Kelet-Magyarország, 1998. szeptember (55. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-01 / 204. szám

1998. szeptember 1., kedd 5. oldal Múltidéző Kállósemjént az ősfoglaló Balogh-Senyén nemzetség alapította a 9. században. Első írásos említése 1271-re tehető, amikor V. László vásárjogot biztosított a falunak. A falunév a mai megkülönböztető jelzőjét a szomszédos Nagykállóról kapta. Régen a lakosság nagy része földműveléssel foglal­kozott. A községben található a Kállay csa­lád kastélya, mely a település műemlék jel­legű épülete. A kastélyhoz tartozó park ter­mészetvédelmi terület, különösen értékes benne a hársfasor. A parkban húzódik meg a család egyszerű kriptája is. Kállósemjén- nek három temploma van, melyek építé­szeti, és műemléki szempontból is jelentő­sek. A görögkatolikus templom a 18. szá­zad végén alakították át késő barokk stí­lusban. Nem műemlék, de nevezetes épület a Gyulaházi-kastély, mely jelenleg a nagy- kállói Elme és Ideggyógyintézethez tarto­zik. A község része a nagy természetvédel­mi terület, a 25 hektáros Mohos-tó. Itt ta­lálható hazánk egyik legritkább növénye, a színes levelű hidőr is. Bútorüzem Bőven van tennivaló a bútorüzemben, mert szerencsére sok a megrendelés Négy esztendeje kezdték meg a munkát a KISJUR Kft. bútorüzemében, ahol most mintegy 30 dolgozó tevékenykedik. Kony­ha- és kisbútoraik, szobai szekrényeik a Dunán innen sokfelé, több mint két tucat boltban megtalálhatók, saját teherautóval szállítják a megrendelőknek. Ezek az üzle­tek jelentik az állandó vevőkört, de egyedi igényeket is kielégítenek. Most, szezonban másfél hónapra tudják vállalni a megren­deléseket, olyan sok a munkájuk. Megtud­tuk azt is, hogy a tulajdonosok szívesen bő­vítenék az üzemet — s így a dolgozók lét­számát —, de behatároltak a lehetőségek, előbb a tulajdonviszonyok rendeződésére lenne szükség, hiszen bérelt csarnokban készülnek a bűtorok. □ A polgárőrség működése jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy javult a közbizton­ság Kállósemjénben, több, korábban a település nyugalmát zavaró betörőbandát „elűztek" a településről. □ A gyermekjóléti támogatást nem pénzben, hanem természetben folyósítja az önkormányzat, ez azt jelenti, hogy az érin­tett diákok térítésmentesen étkeznek. Német megrendelők A Jennifer Lady Kft. varrodája és cipőfel­sőrész-készítő üzeme talán a legtöbb hely­belit foglalkoztató vállalkozás Kállósem­jénben, közel hetven dolgozóval. Németek­nek végeznek bérmunkát a varrodában évek óta — tudtuk meg Mászáros Jánosné- tól, az egyik tulajdonostól. A nadrágtól a szoknyán át a sportruházatig sok mindent varrnak itt, a készáru lengyel, osztrák és német hölgyeken látható viszont. A cipőü­zemben olasz lábbelikhez készítik a felső­részt, a készterméket főként a német pia­con értékesíti a megrendelő. A szigorú mi­nőségi feltételeknek és határidőknek oly­kor kemény munkával lehet csak eleget tenni, de a partnerek elégedettségét bizo­nyítja a sok éves üzleti kapcsolat, joggal lehetnek tehát büszkék dolgozók és veze­tők egyaránt. Az oldalt írta Kováts Dénes és Pikó Gabriella, a fényképek Martyn Péter felvételei. Hitel nélkül is fejlesztenek Kállósemjén madártávlatból, a víztorony tetejéről A 4100 lakosú Kállósemjénben is a foglalkoztatás okozza az egyik legnagyobb gondot, különösen ha hozzávesszük, hogy a telepü­lésen meglehetősen sokan van­nak 60 éven aluli rokkantnyug­díjasok és járadékosok. Az üzemek, kisvállalkozások mellett a mezőgazdaság jelenti- jelentené a megélhetés alapját, a hagyományos növények közé tartozik a dohány, a zöldségfé­lék, a kalászosok és a kukorica. Nem tudni, az idén a jó dohá­nyon kívül van-e, lesz-e olyan, ami nyereséget hozhat... — A kétszázmilliós költségve­tésünk 90%-át a működési-fenn­tartási költségek és a szociális ellátás teszi ki — tájékoztatott Lipcsei Miklós polgármester, aki ismét indul a választáson. — Az idén 25 millió forintos saját fel­használású segélyalapot képzett az önkormányzat, 7,5-7,5 milliót a gyermekjóléti támogatásra illet­ve a jövedelempótló támogatás saját erős részére, 10 milliót se­gélyalapra. S akkor még nem be­széltünk az úgynevezett nem lát­ható vagy ki nem mondható segé­lyekről, gondoljunk csak arra, hogy egy napközis csoport évi egymillióba kerül, s az iskolaélel­mezésben sem térül meg a kony­hafenntartási és a rezsiköltség... □ Említette, hogy mire fordít­ják a költségvetés 90%-át. De mi van a maradék tíz százalékkal? — Mi egy évben sem engedtük meg magunknak, hogy a költség- vetésben rendelkezésre álló összeget teljesen feléljük, a 10 százalékot rendre fejlesztésekre fordítottuk. Nem maradtunk le egyetlen nagyobb, megyeszinten elindult beruházásról sem, részesei vol­tunk a gáz-, a telefon-, a tanyai ivóvízprogramnak. Évente 15-20 milliót költünk ilyen célokra, a saját erőt pályázati pénzekkel ki­egészítve érhettük el eddigi ered­ményeinket. S mindig sor került valamilyen nagyobb volumenű felújításra, vagy a véget nem érő útépítésre illetve portalanításra. Most végre, kétévi munka után eljutottunk odáig, hogy el­kezdődött a szennyvízberuházás, több nyertes pályázatot tudha­tunk magunk mögött. A 850 mil­liós beruházás 80 százaléka ren­delkezésre áll ezek révén, a jövő­beli fejlesztésre szánt pénzünket a maradék 20 százalék előterem­tésére fordítjuk majd. Többéves program ez, Nyugat-Európában sincs másképp. Még eddig min­dig kiegyensúlyozott gazdálko­dást folytattunk, nem ettük meg a holnapot... Tősgyökeres kállósem- jéni vagyok. Nagyon szeretek itt élni, hiszen itt laknak a rokonaim, a barátaim is. Szeretem az itteni embereket, a falut, soha nem tudnék elköltözni innen. Sze­rencsés vagyok, hiszen munkám is van. Egy dolog nem jó, az, hogy nincsen szórakozási le­hetőség. Mondjuk van sportpálya, kondite­rem, de diszkó nincs. Így ha táncolni szeret­nénk, át kell menni Máriapócsra. Kovács Tibor bútorkészítő Kállósemjénben szület­tem, azóta is itt élek. A rokonaim is itt lak­nak, de sajnos anyagi­lag nem tudjuk segíteni egymást, mivel a pénz mindenhol kevés. Én egyedül nevelem há­roméves kisfiam, így nagyon drága az élet. Elégedett vagyok a ve­zetéssel, a polgármes­terrel is, hiszen min­dent megtesznek azért, hogy könnyebben bol­doguljunk. Az itteni emberek is segítőké­szek, barátságosak. Belme Miklós gyesen lévő apuka Születésem óta itt élek. Elégedett vagyok a fa­luval, az emberekkel. Itt él a két gyermekem is, a rokonaim, így amiben tudjuk, segítjük egymást. Sajnos egyre nehezebb megélni min­denütt, főleg falun. Ná­lunk is az jelenti a fő 'problémát, hogy kevés a munkahely, így sok a munkanélküli. Ezen le­hetne változtatni. Egyébként nem szíve­sen hagynám el Kálló­semjént, mivel nagyon nyugodt település. GálJánosné a napközi vezetője Nyíregyházán szület­tem, de kicsi voltam, mikor Kállósemjénbe költöztünk. Szeretek itt élni, hiszen kedvesek az emberek, tiszta a fa­lu. Sok fiatal lakik itt, így soha nem unatko­zunk, bár az igaz, hogy szórakozási lehetőség szinte egyáltalán nin­csen. Ezt viszont köny- nyen megoldjuk. Nagy- kállóba járok át közép­iskolába, ott is sok ba­rátom van. Azt hiszem, elégedett lehetek az it­teni életemmel. Csákányos Melinda tanuló A kállósemjéni általános isko­lában 424 diák tanul az idei tanévben, 17 tanulócsoport­ban. Az intézményhez tarto­zik a diákotthon, ahol közel negyvenen laknak hétfőtől péntekig — itt teljes ellátást kapnak —, hogy ne kelljen nap mint nap utazgatni a kör­nyékbeli tanyákról. Hét ele­jén és végén az önkormányzat autóbusza szállítja őket. Különösebb panaszra nem­igen lehet ok, hiszen a 16 személyes nyelvi laboratóri­umban csoportbontással ta­nulhatják az angolt a nebu­lók, miképp a számítástechni­kai ismereteket (is) szaktante­remben. Most már rá tudnak csatlakozni az Internetre a nyertes pályázat eredménye­ként, s újabb pályázatuk is e lehetőség bővítését célozza meg. A sportolásra a tornater­men kívül két szabadtéri bitu­menes pálya áll rendelkezés­re, az egyik villanyfényes edzésekre, mérkőzésekre is alkalmas. Talán ezért sem vé­letlen. hogy az iskola kézilab­dázói (fiúk és leányok egya­ránt) jól szerepelnek a megyei versenyeken. Az intézmény konyhájában nemcsak az iskolásokra és a diákotthon lakóira főznek, de ezt a kosztot kapják az óvodá­sok, az idősek, s más itt étke­zők is. Napi 7-800 adag ebédet főznek, ehhez jön a vacsora és a reggeli, a tízórai és az uzsonna, van tehát bőven ten­nivalója az itt dolgozóknak. A rászoruló időseknek házhoz szállítja az ebédet az iskola mikrobusza. A tanévkezdés előtt végez­tek a karbantartási-felújítási munkálatokkal, a korábbi gondok — a lapostető miatti beázások — még a múlt évben megoldódtak a tetőráépítés­sel, melynek révén, ha szük­séges. további férőhelybőví­tésre is lehetőség nyílik. Elkészült az iskola pedagó­giai programja is, tíz évfo­lyamra. a nyolcosztályos vál­tozatát elfogadta a testület, s ha a 9. és 10. osztályokra lesz igény, visszatérnek a témára. A dohány talán pótolja azt a kiesést, amit a kalászosok okoztak Két éve, a termelőszövetkezet te­lepén alakult meg a Rubusz Kft., mely mezőgazdasági növények termesztésével foglalkozik. Ott- jártunkkor a cég egyik tulajdo­nosával, Papp Miklóssal beszél­gettem. — A fő profilunk a kalászos és kukorica, ezenkívül termesz­tünk dohányt, napraforgót, para­dicsomot, paprikát — mondta. — Körülbelül 80-100 hektáron gaz­dálkodunk, ebből 7 hektár a do­hány, a legtöbb pedig a kalászos. A NYIDOFER-rel van szerződé­sünk, így ő veszi át a terménye­ket. Idényjelleggel 8-10 embert foglalkoztatunk. Mi végzünk el minden munkát, a vetéstől az aratásig. Idén sajnos a kalászos rosszul alakult, hektáronként 15- 20 ezer forint veszteségünk van. Abban reménykedünk viszont, hogy a dohányt jobban sikerül eladni, így nem zárjuk vesztesé­gesen az évet. Napközi időseknek A kállósemjéni idősek nap­közis otthona 1968-ban ala­kult. Nem bentlakásos jelle­gű, 47 lakója mindennap be­jár. Itt mindenki talál ma­gának elfoglaltságot — tud­tuk meg az otthon egyik ve­zetőjétől, Gál Jánosnétói. Van televízió, rádió, kár­tya. Napi háromszori étke­zést is biztosítunk. Mivel az önkormányzat támogat minket, nem kerül sokba, naponta 166 forint nyugdíj­tól függően. Az otthonba jár orvos is, így helyben vizs­gálhatja meg a betegeket. Van olyan tagunk is, aki teljes ápolást igényel, őt ott­hon is ellátjuk. Általában egyedülélők járnak hoz­zánk, mivel itt mindig kel­lemes, barátságos a hangu­lat, van társaság. Gyakran ünnepelünk együtt: meg­tartjuk a nőnapot, a fenyő­ünnepet, a névnapokat. A tervek közt szerepel egy negyven férőhelyes szociál­is otthon létesítése is, mely­re nagy az igény. Dohányipar Kállósemjénben Iskolabusz és nyelvi labor

Next

/
Oldalképek
Tartalom