Kelet-Magyarország, 1998. szeptember (55. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-12 / 214. szám
1998. szeptember 12., szombat 3. oldal Polgármesterek mérlege Angyal Sándor IVIegyénk 17 városának polgármestere készített mérleget lapunk hasábjain az elmúlt hetekben az utóbbi négy esztendőről. Arról vallottak, miként alakult az élet a szőkébb pátriában, milyen gondot sikerül felszámolni és milyen újabb igények jelentkeznek az önkormányzatok előtt. A ma véget érő sorozatból egyértelműen az csengett ki: a lakosság jelentős részét magába foglaló 17 urbánus település számottevő sikert tud felmutatni, annak ellenére, hogy az ország gazdasági állapota az utóbbi esztendőkben nem éppen volt rózsás. Ilyeneket olvashattunk a véleményekben: „Eredményes kétszer négy esztendő... Településünk kellemes kisváros... Évtizedes álom valósulhat meg... Arányos fejlesztés a városrészekben... Kiváló a város egészségügye..." Nincs okunk kételkedni a települések első embereinek szavahihetőségében, hiszen egyetlen ellentmondó reagálás sem érkezett szerkesztőségünkbe. Ez azt mutatja, hogy a nyilatkozók reális képet alkottak, nem vett erőt rajtuk a hurráoptimizmus és megfontoltan tekintenek a jövőbe. Máris hallom a reagálást: minden okuk megvan rá, hogy így szóljanak, hiszen szinte valamennyien újra indulnak posztjaikért. Bizonyára ebben is sok igazság van, ami azonban mit sem változtat a tényen: a megyénkben városok önkormányzatainak nincs sok szégyenkezni valója az elmúlt nehéz esztendők után sem. Legfeljebb azon gondolkodik el az ember, miként lehetséges ez a kettősség a mi világunkban: 1. az ország lakossága leváltotta a korábbi kormánykoalíciót, mert elégedetlen volt a közállapotokkal (ellenkező esetben bizalmat adott volna neki újra); 2. a kisebb települések ugyanakkor pozitív mérleget zárnak. Lehetséges ilyen ellentmondás? — tehetjük fel joggal a kérdést. Jól végiggondolva a tényeket, igennel válaszolhatunk. Tudniillik, amíg országos szinten folyt a tocsikolás (sicc,,), az aránytalan privatizálás, súlyos milliárdok feláldozása a bankvilág oltárán stb., addig egy-egy kistelepülés szűkösen mért forintjait mindenkor vigyázó szemek pásztázták s bizony ilyen szinten az érintetteknek jobban a fogukhoz kellett verni a garast. Egy-egy kisvárosban aligha volt elképzelhető, hogy a testület elkótyavetyéljen hatalmas vagyont fillérekért, vagy azért, mert értékesíthető vagyona nincs, vagy ha van, akkor arról tudnak a hetedik utcában is. Történt persze nagyvonalúság, itt-ott nagylábonélés, s bizonyára a négy év erkölcsi mérlegén felfedezhetők sötétebb foltok is (jó néhányról lapunk hasábjain is olvashattak), de ez arányaiban és jellegében távolról sem hasonlítható az országos botrányt kavaró milliárdos pénz-elszivárgásokhoz. Hozzátehetjük: még sikeresebb lehetett volna településeink lakosainak négyéves buzgalma, ha az őket megillető privatizációs pénzekért nem kell elzarándokolniuk az Alkotmány Bírósághoz. Ha nem is rózsás településeink helyzete ezekben a napokban sem, az idézett polgármesteri nyilatkozatok mégis sejttetik velünk, hogy az önkormányzati választásokat követően nem a nulláról kell rajtot venniük a bizalmat kiérdemlő testületeknek, tisztség- viselőknek. Jön az új ezres bankó Ferter János karikatúrája Ismeretlen folyóba ugrottunk Sárközy Tamás: minőség, stabilitás, összhang hiányzik még a gazdasági jogból Nyíregyháza (KM - GB) — Neves jogászok részvételével rendezett országos szakmai konferenciát a Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Jogász Egylet. Az I. Sóstói Jogász Napok szeptember 11-én kezdődött kétnapos tanácskozásának egyik rangos előadója volt a Magyar Jogász Egylet elnöke is. Sárközy Tamás professzorral szakterülete, a magyar gazdasági jog helyzetéről, feladatairól, s aktuális gazdasági eseményekről beszélgettünk. — A gazdasági jog elsődleges feladata, hogy a megkezdett átalakulási folyamatot, lehetőleg sikeresen, lassacskán fejezze be. A második, előbbivel összefüggő dolog, alkalmazkodni a világgazdaságban végbemenő jelentős változásokhoz, amelyet globalizációnak. nemzetközi pénzügyi folyamatok rendkívüli felgyorsulásának szoktak nevezni, s amelyet a magyar tőzsdeviszonyok alakulásán is le lehet mérni. A harmadik dolog, amely az előző kettővel szervesen összefügg, az Európai Unió gazdasági szabályzóihoz való alkalmazkodás, amiért elég sokat tettünk már eddig is. A magyar verseny- törvény, vagy a társasági törvény már maga euro-konform, de hát azért a kétezres évek elejéig, a magyar európai uniós csatlakozásig, még egy csomó feladat van. A magyar gazdasági jog szerintem elég jó állapotban van, főleg ha a környező volt szocialista országokhoz hasonlítjuk. Or. Sárközy Tamás Am főleg a minőség javítása tekintetében, még sok teendőnk is van. □ Ön a magyar gazdasági átalakulást alapvetően szabályozó paragrafusok szülőatyja. Az elmúlt tíz év vállalati átalakulásainak ismeretében mi az, amit másképp csinálna, ha újra kezdené? — Sok mindent másként csinált volna az ember tíz évvel ezelőtt. Az 1988-as társasági törvényt lényegében könyvekből, külföldi törvényekből készítettük. Mivel gyakorlati tapasztalaA szerző felvétele tunk nem volt, a törvénybe természetszerűleg bekerültek olyan rendelkezések, amelyek aztán a gyakorlatban nem állták meg a helyüket. Alapvetően azonban úgy gondolom, hogy a társasági törvény, s más gazdasági jogszabályok alapstruktúrája helyes volt, amit megerősít az, hogy 1997-ben az új társasági törvénynél a régi számos elemét felhasználtuk. Szeretném azonban hozzátenni, ha egy jogász lényegében hipotézisek alapján úgy alkot törvényeket, hogy előreszalad. akkor borítékolható a nagy hibalehetőség. Ezt csak fokozta, hogy az akkori viharos gazdasági törvényhozási folyamatok közepette, a különböző jogszabályok eltérő időben születtek, így a társasági törvény nem volt összhangban sem a számviteli, sem az értékpapír-törvénnyel. — Teljesen nyilvánvaló, hogy tíz évvel ezelőtt egy ismeretlen folyóba ugrottunk, s a mélyvízben meg kellett szenvednünk a gyakorlati tapasztalatokért, de én azért úgy gondolom, hogy a magyar gazdasági jog alapvetően betöltötte rendeltetését. — Lassacskán azért már lenyugszik a lázas törvényalkotási folyamat. A piacosság alapvető törvényei már megszülettek, ugyanakkor a minőség még túl gyenge, túl sokat változnak a jogszabályok. A következő 4 év fő feladata a minőség javítása, a stabilitás és az összhangnak a megteremtése, □ Végezetül egy aktualitás. Ön szerint az orosz pénzügyi válság megakaszthatja-e a Magyarországon elindult kedvező gazdasági folyamatokat? — Megakasztani nem tudja, mert a miénk alapvetően már egy privát gazdaság, amely elindult egy növekedési pályán. Az irányultságunk 70 százaléka a nyugati piacokra szól. Ugyanakkor azonban súlyos nehézségeket okozhat, főleg olyan megyében, mint Szabolcs, amely 80 százalékban részesedik abból a 4 százalékból, amely az egész magyar külkereskedelmi forgalom oroszországi részarányát jelenti. Közlekedik a család Fontos a szülők példamutatása Budapest, Nyíregyháza (KM- F. A.) — Az Országos Rendőr-főkapitányság és az Országos Balesetmegelőzési Bizottság a közlekedési balesetek számának csökkenése érdekében ebben az évben is meghirdeti országos családi vetélkedőjét. A vetélkedő célja, hogy a közlekedők résztvevőinek — gyalogos, kerékpáros, gépjárművezető; utas — figyelmét egy időben irányítsák a biztonságos, balesetmentes közlekedésre. Meghatározóan fontos a szülők példamutatása, a családi közösség nevelő ereje és hatása. A versenyre nevezhet műiden olyan család, ahol legalább az egyik szülő rendelkezik érvényes „B” kategóriás vezetői engedéllyel, és legalább egy gyermek még nem tölti be december 15-ig a 18. életévét (a három generációval — nagyszülő, szülő, gyermek — jelentkező család a verseny folyamán pluszpontot kap.) Jelentkezni a tesztláp és jelentkezési lap kitöltésével (beszerezhető a lakhely szerinti rendőrkapitányságon) a megyei rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztályán lehet szeptember 30-ig. A területi (városi kapitányságok) versenyek időpontjáról és helyszínéről a jelentkező írásban kap értesítést. A megyei döntőket november 15-ig bonyolítják le, ahonnan az első helyezettek jutnak tovább az országos fináléba, amit december 3-5. között Budapesten a Városligeti Műjégpályán rendeznek meg. A fődíj egy VW Polo Classic személygépkocsi. A második helyezett család egy San Die- go-i utazást nyer, míg a harmadik egy Yamaha robogót kap. Mezei tolvajok Vasmegyer (KM - F. A.) — A megyeszerte elszaporodott mező- gazdasági lopásokkal szemben példaként lehet említeni a keme- csei rendőrőrs munkatársainak, polgárőröknek és a mezőőröknek az összefogását. Körzetük- bem rendszeresen közösen indulnak ellenőrző körútra, hogy visszatartsák a nemkívánatos betakarítókat. Az elmúlt napokban is járták a határt amikor a vasmegyeri Szép Imre polgárőrnek és Vajkó Gyula szőlőőrnek feltűnt négy személy, akik kerékpárral paradicsommal teli ládákat toltak. Azonnal látták, hogy idegenekkel van dolguk. A helyszínre érkező Borbély Gyula vasmegyeri körzeti megbízott segítségével kiderült, hogy nagyhalászi tolvajokat fogtak, akik több mint egy mázsa paradicsomot szedtek le egy gazda kertjéből. Füstbe ment terv Amit ezen a szeles, esős, augusztus végi napon a Tv2 Jó estét Magyarország című műsorában a bemondó közölt, arra még Morzsa kutyám és kendermagos cicám is hegyezni kezdte a fülét. Kiderült, hogy egy magyarországi kies szőlőhegyen háromnégy méter magas vadkender- ültetvényt leplezett le a hatóság. A veszedelmes vegetációt egy nyolcvanhárom éves férfi termesztette, akinek — saját bevallása szerint — fogalma sem volt arról, hogy milyen bűnös tevékenységet folytat, hogy kedves „neveltjei" kábítószert. konkrétabban marihuánát tartalmaznak, ebből következően feketepiaci értékük magasan meghaladja szelídkender rokonukét. Az idős ember a vadkendert nem droghordozóként — a marihuánáért — nem is rostjáért, pozdorjájáért, kocáért vagy szöszéért termesztette. „Hát akkor mi a szöszért?" — kérdezhetné a nyájas olvasó. Természetesen a kendermagért, amelytől — ahogy a derék tenyésztő, saját megfigyelésére alapozva — elmondta, minden kendermagos anyám tyúkja sokkal intenzivebben tojik. A kenderes ember azonban a magot, amelynek szakértők szerint minden parányi szemecské- je, mint kábítószerbázis legalább egy magyar forintot ér, nem tyúkok etetésére, hanem kedves unokája papagájai táplálására, a madárkák felzsöndi- tésére szánta. A hatóság — miután alapos laboratóriumi vizsgálatnak veti alá az elkobzott, veszélyes drog alapanyagot — zsip-zsup, ken- derzsup, ha megázik kidobjuk — minden bizonnyal megsemmisíti, elégeti az inkriminált növényeket. A papagájok kénytelenek nélkülözni a ritka csemegét. A tenyésztő terve tehát füstbe ment. Kábító, bodor, marihuánás füstbe Nincs kutyább érzés a vágyakozásnál és nincs annál jobb, amikor az ember álmainak nem szab a pénztárcája határt. Felvételünk Nyíregyháza belvárosában készült Martyn Péter felvétele
