Kelet-Magyarország, 1998. szeptember (55. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-19 / 220. szám

1998. szeptember 19., szombat 15. oldal Nehéz sors Édesapám ! 942-ben elesett a fronton, édesanyám 27 évesen özvegyen maradt. Nem ment férjhez, mert nem akarta, hogy mostoha apa kerüljön mellénk. Köszönet és hála érte, hogy két testvéremmel együtt be­csületesen felnevelt bennünket. Nagyapánk lett az apánk helyett az apánk. Neki volt igavonó jószága, amivel a kapott négy hold földet megműveltük. Amikor megala­kult a termelőszövetkezet, mindent bead­tunk oda. 1954-56-ban a gyulai mezőgazdasági is­kolában végeztem, majd én is beléptem a tsz-be. Egy darabig szépen ment a dolog, meg voltunk elégedve. Sajnos 1989-ben három műtéten estem át. Végül leszázalé­koltak, ötvenszázalékos rokkant lettem Az első nyugdijam 3 074 forint volt, ami mára 11 630 Ft-ra emelkedett! Bár most augusz­tusra visszaesett 11 460 Ft-ra. Furcsállom a csökkenést, holott emelésről volt szó! Öt éve meghalt az édesanyám, felesé­gem négy éve, alig töltötte be a 47 eszten­dőt. Ő utána egy évig kaptam az özvegyi nyugdijat, majd az is megszűnt. Kértem a járandóságom emelését, de elutasítottak. Az áfész-nál van negyvenkétezer forint rész­jegyünk, azt mondják, három százalékért felvásárolják. A szövetkezetnél szegény fele­ségemnek és nekem bennmarad egymillió- nyolcszázhatvanezer forint vagyonjegy, még a harmadát sem kaptuk meg, amire a továbbiakban sincs remény. A szépen felé­pített tsz-t elkótyavetyélték, ami kintlévőség pedig van, az is per alatt áll. A felszámoló annyit kap havonta, ami nekem egy évi nyugdíjam, az irodisták végkielégítéssel mentek el. Nekünk meg semmi nem ju­tott... Mondják, hol itt az igazság? Név és cím a szerkesztőségben A csalogányok kirándulása Szegedre A nyírpazonyi Csalogány Nyugdíjas Klub tagjai rendszeresen szerveznek kirándulá­sokat az ország különböző tájaira. Leg­utóbb egy napot töltöttek Szegeden, ahol a város nevezetességeivel ismerkedtek. Nyírpazonyiak Erzsébet királyné szobrá­nál Amatőr felvétel Üdülő idősek Már szokássá vált, hogy igen kedvezmé­nyes áron a Pedagógus Szakszervezet nyugdíjastagozata szervezésében hajdúszo- boszlói fürdőzéssel nyárvégi üdülésben vesznek részt az idősebb szakszervezeti ta­gok. Az idén a szervezés oroszlán részét Se­regi Kálmánné vállalta magára fáradtságot nem ismerve igen nagy ügybuzgalommal. Húsz fő élvezte ez alkalommal minden kel­lemes adottságával a pihenésnek e fajtáját. A szállással, annak bútorzatával, a fürdési kedvezményekkel, az orvosi ellátással, a családias szórakozási lehetőségekkel a résztvevők igen meg voltak elégedve. Külö­nösen az ízletes étkezési ellátás volt igen bőséges. A pihenés szinte minden fajtáját messzemenően kimeríthették a nyaralók, így kipihenve, felfrissülve tértek haza mindahányan, köszönve a szervezőknek a mindenre kiterjedő figyelmet, gondosko­dást. Az üdülés színhelye a régi pedagógus szakszervezeti üdülő volt a Pávai Vájná ut­cában. M. Takács Ferenc Remény, szeretet a „Reményiben Az idősek is tudnak, akarnak szórakozni, kikapcsolódni Rakamazon Vendégségben Nyírteleken a Borbély családnál A szerző felvétele Dankó Mihály Talán véletlen a névválasztás? Remény..., az első kérdés adódik: hogy lett a nyugdíjas klub neve ez? — Idős emberek egymás kö­zött, szívükben tele szeretettel, reménnyel — adja meg a magya­rázatot Filetóth Jánosné a raka- mazi Remény Nyugdíjas Klub vezetője. — Hét éve alakultunk, jelenleg ötvenkét tagunk van. Nem is reméltük, hogy ilyen összetartó, jó közösség jön létre. Sajnos az a szomorú, hogy a tag­ság kilencven százaléka egyedül élő, s a legtöbben özvegy asszo­nyok. Minden hétfőn találkozunk a művelődési házban. Rengeteg programot szervezünk. Rendsze­resen kirándulunk. Voltunk már Ópusztaszeren. Budapesten a Parlamentben, a Dunakanyar­ban. Gödöllőn és még sorolhat­nám. Állandó programjaink kö­zé tartoznak a negyedéven­ként megtartott névnapok. Itt sa­ját sütésű és termésű finomsá­gokkal vendégeljük meg egy­mást. S valóban igazolva látszik, a klub tagjait soha sem hagyja el a remény. Mindig figyelmesek, s ha valaki segítségre szorul, azonnal ott teremnek. így a kö­zös Mikulás-napok, karácsonyi ünnepeken túl gyakran elláto­gatnak a helyi idősek otthonába, s most legutóbb Nyírtelekre, a sajtóból már ismert nehéz hely­zetbe került Borbély családhoz mentek el. A „szívük melegén” és az együttérzésükön túl a tagok által összeadott ajándékokkal és némi készpénzzel lepték meg őket. Na­gyon megható volt, amikor a kis küldöttség személyesen adta át a csomagokat. — Szerencsére sokan segítik klubunkat — folytatja a klubve­zető. — Az önkormányzat anya­gilag, a művelődési ház vezetője Háttá József pedig mindent elkö­vet, hogy jól érezzük magunkat. Sokat segít a programok meg­szervezésében és lebonyolításá­ban. De a legnagyobb támaszunk Tóth Jánosné Erzsiké helyi vál­lalkozó, aki rendszeresen támo­gatja rendezvényeinket, króni­kása tevékenységünknek. Na­gyon sokat köszönhetünk neki, és férjének, kik emberségből, tiszteletből példát mutatva nap mint nap eljönnek hozzánk, ér­deklődnek hogylétünk felől, s ha valamire szükségünk van, előte­remtik. Nem véletlenül lett ő az idén Rakamazon az Év embere. Nagyon jó lenne, ha sok ilyen fa­luját és embertársait szerető vál­lalkozó élne közöttünk. Arra is büszkék, hogy jó bará­ti kapcsolatot építettek ki a nyír- mihálydi testvérklubbal. A leg­utóbbi közös találkozójukon 95­en voltak. Többször szerveztek már előadást, tanultak be kis szerepeket, verseket, énekeket, mellyel önmagukat és társaikat szórakoztatják. Szívesen énekel­nek, kártyáznak, kézimunkáz­nak. Sokat járnak színházba is, nemcsak Nyíregyházára, hanem Miskolcra és Debrecenbe is elju­tottak már egy-egy jó darabot megtekinteni. A rakamaziak példája megmu­tatja. az idős kor nem egyenlő a betegségekkel, a magábafordu- lással. Lehet, sőt kell együtt, egy­másért tenni, ahol az ember ön­magát is megtalálja. Mennyi legyen és mikor legyen? A nyugdíj kiszámításának alapja és módja — Ami változik és ami marad Kovács Éva Sokakat érdekel, s állandó a kérdés: hogyan és milyen ke­resetek alapján számítják ki az öregségi nyugdíj összegét az 1998. január 1-jétől hatá­lyos jogszabályok alapján? Az öregségi nyugdíj összegét az elismert szolgálati időtől függő­en a figyelembe vehető havi át­lagkereset alapján kell megálla­pítani. Ennek megfelelően az öregségi nyugdíj összege: és minden további évre 1,5-1,5 százalék Az 1997. december 31-ét követő és 1999. január 1-jét megelőző időben megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 13 700 forint. Ha a nyugdíjigénylő csak öregségi résznyugdíjra szerzett jogosult­ságot, vagyis a szolgálati ideje nem éri el a 20 évet, öregségi résznyugdíját akkor is a nyugdíj alapját képező átlagkereset szol­gálati időtől függő százalékában kell megállapítani, ha az nem éri el a nyugdíj legkisebb összegét. Az öregségi nyugdíj összege az annak alapjául szolgáló átlagke­resetnél több nem lehet. Az öreg­ségi nyugdíj összegét az 1988. ja­nuár l-jétől a nyugdíj megállapí­tásának kezdő napjáig elért kere­setek, jövedelmek havi átlaga alapján kell meghatározni, amennyiben az igénylő ezen idő­szak legalább fele részében kere­settel. jövedelemmel rendelke­zik. Ez az az osztószám, mely a biztosításban töltött idő azon napjainak a számát jelenti, amelyre a biztosítottnak kerese­te, jövedelme volt. Az osztószám megállapításá­nál a heti pihenőnapokat, mun­kaszüneti napokat és a szabad­napokat is figyelembe kell venni. Kieső idő az osztószám meghatá­rozásánál a fizetés, díjazás nél­küli időszak, így különösen a fi­zetés nélküli szabadságon, a táp­pénzben, terhességi-gyermek­ágyi segélyben, gyermekgondo­zási segélyben, baleseti táppénz­ben, katonai, illetve polgári szol­gálatban töltött idő. Lényeges változás a korábbi évek gyakor­latához viszonyítva, hogy az osz­tószám megállapításánál a mun­kanélküli járadék folyósításának tartamát az átlagszámítási idő­szak teljes tartamában kieső idő­nek kell tekinteni. Amennyiben az igénylőnek nincs a jelzett időtartam leg­alább fele részében keresete, jö­vedelme, úgy az 1988. január 1-je előtti legközelebbi időszak kere­seteit is figyelembe kell venni. Ha ez sem áll rendelkezésre, ke­resetként a nyugellátás megálla­pítását megelőző naptári hónap­ban érvényes minimálbért kell a hiányzó napokra számításba venni. Fontos tudni, hogy milyen ke­resetek vehetők figyelembe a nyugdíj alapjául szolgáló átlag- kereset meghatározásánál? Kere­set alatt a kifizetés időpontjában hatályban lévő rendelkezések szerinti nyugdíjjárulék-köteles keresetet, jövedelmet kell érteni. 1992.. március 1-jétől a biztosítot­taknak keresetük, jövedelmük után az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot — a továbbiak­ban egyéni járulékot — meghatá­rozott határösszegig kellett fizet­niük. 1998. január 1-jétől az egyé­ni járulékfizetési felső határ na­pi 4290 forint. Az 1988. január 1- je és 1996. december 31. közötti , és 1988. január 1-je előtti kerese­tek esetén az 1996. december 31- én hatályos társadalombiztosítá­si szabályok szerinti, nyugdíjjá­rulék alapjául szolgáló, főfoglal­kozásban elért kereset, jövede­lem és az ezen időszak alatt kifi­zetett év végi részesedés, prémi­um, jutalom képez ellátási ala­pot. Az 1997. évben elért, nyugdíj­járulék-köteles keresetet, jöve­delmet az egyéni járulékfizetési összeghatárig együttesen kell fi­gyelembe venni. 1997. december 31-ig a nyug­díjjárulék köteles kereset, jöve­delem összegén felül ellátási ala­pot képez a keresettel, jövede­lemmel azonos időre járó balese­ti járadék is, melyet akkor is fi­gyelembe kell venni, ha a naptá­ri évre számított kereset, jövede­lem ezzel az egyéni járulékfizeté­si felső határösszeget meghalad­ja­1998. január 1-jétől a társada­lombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedeze­téről szóló, törvényben meghatá­rozott biztosítással járó jogvi­szonyból származó, nyugdíjjáru- lék-alapot képező kereset, jöve­delem, több biztosítással járó jogviszony esetén a nyugdíjjáru­lék-fizetési kötelezettségre meg­határozott összeghatárig össze­számított kereset, jövedelem szá­mítható be az ellátás alapját ké­pező átlagkereset összegébe. A kereseteket naptári éven­ként kell meghatározni. Az 1987. december 31-ét követően elért kereseteket, jövedelmeket a sze­mélyi jövedelemadónak erre az összegre képzett összegével — kormányrendeletben meghatáro­zott módon — naptári évenként csökkenteni kell. A nyugdíjasokat is érdekli a jövő Martyn Péter illusztrációja

Next

/
Oldalképek
Tartalom