Kelet-Magyarország, 1998. augusztus (55. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-31 / 203. szám

EURÓPAI UNIÓ 1998. augusztus 31hétfő Európa Ház-hálózat zai és nemzetközi szerve­zetekkel és intézmények­kel. Mindezt nyitottan, pár­toktól és ideológiáktól füg­getlenül végzi. Az egyesü­let igyekszik magát náló- zattá szervezni, s arra tö­rekszenek, hogy országos jellegűvé váljanak. Amint azt Barabás Miklós, az Eu­rópa Ház igazgatója júli­usban, a XXIII. nyári egye­temen Nyíregyházán el­mondta, örülnek, hogy megyeszékhelyünkön is lét­rejött egy európai eszmei- ségű társadalmi egyesülés. Terveik szerint mindenben támogatásukra lesznek. EU-pénzekért közösen Sikeres nyíregyházi uniós bemutatkozás a finnországi testvérvárosban-y -Y -y A testvérvá- rosi kapcso- -y latok értéke­lv Bisp lése során ' ' gyakran ve­tődött fe\ ed­dig, hogy oktatási és kultu­rális területen kiemelkedő eredményekről számolha­tunk be, ám a gazdasági együttműködés még várat magára. Ezért nevezhető vízválasztónak a közelmúlt­ban Kajoani városába láto­gató nyíregyházi delegáció bemutatkozása. Kajaani és a németországi Schwalm-Eder-Kreis 25 éves testvérvárosi kapcsolatának évfordulója adta az apropó­ját annak a kétnapos — Eu­rópai Unió által finanszíro­zott — konferenciának, me­lyen a részt vevő városok az egymás kölcsönös megisme­résén túl. közös Európai Uni­ós projekteket készítettek elő. Dévényi József, a külügyi albizottság elnöke által veze­tett nyíregyházi küldöttség beszámolója mind a plenáris ülésen, mind pedig az azt követő szemináriumokon fel­keltette a városunk iránti ér­deklődést, mivel Nyíregyhá­za az Európai Unió leendő keleti határvárosaként már most is jelentős kereskedelmi és gazdasági partnerkapcso­latokkal rendelkezik. A bemutatkozóban szó esett Nyíregyháza társadal­mi, gazdasági jellemzőiről, a kísérleti területfejlesztési programokról, majd a Pri- mom Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kis- és középvál­lalkozók segítésében játszott szerepéről. A gazdasági, oktatási, tu­risztikai és könyvtár szekciók­ban a szakemberképzés állt az első helyen. Annál is in­kább, mert 1999-től már Ma­gyarország is bekapcsolód­hat a LEADER vidékfejlesztési programokba, melyekben központi szerepet játszik a szakemberek cseréje, a köl­csönös munkatapasztalat. A gazdasági szekcióban ma­gyar részről Filepné dr. Nagy Eva, a Megyei Fejlesztési Ügynökség igazgatóhelyette­se lett a koordinátora annak a jövő évtől induló program­nak, mely a vállalkozóvá vá­lást segítené elő. A nyíregyházi Primom In- kubátorház eddigi tevékeny­sége a kis- és középvállalko­zások menedzselése is érde­kelte a finn szakembereket, így az ősz folyamán várható­an egy gazdasági küldöttség érkezik ennek tanulmányo­zására. A kajaani Technoló­giai Park vezetője kölcsönös együttműködést ajánlott fel a nyíregyházi Ipari Park szá­mára a magyarországi be­fektetési lehetőségek iránt ér­deklődő finn vállalatok ide- közvetítésével. A 25 évvel ez­előtt önkormányzati támoga­tással indított Kajaani Tech­nológiai Park 50 vállalkozá­sa most közel 600 munkahe­lyet biztosít az ott élők szá­mára. A turisztika területén folyó előkészítő munka nemcsak a szakemberek képzésével, ha­nem a részt vevő országok turisztikai lehetőségeinek fel- térképezésével, utazási iro­dák közötti közvetlen kap­csolatok létesítésévelkíván se­gíteni. Az oktatási szekció­ban Papik Péter, a Megyei Pedagógiai Intézet igazgató­ja egy olyan — már koráb­ban elkészült — pályázathoz keresett finn partnert, mely a különböző iskolai szinteken a demokráciára történő felké­szítést vállalná fel. Nyíregyháza kulturális te­rületen is bemutatkozott a Primavera Balettegyüttes nagysikerű előadásával, s az is bizonyítást nyert egy nem­zetközi vetélkedő során, hogy a tengerparti országo­kat megelőzve, a halfilézés- ben sincs szégyellni valónk. Stick Marianna sajtóreferens Nyíregyháziak látogatása a kajaani Technológiai Parkban Helyünk (Folytatás az előző oldalról.) A másik pólust Törökor­szág, Izland, Írország, Franciaország, Norvé­gia, Svájc képviseli, ahol a mienknél magasabb élveszületési arányszám és lényegesen alacso­nyabb halálozási gyako­riság mellett jelentősebb természetes szaporodás­ról lehet beszélni. A kö­zépmezőnyre az jellem­ző, hogy a mérsékelt él­veszületési arányszámok még kisebb halálozási gyakoriság mellett kis­mértékű természetes sza­porodást eredményez­tek. Következésképpen ter­mészetes okokból (a ván­dorlást nem számítva) a 38 vizsgált európai or­szág egyharmadában fogyott, kétharmadában nőtt a népesség. Jelentősek a különbsé­gek a házasságon kívül született gyermel <ek ará­nyában. Míg pl. Svédor­szágban és Dániában részarányuk meghaladja ill. megközelíti az 50 százalékot, addig Gö­rögországban, Olaszor­szágban, Lengyelor­szágban 10 százalék alatt marad. Magyaror­szág a 20 százalékkal a középmezőnyben foglal helyet. Barabás Ivánná (KSH) Nyelvgyakorlás a „platzen" A megyei közoktatási közalapítvány elhatározta, megszervez­te, a kuratóri­um kiírta a pályázatot, a 14 orosz szakosból átkép- zett megyénkbéli német ta­nár pedig részt vett azon a továbbképzésen, mely július végén Freiburgban volt. Amint azt dr. Szabó Antaltól, a tanárképző főiskola docen­sétől, a csoport vezetőiétől megtudtuk: a főiskob a kur­zust 60 órás továbbképzés­nek fogadja el, ezért q na­gyon hasznos jelenlétért még kreditpontok is járnak. A Raj­na menti német városban működő pedagógiai főiskob régóta a TK partnerintézmé­nye — ez igen optimális, hi­szen profiljában igen hason­latos a mi felsőoktatási bázi­sunkhoz. A szakember úgy véli, az alapvető cél, hogy a tanárok nyelvi kommunikáci­ós készsége fejlődjék, meg- vabsult. A stúdium tartalmát tekintve nagyon igényes, vál­tozatos volt, a maqyar kollé­gák számára módszertanilag is nagyon sok újat adott. Az életszerűség állt a kö­zéppontban. Miközben bete­kintést nyerhettek a részt ve­vők a németek mindennapja­iba, megismerkedhettek a környék, a táj kultúrájával, tanulmányozhatták a helyi dialektust, részesei lehettek a feszültségektől mentes ide­gen nyelvi kontaktusteremtés­nek. Jól bizonyítják mindezeket a teljesítendő feladatok. Kap­tak például egy bizonyos pénzösszeget, mellyel el kel­lett menni a piacra, ahol a kofákkal szóba kellett állni, s az alkudozás, vásárlás köz­ben különböző témakörök­ben kérdéseket kellett nekik feltenni. Ez a technika megis­métlődött étteremben, ahol szintén önállóan kellett tájé­kozódni. A tapasztalatokat csoportkeretek között közö­sen dolgozták fel. A mieink egy úgynevezett régiókártya segítségével 30 kilométeres körzetben ingyen utazhattak egy-egy előre kijelölt telepü­lésre. Ott is különböző teen­dők vártak rájuk, sőt még tablót is kellett készíteniük, majd mindenről részletesen beszámoltak. Tanórákat láto­gattak, tankönyveket és ta­neszközöket bíráltak. A cso­portvezetőnek az volt a be­nyomása, hogy az általános és középiskolában tanítók jól felkészültek, szókincsük megfelelő, nyelvtani tudásuk jó. ae a német nyelvi kommu­nikáció nem egyöntetűen gördülékeny, s a bátorság­hoz is kellett némi idő. De az­tán merészség ide, bizonyta­lanság oda, belejöttek. Az látszik igazolódni, hogy a jövőben a tovább­képzésnek ez a formája nemcsakhogy fenntartható, hanem hiánypótló is, s a rá­fordított pénzösszegek az is­kolakezdéskor azonnal ka­matozódnak. Nem beszélve a kint szövődött barátságok­ról, melynek eredménye, haszna csak egyoldalúan szemlélve privát... Vége lehet a megosztottságnak (Folytatás az előző oldalról.) Habsburg Ottó figyelmeztette a nyugati kormányokat, hogy nemcsak a német nem­zeti szocializmus jelent halá­los veszedelmet Európa de­mokratikus alapokon való egyesítésére, hanem a szov­jet nemzetközi szocializmus is. Mindhiába: Jaltán kiszol­gáltatták Kelet- és Közép-Eu- rópát a kommunista önkény- uralomnak. Ezért csak Euró­pa szabad nyugati részében valósulhattak meg a Páneu- rópa eszmék. A Montánunió (az Európai Szén és Acélközösség mega­lakítása, 1951, az Európai Közösség, 1957 mérföldkö­vek voltak az egységhez ve­zető úton. Richard Couden- hove-Kalergi halála után 1973-ban az új elnök, Habs­burg Ottó elhatározta, hogy a Páneurópa Uniót tömeg- mozgalommá alakítja át. 1979-ben Strasbourgban összeült a demokratikusan választott Európa Padement. Bebizonyosodott, hogy a Páneurópa program az eu­rópai egyesülés motorja. Az ly89-es Soproni Páneurópa Piknik fényesen igazolta a vi­lág előtt Páneurópa igazát. A Páneurópa Unió évtizede­ken követett célja egyre in­kább valósággá válik. Most egész Európának páneuró­pai politikára van szüksége. ♦ Gondolom, hogy a szeptemberi tanácskozás is ezt a törekvést erősíti majd. — Reményeink szerint igen. Köztudott, hogy a csat­lakozási előkészületeknek 2002-ig be kell fejeződniük. Bízom benne, hogy a konfe­rencia elősegíti ennek a fo­lyamatnak a gyorsulását. ♦ Sokan vitatják a csatla­kozás időszerűségét. — Az kétségtelen, hogy a magyar viszonyok nagyon távol vannak az uniós ered­ményektől. Éppen ezért a je­lenlegi tagországok tartanak tőlünk, mert mi „bérrabszol­gák" vagyunk, hiszen az át­lagjövedelem csupán a tize­de az ottaninak. A nyugati gazdasági beruházások je­lenleg csak a nagyobb profit elérésének a reménye miatt történnek. Nagy szükség len­ne a gazdaság megerősödé­sére, de az is kellene, hogy növekedjen az ország politi­kai tekintélye, mert az egyéni érdekektől sem mentes politi­kai csatározások sokat árta­nak az ország tekintélyének. ♦ Miért éppen Nyíregyhá­zán kerül sor ennek a konfe­renciának a megrendezésére? — 1997 decemberében az Európa Pariament közgyűlé­sén vetődött fel az ötlet, s mi felajánlottuk, hogy megren­dezünk egy ilyen tanácsko­zást. Az Európa Unió orszá­gaiból érkeznek az előadók a gazdasági és a társadalmi élet különböző területeiről. De lesznek vendégelőadók a szomszédos országokból is, illetve megyebeli szakembe­rek is szót Kapnak. ♦ Mit profitálhat ebből a tanácskozásból a megye? — A legfontosabb,Tiogy a konferencián fontos informá­ciókhoz juthatnak a szakem­berek, az érdeklődők, kérdé­seket tehetnek fel az uniós szakembereknek. Azok pe­dig közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek erről a régió­ról. A tanácskozás kedvező hatása bizonyára megmutat­kozik a későbbiekben. Nagy István Attila Egy kis emm lilém _y ' ‘ Aki sze- ■ ' J J a szá­munkra kimondottan édes süteményeket, utaz­zon Görögországba! Mindezeket a kulináriá- kat illik szeretni, mint ahogy az udvariasság mellett a barátságossá­got is elvárják. A levese­ket nemigen kedvelik, ám a változatos előételekre jobb felkészülni. Halak és különféle tengeri cseme­gék tagjai a kínálatnak. A kávé törökösen, cukor­ral készül, aki gyakorlot­tabb, az keserűen kéri. Az uzo, a jellegzetes gö-. rög ánizspálinka vízzel vagy jéggel keverve tejfe­hérré változik. A bor nép­szerűbb, mint a sör, sőt drágább is. A borravaló a szállodákban és az ét­termekben a számlán szerepel, aránya 10-15 százalék. Ezen felül eset­leg további öt százalékot elfogadnak. A hivatalos öltözetben a sötétebb ár­nyalatokat kedvelik, s a nagy meleg sem ad fel­mentést a nyakkendő vi­selése alól. Portugálok társaságé-, ban a köszönés, a társal­gás terén, a társasági kapcsolatokban követ­hetjük az.általános ibéri­ai vágy európai szoká­sokat. Előszeretettel használják a tojást min­den ételféleség elkészíté­sénél. Érdemes felkészül­ni a bőséges sajtfogyasz­tásra. Y Szőke Judit Az Európa Ház Egyesület 1990 tavaszán alakult meg Budapesten. Felada­tának tekinti, hogy előse­gítse egy korszerű, a köl­csönös egymásra utaltsá­gon alapuló európai szel­tem, egy új Európa-tudat kibontakozását, térnyeré­sét és formálását. Ennek során egyaránt fi­gyelembe veszi a történel­mi hagyományokat, a je­len fejleményeit és a jövő kihívásait. Programjaival igyekszik előmozdítani ha­zánk európai integrációs törekvéseit, együttműködni a hasonló célokat valló ha­Az ENSZ egykori főtitkára, Perez de Cuellar is meglá­togatta mar az Európa Ház programjait. Jobbra Barabás Miklós igazgató /j; <’llll< 1 .... EURÓPAI UNIÓ. 16 Keiet-Magyarország j ‘ melléklete. Szerkesztette: - •fc Marik Sándor. ‘jQssxtálkfaunk a Küliitjymnisztériirm

Next

/
Oldalképek
Tartalom