági ter­mőterületének négyötödén egyé­nileg, ezen belül nagy számban őstermelők gazdálkodnak. Ez év végére országosan vár­ható 1 millió őstermelőből me­gyénkben — a területi arányun­kat meghaladóan — 130 ezer él. Soraik további bővülésére lehet számítani az e tevékenységhez kapcsolódó pénzügyi kedvezmé­nyek mezőgazdasági vállalkozó­kat e kategóriába átcsábító hatá­sa miatt. Ugyanakkor az EU .ag­rárszabályozása ezzel az őster­melői üzemformával nem igen tud mit kezdeni. Az őstermelők státuszát és megítélését államilag sürgősen rendezni kell — hangoztatja a kamarai tanulmány. Az uniós tárgyalások során is megkerül­hetetlen téma lesz, hogy az őster­melők a mezőgazdaságban fog­lalkoztatottak részét képezik-e, s kiterjednek-e rájuk az EU agrár­szabályai, avagy inkább szociá­lis jellegű ennek a rétegnek a mezőgazdálkodása. Amennyiben az előbbi változatra voksolnánk, úgy várhatóan a lengyelországi szintet is meghaladó agrárfoglal- koztatotti arány komoly tár­gyalási nehézségek elé állít majd minket. Az eszközellátottságunk sem versenyképes az EU-éval. A vi­szonylag olcsóbb traktorpark bő­vült ugyan, ám a traktorsűrűség még most is csupán harmada az uniós átlagnak. Kombájn- és a tehergépkocsi-kapacitásunk pe­dig, amely még csökkent is az el­múlt évek alatt, egyenesen tragi­kus. Hasonló a helyzet a talajerő­utánpótlásban, ahol az országos negatív tendenciát is meghaladó mértékben csökkent a műtrágya felhasználás: egy hektár mező- gazdasági területre vetítve 10 év alatt 165-ről 30 kilogrammra. A növénytermesztés hozamai­nak ütemes emelése érdekében éppúgy sürgős tennivalóink van­nak, mint a vészesen megcsap­pant szarvasmarha-, juh-, sertés- állományunk növelése terén, hi­szen az EU-csatlakozás időpontja e feladatok megoldását tekintve már idegesítően közelinek tűnik — derül ki az Agrárkamara vita­anyagából. Vékony az erszényünk Nyíregyháza (KSH - M.P.M.) — A kiskereskedelmi (bolti és vendéglátóhelyi) forgalom volumene Magyarországon a nyolcvanas évek végétől csökkenni kezdett. A mérséklődés üteme változó, esetenként azonban igen nagy­mértékű — az előző évhez képest 10 százalékot is meghaladó — volt. Az utóbbi években azonban a visszaesés üteme mérséklődött, és 1997-ben az eladási forgalom volumenét már az 1996. évi szin­ten sikerült tartani. A kedvező irányú változások összéfüggnek a lakossági jöve­delmek , alakulásával, melyek 1996- ban már nem csökkentek, *1997-ben pedig szerény mérték­ben növekedtek. Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gye kiskereskedelmi és vendég­látóhelyi üzlethálózatának for­galma is kedvezően változott, hi­szen 1996-ban az eladott áruk mennyisége már nem csökkent, 1997- ben pedig figyelemreméltó­an — közel 8 százalékkal — nö­vekedett. E mögött azonban nem a megyei jövedelmek nagymérté­kű növekedése áll, hiszen azok köztudottan igen kedvezőtlenül alakulnak. Valószínűsíthetően — összefüggésben a megye ha­tármenti fekvésével — az idegen- forgalom gerjesztett további ke­resletet. A látványos növekedés és a megye kiterjedt üzlethálózata el­lenére az egy lakosra jutó eladá­si forgalom továbbra is nagy­mértékben elmarad az országos­tól. 1997-ben a megye kiskereske­delmi és vendéglátóhelyi eladási forgalma 124 milliárd forintot tett ki, így egy lakosra 217 ezer forint jutott. Ugyanez a mutató országosan 315 ezer, de a főváros nélkül szá­mítva is 266 ezer forint volt. Sza- bolcs-Szatmár-Bereg a megyék rangsorában ezzel a 17. helyen áll. Az itteninél kedvezőtlenebb adat csak Borsod-Abaúj-Zemplén és Békés megyéket jellemzi. A piac illata f \zért is szeretek a piacokon járni, mert azok körülbelül min­den hónapban változtatják a maguk jellemző szagait. A nagy természet ilyenformán beköszönt a kőházak közé, és birtokába veszi a tereket. A ker­tek lelke eljön vizitbe a váro­sokba senyvedő fákhoz. Az emberek pedig újra elgyereke- sednek, amikor a barackok, dinnyék, szőlők rájuk nevet­nek; nincsen olyan mérges em­ber, aki komolyan haragudni tudna egy fürt szőlőre. — Amíg télidőben a kolbászok, hurkák és sódarok olyan nagy tömegben lepik el a piacokat, hogy az ő szaguk mellett a ha­laknak, káposztáknak, téli al­máknak alig van valami bele­szólásuk a dolgokba, most nyár­időben a gyümölcsárus kofák nyomják el a húsvágókat és a halászokat. Nem lehet kitérni az ő dinnyetornyaik, ősziba­rack-kupoláik, szilváskosaraik elől, még ha akarna is az em­ber. Ezek a gyümölcsök meg­töltik illatukkal az egész várost, elringatnak a hétköznapi élet rossz szagaitól, bűzeitől. Vala­mi új világba csalogatnak, ahol az életnek más ízei vannak. — De nem sokáig grasszál már a dinnye, előrenyomakodik hó­héra, Lőrinc, aztán a piacnak ismét újabb illatai lesznek. Megjön csengővel, vidámság­gal a szőlő, hogy a gyermekek kerekre nyitják a szemüket, a nők felsikkantanak a boldog­ságtól, a beteg emberek felra­gyognak, hisz itt van ideje az ő mindenkori szőlőkúrájuknak. Most aztán teljes illatárban áll a piac, nem tudja azt a dunai szél sem elhajtani. Ez a leg­szebb, legdicsőbb korszaka a piacnak, mint egy szépasszony­nak a hervadás előtt lévő éve. (Ma 120 éve született Nyíregy­háza nagy írófia, Krúdy Gyu­la.) Német pénz a környezetre Nyíregyháza (KM) — A Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben tervezett környezetvédel­mi beruházásokhoz is pénz­ügyi támogatást kínál a Né­met-Magyar Ipari és Kereske­delmi Kamara. A budapesti székhelyű szervezet a német­magyar üzleti kapcsolatok erősítésénél megkülönbözte­tett figyelmet fordít e szakte­rületre. A világ élvonalához tartozó technológiák átadásán túl a környezet megóvását, vé­delmét szolgáló beruházások finanszírozásához is segítsé­get nyújtanak a német tarto­mányi, szövetségi illetve euró­pai unós források. Az említett lehetőségek iránt érdeklődő cégek, vállal­kozások magyar és német (vagy angol) nyelvű program­jait, terveit valamint a kap­csolattartó személyek adatait el kell küldeni a Német-Ma­gyar Ipari és Kereskedelmi Kamarához. A beérkező doku­mentumokat és elképzelése­ket a tartományi minisztériu­mokba továbbítják, s néhány kiválasztott projektet a meg­valósításig figyelemmel kísér­nek a szakértők. Részletesebb információval a Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Kereske­delmi és Iparkamaránál szol­gálnak. Tűzoltószerkocsi A szatmári kisközségben, Fülesden őrzik a hagyományt. A főút mellett egy régi tűzoltószerkocsi kapott méltó helyet Elek Emil felvétele Kik szemetelnek? A baktai erdő takarítását kez­deményezte a Magyar Termé­szetbarát Szövetség megyei bizottsága október 17-én. A hagyományos eseményen fél- százan vettek részt. A szerve­zők és segítők — a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Ter­mészetbarát Bizottság, a Nyírerdő Rt. Baktalórántházi Erdészete és a BP nyíregyhá­zi üzemanyagtöltő-állomás — ennél több résztvevőre számí­tottak. Köszönetét mondunk mindazoknak, akik eljöttek, hiszen nélkülük hiábavaló erőlködés lett volna kezdemé­nyezésünk. Mit is észleltünk a szemét gyűjtése közben? Azt, hogy autós honpolgáraink semmi­vel és senkivel nem törődve szemetelnek, az utak mentén, a parkolókban és minden olyan helyen, ahová még ki­sebb vagy nagyobb autócso­dáikkal eljutnak. Azt is ta­pasztaltuk, hogy nagyon so­kan gondolkodnak velünk egyformán, azaz a hivatalos lerakókat használják a ház­tartási szemét elhelyezésére. Vajon miért nem teszik ezt meg, ha a kopott gumijaikról, vagy olajos flakonról van szó? A gyerekek is eljöttek szeme­tet gyűjteni az erdőbe, de saj­nos az utcán, az iskolában már kevésbbé vigyáznak kör­nyezetükre. A szülők feladata megtanítani erre őket. Almássy László ne TÚRÁZÓ ÉS SZEMÉTGYŰJTŐ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom