Kelet-Magyarország, 1998. szeptember (55. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-07 / 209. szám

1998. szeptember 7., hétfő 3. oldal Sípos Béla Napkor a legerősebb H íres megye lett Szabolcs, s egyre híre­sebb — sajnos nem a legjobb értelemben — lesz Nyíregyháza is. Néhány héten belül volt már itt éjszakai autórobbantás, aztán délutáni belvárosi lövöldözés, majd reggeli pénzrablás. Mi jöhet még? Mi maradt ki a repertoárból? A hatvanas években kis po­ros, mezőségi városnak titulálták Nyíregy­házát, s lám, rövid idő alatt elhíresült váro­sunk. Igen, mert azt mindenki tudja hová indult Budapestről a feketevonat, a médiák híradásai a robbantással, lövöldözéssel és pénzrablással kezdték az aznapi műsorai­kat, viszont a jóról, a szépről mintha megfe­ledkeznének. Volt itt nem is olyan régen egy nemzet­közi közgazdász vándorgyűlés, mégcsak említést sem tettek róla. A rádiós tájfutó-vi­lágbajnokság pedig mintha nem is létezett volna. Ki érti ezt?! Mint minden alkalommal, Szabolcs-Szat- már-Beregnek bizonyítania kell. Bizonyítani létét, hogy mi is ebben az országban élünk, bizonyítania létjogosultságát, hogy mi is er­re az életre születtünk. Pedig az itt élő em­berek sem alábbvalók a Duna-Tisza közén élőktől, netán a dunántúliaktól. Csak itt minden egyes forintért megküzdenek az emberek, hiszen itt nem hullik dolláreső. Csakhogy egy lövöldözés, robbantás, vagy pénzrablás mindig többszörösen árt, mint egy Budapesthez, vagy a nyugati ha­tárhoz közelebb eső településnek. Úgy van ez, mint abban a családban, ahol elkönyve­lik: Jóska a feketebárány. Aztán Jóska kiad­hatja a szívét-lelkét, dolgozhat szorgalma­san és lelkiismeretesen évekig, csak egyszer vétsen egy piciny hibát... Hát persze, már megint ő a rossz, mert ő a feketebárány! Szóval, nekünk örülni kell minden kis si­kernek, ahol jó színben tűnik fel a megye. Örülünk is. Most éppen Napkor sikerének, mert elnyerték Magyarország legerősebb faluja címet a Csongrád megyei Pusztamér­gesen szombaton tartott vidám vetélkedőn. A kilenc település —Alsómocsolád. Bölcs­ke, Bugac, Csemő, Köblény, Márkáz, Nap­kor, Somodor és Üllés — három nő és négy férfi alkotta csapatai versengtek az egy évig tartó dicsőségért. A hölgyek összemérték tudásukat a ruháskosár-cipelésben, a zöld­ségpakolásban és a kőbölcső-ringatásban, de a legnagyobb sikert a részeg férj talics­kában való hazatolása aratta. A férfiak rönk­hajításban, Toldi-módra petrencerúd-kitar- tásban, malomkődobásban, hordógurítás- ban, bikaszarvtekerésben és szkanderben vetélkedtek. Ehhez nem lehet mit hozzátenni. Kö­szönjük napkoriak! Fater! Remélem a tandíjat zsebpénz- I ként még megkapom... Ferter János rajza Iskolai találkozó Mátészalka (KM) — A mátészalkai polgá­ri iskolában 60-70 évvel ezelőtt végzettek találkozóját rendezik szeptember 19-én. A szervező Kerti Mihályné Bárány Dóra, Mátészalka, Jókai u. 12/a. Tel: 44/315-453. Munkahely és lakás kell Nyíregyháza fejlődése az elmúlt években a régió más városaihoz képest gyorsabb volt Nyíregyháza (KM - Cs. K.) — A közelmúltban készítette el a Nyíregyházán végzett közvé­lemény-kutatás előzetes összefoglalóját a Jelenkuta­tó Intézet. A vizsgálatba — véletlenszerűen — ötszáz fel­nőtt korú lakost vontak be. Ebből kiderült: mind az országos „nagypolitika”, mind a helyi po­litika iránt mérsékelt az érdeklő­dés: a megkérdezettek egyhar- madát érdeklik a politikai kérdé­sek, ettől valamivel többen van­nak, akik figyelemmel kísérik az önkormányzat terveit, fejlesztési elképzeléseit Elsősorban az új munkahe­lyek teremtésével, a lakásépítés­sel, -felújítással kapcsolatos ki­adásokat keveslik a városlakók, sokak szerint a szükségesnél ke­vesebbet költenek Nyíregyházán a gazdaság fejlesztésére, az egészségügyi intézményekre, az iskolák fenntartására, útépítés­re, csatornázásra, közművek lé­tesítésére. A megkérdezettek többet fordítanának sportra, a zöld területek, parkok fenntartá­sára, míg sokallják a polgármes­teri hivatal működésére, a nem­zetközi kapcsolatokra, a kisebb­ségek támogatásra költött pénzt. Viszonylag elégedettek a kultúra finanszírozásával és a segélye­zésre szánt költségvetési keret­tel. Általánosságban inkább szű­kösnek, mint pazarlónak tartják a polgárok a város költekezését. Igen pozitívan ítélték meg a város vezetőinek a gazdaságfej­lesztés elősegítése érdekében tett erőfeszítéseit: a megkérdezettek 38 százaléka nagyon jónak vagy jónak, 44 százaléka közepesnek, s csak 6 százalék minősítette rossznak. A forráshiány fedezésére a legtöbben (48 százalék) a kor­Sóstó fejlesztését örömmel veszi a város lakossága mányhoz fordulnának segélyért. Az intézmények átszervezésétől 24 százalék várna megtakarítást, míg a válaszolók egytizede a va­gyontárgyak értékesítésétől, vagy hitelfelvételtől. A polgármester ismertsége igen magas: 91 százalék tudja a nevét, 74 százalék pedig azt is, hogy az MSZP támogatásával ke­rült pozíciójába. Rokonszenv in­dexe is kedvező: a százfokú ská­lán 67 pontos. A megkérdezettek kétharmada szerint hasznos le­het a város számára, ha a polgár- mester tagja az országgyűlésnek. A legjelentősebb pozitív ön- kormányzati intézekedések kö­zött első helyen a város fejleszté­sét, az átalakuló városképet em­lítik, másodikon a közművek fej­lesztését. A város lakói elsősorban a Metropol üzletházhoz kapcsoló­1000 forint Nyíregyháza (KM) — A képzeletbeli ezer forintot a megkérdezettek az alábbiak szerint osztanák el: gazda­ság fejlesztése, munkahely- teremtés 146; egészségügy 144; közbiztonság 124; lakás­célú támogatás 104; közok­tatás 102; közműfejlesztés 83; szegények támogatása 82; szociális lakások 74; kör­nyezetvédelem, parkfenn­tartás 68; kultúra, sport 62; egyéb 11 forint Elek Emil felvétele dó ügyeket nehezményezték, de a Sóstó eladása is sokakat irri­tál. Ugyanakkor Sóstó fejleszté­sével a megkérdezettek 97 száza­léka ért egyet. Hasonló (92 száza­lék) a Bujtos városligetté alakí­tásának támogatása. A válasz­adók 70 százaléka helyesli a re­pülőtér tulajdonjogának meg­szerzését; kétharmaduk támo­gatja, hogy új épület létesüljön a Kodály Zoltán Általános Iskola részére, s még ennél is nagyobb arányú az egyetértés a Huszár telepi közmunkák önkormányza­ti támogatásával. A többség úgy ítélte meg, hogy Nyíregyháza fejlődése az elmúlt négy évben a keleti régió egyéb városaihoz (Debrecen, Miskolc) képest gyorsabb, dinamikusabb volt Az elküldött postai levél ára Nyíregyháza (KM) — Már több mint egy hónapja, július 28. óta van érvényben az új postai díj­szabás (amelyet egyébként a 19/1998. VII. 7. KHVM rendelet 1. számú melléklete tartalmaz), ám nem is kevesen vannak, akik még nem találkoztak a jelenleg érvényben lévő tarifákkal. Jelenleg a szabványlevél helyi díja 23, távolsági díja pedig 30 fo­rint. Az egyéb levél helyi kézbe­sítéséért 100 g-ig 45, 350 g-ig 65, 500 g-ig 75, 2000 g-ig pedig 100 fo­rintot kell fizetni. A távolsági díj — súlyától függően — 50, 70, 80, illetve 100 forint. A melléklet szerint módosult a levelezőlap, a válaszküldemény, a nyomtatványküldemény; a posta- és a gyorsutalvány, az utalvány levelezőlap, valamint az értéklevél díja is. A levélpos­tai küldemény, az értéklevél és a postautalvány után — vagy visszaküldésének' díja azonos a küldemény feladásakor fizetendő díjjal. Az ajánlott küldemény dí­ja 65, biztosítási díja 112 forint, míg az expressz szolgáltatásért 160 forintot kell fizetni. A térti- vevényes szolgáltatás 25, a saját kézhez szóló kézbesítés pedig 50 forintba kerül. A könnyített kéz­besítésű szolgáltatás díja 50 fo­rint. Tébéke Nyíregyháza (KM) — A napokban Budapesten 105 résztvevővel megalakult a Társadalombiztosítási Ér­dekképviseleti Egyesület, a Tébéke, mely a megszünte­tett tb-önkormányzatok tár­sadalmi kontroll szerepét venné át Kürti Károly, a szervező bizottság tagja sze­rint a nyugdíjas társadalom számára a hatalomnak az őket illető kijelentései ijesz- tőek. Társadalmi békére van szükség, de úgy, hogy a hatalom ne győzze le a tár­sadalmat. Gerö Gábor, a bi­zottság másik tagja kiemel­te, hogy a nyilvános ellen­őrzés már csak azért is fon­tos, mert a hatalom a tb-ön­kormányzatok megszünte­tésével elvesztette azt a szö­vetségest, amely a társada­lom felé fejtett ki propagan­dát. A Tébéke nem hatalmi szeletet akar, hanem egye­sületként a járulékfizetők érdekeit képviselni. Traffipax Nyíregyháza (KM) — A hé­ten az alábbi helyeken szá­míthatunk traffipaxos el­lenőrzésre: szeptember 7-én a fehérgyarmati, 8-án a vá- sárosnaményi, 9-én a nyír­egyházi; 10-én a tiszavasvá- ri rendőrkapitányság illeté­kességi területén; 11-én a 36. sz. főúton; 12-én a nyír­egyházi, 13-án a mátészal­kai rendőrkapitányság ille­tékességi területén. Örök dolgok Hogy van az allergiád? — kérdeztem barátunktól, aki sok tízezer hasonló társával együtt örök hűséget fogadott a tenge­rentúlról érkezett hívatlan ven­dégnek, a parlagfűnek. A frigy meglehetősen egyoldalú volt, az alattomos idegen ugyanis nem kérdezte, akarja-e öt valaki vagy sem, csak szélnek eresztet­te virágporának milliárdjait és a többit rábízta a gyengülő em­beri szervezetre. Győzzön az erősebb. És a parlagfű szabad szemmel nem is látható virág­porszemcséi legyőzték az em­bert, így barátunkat is. De a parlagfű által kiváltott allergiával küszködő százezrek, sőt milliók közül alighanem ba­rátunk az egyetlen, aki nem csak szidja, hanem áldja is a népbetegségnek is nevezett szénanáthát. Évek óta egyebet sem hallottam tőle, mint a tehe­tetlenség sirámait: nem létezik hatásos védekezés, csak tüneti kezelés. És a parlagfű úgy au­gusztus-szeptember táján való­ságos orgiát rendez a szervezet­ben. Napi ötven-hatvan tüsszentés, állandó orrtörlés, köhécselés, étvágytalanság, ál­matlanság, rossz közérzet. És amikor már azt hiszed vége, új­rakezdi. Ám a gonosz idegen, ha nem figyel oda, áldást is tud osztani. Legalábbis barátunk azok közé a szerencsések közé tartozik, akik részesültek a cso­dával határos jótettben. No nem szűnt meg a parlagfűvel kötött frigyük, sajnos, de tör­tént valami, ami feledteti, sőt kárpótolja a szörnyű megpró­báltatásokat. Barátunk a parlagfűnek kö­szönheti, hogy néhány éve megtalálta az igazit. Élete pár­ját, akivel természetesen az or­vosi rendelő várójában ismerke­dett meg. A hölgy is a parlagfű egyik áldozataként várakozott az orvosra, amikor a barátunk­kal megismerkedett. Elfogyott a hölgy papír zsebkendője, így kezdődött. Ha nincs ez az átkozott aller­gia, talán soha nem találkoztam volna Szilvivel — hadarta akkor sietősen, éppen nászúira készü­lődtek. Már-már kezdtem irigyel­ni, egyesek még a betegségük­ből is ki tudnak evickélni, sőt még a boldogság kék madara is megérinti őket. Akkor még nem gondoltam, hogy egyszer en­gem is utolérnek a veszedelmet hozó pollenek. De utolértek. Évek óta nem találkoztam a barátommal, míg végre összefu­tottunk és kesernyés boldog­sággal újságoltam neki, hogy sorstársak lettünk. Engem is ma­ga alá gyűrt az allergia. De ő szokatlan érdektelenséggel me­redt rám, pedig kezdtem sorol­ni az ismerős tüneteket. Zava­romban inkább udvariasságból, mint kíváncsiságból megkérdez­tem, és hogy van a boldog pár. Úgy tűnt, várta a kérdést. Mondata ismerősen csengett, aztán egészen másként folytató­dott. Ha nincs az az átkozott aller­gia. talán soha nem találkoztam volna Szilviával. Egyébként a jö­vő héten lesz a válóperi tárgya­lásunk. Kösz, az allergiám jól van. Azért vannak még az élet­ben örök dolgok is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom