Kelet-Magyarország, 1998. szeptember (55. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-04 / 207. szám
1998. szeptember 4., péntek 8. oldal Vásárvonat Budapest (MTI) — A Budapesti Nemzetközi Vásár ideje alatt — szeptember 11-20. között — naponta félóránként indulnak vonatok a Nyugati pályaudvarról a vásárváros főbejáratáig. A vonatok menetideje 7 perc. A jegy ára egy útra 100 forint, 1400 forintért pedig bérlet is váltható. A kiállításon az idegenforgalom nagy hangsúlyt kap. Szép lányok újabb szemléje. Az idén együttműködve rendezi meg a világ legnagyobb és leghíresebb nemzetközi modellfelfedező versenyét két világcég, a Pantene Pro-V és az Elite Model Look. Magyarországról két ifjú hölgy utazhat a világversenyre Nizzába. A napokban tartott budapesti döntőn a 16 éves Adrienn (a kép bal oldalán) a Pantene Haj ’98 különdíjasa, és a (a mellette álló) 17 éves Laczkó Krisztina, a vetélkedő első helyezettje kapta meg a repülőjegyet. Ha a világversenyen is ugyanez lenne a sorrend, egyiküket 150 ezer, másikukat 100 ezer dolláros szerződéssel díjaznák. Stúdiófelvétel A hagyásfa Nagyapáink szóhasználatában még ma is él ez a szép magyar szó, illetve kifejezés: hagyásfa. Ma magfának mondanánk, amikor erdőirtás után szándékosan visszahagynak magányosan egy-egy fát haszon miatt. Ilyen fát minden falu határában lehet találni hírmondónak. Például a tölgyfát makkterméséért szaporításra használták, de a magányos vadalma, cseresznye vagy körtefa alatti jövések vadalanyai legjobbak a szemzéshez, oltáshoz, a gyümölcs- termesztők kezében. Ilyen vadkörtefa hagyásfaként áll őrt még ma is Kisarban, a Zabmező dűlőben, az Erdőhely határrész közelében. Télen még a fehérgyarmati kövesútról is jól látható hatalmas kopasz koronája. Nagyapánk idejében is ilyen terjedelmesnek ismerték. E fa most százötven éves lehet. A felfedezést és korára való utalást Móricz Zsigmond írása sugallja, amikor az Elbeszélések könyvében „A lofio” cím alatt egy érdekes történetről olvashatunk. Az 1912-ben megírt históriát kutatva találtam összefüggést a ma is élő vadkörtefával. Ugyanis Móricz a szájhagyományt alapul véve az utolsó szatmári betyáról, Sós Gyurkáról ír, aki „kisari féltelkes gazda volt.” Ezt a betyárt már'körözték a pandúrok, mert a Kaplonyi grófi ménesből (ma Romániához tartozik az Ecsedi láp túlsó szélén) egy „lofiot” csődörcsikót elkötött, kinek a nyomára bukkantak a kisari határban. Hiába jött a csikóval toronyirányt, erdőt-mezőt átgázolva, virradatkor a két pandúrral akadt össze a harmatos mezőn. A Szilvás-szeg dűlő nwcsaras, nádas, káka- szittyós ingoványig. így akart e nehezen járható tájon egérutat nyerni a betyár, de a fiatal elkantározott csikó nem bírhatta a versenyt az üldözők lovaival. Kénytelen volt bevárni őket, feladva a harcot. A habosra izzadt csikónak csutakolással akarta visszaadni jártányi erejét. A társalgás a két ellenfél között sajátos és érdekes. Szatmári tájszólásaival élmény és szórakoztató az olvasónak. Móricz Zsigmond segített a kisariaknak írásával, melyben megörökítette a falu határrészeit, a betyár mítoszt, és legendát valamint az egyetlen élő hírmondóként visszamaradt, magányos Zabmezei hagyáskörtefát. Szűcs István Repülőgépterminál Egy-egy nagyobb repülőtéren négy-öt hasonló fogadórész működik. Ez a kép azonban rendellenes: normál körülmények között ugyanis olyan, mint egy hangyaboly, szerelők, rakodómunkások, kiszolgáló autók fogják körül a gépeket, hogy minél hamarabb indulhassanak tovább. Ezek a gépek viszont már több napja állnak az USA-beli Memphis nemzetközi repülőterén: sztrájkolnak a North- West Légitársaság pilótái AP-felvétel Arzén vagy hashajtó? Montreal (MTI) — Újabb tudományos vita robbant ki Napóleon halálának oka körül, ezúttal egy kanadai orvos és természet- tudós között. A polémiát az váltotta ki, hogy a biokémikus olyan cikket jelentetett meg, amely szerint a francia császár halálát orvosi műhiba okozta. Az orvostörténeti folyóiratban Thomas Hindmarsh doktor, az ottawai egyetem munkatársa és Philip Corso, a Yale Egyetemről azt állítják, hogy I. Napóleon császár 1821. május 5-én egy brit orvos hibájából halt meg: túladagolta a calomel nevű hashajtót. A hipotézist vitatja Ben Wei- der történész, a nemzetközi Napóleon-társaság elnöke, és a milliós példányban elkelt Ki ölte meg Napóleont? című könyv szerzője. Ezek a tételek a történelmi környezetből levont absztrakciók és nem állnak mellettük logikus érvek — nyilatkozta az AFP-nek Weider, aki bősz védelmezője annak az elméletnek, hogy a Bourbonok utasítására mérgezték meg a császárt. A történész szerint a francia királyi család leszármazottai attól való féltükben, hogy a „bitorló” Szent Ilona szigetéről ugyanúgy visszatér, mint tette azt Elbáról, egy ügynököt küldtek a szigetre, aki lassan adagolt méreggel végzett Napóleonnal. Weider szerint a két orvos nem veszi figyelembe azokat a szimptómákat, amelyekről Napóleon inasa számolt be, s amelyek szerinte az arzénmérgezés tipikus tünetei. A kanadai történész azokra a vizsgálatokra is hivatkozik, amelyeket 1995-ben az FBI végzett a császár hajszálával, s amelyek során kimutatták, hogy a császár szervezetébe szokatlanul nagy adag arzén került. Thomas Hindmarsh szerint a mérgezés hipotézisét alátámasztó bizonyítékok gyenge lábon állnak: Napóleon holttestében a boncoláskor nem találtak arzént. A császár gyomorrákban szenvedett, ami halálos kimenetelű lett volna akkor is, ha — a halála előtti napon — nem veszi be az előírt hashajtó ötszörösét. Kaktuszcsempész Bécs (MTI) —127 szigorúan védett kaktuszt akart becsempészni Ausztriába egy osztrák férfi. A vámosok szerint a lefoglalt növények 90 százaléka a védett fajokról szóló Washingtoni Megállapodás hatálya alá esik. A csempész a körülbelül 300 ezer schilling értékű kaktuszokat Kubából hozta, ahol a szakértők véleménye szerint a szabad természetben gyűjtötte őket. A kaktuszokat megőrzésre a bécsi Schönbrunni Növénykert vette át. KarrieMmpotencia Bécs (MTI) — A menedzser és a politikus önmaga rombolja le a férfiasságát. Egy osztrák pszi- choterapeuta asszony, mintegy az érintettek képébe vágva tudatja: — Egyes menedzserek úgy esnek bele a rendszer csapdájába, hogy fogalmuk sincs a veszélyről. A hatalom bűvöletében élnek, holott csupán a hatalom manipuláltjai. Rotraud Perner úgy találta, hogy elegendő tapasztalatot gyűjtött ahhoz, hogy könyvet írjon Menedzsment és impotencia címmel. Sőt az ágyára is, merthogy a kezelési tapasztalatai alapján arra a következtetésre jutott, hogy a hatalom bűvöletében élő, befolyásos, gazdag és agyba-főbe dicsért emberek mind szellemileg, mind fizikailag impotenssé válnak. Azzal a tudattal, hogy mindig a helyzet magaslatán kell lenniük, az állandósuló elégedet- lenségi stressz hatása alá kerülnek. Az élet érzelmi tartománya pedig, melyet nem lehet csupán a hatalommal uralni, lényegtelenné válik a számukra. Árulkodó kezek Liverpool (MTI) — Nézd meg a szerelmed kezét és megtudhatod, mire számíthatsz szexuális teljesítőképességben. Ezt tanácsolja a liverpooli egyetem egyik biológusa, vizsgálatainak lezárása után. John Manning professzor állítja, hogy az ujjak hossza és a nemi hormon, a tesztoszteron- szint közötti kapcsolat az utódok szempontjából figyelemre méltó. Kísérleteihez 60 férfi és 40 nő volt a „kezes”. Megállapításainak lényege: ha a gyűrűsujj hosszabb, mint a mutatóujj, ez szexuálisan erős férfira utaló jel. Hölgy esetében pedig arra lehet számítani, hogy az utódok világra hozatala biztosra vehető. Egyébként pedig elég összetenni a két tenyeret, hogy kiderüljön: aszimmetrikus kéz nem igazán jó ajánló a gyermekáldáshoz.
