Kelet-Magyarország, 1998. október (55. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-20 / 246. szám

1998. október 20., kedd 3. oldal Választottunk Kovács Éva Szakítottad, szagoljad! — szokták monda­ni népiesen akkor, ha valaki utólag tartja saját választását rossznak, olyan dolog mi­att emel kifogást, amit valójában ö maga okozott. Valami hasonló hangulatba szoktunk ke­rülni ilyenkor, közvetlenül a választások után is. Október 18-a, az önkormányzati szavazás napja mögöttünk van, egy dara­big még mindannyian érdeklődve mazso­lázzuk a különféle névsorokat. Tudni akar­juk, kiből lett polgármester, kiből önkor­mányzati képviselő, ki jutott a megyei köz­gyűlésbe. Érdekel bennünket, kik lesznek azok, akik érdekeinket a jövőben képviselik. Képviselik? — kérdezik ma sokan, mert saját, vagy mások tapasztalatait idézve úgy vélik, az érdekképviselet körül olykor bizony híbádzik valami... Legyünk optimisták, s higyjük, választá­sunk ezúttal helyesnek bizonyul. Olyanokra adtuk voksainkat, akik mindent megtesznek majd azért, hogy választókerületünknek, városunknak és falunknak, no meg az egész megyének jobb legyen. Jobb, mint volt, s jobb annál is, ami most van. Reményünket táplálja, hogy az önkor­mányzati választások előtt pártok és egyéni képviselők fáradoztak azért, hogy meggyőz­zenek bennünket: akkor járunk jól, ha rájuk szavazunk. Egyéni és „társas" programokat hallhattunk naponta, érvek és ellenérvek csatája zajlott a fülünk hallatára, a szemünk előtt. Négy év mérlege még odébb van. Egy következtetés azonban máris időszerű: a demokratikus választások rendje meghono­sodott hazánkban is. Ez az az eredmény, amelyre leginkább büszkék lehetünk... 3 Nyitás A Nyírtávhő Kft. novemberben minden fogyasztóhoz eljuttatja hírlevelét, melyben a Nyitás-programba való belépés 1999. évi feltételeiről nyújt tájékoztatást. A megyeszékhely 15 600 távfűtéses lakása kö­zül már közel háromezerben teremtették meg a tényleges hőfogyasztás szerinti fizetés és a takarékosság lehetőségeit. 3 Emléknap A Borbányai Művelődési Ház október 23-ai rendezvényei: zenés ébresztő, délelőtt sportvetélkedők, 12 órától kirakodó- vásár, játszóház, gyöngyözés, börözés, faze­kasmesterség; 15.30-tól „Mi ez a lyuk a zász­ló közepén?" címmel dr. Fazekas Árpád az ötvenhatos forradalom nyíregyházi esemé­nyeiről beszél. Ezután széki táncház Gucsa Sándor vezetésével, majd este hattól zsíros- kenyér-parti, nosztalgiadiszkó — közös ének­léssel. 3 Hasznos könyv Ők ketten főcímmel, Szexuálpedagógiai segédanyag az értelmi fogyatékosokkal való foglalkozásokhoz al­címmel jelent meg nemrég az ÉFOÉSZ me­gyei szervezetének jóvoltából az a kiadvány, amely a szakemberek véleménye szerint igen hasznos nemcsak a gyógypedagógusok, ha­nem az érintett szülők számára is. A könyv az ÉFOÉSZ-nál kapható (Nyíregyháza, Vécsey köz 4.), vidékiek utánvéttel megrendelhetik. A nyírségi dohány a dohány Az ágazat nyereségtermelő képessége a nyugati mögött marad Balogh Géza Nyíregyháza (KM) — Ha van tipikus nyírségi, szabolcsi növény, akkor a dohány az. Évente tiz-tizenegyezer ton­na levelet törnek le hazánk­ban, amelynek háromnegye­de a nyírségi homokon te­rem. A dohány mindig is becses nö­vény volt, nemcsak a termelő­nek, de a felhasználónak, az ál­lamnak is tisztes bevételt jelen­tett. Persze az utóbbi kettőnek inkább, de azért a dohányos gaz­da sem igen panaszkodhatott. Valamikor a nyolcvanas évek legelején a mainak a duplája ter­mett, volt olyan esztendő, ami­kor húszezer tonnát is szárítot­tak a magyar gazdák. Nem is igen volt talán olyan szabolcsi termelőszövetkezet, amelynek telepén ne sorakoztak volna a dohánypajták. Aztán a nagyüze­mek széthullásával visszaesett a dohányterület is. A kilencvenes évek dere­kára jószerivel már csak a meg­szállottak kísérleteztek vele, meg azok, akiknek az egyre ke­vesebb haszonnal is meg kellett elégedniük, mert a homokon más növény még ennyit sem ho­zott volna. Kilencvenöt-kilencvenhat volt a mélypont, azóta fokozatosan erősödik a dohánytermesztő kedv. Előtte az állami, s a felvá­sárlói magatartás volt a legna­gyobb gát, azóta ez változott. Kö­szönhetően elsősorban a ma­kacs, kitartó termelőknek. Meg a dohányterméktanácsnak, teszik hozzá a termelők, akiknek egy, reprezentáns csoportja a napok­ban Nyíregyházán gyűlt össze, hogy megvitassák a régió do­hánytermesztésének jövőjét. Jöt­tek a Hajdúságból, persze Sza­bolcsból, de még a távolabbi Kunságból is, óvatos derűlátás jellemezte szavaikat. Véleményük szerint hazánk­ban tizenötezer tonna dohány is megtermelhető, de persze a ko­rábbinál jobb minőségre kell tö­Voks és defekt Bakán Egyelőre ismeretlenek az elkövetők Szabolcsbáka (KM) — A va­sárnapi szavazás annak rendje és módja szerint zavartalanul zajlott le a Kisvárdához közeli telepü­lésen, Szabolcsbákán. Sőt, az itteni rendkívül magas részvételi arány okán minden dicséretet megérdemelnek a falu választópolgárai. Nem úgy azok — az egyelőre isme­retlen elkövetők —, akik az urnák lezárása utáni órákban a községháza előtt parkoló gépkocsik kerekei közül töb­bet kiszúrtak, sőt a gépjármű­veket egyéb módon is megron­gálták. A harcképtelenné tett autók tulajdonosai — egyálta­lán nem mellesleg szólva — a helyi szavazatszámláló-bizott­ság tagjai voltak. Jelenleg még nem tudni, legfeljebb csak sejteni lehet, vajon mi motiválta a defekt- tettre az elkövetőket. Egy dolog azonban biztos: a vok- sok összeszámlálói a szavaza­tok után defektjeiket is meg kellett „olvasniuk”, míg a bá- kai bicskásoknak — amennyi­ben a rendőrségnek sikerül kideríteni az elkövetők szemé­lyét — a hatóság olvas majd be. (úti)Jegyzetszélek I . Firenze, a gyönyörű re­neszánsz metropolisz, óriási és kaotikusnak tűnő közúti forgalmával kelt félelmekkel ve­gyes csodálatot a messziről jött idegenben. Pedighát, akarják, szeretnék tálján polgártársaink a rendet, a fegyelmet; intézkednek, törvénykeznek, szabályoznak is ennek megfelelően és szellemében. A gyalog, robogókon, kerékpáron, buszon, villámsebes autócsodákon kö­tekedők — tehát maguk a bennszülöttek, vagyis az ola­szok — azonban fittyet hány­nak saját tiltó, fegyelmező, fékező tábláiknak, jelzéseiknek. Száguldanak, előznek, cikáz­nak, befurakszanak a leg­nagyobb bolyba is, mintha senki más nem tenne a több sávos utakon — csak és csakis ők. És a nők, a gyönyörű, fiatal, mediterrán-bájú lányok, asszonyok. Nos, a gyengébb nem Itáliában azt hiszem, kikérné magának a pátyolgató jelzőt. Vadabbak, vakmerőbbek, elszántabbak akármelyik agresszívnak titulált, hímnemű úrvezetőnél. Zebrán áthaladtamban, egy nem túl bonyolult szerkezetű kereszteződésben, zöld jelzés­nél mintha az aszfaltból nőtt volna ki, úgy termett legmellet- tem egy szuperjárgányos csaj. Ugrottam egy szöcskéset. Látva a riadalmamat, rámvillan­totta legalább négy sornyi fogát, még kiáltott valami dal­lamosat, amiből arra következtettem: ő nem „haragszik". Mit tehettem, visszasanditottam a lobogó ha­jú tüneményre, s talán még bazsalyogtam is hozzá egy la­posat. 2. Utazni pediglen kell! (A Navigare necesse est parancsára.) Haza-és visszatérni — legkevesebb! — kötelező. Otthonunk egyetlen van — az információs szuper- sztrádák korában is; miképpen a föld sem fogadhat be ezer­felé. Még hamuként sem. Isa pur es chomuu vogymuk... rekedni, mert a magyar dohányt a cigarettagyárak jobbára csak töltődohányként használják. Ez a harmincszázalékos növekedés igen sok nyírségi családnak is je­lentene nem lebecsülhető jövede­lemforrást. Viszont az ágazat nyereségtermelő képessége messze a nyugati mögött marad. Ott ugyanis tekintélyes támoga­tást kap a farmer, ráadásul ná­lunk sok termék, így a szárítás­hoz szükséges gáz drágább, mint a Lajtán túl. Akkor lenne igazán kifizetődő a dohánytermesztés, ha ezen is változtatni lehetne. A hóhér kötele Nyíregyháza (KM - N. I. A.) — Szombaton este jól si­került az ünneplés a Móricz Zsigmond Színházban. A Magyar Televízió egyenes adásban közvetítette a szín­ház gálaműsorát, ami az or­szág nagy nyilvánossága előtti bemutatkozása mel­lett arra is jó alkalmat nyújtott, hogy megmutassa: a keleti végeken is eleven és tartalmas színházi élet zajlik. Az ünnep egy kicsit meg­szakította a kemény mun­kát, mert javában zajlanak A hóhér kötele című darab próbái. Petőfi Sándor pró­zai írásából a színház mű­vésznője, Szabó Tünde írt darabot, amelyhez a zenét Sebő Ferenc szerezte. A be­mutatóra minden valószí­nűség szerint november el­ső hetében kerül sor. Őstermelők Nyíregyháza (KM) — Ok­tóber 31-ére és november 1- jére nem érvényes az őster­melők közterület-bérleti szerződése Nyíregyházán, az Északi temető előtti szá­mozott helyeken. Ez alól csak azok az őstermelők ki­vételek, akik a számozott helyekre váltottak enge­délyt. Tej csak a kicsiknek Vámosoroszi (M. K.) — Ha fel­épül végül a házunk... fogalmaz a sláger írója. A feltételes mód­nál azonban sokkal többet jelent mindez. Vámosorosziban ezért gondolta úgy az önkormányzat, hogy az etnikai kisebbség lakás­hoz jutását kiemelten kell támo­gatni. Pormentes út, víz-gáz-tele- fon. csapadékelvezető ,az utca mindkét oldalán, s itt 700 négy­szögöles telek. Ez, illetve az eh­hez járuló szociálpolitikai támo­gatás már megoldást ígért. Jóni Gyuláéknak mindenképpen. Amikor belefogtak a száz négyzetméternyi alapterületű, három szoba, konyha, fürdőszo­bás lakás építésébe, három fiuk volt. Erre 2,2 millió forintot kap­tak. Napjainkban a 25 éves Jóni Gyuláné már öt kisgyermeknek ad enni. A négy fiú után az ötö­dik kislány lett. A kezdéstől szá­mítva úgy öt hónap alatt elké­szült a lakás. Beköltözött a csa­lád. Az utcában lévő közművek­ből csak a villanyt vezették be. Közkifolyó van az utca közepén. Szerény bútorzatra, és hagyomá­nyos tüzelési alkalmatosságra futotta csak. A férj munkanélkü­li. A legnagyobb bevételt a közel 30 ezer forintnyi családi pótlék jelenti. Ennek fele a gyermekne­velési támogatás. Úgy 13 ezer a gyes, ami még kiegészíti a bevé­telt. Tej csak a kicsiknek jut. Ilyen szempontból jól jött az is­kolatej akció. Minden forintnak helye van. Talán majd jövőre, ha lesz munka, ha terem a kert, ha nem nehezíti betegség a megél­hetést, akkor várható előrelépés. Jóniék háza az egyetlen leánnyal A szerző felvétele Ellopott akkumulátorok A napokban Aranyosapáti és Újkenéz határában az As.662. jelű fénysorompó jelfogó sze­relvényét ismeretlen személy felfeszítette, s a sorompót mű­ködtető négy „zselés” akku­mulátort eltulajdonította. Mindez két esetben is megtör­tént. így a tettes a két vasaj­tó, a nyolc akkumulátor elvi­telével körülbelül félmillió fo­rint kárt okozott. Ezen túlme­nően veszélyeztette a közúti közlekedést is, mert a sorom­póhoz érkező vonatot az őszi ködös időben az arra járók csak későn veszik észre. Az ellopott akkumulátorok — mivel nem használható más­ra — értéke kicsi, hisz ala­csony a teljesítményük, a hiá­nyuk viszont óriási veszélyt okoz. Vagy semmi sem szá­mít, csak pénz legyen?! Vajon az orgazda gondol-e arra, hogy ha megveszi az árut, mi­lyen erkölcsi és anyagi koc­kázatot vállal? Pedig példa bőven akad.. Farkas Gyula, ÁLLOMÁSFŐNÖK VÁSÁROSNAMÉNY A dohányban nagy lehetőségek rejlenek Balázs Attila felvétele A nagyi elment tüntetni, mert nem tudott mit Kezdeni az idejével... Ferter János rajza

Next

/
Oldalképek
Tartalom