Kelet-Magyarország, 1998. augusztus (55. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-05 / 182. szám
1998. augusztus 5., szerda 3. oldal Civilek kurázsija Kovács Bertalan I öbb mint félszáz új taggal, többségében polgármesterekkel bővült ki a napokban az a hevesi civilszervezet, amelynek fő célja, hogy a közelgő önkormányzati választások után főleg települési önkormányzati vezetők, s ne elsősorban pártpolitikusok képviseljék az embereket a megyei közgyűlésben. Az elgondolás nem újkeletű kezdeményezése a civilszférának. Nyilvánvalóan az sem véletlen, hogy a legtöbb települési polgármestert független jelöltként, kvázi pártos hátszél nélkül választották meg a polgárok. Mindazonáltal abban — legalábbis egyelőre — kételkedem, hogy belátható időn belül „bejön" a civilek azon jóslata, amelyben azt állítják, a jövőben a pártok helyett helyi (polgári!) szervezetek határozzák meg egy-egy település életét. Pedig valójában ez lenne az igazi, magyarán: minél több, pártok által nem támogatott, de természetesen nem is gátolt személyiség — uram bocsá' szakember — tarthatna székfoglalót a megyei közgyűlésekben. Felmerül azonban a kérdés: vajon az igy a megyei területfejlesztési tanácsokban is befolyást szerzett települési vezetők milyen módon érdekegyeztetnének, lobbyznának? A vegytisztán civil vármegyékben ugyanis valószínűleg az erősebb kutya elve érvényesülne, a nagyobb városok érdekeiket vélhetően jobban tudnák képviselni. Az alakulgató kistérségi összefogások persze némiképp ellensúlyozhatnák az erős városok sokszor nyilvánvalóan öncélú törekvéseit, ugyanis — ne legyenek illúzióink — a harc most is a (köz)pénzek megszerzéséért és elköltéséért folyik. Szerencsére, egy-egy megyében mindig több közcélú beruházásba fognak, mint amennyire a közgyűlési kasszából támogatást lehet adni. Az is egyértelmű, ahogyan eddig is történt, a jövőben is lesznek győztesek és vesztesek. Az üdvös mégis az lenne, ha a pénzcsatát elvesztetteket észérvek, s nem az erősebb lobby győzné meg, illetve le. Lehet azonban, hogy ez is csak afféle igazi civil-óhaj marad. Akárhogyan is lesz, az önkormányzati voksolások előtt kirobbant heves(i) vérnélküli „polgár-háború" számomra szimpatikus üzenetet is hordoz. Te, Lajos! Mit nem adnék egy jó kis árnyékért... Ferter János rajza Tiszavirágzás Mátészalka-Tokaj (KM) — Fülep István, a mátészalkai Baros László Mezőgazdasági Szakközépiskola első évfolyamot végzett diákja a tiszavirágzásról írott dolgozatával szerepelt a Kitaibel Pálról elnevezett országos tanulmányi versenyen, ahol ötödik helyezést ért el. Augusztus 4-e és 6-a között Tokajban rendezi a Magyar Természettudományi Társulat az országos biológus napokat. A rendezvény utolsó napjára, augusztus íjára a sikeres dolgozat szerzőjét, Fülep Istvánt is meghívták a szervezők. Fülep István felkészítő tanára Erdélyi Miklós. Biztonság a befektetőknek A kincs, melyet ellopni nem érdemes • Erősödik a bizalom az értékpapírok iránt Nyéki Zsolt Nyíregyháza (KM) — Trükkös megoldások nélkül is előfordulhat, hogy egy deficites gazdálkodásnak vállalkozásélénkítő hatása legyen. Ehhez persze az kell, hogy a veszteség termelője megőrizze hitelképességét. Erősen leegyszerűsítve így működik ma a magyar állam, amely pillanatnyilag mintegy 5600 milliárd forintos adóságot görget maga előtt. Ennek részbeni finanszírozására értékpapírokat kínál megvásárlásra, s ebből (is) fedezi a működéshez szükséges forrásokat. A tranzakciót a Magyar Államkincstár kezeli, amely piaci kibocsátású, nyilvános állampapírok finanszírozásával foglalkozik, jelenleg kb. 2000-2200 milliárd forint körüli összeg erejéig — kapunk információt a Magyar Államkincstár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóságán. — Az állampapírokon belül államkötvények, kamatozó kincstárjegyek, diszkont kincstárjegyek és kincstári takarékjegyek kerülnek forgalomba. Egyedül az Államkincstár hálózata kínálja a teljes választékot, de bekapcsolódnak elsődleges forgalmazók (bankok, brókercégek) is — mutatja be a rendszert Vass Jóbank. De más esetben is célszerű állampapírt használni, például akkor, amikor a vállalkozás indításának feltétele a kaució elhelyezése (utazási irodák, pénzváltók nyitása). Az Államkincstár nyíregyházi igazgatósága 2300 ügyféllel és 4,2 milliárd forintos állománnyal rendelkezik, amivel országos listavezetők. Ez sokat elárul, azt mindenképpen, hogy itt a befektetők a biztonságot tartják a legfontosabb szempontnak. Tévhit, hogy csak nagy pénzeket, tíz- és százmilliókat érdemes lekötni. Már a tízezer forintos címletértékek is jelzik: bárki lehet értékpapír tulajdonosa. Nyíregyházán az egy ügyfélre jutó átlagos állomány 1,8 millió forint, ami magas érték. Ez annak köszönhető, hogy sok az olyan ügyfél (vállalkozás), aki (amely) több tízmillió forintot helyezett el az igazgatóságon. De sok a nyugdíjas is, aki csak néhány tízezer, esetleg százezer forintot köt le. A biztonság sem elhanyagolható vonzerő: a Postán is kapható kincstári takarékjegyet kivéve az állampapírokat nem adják ki, hanem értékpapírszámlán tartják nyilván a követelést. Az ügyfél egy letéti igazolást kap, s ezzel igazolja jogosultságát. Ellopni ezt tehát nem érdemes, mert az ügyfelet, esetleg a megbízottat csak azonosítást követően szolgálják ki. Az ügyfél letéti igazolást kap nos igazgató. S rögtön elárulja: miként segíthetik a vállalkozásokat a nem kis hiány pótlására szolgáló papírok. Harasztosi Pál felvétele Ha egy vállalkozó állampapírt vásárol, akkor azt teljes névértékben hitelfedezetként elfogadja a hitelt nyújtó kereskedelmi Nomád táborok Fülesden Fülesd (M. K.) — Egy fecske nem csinál nyarat, de a fülesdi Fecske György és barátai erőfeszítései nyomán sok-sok gyerek napjait teszik változatossá. Sokan furcsállották, amikor ügy döntöttek, hogy portájukon nomád tábort alakítanak ki. A katonai sátrakban szalmazsákokon aludtak a gyerekek, főleg a fővárosból, de a megye más részéből is érkeznek csoportok. Van aki életében itt látott először tehenet, megismerkedhettek minden olyan dologgal, amitől a falu a falu. Mindez kiegészült szatmári jellegzetes ételekkel. Több esetben a csoport tagjai is részt vehettek az étkek elkészítésében. A csoportok az ország más részeiből rendszerint a mátészalkai vasútállomásra érkeznek. Egy tiszabecsi autóbuszos vállalkozóval van kapcsolatuk, így az ide- és visszaszállítás nem jelent gondot. A szatmári települések lakói szinte naponta láthatnak parasztszekeret, többnyire dugig a nomádtábor táborozóival. A résztvevők ugyanis választhatnak: vagy lovas szekéren ismerkednek a térséggel, vagy csónakban evezik át a Túr egy kevésbé veszélyes szakaszát. Van persze foci, találkozó a község fiataljaival, illetve táncos összejövetelt is szerveznek. Az esős időjárás arra ösztönözte a szervezőket, hogy biztonságos lehetőségeket alakítsanak ki az elhelyezésre. Ezzel kora nyártól késő őszig mód lesz csoportok fogadására Fülesden. Tábor a Fecske-portán A szerző felvétele Növényt, embert védenek Nyíregyháza (KM) — Kullancsirtást végeznek augusztus 6-án és 7-én a leglátogatottabb nyíregyházi és sóstói pihenő helyek környékén a város közterületeinek növényvédelmével megbízott Permiker cég permetező gépei. A bujtosi ligetben, az Erdei tomapálya környékén, a Robinson dombnál, valamint Sóstógyógyfürdőn egyebek között a Blaha Lujza sétány, a Múzeumfalu és Vadaspark körzetében folytatott kullancsirtásra olyan rovarölő szert alkalmaznak (Actellic), amely emberre és melegvérű állatokra, hasznos élőszervezetekre nem jelent veszélyt. Az agyhártyagyulladás kórokozóját terjesztő kullancsokon kívül a „csak” növényekre veszélyes levél- tetvek ellen is permeteznek majd, ahol ezek az apró szí- vogatók tömegesen megjelentek. Alkalmi medence f\ citrálos szódavíz! Az a jó ilyen őrült hőségben — kapott a fejéhez Ödön bácsi. A napok óta tomboló kánikula elől már nem tudott merre menekülni. Városszéli kis kertes házának minden ablakát sarkig kitárva csinált huzatot, de ez sem sokat használt: kint 36 fokig szökött a hőmérő, s ha meg is mozdult valamelyest, nem csökkent többet három foknál. Leterített már egy pokrócot is az északi oldalon lévő kisszobába, de alig öt percnyi fekvés után hasítást érzett a csípőjében, túl keménynek bizonyult a padló. Akkor jutott eszébe a citrálos szóda. Legszívesebben savanyú borból készített yplna kís- fröccsöt, mint tette sokáig fiatalkorában ilyen őrült nyári napokon, de az orvos letiltotta mindenféle szeszről, mióta rakon- cátlankodik a vérnyomása. Haj, pedig még most is az orrában a friss fröccs illata! Vasárnap délutánonként a kocsma udvarán jöttek össze vagy tízen, akkor csak az övék volt a kuglipálya, liter borba ment a kör, s mindig az fizette, aki a legkevesebb bábut döntötte. Kérte is nyomban a kancsó bort, mellé a kék színű szódásüvegeket, jól lehűtve. Azok a pezsgő vízgömbök a fröccsöspohárban. édes istenem, jobban hatottak a kuglizásban kimelegedett testre, mintha jégkockákra ült volna. Rég volt, szép volt, mostanra már csak emlék! De itt ez a szűnni nem akaró, kemencemeleg kánikula, s ö hiába issza a hűtőszekrényből kivett ásványvizet, az úristennek sem szűnik róla a forróság. A már régóta üresen álló garázsban kutatva, egy kopott szekrény alján ekkor talált rá a kis műanyag medencére. Még a Feri fia hozta Pestről, amikor nyaralni jöttek a két kislányukkal. Valahogy itt felejtödött s nem érdeklődtek utána. — Mi lenne, ha... — töprengett Ödön bácsi, de mosolyogva elhessegette magától még a gondolatot is. Ám dél felé csak visszatért a garázsba, nézte a kis műanyag medencét, kézbe vette, éppen szemben volt vele a szelep. Kihúzta a dugót és a szájával kezdte belefújni a levegőt. Lassan kemény hurkaként kerekedett a kis medence széle. Kinézett az udvarra, senkit nem látott a járdán, gyorsan odaosont az orgonabokorral takart kertrészhez. Letette a kis medencét, majd húzott néhány vödör hideg vizet a kerekes kútból, tele- öntötte a kis gyermekmedencét. Amikor elkészült vele, kikereste a komódból régen használt fürdőruháját és csendben, — nehogy valaki észrevegye — lassan beleült a hűsítő vízbe. Már nem is a kuglipályán, hanem gyermekkorában járt újra gondolatban, amikor lenn a Kraszna-parton pucéron lubickoltak az iszapos folyó szélén.
