Kelet-Magyarország, 1998. augusztus (55. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-07 / 184. szám

1998. augusztus 7., péntek 8. oldal Amanpour és Rubin Washington (MTI) — Szombaton Róma mellett esküszik egymásnak örök hűséget James Rubin, az amerikai külügyminiszté­rium szóvivője és Christiane Amanpour, a CNN sztárriportere. A 38 éves szóvivő ezúttal saját ügyben nyilatkozik: mindössze egyetlen tőmondat­tal kell megerősítenie elhatározása ko­molyságát. Jövendőbelije, akit a múlt év­ben Londonban ismert meg, negyvenesZ- tendős. Az esküvőt a Róma közelében lévő Bracciano egyik reneszánsz kastélyában tartják. Az AFP úgy értesült, hogy az ifjú pár Afrikába készül nászúira. A francia hírügynökség szerint Rubin fontos „bejelentésének” tanúja lesz főnöke, Madeleine Albright külügyminiszter is, de ott lesz a vendégek között az ara főnöke, a CNN tulajdonosa, Ted Turner is, feleségé­vel, Jane Fondával együtt. Rubin és Amanpour, akik idén január­ban fedték fel egybekelési szándékukat, a házasságkötés után is külön fognak élni, a nő Londonban, a férfi Washingtonban. A Titanic titka London (MTI) — Brit tudósok meg akar­ják fejteni a Titanic utolsó — és első — út­ja legvégső szakaszának rejtélyét, azt hogy miként merült a luxushajó az óceán fene­kére, miután jéghegynek ütközött. Southampton dél-angiai kikötőváros óceanografiai központjának kutatócsoport­ja augusztus 19-én indul útnak az Újfund- lantól 400 tengeri mérföldre fekvő helyhez, ahol az 1912 áprilisában több mint 1500 em­berrel a fedélzetén elsüllyedt Titanic ron­csait megtalálták. A tudósokat mindenek előtt az érdekli, hogy vajon a hajó kőhöz hasonlóan zuhant- e a csaknem két és fél tengeri mérföld (4,6 kilométer) mélyen lévő tengerfenékre, vagy lassan siklott alá — közölte Angus Best, az expedíció vezetője. A csoport me­rülő járműben száll a mélybe és robotka­rok segítségével mintát vesz a roncsokra lerakodott fövenyről, hogy összehasonlítsa azt a tengerfenék más pontjairól vett min­tákkal. Ennek segítségével remélik kideríteni a laboratóriumi vizsgálatok során, hogy va­jon a hajótest becsapódott és darabokra tört-e a tengerfenéken, vagy hogy a hajó­törzsbe behatolt tengervíz súlya miatt las­san merült alá. Bíró Lajos mátészalkai szobrász* művész hamarosan elkészül új$ Kölcseyt mintázó szobrával Szűcs Róbert félvétaei Még élünk, s jövőt tervezünk Beszélgetés Szedlák Bélával, a POFOSZ megyei egyesületének elnökhelyettesével Nyíregyháza (KM — B. J.) — Több mint két éve annak, hogy a POFOSZ Megyei Szövetségének elnöke interjút adott lapunknak. Azóta nem hallatott magáról az egyesület, pedig voltak nemzeti ünnepek, nemzeti gyásznapok, volt parlamenti választás, de a hétköznapokon is zajlik az élet. A hallgatás, az egyesületet övező csend okáról kérdeztük Szedlák Bélát, az egyesület elnökhelyet­tesét. — Egyesületünk taglétszáma évről évre csökken, mind többen halnak meg tagjaink. Ezt mi éle­tünk természetes adottságának tekintjük, hisz tagságunk zöme már betöltötte a 60. életévét és sokan már nyolc évtizedet is ma­guk mögött hagytak. Jellemző, hogy egy-egy rendezvényünkre — az évek óta kialakult gyakor­latnak megfelelően — kiküldjük a programokat tartalmazó meg­hívókat, de ezek egy része azzal a jelzéssel érkezik vissza, hogy meghalt. — Ennek ellenére az fel sem merült az egyesületi tagság és az elnökség részéről, hogy még táv­latokban is számolnánk a szerve­zet megszüntetésével. Voltak taggyűléseink, de más rendezvé­nyeink is s úgy vélem, arról nem mi tehetünk, ha a meghívott kommunikációs, pontosabban sajtószervek gyakran nem jelen­tek meg azokon, s a történésekre sem méltattak egy-két szónál többet. Összességében fontosnak tartom, hogy még élünk, jövőt tervezünk és vannak alkotási ambícióink. n Lehetséges, hop> a POFOSZ arra van ítélve, miszerint tagjai­nak elhalálozása folytán történel­mi kategóriává alakul át? Vagy talán terveznek valami utódlási formációt? — Mi, mint politikai foglyok már a börtönévekben — anélkül, hogy erre szevezkedtünk volna — összecsiszolódtunk, az egymás segítése, s a hosszú éveken ke­resztül megélt cellasors létreho­zott egy olyan érdekazonossági közösséget, ami tulajdonképpen csírája lett a 80-as évek végén megalakult Politikai Foglyok Szövetségének és a Politikai El­ítéltek Közösségének. Megyénk­ben ennek a két szervnek gya­korlatilag egy közös elnöksége működik, öttagú vezetőségünk közül egy nő és négy férfi, akik különböző részterületenként lát­ják el az elnökségi feladatokat. Jellemzésképpen jegyzem meg, hogy a négy férfi elnökségi tag még a Margit körúti fegyházból vagy a váci börtönből ismeri egymást, s vannak olyanok, akik közel másfél évig ugyanazon cel­lának voltak lakói. Mind a négy férfire egyébként a korabeli ügyészi szervek halálbüntetés kiszabását indítványozták. — Mindenképpen el kell mon­danom: nemcsak az elnökség tagjaira, de a tagság egészére jel­lemző, hogy nem szégyellik múltjukat, általában nem vesz­tették el hitüket és sem a múlt­ban sem a jelenben nem liheg­nek bosszút, bár a társadalmi megbecsülés valamilyen fokozot­tabb megnyilvánulására igényt Szedlák Béla Balázs Attila felvétele tartanak. Tagságunk nem tudja elfelejteni a történteket, mert ez képtelenség lenne. A hosszú évti­zedek után foglalkoznunk kell bizonyos követelményeknek megfelelő fiatalabb tagok felvéte­lének kérdésével. Az ez irányú munka a közelmúltban kezdő­dött el. Itt elsősorban családta­gokra, gyermekekre, unokákra gondolunk, vagyis azokra a le­származottakra és szimpatizása- inkra, akiknek a gondolatvilága megfelel célkitűzéseinknek. Úgy tűnik különben, hogy a legutób­bi választások eredményei ked­veznek elképzeléseinknek. Cl Hogyan kell, vagy lehet ezt értelmezni? — Azt semmiképpen sem sza­bad tagadnunk, hogy az egyesü­let — éppen tagságunk korábbi sorsa miatt — nyomon követi a politikai eseményeket. Az elmúlt négy évben többször hangzott el a kormánypártok egyes expo­nensei részéről, hogy gazdasági életünk egyik károkozója a kár­pótlási intézkedések sora volt. Itt most kifejezetten a szabadsá­guktól politikai okok miatt meg­fosztott emberekre gondolok. Az ezen a címen kifizetett összegek, pontosabban kárpótlási jegyek nem képeznek olyan nagyság­rendet, amely a nemzetgazdaság alapjait megrendítené. Az elmúlt négy évben vajmi .kevés szó esett a magunkfajta egyesületek tevé­kenységéről kormányzati szin­ten. Ha felmerült valamilyen bennünket érintő probléma, vagy annak megoldása, bizony nem mindig volt érzékelhető a pozitív hozzáállás. — Úgy érezzük viszont az utóbbi időben, hogy az új kor­mánypártok számolnak velünk. Példa erre, hogy ez év május 21. napján a leendő miniszterelnök egyértelműen sok emberséggel és tisztelettudóan emlékezett meg az ún. pócspetri ügy áldoza­tairól és ennek az ügynek a jogi képviseletéről. Orbán Viktornak ezt a pozitív hozzáállását elnök­ségünk soha nem fogja elfelejte­ni. Tagságunk körében itt-ott észlelhetők voltak bizonyos fenntartások a Fidesz-szel szem­ben, ezeket azonban a Krúdy mo­ziban lezajlott kampányzáró nagygyűlése maradéktalanul eloszlatta. HIRDETÉS Vajon mit akar ez a fotós? Balázs Attila felvétele 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom