Kelet-Magyarország, 1998. szeptember (55. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-12 / 214. szám

1998. szeptember 12., szombat 19. oldal □ Szüreti bál. A Vajdabokori Művelődési Ház, a Nyírség Tirpák Kulturális Egyesület és a Felső-Tisza-vidéki Népfőiskolái Társaság szeptember 12-én este hét órától szüreti ba- tyusbált rendez a vajdabokori művelődési házban. A nyitótáncot a FANAT-X Tánccso­port járja. A hajnali két óráig tartó mulatsá­gon a Szemök Szalonzenekar húzza a talpa- lávalót □ Rockfesztivál. A nyíregyházi Városi Mű­velődési Központ szervezésében tegnap el­kezdődött megyeszékhelyünkön az amatőr rockzenei együttesek seregszemléje. A Have Rock elnevezésű találkozó ma délután folyta­tódik, illetőleg a zsűri döntésével fejeződik be. A zenekaronként 30 perces bemutatko­zások helyszíne a Bujtosi Városliget színpa­da. □ Afrika-napok. Távol Afrikától címmel kezdődnek Afrika-napok ma este a nyíregy­házi Városi Művelődési Központban. Hét órakor nyitják meg a kamarateremben a fe­Lápi ember pákászfelszereléssel KM-reprodukció együttesek látványos és hangulatos prog­ramjának helyszíne a nagyecsedi II. Rákóczi Ferenc Művelődési Ház. Tyúkodon vasárnap bonyolítják le reggel kilenc órától a Lápi Ku­pa kispályás labdarúgótornát. Helye: a nagy­községi sportpálya. ü Nyírbátoriak Szilágysomlyón. Nyírbá­tor és Szilágysomlyó városok önkormámyza- tának közös rendezésében nyitják meg ma délután öt órakor — a szilágysomlyói kultúr- ház kiállítótermében — három nyírbátori fes­tőművész — Farkas Anna, Küzmös Enikő és Krivánik József— közös tárlatát. A Bongo Men együttes az Afro '97 feszti­válon KM-reprodukció kete kontinens törzsi kultúráját bemutató ki­állítást (A tárlatra a belépés ingyenes!) Ezt követően — nyolc órától — a hangverseny- terem színpadán lép fel a nigériai Bongo Men együttes. A csoport partyja keretében a közönség megtekintheti a Shango Mascara tradicionális harci bemutatót is. □ Mozi. A nyíregyházi Krúdy moziban szom­baton és vasárnap az Armageddon című szí­nes, amerikai filmet vetítik. Rendezte: Micha­el Bay. Főszerepben: Bruce Willis, Billy Bob Thornton, Liv Tyler Az előadások délután kettőkor, fél ötkor, este hétkor és fél tízkor kezdődnek. □ Lápi rendezvények. A tegnap kezdő­dött — Túl az Ecsedi-lápon elnevezésű — lá­pi napok rendezvénysorozata ma és holnap folytatódik. Ma délután három órakor kezdő­dik a Táncoslábú lápíak című folklór gálamű­sor. A határon túli és anyaországi folklór­Semmi közöm az irodalomhoz — mondta Moldova György Ég a Duna! című új könyvének nyíregyházi bemutatóján Moldova György Nagy IstvAn Attila Az elmúlt napok egyik könyv­szenzációja Moldova György Ég a Duna! című riportkötetének a megjelenése volt. A szerző mi­den riportkötete nagy vitákat váltott ki. mert érzékeny tollal mutatott rá azokra a jelenségek­re. amelyek az ország közvéle­ményének a figyelmét felkeltet­ték. A mostani a korábbiakhoz képest határozottabban megosz­tott politikai, társadalmi környe­zetben jelent meg. A vízlépcső kérdése. amelyet Moldova György a tényfeltáró szociográ­fia módszerével körüljár, eddig is megosztotta a magyar társa­dalmat és politikát. Nyilvánvaló­an a könyvnek is ez lesz a sorsa. A szerző Nyíregyházán, a Besse­nyei Könyvesboltban dedikálta új művét. A ritka szünetekben nyílt alkalom egy kis beszélge­tésre. □ A hágai bíróság nem igaz­ságot, hanem ítéletet hirdetett. Mire vállalkozhat egy riportkö­tet? — Nem is ítéletet, hanem dön­tést hozott, aminek nincsen köte­lező érvénye. A könyvben két­évi munka fekszik, de nagy sze­rencsém volt, mert az a közeg, amelyről szól, elvállalta. A leg­nagyobbak álltak velem szóba: Mosonyi Emil professzor, Karádi Gábor professzor Kanadából, Ju­lius Binder, halászok, erdészek mindkét oldalon. □ A kötetnek a színe piros. Tartok tőle, hogy sokan ezt csak egyféleképpen értelmezik. — Ha azt akarod mondani, hogy szocialista vagyok, akkor ez megfelel a valóságnak, mert százhúsz éve vagyok az. A nagy­apám is az volt. Nekem az MSZP- vel semmilyen kapcsolatom nincs, ki nem állhatom. Nekem a szocializmushoz van kötődésem. Olyan ez, mint az istenhívő és a vallásos ember közötti különb­ség. Az istenhívőnek az Istennel, a vallásosnak a papokkal van dolga. O Egy szociográfiai könyv meg­írásának vannak-e sajátos mód­szerei? — El kell kezdeni. Meg kell szerezni az adatokat, s mindent meg kell kérdezni. Megtalálni a kulcsembereket, rá kell venni őket arra, hogy higgyenek az embernek. Martyn Péter felvételé □ Miközben írtad, értek igazi meglepetések? — Amikor megláttam a duna- kiliti gátat, elakadt a lélegzetem, mert akkora, mint a bratszki erőmű. Megdöbbentett a Sziget­köz pusztulása. O Szerinted, hogyan végződik ez az ügy? — Van egy kétezer-ötszáz ki­lométeres európai víziút. Elkép­zelhetetlen, hogy ezt egy het­venöt kilométeres szakasz miatt ne lehessen használni. Binder azt mondta: miénk a víz, az ener­gia, a maguk erdei pusztul­nak. Majd szólnak a németek. Lehet, hogy egyszer egy szerző­dés megkötésének az lesz a felté­tele, hogy mégis meg kell építe­ni. Csak akkor sokkal drágább lesz. ü A Gázlámpák alatt című no- vellásköteted fülszövege szerint valamikor az irodalom úgy ke­letkezett, hogy az emberek ültek a tűz mellett, és el kezdtek me­sélni. Mennyire fér meg benned az oknyomozó riporter és a szép­író? — Könnyen, mert élvezem a riportot. □ Szükség van jó fizikumra? — Feltétlenül. De hitre is, hogy érdemes. Ha valaki vissza­utasított, nem mentem vissza még egyszer. Úgy gondoltam, nincsenek ma olyan informáci­ók, amiket csak egy ember tud. □ Úgy tűnik, hogy nem a regé­nyeid, hanem a riportköteteid váltották ki a nagyobb visszhan­got. — Ez így van. De most adtam le új regényem kéziratát. Mikes Kelemen utolsó huszonöt évéről írtam. Ott és akkor megőrizni a hitet, a magyarságot, amikor Rá­kóczi már halott volt, egyáltalán nem volt könnyű. Naplóregényt írtam, azt hiszem, ez a legjobb könyvem. ü Mennyire magányos Moldo­va György? — Semmi közöm nincs az iro­dalomhoz. Osváth Ernő azt mondta, hogy vannak írók és van az irodalom. Nem tartozom egyetlen táborba sem. Engem el­tartanak az olvasóim, ezért tu­dom a kötelességem. Nekem tisz­tességesnek kell maradnom, mert különben elfordulnának tő­lem. Nem minősítek egyetlen kí­sérletezőt sem, nekem megvan­nak a magam normái, s azokat követem. Az aranykoszorús almásgazda Galambos Béla Ha érdemes kitüntetést adomá­nyozni valakinek azzal a céllal, hogy az elismerés nyomán örömteli büszkeség töltse el a kitüntetett lelkét, akkor a nagy- kállói Gyermán Miklósnak au­gusztus 20-án. Szent István ki­rály ünnepe alkalmából a Föld­művelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban átadott Aranykoszorús Gazda-dij egész biztosan elérte a célját. Nem is a díjjal járó ötvenezer forintos pénzjutalom esett a legjobban az ötvennégy éves kertészmérnöknek — bár csalá­di gazdasága folyamatos fejlesz­téséhez minden forintra szük­sége van. Az igazi elégtételt az jelentette számára, hogy mások is meglátták benne a munkáját szenvedélyes szakszerűséggel végző, új típusú, jövedelmező gazdálkodást megvalósító alma­termesztőt. Biriben született, de a közép­iskolát — nyilván kitalálták: a kertészetit — már Nyíregyhá­zán végezte el 1963-ban. A gyer­mekkori elhatározás, hogy be­lőle csakis kertész lehet, érett­ségi után a mezőgazdasági főis­kola megfelelő szakára irányí­totta, ahol 1967-ben szerzett dip­lomát. Az ifjú kertész üzem­mérnök számára az akkori időknek megfelelően nagyüze­mi munkahelyek következtek. Előbb a nagykállói tsz, majd a balkányi szakszövetkezet, ké­sőbbi Szabolcs téesz zöldség-, gyümölcstermesztését irányí­totta lelkiismeretes hozzáértés­sel. Közben, mivel nem hagyta nyugodni a szakmai rátartiság, a mind többet tudás vágya, bei­ratkozik a Kertészeti Egyetem­re. A munka melletti „levelez­ve” tanulás olykor bizony gyöt- relmes napjai 1985-ben értek véget, amikor megkapta ker­tészmérnöki diplomáját az egyetem termesztési karán. A rendszerváltás, az addigi munkaadó szövetkezetek szó A szoros értelem ben is vett ta­lajvesztése, a földek ma- * gántulajdon- á ba kerülése jl őt is vá- laszút elé állították. Tudta, kezdenie kell vala­mit, majd úgy döntött addigi pályá­ján nem mó- d o s í t . Gyermán Miklós Szép, de nehéz szakmáját foly­tatja, csak most már a kor szel­lemének megfelelően mezőgaz­dasági vállalkozásban, vagy egyszerűbben fogalmazva egyé­ni gazdaként. Sikerült lakóhelyén Nagykál- lóban földtulajdonhoz jutnia ta­gi részaránytulajdona illetve családi kárpótlás fejében kapott aranykoronákért. A „most mi­hez kezdjek” dilemmán hamar túljut. Látva a meglévő régi al­máskertek rohamosan romló állapotát, a zsigereiben hordo­zott ősi vonzalmon túl még ez is arra ösztönözte: almát telepít, mert érdemes. Újat, korszerűt, olyat, amivel nem csak itthon, de Eu­rópában sem vall majd szégyent. A bir­tokába került hat­hektá­ros te­rületen 1995 ta­va s z á n kezdte el a nagy mun­kát. Me­gyénkben az elsők között pályázott — akkor még köl­csönként elnyer­hető, négy év alatt kamat­mentesen Ék visszfi- ÉSflk. z e ­A szerző felvétele tendő — állami támogatásra, s első lépcsőben három hektáron ültette el az olcsóbb, de egyúttal nagyobb szakmai hozzáértést is követelő „félkész" oltványokat. Egy évre rá már a birtoka má­sik felét is eltelepíthette, mivel az 1996-tól életbe lépett új támo­gatási rendszerben a költségek hatvan százalékát örökbe adta az állam. Kicsit erőn felülinek tűnt a gyorsított ütem, de nem volt mese, csinálni kellett. „A magyar vállalkozó ugyanis nem tudhatja, a ma érvényben lévő kedvező gazdasági szabály­zókkal vajon holnap is számol- hat-e.” Ha nem is hoz még teljes ter­mést, ma már terem a felerészt három-, felerészt kétéves csalá­di ültetvény. A hektáronként kétezer-négyszáz darab alma- fácska mindegyikével „köszönő viszonyban” van a gazda, aki az évek során nem volt rest hazai és külföldi szakmai bemutatók­ra, konzultációkra járni, kert­szemléken ellesni az intenzív, öntözéses almatermesztés csín- ját-binját. Ma már olyannyira megtanult „intenzív almául” — erről ápolt kertjében hat külön­böző piacos fajta mosolygó gyü­mölcseitől roskadozó fák árul­kodnak —, hogy a környéken hozzá fordulnak a nyomában haladók, ha szakmai tanácsra van szükségük. — Meggyőződésem, hogy hat hektár föld is képes eltartani egy családot, ha azon intenzív és nyereséges gazdálkodás fo­lyik. A megye almaágazatának felszínen maradásához elenged­hetetlenül szükséges, hogy itt új fajták, korszerűbb ültetvé­nyekben jelenjenek meg. Az ilyen kertek eredményes mű­ködtetéséhez persze a hagyomá­nyosnál jóval magasabb szintű szakmai munkára van szükség. Ám ahol nincs komoly nyere­ség, ott a gazdálkodás folytatá­sa kerül veszélybe. — Márpedig az Európai Uni­óhoz közelítve fel kell venni az onnan dobott kesztyűt, ellenke­ző esetben tönkremehet az egész ágazat.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom