Kelet-Magyarország, 1998. szeptember (55. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-07 / 209. szám
1998. szeptember 7., hétfő 3. oldal Sípos Béla Napkor a legerősebb H íres megye lett Szabolcs, s egyre híresebb — sajnos nem a legjobb értelemben — lesz Nyíregyháza is. Néhány héten belül volt már itt éjszakai autórobbantás, aztán délutáni belvárosi lövöldözés, majd reggeli pénzrablás. Mi jöhet még? Mi maradt ki a repertoárból? A hatvanas években kis poros, mezőségi városnak titulálták Nyíregyházát, s lám, rövid idő alatt elhíresült városunk. Igen, mert azt mindenki tudja hová indult Budapestről a feketevonat, a médiák híradásai a robbantással, lövöldözéssel és pénzrablással kezdték az aznapi műsoraikat, viszont a jóról, a szépről mintha megfeledkeznének. Volt itt nem is olyan régen egy nemzetközi közgazdász vándorgyűlés, mégcsak említést sem tettek róla. A rádiós tájfutó-világbajnokság pedig mintha nem is létezett volna. Ki érti ezt?! Mint minden alkalommal, Szabolcs-Szat- már-Beregnek bizonyítania kell. Bizonyítani létét, hogy mi is ebben az országban élünk, bizonyítania létjogosultságát, hogy mi is erre az életre születtünk. Pedig az itt élő emberek sem alábbvalók a Duna-Tisza közén élőktől, netán a dunántúliaktól. Csak itt minden egyes forintért megküzdenek az emberek, hiszen itt nem hullik dolláreső. Csakhogy egy lövöldözés, robbantás, vagy pénzrablás mindig többszörösen árt, mint egy Budapesthez, vagy a nyugati határhoz közelebb eső településnek. Úgy van ez, mint abban a családban, ahol elkönyvelik: Jóska a feketebárány. Aztán Jóska kiadhatja a szívét-lelkét, dolgozhat szorgalmasan és lelkiismeretesen évekig, csak egyszer vétsen egy piciny hibát... Hát persze, már megint ő a rossz, mert ő a feketebárány! Szóval, nekünk örülni kell minden kis sikernek, ahol jó színben tűnik fel a megye. Örülünk is. Most éppen Napkor sikerének, mert elnyerték Magyarország legerősebb faluja címet a Csongrád megyei Pusztamérgesen szombaton tartott vidám vetélkedőn. A kilenc település —Alsómocsolád. Bölcske, Bugac, Csemő, Köblény, Márkáz, Napkor, Somodor és Üllés — három nő és négy férfi alkotta csapatai versengtek az egy évig tartó dicsőségért. A hölgyek összemérték tudásukat a ruháskosár-cipelésben, a zöldségpakolásban és a kőbölcső-ringatásban, de a legnagyobb sikert a részeg férj talicskában való hazatolása aratta. A férfiak rönkhajításban, Toldi-módra petrencerúd-kitar- tásban, malomkődobásban, hordógurítás- ban, bikaszarvtekerésben és szkanderben vetélkedtek. Ehhez nem lehet mit hozzátenni. Köszönjük napkoriak! Fater! Remélem a tandíjat zsebpénz- I ként még megkapom... Ferter János rajza Iskolai találkozó Mátészalka (KM) — A mátészalkai polgári iskolában 60-70 évvel ezelőtt végzettek találkozóját rendezik szeptember 19-én. A szervező Kerti Mihályné Bárány Dóra, Mátészalka, Jókai u. 12/a. Tel: 44/315-453. Munkahely és lakás kell Nyíregyháza fejlődése az elmúlt években a régió más városaihoz képest gyorsabb volt Nyíregyháza (KM - Cs. K.) — A közelmúltban készítette el a Nyíregyházán végzett közvélemény-kutatás előzetes összefoglalóját a Jelenkutató Intézet. A vizsgálatba — véletlenszerűen — ötszáz felnőtt korú lakost vontak be. Ebből kiderült: mind az országos „nagypolitika”, mind a helyi politika iránt mérsékelt az érdeklődés: a megkérdezettek egyhar- madát érdeklik a politikai kérdések, ettől valamivel többen vannak, akik figyelemmel kísérik az önkormányzat terveit, fejlesztési elképzeléseit Elsősorban az új munkahelyek teremtésével, a lakásépítéssel, -felújítással kapcsolatos kiadásokat keveslik a városlakók, sokak szerint a szükségesnél kevesebbet költenek Nyíregyházán a gazdaság fejlesztésére, az egészségügyi intézményekre, az iskolák fenntartására, útépítésre, csatornázásra, közművek létesítésére. A megkérdezettek többet fordítanának sportra, a zöld területek, parkok fenntartására, míg sokallják a polgármesteri hivatal működésére, a nemzetközi kapcsolatokra, a kisebbségek támogatásra költött pénzt. Viszonylag elégedettek a kultúra finanszírozásával és a segélyezésre szánt költségvetési kerettel. Általánosságban inkább szűkösnek, mint pazarlónak tartják a polgárok a város költekezését. Igen pozitívan ítélték meg a város vezetőinek a gazdaságfejlesztés elősegítése érdekében tett erőfeszítéseit: a megkérdezettek 38 százaléka nagyon jónak vagy jónak, 44 százaléka közepesnek, s csak 6 százalék minősítette rossznak. A forráshiány fedezésére a legtöbben (48 százalék) a korSóstó fejlesztését örömmel veszi a város lakossága mányhoz fordulnának segélyért. Az intézmények átszervezésétől 24 százalék várna megtakarítást, míg a válaszolók egytizede a vagyontárgyak értékesítésétől, vagy hitelfelvételtől. A polgármester ismertsége igen magas: 91 százalék tudja a nevét, 74 százalék pedig azt is, hogy az MSZP támogatásával került pozíciójába. Rokonszenv indexe is kedvező: a százfokú skálán 67 pontos. A megkérdezettek kétharmada szerint hasznos lehet a város számára, ha a polgár- mester tagja az országgyűlésnek. A legjelentősebb pozitív ön- kormányzati intézekedések között első helyen a város fejlesztését, az átalakuló városképet említik, másodikon a közművek fejlesztését. A város lakói elsősorban a Metropol üzletházhoz kapcsoló1000 forint Nyíregyháza (KM) — A képzeletbeli ezer forintot a megkérdezettek az alábbiak szerint osztanák el: gazdaság fejlesztése, munkahely- teremtés 146; egészségügy 144; közbiztonság 124; lakáscélú támogatás 104; közoktatás 102; közműfejlesztés 83; szegények támogatása 82; szociális lakások 74; környezetvédelem, parkfenntartás 68; kultúra, sport 62; egyéb 11 forint Elek Emil felvétele dó ügyeket nehezményezték, de a Sóstó eladása is sokakat irritál. Ugyanakkor Sóstó fejlesztésével a megkérdezettek 97 százaléka ért egyet. Hasonló (92 százalék) a Bujtos városligetté alakításának támogatása. A válaszadók 70 százaléka helyesli a repülőtér tulajdonjogának megszerzését; kétharmaduk támogatja, hogy új épület létesüljön a Kodály Zoltán Általános Iskola részére, s még ennél is nagyobb arányú az egyetértés a Huszár telepi közmunkák önkormányzati támogatásával. A többség úgy ítélte meg, hogy Nyíregyháza fejlődése az elmúlt négy évben a keleti régió egyéb városaihoz (Debrecen, Miskolc) képest gyorsabb, dinamikusabb volt Az elküldött postai levél ára Nyíregyháza (KM) — Már több mint egy hónapja, július 28. óta van érvényben az új postai díjszabás (amelyet egyébként a 19/1998. VII. 7. KHVM rendelet 1. számú melléklete tartalmaz), ám nem is kevesen vannak, akik még nem találkoztak a jelenleg érvényben lévő tarifákkal. Jelenleg a szabványlevél helyi díja 23, távolsági díja pedig 30 forint. Az egyéb levél helyi kézbesítéséért 100 g-ig 45, 350 g-ig 65, 500 g-ig 75, 2000 g-ig pedig 100 forintot kell fizetni. A távolsági díj — súlyától függően — 50, 70, 80, illetve 100 forint. A melléklet szerint módosult a levelezőlap, a válaszküldemény, a nyomtatványküldemény; a posta- és a gyorsutalvány, az utalvány levelezőlap, valamint az értéklevél díja is. A levélpostai küldemény, az értéklevél és a postautalvány után — vagy visszaküldésének' díja azonos a küldemény feladásakor fizetendő díjjal. Az ajánlott küldemény díja 65, biztosítási díja 112 forint, míg az expressz szolgáltatásért 160 forintot kell fizetni. A térti- vevényes szolgáltatás 25, a saját kézhez szóló kézbesítés pedig 50 forintba kerül. A könnyített kézbesítésű szolgáltatás díja 50 forint. Tébéke Nyíregyháza (KM) — A napokban Budapesten 105 résztvevővel megalakult a Társadalombiztosítási Érdekképviseleti Egyesület, a Tébéke, mely a megszüntetett tb-önkormányzatok társadalmi kontroll szerepét venné át Kürti Károly, a szervező bizottság tagja szerint a nyugdíjas társadalom számára a hatalomnak az őket illető kijelentései ijesz- tőek. Társadalmi békére van szükség, de úgy, hogy a hatalom ne győzze le a társadalmat. Gerö Gábor, a bizottság másik tagja kiemelte, hogy a nyilvános ellenőrzés már csak azért is fontos, mert a hatalom a tb-önkormányzatok megszüntetésével elvesztette azt a szövetségest, amely a társadalom felé fejtett ki propagandát. A Tébéke nem hatalmi szeletet akar, hanem egyesületként a járulékfizetők érdekeit képviselni. Traffipax Nyíregyháza (KM) — A héten az alábbi helyeken számíthatunk traffipaxos ellenőrzésre: szeptember 7-én a fehérgyarmati, 8-án a vá- sárosnaményi, 9-én a nyíregyházi; 10-én a tiszavasvá- ri rendőrkapitányság illetékességi területén; 11-én a 36. sz. főúton; 12-én a nyíregyházi, 13-án a mátészalkai rendőrkapitányság illetékességi területén. Örök dolgok Hogy van az allergiád? — kérdeztem barátunktól, aki sok tízezer hasonló társával együtt örök hűséget fogadott a tengerentúlról érkezett hívatlan vendégnek, a parlagfűnek. A frigy meglehetősen egyoldalú volt, az alattomos idegen ugyanis nem kérdezte, akarja-e öt valaki vagy sem, csak szélnek eresztette virágporának milliárdjait és a többit rábízta a gyengülő emberi szervezetre. Győzzön az erősebb. És a parlagfű szabad szemmel nem is látható virágporszemcséi legyőzték az embert, így barátunkat is. De a parlagfű által kiváltott allergiával küszködő százezrek, sőt milliók közül alighanem barátunk az egyetlen, aki nem csak szidja, hanem áldja is a népbetegségnek is nevezett szénanáthát. Évek óta egyebet sem hallottam tőle, mint a tehetetlenség sirámait: nem létezik hatásos védekezés, csak tüneti kezelés. És a parlagfű úgy augusztus-szeptember táján valóságos orgiát rendez a szervezetben. Napi ötven-hatvan tüsszentés, állandó orrtörlés, köhécselés, étvágytalanság, álmatlanság, rossz közérzet. És amikor már azt hiszed vége, újrakezdi. Ám a gonosz idegen, ha nem figyel oda, áldást is tud osztani. Legalábbis barátunk azok közé a szerencsések közé tartozik, akik részesültek a csodával határos jótettben. No nem szűnt meg a parlagfűvel kötött frigyük, sajnos, de történt valami, ami feledteti, sőt kárpótolja a szörnyű megpróbáltatásokat. Barátunk a parlagfűnek köszönheti, hogy néhány éve megtalálta az igazit. Élete párját, akivel természetesen az orvosi rendelő várójában ismerkedett meg. A hölgy is a parlagfű egyik áldozataként várakozott az orvosra, amikor a barátunkkal megismerkedett. Elfogyott a hölgy papír zsebkendője, így kezdődött. Ha nincs ez az átkozott allergia, talán soha nem találkoztam volna Szilvivel — hadarta akkor sietősen, éppen nászúira készülődtek. Már-már kezdtem irigyelni, egyesek még a betegségükből is ki tudnak evickélni, sőt még a boldogság kék madara is megérinti őket. Akkor még nem gondoltam, hogy egyszer engem is utolérnek a veszedelmet hozó pollenek. De utolértek. Évek óta nem találkoztam a barátommal, míg végre összefutottunk és kesernyés boldogsággal újságoltam neki, hogy sorstársak lettünk. Engem is maga alá gyűrt az allergia. De ő szokatlan érdektelenséggel meredt rám, pedig kezdtem sorolni az ismerős tüneteket. Zavaromban inkább udvariasságból, mint kíváncsiságból megkérdeztem, és hogy van a boldog pár. Úgy tűnt, várta a kérdést. Mondata ismerősen csengett, aztán egészen másként folytatódott. Ha nincs az az átkozott allergia. talán soha nem találkoztam volna Szilviával. Egyébként a jövő héten lesz a válóperi tárgyalásunk. Kösz, az allergiám jól van. Azért vannak még az életben örök dolgok is.
