Kelet-Magyarország, 1998. szeptember (55. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-04 / 207. szám

1998. szeptember 4., péntek 13. oldal Emlékműavatás Községünk, Piricse a megye elmaradott te­lepülései közé tartozik. Úgy gondolom, ezt sokak nevében állíthatom, de most augusz­tus 20-án mégis büszke érzés töltötte el a szívünket. Nem mindennapi esemény — még egy nagyobb település életében sem — az emlékműavatás. Fó'leg. ha annyi sok ne­ves vendéget is köszönthettünk ez alka­lomból. Az I. és a II. vüágháború hősi ha- lottaira emlékezett a község apraja, nagyja az emlékmű felszentelésekor. Az ünnepsé­get megelőző készülődés, mind a vezetők, mind a lakosság részéről meghozta gyü­mölcsét. Különösen a gyerekek műsora tet­szett mindenkinek. Meghatottan, felemelő érzéssel indultunk haza az eseményről. Kö­szönjük mindazoknak, akik valamilyen módon hozzájárultak az álom megvalósulá­sához. Sivadó Sándorné, Piricse Becsületes ember A múlt hét csütörtökön délután Nyíregy­házán. a Vasgyár utca 20. szám alatt lévő írószerboltban jártam családommal vásá­rolni. Az árucikkek bepakolásánál a váll­táskámat az autó csomagtartójára tettem, s ott is felejtettem. Otthon vettük észre, hogy nincs meg a táskám, benne az összes fontos és nehezen pótolható iratokkal (sze­mélyi igazolvány, jogosítvány, betegkár­tya, pénztárca, lakáskulcs stb). Azonnal visszatértünk, kérdeztük az üzletben lévő­ket, de hiába. A reményt feladva érkez­tünk haza. Akkor ért a meglepetés, egy fér­fi várt, kezében a táskámmal, s benne min­den hiánytalanul. Elmondta, hogy az úttes­ten látta meg, és az iratok alapján hozta el a címünkre, örömömben és meglepetésem­ben — hogy a mai világban még léteznek ilyen becsületes emberek — csak hálálkod­ni tudtam mondani, de még a nevét sem kérdeztem meg. Ezúton szeretném az isme­rétlen becsületességét és példátlan segítő- készségéi: megköszönni. Simái Istvánná, Nyíregyháza Kenyér az asztalon Milyen jó, hogy ma már minden asztalra jut kenyér. Oly annyira, hogy még a drága búzát ki is öntik!? Bár tudom, ennek egész más az oka. Még iskolás voltam — aminek van már 65 éve — egy előadást tanultunk be, ami arról szólt, hogy nincs kenyér az asztalon. (Akkor még volt ilyen.) Gyerek­fejjel azt nagy tragédiának vettük, ami az is volt. Annak idején négy fillérért adtak egy „derék serclit”, ami a számunkra a ke­nyér Jegjobbik részét jelentette. Boldogak voltunk, ha ezt is megtudtuk venni. Vala­mikor én is, mint háziasszony sokszor sü­töttem kenyeret. Emlékszem, milyen nagy volt a boldogság, amikor a kemencéből ki­vettük. Mi, idősebbek, még úgy tanultuk, a kenyér Isten áldása, ha leejtettünk egy da­rabot, lehajoltunk érte. Kerti Mihályné, Mátészalka Aluljáró bokáig érő vízben Kedves színfoltja volt a vasárnapi nagydobosi autóversenynek, amikor a győztesnek, a szombaton házasságot kötött Fülöp Gábornak Bakiik Szilvia újra felöl­tötte esküvői ruháját és úgy adta át a dí­jat. Képünkön kölcsönösen gratulálnak egymásnak Harasztosi Pál felvételei A nyíregyházi Bujtos-környéki- ek nevében fordulok Önökön ke­resztül a nyilvánossághoz. Gyö­nyörűen rendbe hozták a tó kör­nyékét. A tó és a hozzá tartozó zöld területek szépen tisztán tar­tottak, de az aluljáró és környé­ke nem ilyen szívderítő látvány. A legkisebb esőzés után is az aluljáróban bokáig ér a víz. Vagy a tervező hibázott, vagy a kivitelező nem állt a helyzet ma­gaslatán munkája végzésekor. A tó körül sétány épült, azaz csak félig, mert az elkészített be­tonkeretbe már nem jutott vörös salak (vagyis csak igen vékony rétegben). Esőzéskor itt is meg­áll a víz, emiatt télen szét fog fagyni a keret. A véleményem az, hogy egy ilyen drágán megé­pített utat holmi salakhiány mi­att nem szabad átadni az enyé­szetnek, arról nem is beszélve, hogy így nehezen használható. Azt már csak zárójelben kérde­zem meg: hova járjanak a horgá­szok természetes szükségletei­ket végezni, mert legalábbis a Félbehagyott sétányok város felőli oldalon nem látok egy nyüvános WC-t. A másik panaszom a Mátyás utca lakóit érinti. Itt beköltözé­sünk után röviddel lakossági hozzájárulással út épült. A ható­ság kitett egy teherautóval be­hajtani tilos táblát. Ezt egy ideig be is tartották, de újabban egy szomszéd utcabeli építkezésre já­ró teherautók többszöri figyel­meztetésünk ellenére vígan köz­lekednek, már teljesen tönkreté- ve a nem teherforgalomra mére­tezett utat. Az egyik régi házban lakó idős hölgy lakása már megsüllyedt az ott kanyarodó hatalmas jármű­vek súlyától. Azzal védekeznek, hogy arról az oldalról nincs kité­ve tábla. Csak azt nem tudjuk, hová lett.. Egyébként ha volna, a szűk hely miatt be sem lehetne kanyarodni. Lehet, hogy ezért tűnt el? Már többször telefonál­tunk ide-oda panaszunkkal, de hiába. Most jobb híján azzal va­gyunk elfoglalva, hogy gyűjtjük a teherautók rendszámait, hátha kíváncsi lesz rá valaki. Miló András, Nyíregyháza Túra a hár­mas határhoz A Mátészalkai Rotary Klub, a Mátészalkai Nőegylet és a Mátészalkai Regionális Vasút kerékpártúrát szer­vezett augusztus 29-én a 100 éves Szatmárnémeti-Zajta- Fehérgyarmat vasútvonal évfordulója alkalmából. A túra végcélja a magyar-ro- mán-ukrán hármas határ meglátogatása volt. A részt­vevők vonattal utaztak Má­tészalkáról Zajtára, majd onnan kerékpárral mentek tovább Rozsály, Méhtelek, Garbolc, Nagyhódos érinté­sével. A túrán megjelentek mind a kerékpár-, mind a menetjegyre jelentős ked­vezményt kaptak. Erdélyi Miklós, Mátészalka Tűrhetetlen állapot Tűrhetetlen és megengedhetet­len állapot uralkodik Nyíregyhá­zán, a Nagyvárad utca elején, a kórház hátsó kapuja körül. Akik a Család utcából Oros felé men­nének, azok mind — szinte kivé­tel nélkül — itt fordulnak meg. Nem törődnek a záróvonallal, a veszélyhelyzettel, az érkező autó­buszokkal. A szélső sávba húzódva lesik azt a pillanatot, amikor vissza­kanyarodhatnak. Szerencsére még nem történt komoly baj (leg­alábbis én nem tudok róla), de jó lenne tenni ellene, hogy ne is történjen. A buszmegállóban vá­rakozók is szenvednek a zajtól (túráztatják a kocsijukat) és a füsttől. Nagyidai Gábor, Nyíregyháza Szerkesztőségünk fenn­tartja magának a jogot, hogy a beküldött levele­ket rövidítve közölje. E rovatunk az olvasók fóru­ma, a közölt levelek tar­talmával a szerkesztősé­günk nem feltétlenül ért egyet. □ A Munka Törvénykönyv megszüntette a munkában töltött időhöz igazodó alap- és pótszabadság rendszerét. Az alapszabadság ma 20 munkanap, 45 évtől kezdő­dően 30 munkanap — üzen­jük K. B.-nek.. □ Felmondási védettség szempontjából a felmondás napját kell figyelembe venni — válaszoljuk Nyíregyházára. □ A vonatok menetrend­jének szerkesztése és módo­sítása a MÁV Vezérigazgató­ságon történik. Kérését fel­terjesztették a Személyszállí­tási Szakigazgatósághoz — tájékoztatjuk Cs.Zs.-t. Nyíregyháza utcáin sok helyen munkálkodnak. Képünk a Kert utcában készült, ahol a Nyírségvíz Rt. hibaelhárító szol­gálata egy 35 méter hosszú elavult ivóvízvezetéket cserél ki Egy százalék A Vásárosnamény és Kör­nyéke Közrend és Közbiz­tonsági Alapítvány köszö­netét mond mindazoknak, akik a személyi jövedelem adójuk egy százalékával az alapítványunkat támogat­ták. A befolyt összeget a jár­őrautó fenntartására fordí­tottuk. Dr. Baka István, elnök Vásárosnamény Öröklésről: nincs uratlan hagyaték (1.) Dr. Bartha Beatrix Több olvasói kérdés érkezett szerkesztőségünkhöz az örökléssel kapcsolatban. Ezért a lapunk elkövetkező jogászszemmel rovataiban ezzel a témával foglalko­zunk. A polgári jogunk szerint az em­ber halálával a hagyatéka átszáll az örökösre. A hagyaték az örök­hagyó vagyona. Az átszállás fo­lyamata az öröklés. Az öröklés időpontja tehát az örökség meg­nyílta, jogunk szerint az örökha­gyó halálának az időpontja. Ez­zel jogi értelemben azonos hatá­sa van a bíróság holtnak nyilvá­nító, vagy a halál tényét megál­lapító határozatában a halál idő­pontjaként megjelölt időpont­nak. Az öröklés ebben az idő­pontban nyílik meg, ebben az időpontban száll át a hagyaték az örökösre. Minthogy az örök­lés szükségképpen bekövetkezik az örökhagyó halálával, a mi jo­gunk nem ismeri sem az uratlan hagyatékot, sem ennek átmeneti állapotát, a nyugvó hagyaté­kot. Az öröklés legtágabb értelem­ben részesedés az örökhagyó va­gyonából. Az öröklés egyetemes jogutódlás, ami azt jelenti, hogy az örökség alapján az örökösre a hagyaték mint egész száll át, minden joggal és kötelezettség­gel együtt, függetlenül attól, hogy esetleg több örökös is van. Ha az örökhagyónak négy örökö­se van, mindegyikük egyenlően, egynegyed-egynegyed arányban örökli az örökhagyó vagyonát, tehát jogait és kötelezettségeit. Felelősségük a hagyaték megosz­tása előtt és után is egyetemle­ges. A Polgári Törvénykönyv sze­rint az öröklés az ember vagyo­nának az átszállását jelenti. Nem emberről, tehát a jogi személyről történő vagyonátszállás jogutód­lás ugyan, de nem öröklés. Az ember jogképességét a születésé­vel elnyeri, tőle a jogképességet elvonni, attól őt megfosztani nem lehet. Méhmagzatnak csak élveszületése esetére van jogké­pessége, tehát jogszerzése feltéte­les, élve születése esetére szól. Ahhoz, hogy valaki örökhagyó lehessen, cselekvőképességre nincs szükség. Örökhagyó lehet teljesen cselekvőképtelen ember is. Cselekvőképességre az örök­hagyónak csak ahhoz van szük­sége, hogy eltérhessen a törvény­ben meghatározott öröklési rendtől, tehát, hogy saját maga határozhassa meg kit kíván örö­kösként kijelölni. A végintézke­déshez szüksége van az örökha­gyónak arra, hogy cselekvőké­pes. de legalábbis korlátozottan cselekvőképes legyen. Az örökös lehet ember és lehet jogi személy egyaránt. Ahhoz, hogy valaki örökös legyen, olyan képességgel kell rendelkeznie, ami alkalmas­sá teszi őt arra, hogy az öröksé­get megszerezze. Ez az öröklési képesség, amely egybeesik a sze­mélyek általános szerzési képes­ségével. Az öröklés jogcíme azt jelöli meg, hogyan száll át a hagyaték az örökösre. A főszabályt végső soron mindig a törvény adja meg, mert ez ad lehetőséget arra is, hogy az örökhagyó halála ese­tére maga szabja meg az öröklés rendjét, ha pedig ezt nem teszi, a törvény öröklési rendet megálla­pító szabályai az irányadók. En­nek megfelelően beszélünk tör­vényes és végintézkedésen ala­puló öröklésről. A kötelesrész alapján való öröklés is törvé­nyen alapul, de nem azonos a törvényes öröklési renddel. A végrendelettel szemben érvénye­sül, mert a kötelesrészre jogosult annak rendelkezései ellenére is kap köteles részt. A törvény sze­rint, ha más örökös nincs, a ha­gyaték az államra száll, az állam a törvényes örökös.

Next

/
Oldalképek
Tartalom