Kelet-Magyarország, 1998. október (55. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-14 / 241. szám
1998. október 14., szerda 13. oldal □ Népesség Tiszalöknek jelenleg 6190 lakosa van. Volt ennél magasabb is a lélek- szám 1992-ben: 6460. Az elmúlt években stagnálás állt be, melyben szerepe van a jelentős számú beköltözéseknek is. □ Pályásat Útépítésre pályázaton 10 millió forintot nyert a tiszalöki önkormányzat, ezenkívül fűtéskorszerűsítésre további 4,8 milliót, az egészségház nyílászáróinak cseréjére pedig közel ötmilliót. □ Centrum A volt Titász-kirendeltség épületében kapott helyet a rendőrőrs, a későbbiekben az épületkomplexum ad otthon egy városi biztonsági centrumnak. □ Utak Két és fél kilométer hosszú járdát építettek Tiszalökön saját erőből. Ezenkívül felújították a Táncsics, a Damjanich, a Honvéd, a Vörösmarty, a Széchenyi és a Baross utca burkolatát. □ Ssodálpolitika Az éves költségvetésnek mintegy 10-13 százalékát fordítják szociális feladatokra Tiszalökön. □ Olvasók A városi könyvtár mintegy 40 ezer kötettel rendelkezik, 900 a felnőtt- és 300 a gyermekolvasó. Múltidéző Tiszalök környékén már a jégkorszakban élt ember, ugyanis az erőmű építésekor előkerült jégkori állatmaradványok között négy méter mélységből egy pattintott kal- cedon kőpenge is előkerült. A település neve egy 1265-ös okiratban fordul elő először, amikor Chépán és Bethlen hitbér és leánynegyed fejében Lök déli részén 12 ekényi földet rokonai hozzájárulásával átengedett. A névírás koronként változott: az 1331-37-es pápai tizedlajstromban Luk, a leleszi Országos Levéltárnak egy 1450-ben kelt oklevelében Lök, a Kállay család levéltára 1467-ben pedig Nagy- és Kislök néven említi. A település határába olvadt Szilas- telek, Rázomfalu és Gyomtelek. A megyében itt tártak fel először hiteles Árpád-kori leleteket. 1950-ben a duzzasztómű földmunkálatai során a lebontott Rá- zom-major mellett elpusztult falu nyomaira bukkantak. Az 1770-es években szerzett mezővárosi rangját 1893-ban elvesztette. Városi rangot 1992-ben kapott újra. Kétségtelen, hogy a vízlépcső tette Tiszalököt országosan ismert településsé. Ám a 27 hektáros, 1200 fafajtát „felvonultató” arborétuma sem akármilyen turistacsalogató. Közgazdászok Egykor parasztgimnáziumnak is hívták az idén 45 éves középiskolát. Ma 177 tanulója van a megyei önkormányzat által fenntartott tiszalöki Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumnak. A szeptember 55 elsőst ültetett az iskolapadokba, és májusban először ballagnak az újonnan bevezetett szakközépiskola tanulói. Az intézményben jelenleg is általános tantervű gimnáziumi és számítástechnikai programozó pénzügyi ügyintéző szakközépiskolai oktatás folyik. Az első két év után választhatnak a diákok, hogy a gimnáziumi vagy a közgazdasági szakközépiskolai ágon folytatják tanulmányaikat. Az idén érettségiző szakközépiskolásoknak a jövő tanévtől már lehetőség nyílik 5. éven — számviteli ügyintézői szakon — a közgazdasági szak- képesítésre. Hamarosan internetezhetnek a diákok Az oldalt írta és összeállította: Györke László és Lefler György, a felvételeket Harasztosi Pál készítette. Pályázatokon nyert pénzek Tiszalök központja Az elmúlt két évben 15 millió forint kiegészítő állami támogatást nyert a tiszalöki önkormányzat. Ennek is köszönhető, hogy sikerült elkerülni a csődhelyzetet. Tavaly azonban még nemigen gondolhattak komolyabb fejlesztésre. Az idén javult valamelyest a helyzet. — Az előző évek rendkívül takarékos gazdálkodása révén — mondja Király Sándor polgár- mester — sikerült elkülöníteni 24 millió forintot pályázati saját erőként. Az oktatási, közművelődési és egészségügyi intézmények pályázatai több millió forintot hoztak a településnek. Ma is zokon esik viszont a tiszalökiek- nek, hogy megszüntették a szülőotthont. Annyi „haszon” volt azért belőle, hogy kedvező áron megvásárolhatta az önkormányzat az épületet, ahol az idősek gondozóotthona kapott helyet. Hogy mennyire szükség volt ennek az intézménynek a létrehozására, bizonyítja: ma már a bővítésére gondolnak, hiszen a jelenlegi csak harminc idős embernek nyújt otthont, holott még legalább ötvenen igényelnék. A korábbi normatív rendszer áldozata lett a bölcsőde, hisz az állam egy fillért sem adott annak működtetésére, s paradox módon egy 6200 lelkes településen ma nincs ilyen gyermekintézmény. A húszszemélyes bölcsőde újraindítása közügy Tiszalökön, a helyét is kijelölték: a Kossuth utca 71. sz. házban, amely szolgálati lakás volt. Pályázatukat beadták, döntés még nincs. Az infrastruktúra szempontjából van még mit pótolni, hiszen a korábbi években megépült 11 kilométer hosszú szennyvízcsatorna és a 300 köbméter napi teljesítményű tisztító a város szükségeltének egyharmadát sem fedezi. Az önkormányzat utolsó ülésén elfogadta azt az állásfoglalást, hogy a szennyvízberuházás folytatása, befejezése első számú feladat. Ez mintegy 30 kilométer hosszú csatornahálózatot, kilenc átemelő szivattyút és két, egyenként 500 köbméter napi kapacitású tisztítót jelent. A pályázatot Tiszaeszlárral közösen nyújtják majd be. Nyolcszáz embernek ad kenyeret a Komár üzem már a Royal-Tee Hódiköt nevet viselte. Jó fél év múltával a A víz szerelmese A technológiai üzemrész Kívül-belül tiptop üzem a tiszalöki Komár Textil Kft. A ma már amerikai érdekeltségű cég területén Bencze Andrea személyzeti vezető kalauzolt bennünket. Elmondta, hogy a Hódiköt 1971-ben települt az akkori iparfejlesztésnek megfelelően Tiszalökre, s 1990. december 1-től a privatizált teljes állományt kirendelték a Komár Kft.-hez, amely valamennyi dolgozót — még a gyesen lévő kismamákat is — átvette. A termelési mutató ez időtől folyamatosan emelkedik, három éve a kft. megvásárolta a tiszalöki gyárat, és mint tulajdonos működteti. A modern felszerelt- ségű üzemben védett márkájú női alsóruházati cikkeket gyártanak a tengerentúlra, első osztályú minőségben. A jövő évi kapacitásuk már teljes egészében lekötött. Az üzem jelenleg nyolcszáz embernek nyújt biztos megélhetést, évi két alkalommal van béremelés. Nagy figyelmet fordítanak a varroda, a szabászat és a technológia folyamatos fejlesztésére. Az üzem szép számban foglalkoztat pályakezdő értelmiségit, de szakképzett varrónők és ruhaipari technikusok még így is elkelnének. Kardos István Tiszalököt csak akkor hagyta el Kardos István, ha vitték. Márpedig a háború idején nemigen kérdezgették, akar-e menni. 1944-ben elvitték munkaszolgálatosnak, aztán hároméves hadifogság következett. 1947. augusztus 20-án végre hazajött. Kereskedőként kezdte, hanem amikor elindult az erőmű építése, a népbolt, ahol addig dolgozott, megszűnt, váltott: az építkezésen dolgozott, volt darukezelő, majd miután vízmükezelöi vizsgát tett, a mérnök javaslatára üzemvezetői képesítést is szerzett. — Később komoly feladatot kaptam: a tiszalöki vízmű vezetését bízták rám. Két évtizeden át látta el feladatát közmegelégedésre. Negyvennégy kilométernyi vízvezeték karbantartása is az ő feladatuk volt. Közben megépült a szennyvízhálózat első üteme is. Végül 1986 nyarán vonult nyugdíjba. Pista bácsi egyik kedvenc időtöltése a horgászat. A helybeli horgászegyesületnek 17 év fél éven át volt az elnöke. Nyugdíjasként ugyan már nem vállal sokat, de érdeklik a közügyek, s a kertet is nagyon szereti, hetvenhárom évesen is szívesen gondozza növényeit. Edesapámék Püspökladányban élnek, én pedig itt, a nagymamámnál Tiszalökön. Ugyanis ide járok gimnáziumba, már negyedikes vagyok. Annak idején apu is e falak között tanult, s nem bántam meg, hogy magam is itt diá- koskodhattam. Bár igaz, a tanévből még jócskán van, de hamar elszalad az idő. Tiszalök egy nyugodt kisváros, tetszik is, ám kevésnek találom a kulturális jellegű programokat. Tehetnénk még szebbé a várost, nemrégiben láttam a tévében, miként készülnek egyes települések, hogy elnyerhessék Európa legszebb faluja címét. Most sietnem kell, mert angolból dogát írunk! Friedlander Elza végzős diák Számviteli ügyintéző vagyok, jelenleg a városi könyvtár segédkönyvtárosaként dolgozom. Nagy örömünkre gyermeket várok, most hat és fél hónapos a pici. Nem szeretnénk előre tudni a nemét, a neve is majd valójában akkor dől el, ha megszületik. A naptárt azért lapozgattuk, ha lány lesz a baba, alighanem Kirának hívják, ha fiú, akkor Bencének. A férjem nagyon ez utóbbit szeretné. Jól érzem magam Tiszalökön, ám úgy döntöttünk, mégis a férjem szülővárosában, Tisza- vasváriban telepedünk le, ahol egyébként dolgozik is. Most hétvégén fejeztük be a házunk alapját. Katonáné Pál Ágnes segédkönyvtáros Engem 1950-ben Budapestről a politika vihara lökött ide és felejtett itt. Másfél ezer sorstársammal kézzel kubikoltuk ki az erőmű medrét. Később itt alapítottam családot. Annyi bizonyos, Tiszalökön engem soha, senki meg nem sértett. Az áfésztől mentem nyugdíjba, a cukrászüzem vezetőjeként. Tény: harminc évvel ezelőtt jobban éreztem magam, s ezt nemcsak az elszállt fiatalságom mondatja velem. Ami nekem problémát jelent, azt valójában nem Tiszalökön kell keresni, noha itt áll 141 ház üresen. Sok jó törvénynek kell még megszületnie, hogy a kisember is boldogulhasson. Tasnádi Frigyes nyugdíjas cukrász Köszönöm, igazán jól. Hat éve jöttünk Beregszászról, s nagyon nem bántuk meg akkori döntésünket. Pedig nem volt könnyű, hiszen nem kevesebbről, mint további sorsunk alakulásáról határoztunk. Anya a helyi gimnázium tanára, majd a kollégium vezetője lett, apa a tiszavasvári Alkaloidában kapott állást. A nővérem jelenleg Kótajban tanít. Jómagam a nyíregyházi tanárképzőn végeztem, angol-orosz szakon, majd a fővárosban — másoddiplomaként — a közgazdaságtanba is belekóstoltam. A Komár Kft.-nél a termelési igazgató asszisztense vagyok. Szeretem a munkám, s e kisvárost. Báni Pál asszisztens A lokálpatrióta Ha valaki egy helytörténeti olvasókönyvet tesz le az olvasó asztalára, arról méltán mondhatjuk: igazi lokálpatrióta. Görbedi Miklós nyugdíjas tanár életműve a Tiszalök a századok tükrében című tanulmánykötet, monográfia, mely 1989-ben jelent meg a Tiszalöki Költségvetési Üzem jóvoltából. A kutató szenvedély, a szintézisteremtő készség jelen van a kötet lapjain. Ahogy dr. Csermely Tibor írja az előszóban: „Tollát mindvégig a lokálpatrióta kötődése, a környezetét és a falu népét őszintén szerető — belőlük származó — értelmiségi felelőssége irányítja.” Évek és ívek Szépen ívelt az egykori Tiszalöki Állami Gazdaság kapubejárata
