Kelet-Magyarország, 1998. szeptember (55. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-16 / 217. szám

1998. szeptember 16., szerda 3. oldal Nem hiszem, hogy bárkit is meglepett a közismerten labdazsonglőri erényeket is csillogtatni képes Orbán Viktor vezette kabi­net döntése: hazánk az osztrákokkal karölt­ve megpályázza az 2004-ben esedékes lab­darúgó Európa-bajnokság rendezését. Jól időzítette ominózus bejelentését a magyar miniszterelnök, hiszen a sógorék éppen mostanság forszírozzák az EU-tagságunk következtében keletről rájuk leselkedő ve­szélyeket. Mindazonáltal néhány napja még az egyik vezető politikus (talán éppen a sport- miniszter?) úgy fogalmazott, alaposan meg­vizsgálják milyen előnyökkel, s nem utolsó­sorban költségekkel jár, ha az öreg konti­nens focieminensei nálunk és a szomszé­dunkban randevúznak majd. Ehhez képest igen hamar sikerült dönteni! Az ember meg közben azon töri fejét, vajon — ismerve a rendezési jogra ugyancsak kacsingatókat — az esélytelenek nyugalmával kezdhetünk lobbizni? Tény ugyanis, hogy sem osztráko­kat, sem pedig bennünket nem jegyez túl előkelő helyen az európai focielit. Igaz, e szomorú tényből még nem következik, hogy rendezés tekintetében gyengébbek lennénk a riválisainktól. Éppen az idei atléti­kai Eb-n csillogtattuk ebbéli képességeinket. Bár, a sportok királynőjének tartott sportág kontinensviadalának végén a szervezők fa­nyalogtak: ha több pénz jut reklámra, több lett volna a néző! Bevallom, nekem erről más a véleményem, ugyanis nem hiszem, hogy az atlétika szerelmese az Eurosport adását figyelve kapott volna kedvet ahhoz, hogy megnézze kedvenceit. A focihoz visszakanyarodva kijelenthető: a rendezési jogért folyó harccal csak nyerhetünk, elvég­re szinte valamennyi kiszemelt stadionunk megérett a felújításra, s az országképnek is csak használna egy sikeres megratartott kö­zös Eb, és a nézőözön sem maradna el. Arról már nem is szólva, hogy a (fociról lé­vén szó, talán megengedhető az öncélú szójáték) a „showgorokkal" együtt (végre!) selejtező nélkül juthatnák a legjobbak me­zőnyébe! Tanárnő! Mi most már mennyi pluszt kapunk, hogy megkapta a „minőségi” bér­pótlékot Ferter János karikatúrája Kevesebb munkanélküli Nyíregyháza (MTI) — Az idén, február 1. és szeptember 1. között 9 ezer 790-nel csök­kent a nyilvántartott munkanélküliek szá­ma Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Hét hónappal ezelőtt 44 ezer 866 állástalan em­bert tartottak nyilván, ezzel szemben jelen­leg 35 ezer 76-an keresnek munkát a Nyír­ségben. Február elsején 20,2 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, most viszont 15,8 százalékos. Ezt megelőzően 1992-ben volt 16 százalék alatt a megyében az állás- nélküliek aránya. Zárlat után, szüret előtt A növényvédelmi állomás feloldotta a tűzelhalás miatt nyáron elrendelt zárlatot Ibrány (KM). — Lelkiismerete­sen elvégzett mentesítési mun­kájuk eredményeként végre fel­lélegezhetett sok-sok ibrányi al­másgazda. A növényegészségügyi ható­ság feloldotta a nyár elején tűzel­halás miatt elrendelet zárlatot, így már nincs akadája, hogy jó minőségű almát értékesíthessék a termelők. A történet június második fe­lében kezdődött, amikor a tűzel­halás kórokozóját fedezték fel az ellenőrzést végző szakemberek Ibrány egyik almáskertjében. A száznegyven hektáros Nagyerdő táblában lévő almaültetvényről megállapították: a zárlati kóro­kozónak nyilvánított Erwinia amylovora baktériummal szór­ványosan fertőzött. Ezért a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei Nö­vényegészségügyi és Talajvédel­mi Állomás (NTÁ) növényegész­ségügyi zárlatot rendelt el az ül­tetvényre. A kórokozó okozta fertőzés fel­számolására meghatározott vé­dekezéseket írtak elő a hatalmas almáskert résztulajdonosainak. Először is a fertőzött növényi ré­szeket el kellett távolítani, majd elégetni. Ezt követően a tagság kéthetente folyamatosan ellen­őrizte parcelláját, s ha szükséges volt, újra beavatkozott. A me­chanikai védekezést követően a fertőződhetett Jonathán és Ida- red fajtákat kémiai védelemben részesítették a tulajdonosok; a varasodástól mentes almasorok­ra Kasumin 2 L vagy Aliette 80 WP szereket permeteztek, míg a A gyermekekről Nyíregyháza (KM) — A gyermekek testi-lelki egész­ségéről és védelméről kez­dődik Nyíregyházán kétna­pos konferencia. A szeptem­ber 17-18-án Sóstón zajló rendezvényen részt vesznek három megye családvédői és a régió gyermekjóléti szolgálatainak szakembe­rei. Előadásokat hallgathat­nak meg a résztvevők, majd szekciókban vitatják meg a fiatal szakma gondjait. Szép, darabos a termés fele Ibrányban Martyn Péter felvétele varasodással fertőzöttekra Champion 50 WP-t juttattak. Az előírtak végrehajtását az állomás szakemberei folyamato­san felügyelték a nyár folyamán. A védekezések és a kedvezőbbre forduló időjárás következtében mostanra a kert a tűzelhalás kó­rokozójára nézve tünetmentes lett. Ezt támasztotta alá szeptem­ber 10-én az ismételt hatósági el­lenőrzés is, mely után a növény­egészségügyi zárlatot ideiglene­sen feloldotta az NTÁ. Ez pedig nagyon jó hír az ibrányi kert tu­lajdonosainak, hiszen a megter­mett gyümölcs nemcsak ipari feldolgozásra, de belföldi fo­gyasztásra, sőt exportra is alkal­mas. — A szokatlanul csapadékos időjárás ellenére remekül sike­rült a 140 hektáros gyümölcsös egyik felének növényvédelme — mondja Gerák István növényvé­delmi szakmérnök, Ibrány pol­gármesteri hivatalának agrár­igazgatási előadója. — Szépek, darabosak, egy szóval piacosak az itt termett Idared, Golde spur, Starking és Jonathán almafaj­ták. Szó, ami szó, a kert másik felének növényvédelme gyen­gébbre sikeredett, itt csak léal­mának való a termés. A várható értékesítési gondok ellensúlyo­zására elhatároztuk, hogy a vá­ros polgármesteri hivatala is megpróbál közreműködni a piac­szerzésben azzal, hogy az érdek­lődő kereskedőknek segít az üz­let megszervezésében. A megyei Növényegészégügyi és Talajvédelmi Állomás 1997- ben a megye huszonhét helyén — községek belterületén illetve külterületen, volt üzemi gyümöl­csös táblára — rendelt el zárlatot tűzelhalás miatt, tudtuk meg a növényegészségügyi főfelügyelő Merő Ferenctől. Mivel egyéves megfigyelés után az időközben végzett mentesítési munkák eredményeképpen újabb tünetek nem voltak tapasztalhatók, az NTÁ mindenütt feloldotta a zár­latot. E községekből, illetve ker­tekből származó termést ezek után a tulajdonosok korlátozás nélkül értékesíthetik, illetve for­galmazhatják a kereskedők, je­lentette ki Merő Ferenc. Százharmincmillió a közoktatásra Nyíregyháza (KM - Sz. J.) — Noha a pályázati kiírások csak később kerülnek a nyilvánosság elé, a Megyei Közoktatási Köz- alapítvány Kuratóriuma hétfői ülésén már döntött arról, milyen projektek adnak sanszot ebben a tanévben az értelmes célú pénz­szerzéshez az oktatási-nevelési intézmények és diákjaik számá­ra. Tizenöt ilyen pályáztatható témakörről döntöttek. A pénzösszeg, mely rendelke­zésre áll ezen tartalmak finanszí­rozásához 130 millió forint. Sze­retnék javítani a középiskolák idegennyelvi lektorainak élet- és lakhatási körülményeit, a bázis- intézmények helyzetét, valamint a tanárok kiegészítő szakvégzett­ségének megszerzését. A vitában is kitüntetett helyet kapott a te­hetséggondozás támogatása, akár a rászoruló családok gyer­mekeinek középfokú, akár a leg­nehezebb sorsúak felsőfokú ta­nulmányairól legyen is szó. Már­is gondolkodhatnak az idegen- nyelv-tanárok az anyanyelvi környezetben való nyelvgyakor­lásról, s készülhetnek az iskolák innovatív pedagógusai arra, hogy lesz környezet- és termé­szetvédelmi nevelési programra is pénz. De egyebek mellett szá­míthatnak a közalapítvány segít­ségére az etnikai és nemzeti ki­sebbségekkel és a fogyatékos fia­talok nevelésével, gondozásával foglalkozó szakemberek is, s a kuratórium gondolt a diákön­kormányzatokban részt vevő fia­talok felkészítésére is. A tervek között minden olyan terület szerepel, amely összhang­ban áll a megyei általános fej­lesztési, és a közoktatási fejlesz­tési tervvel. Madárijesztők alkonya Ne felejtsd el felöltöztetni a madárijesztőt, szólt a menetké­szen várakozó férjéhez a felesé­ge. Mi, beavatatlan vendégek csak néztünk egymásra, milyen családi egyezményes kódot je­lenthet az elhangzott figyelmez­tetés. Azt véletlenül se gondol­tuk, hogy nem valami talányos, rejtjeles családi szóhasználatot takar a madárijesztő felöltözte­tése, hanem valós, szó szerinti tartalmat. Vagyis a férj egyik halaszthatatlan dolga lesz, ami­kor kiér a gyümölcsfákkal bené­pesített hétvégi telekre, hogy felöltöztesse a madárijesztőt. Aztán kinek-kinek eszébe ju­tottak a gyermekkori élmények, kalandok a madárijesztővel. En­gem mindig különös izgalom, félelem, kíváncsiság fogott el, amikor a kertükben, vagy a szomszédos gyümölcsösökben megláttam a madárijesztőt. Ta­lán még köszöntem is neki. Olyan emberformája volt és mozogni is tudott. Igaz csak ha fújt a szél. De a gyermek szemé­ben még nem mindig kapcso­lódnak össze logikus rendben a dolgok. Emlékszem, akkor kezd­tem más szemmel nézni a foly­ton elém kerülő madárijesztők­re, amikor az egyiken felfedez­tem az apám kimustrált, agyon­foltozott, de számomra igen kedves kabátját, amit mindig a téli szánkózásokon hordott. Az­tán egyszer csak ott volt a ma­dárijesztőn. Sajnáltam, hogy a becses ruhadarab erre a sorsra jutott, de részben örültem is, mert ekkor kezdett emberformá­júvá válni számomra az addig misztikus, félelmetes, olykor mozdulatlanságában is élőnek tűnő madárijesztő. Csak még az maradt számomra titok sokáig, miért készíti oly nagy szorga­lommal és az élethűségre töre­kedve apám, amikor a madarak szemmel láthatóan ügyet sem vetettek a riasztóként odahelye­zett bábukra. Boldogan lako- máztak a számukra éppen szim­patikus gyümölcsfák ágain. Sőt, a bátrabbak a madárijesztő fejé­re is rászálltak, mert a madarak már minden bizonnyal felfedez­ték azt, amit a gyermeki értelem és naivitás még nem tudott, ezek a szegény bábuk a világ legártatlanabb lényei. Ilyen képek villantak fel az emlékezetemben, amíg a házi­gazda felesége a ruhásszek­rényben keresgélte a madári­jesztőnek szánt ruhadarabokat. Közben újabb ismereteket sze­reztem a lakmározó madárse­reg elleni trükkökről. Egyesek állítólag azzal is igyekeznek tá­vol tartani a gyümölcsösök por- tyázó madarait, hogy felhúzha­tó, hangokat adó játékot rak­nak a madárijesztő zsebébe. De az éhség a madárvilágban is nagy úr, legyőzi a félelmet és az esetek többségében a madarak az ijesztő hangok ellenére ví­gan lakomáznak a gyümölcsö­sökben. Házigazdánk, aki úgy tűnik lassan madárijesztő sza­kértőnek számít a környéken, már amolyan ufó-kinézetű bá­bukkal is próbálkozott, de hiá­ba. Es a helyszínen még kiderült egy apróság: a madaraknak újabban egyre több névtelen pártfogójuk akad, akik átmász­nak a kerítésen és szépen lelop­ják a faemberekről a ruhát, le­vetkőztetik a madárijesztőket. Így aztán nincs ami ijesszen. De a tolvajok igényesek, csak a di­vatos, menő ruhaneműt veszik magukhoz. Úgyhogy a házigaz­da nagy gonddal válogatja a megunt ruháit, hogy ne valljon szégyent a tolvajok előtt. De az is lehet, nem akarja a kukába dobálni a megunt holmikat, így a madárijesztő közvetítésével mégis talán jó kezekbe kerül­nek. Vagy ki tudja, talán egy nagyfröccsé válnak a közeli kocsmában. Villanypóznák Martyn Péter felvétele j

Next

/
Oldalképek
Tartalom