Kelet-Magyarország, 1998. augusztus (55. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-29 / 202. szám
1998. augusztus 29., szombat 15. oldal A lélek üzenete A tudományos kutatás 20-25 éve foglalkozik a kiégettség jelenségével, mely az ezredfordulóhoz közelítő emberiséget egyre jobban fenyegeti. Az olimpia mottója: gyorsabban, magasabbra, sokak életének mozgatója, amitől sikert, gazdagságot és mást vártak, aztán napjainkra kiderült, nem képesek megbirkózni azzal, amit vállaltak, a túlterhelés alatt összeroppantak, roppannak, kiégtek, s egyre többen kiégnek. A kiégettség olyan állapot, melyben állandósult a kimerültség, melyet az érintett nem tud megszüntetni. Sokszor mondjuk: nincs új a nap alatt; ez igaz a kiégettségre is, hiszen közel háromezer éves történeten keresztül szeretném a fent leírtakat szemléltetni, és a megoldást felvázolni. A bibliai ószövetség egyik legnagyobb alakja Illés próféta, akiről az I. Királyok 17. és az azt követő részekben olvashatunk. Története azzal kezdődik, hogy megbízza az Úr a büntetésül szolgáló szárazság megjövendölésével, melyről tudjuk: 3 évig és 6 hónapig tartott. Miután megjövendölte és bekövetkezett a szárazság, az Úr Illést csodálatos módon táplálta. Ez idő alatt sok csodát cselekedett. Pl. halott fiút támasztott fel. a Kármel hegyén egyedül szállt szembe 850 hamis prófétával s győzte le őket. Mai szóval mondhatnánk: sikeres, népszerű, ünnepelt ember. Talán ezért még irigyei is voltak. De a történet nem erről tesz bizonyságot, másról tudósít. Illést, mint csalódott, kimerült, fáradt, életunt Illés prófétát elragadja a tüzes szekér. Leningrad, Orosz Múzeum embert mutatja be, aki csak egyet kíván: meghalni. Ő monda „Elég most már, vedd el életemet. Uram, mert nem vagyok jobb elődeimnél.” Illés kiégett. Veszélyeztetett állapotba került az önvád és az értéktelenség érzése, valamint a halálvágy uralkodott el rajta, benne. A kérdés az: van ebből kiút? Mit mond erről a mai jellemzőről a Biblia? Hála Istennek ebben a témában is van mondanivalója a Szentiráson keresztül Istenünknek. A legfontosabb az, hogy van kiút! A kiégett Illés nem szemrehányásokat tevő Istennel találja magát szembe, de nem is vádolja és nem is oktatja ki, hanem elküldi hozzá angyalát, aki felébreszti a kimerültségtől alvó prófétát, enni és inni ad neki. A kimerült embernek alvásra, rendszeres étkezésre, folyadékfogyasztásra van szüksége. Erről feledkezett el korábban, többek között erre sem volt ideje. Majd miután aludt, táplálkozott, ivott, újabb segítséget kap, mely elősegíti a gyógyulást. Az Úr ismét feladatot ad neki, célt tűz elé, elküldi 40 napi járófóldre lévő Hóreb hegyéig. A kimerültséghez hosszú az út, sok idő kellett hozzá, a gyógyuláshoz is hosszú az út, az is időigényes. Erről szól a 40-es szám, ez a szimbolikus bibliai szám. Illés engedelmeskedett, elindult, s amikor eljött az idő, tette azt, amire az Úr felhatalmazta. Isten nem írta le a kiégett prófétát, nem nyilvánította munkaképtelennek, feleslegesnek, értéktelennek, hanem lehetőségeinek megfelelően alkalmazta, Illés más emberként élt tovább, így is értékesnek találta az életet. A mai sikeres embereket is fenyegeti ez a veszély, amikor sokan fiatalon gazdagok, híresek lettek. De ennek ára van. Ezekből lesznek egyre többen kiégett sajnálatra méltók, élettelenek. Nekik üzeni Illés Ura: Van kiút, van megoldás. De üzeni Isten azt is: a hétköznapi életnek is van értelme, szépsége, célja, amiért érdemes élni, dolgozni. Akinek van füle, hallja, mit üzen a lélek. Szalai László református lelkész A család az élet iskolája Beszélgetés Karl-Josef Räuber pápai nunciussal, Bosák Nándor és Reizer Pál megyéspüspökökkel Szondi Erika Magas rangú egyházi méltóságok tisztelték meg jelenlétükkel a közelmúltban a mátészalkai római katolikusoknak a fatimai Szűzanya tiszteletére rendezett ájtatosságát. A Rácz-kerti templomban együtt imádkozott a hívekkel dr. Karl-Josef Räuber apostoli nuncius, Bosák Nándor, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye püspöke és Reizer Pál szatmárnémeti megyéspüspök. A mise és az ünnepi körmenet előtt beszélgettünk a vallás életünkben betöltött szerepéről és az egyházi iskolák működéséről. — Debrecen és Nyíregyháza után nagy örömmel jöttem Mátészalkára, megtiszteltetés számomra, hogy itt lehetek — mondta Karl-Josef Räuber vatikáni nagykövet. — Gyermekeink lelki neveléséhez elengedhetetlen a vallás. Magyarországon nagyon nagy hagyománya van a vallásos, ezen belül is a katolikus iskoláknak, intézményeknek. A mai Magyarországon nagy segítség, hogy az állam támogatja a felekezeti iskolákat. ' Az iskolának nemcsak az erkölcsi, morális nevelésben van nagy szerepe, hanem abban is, hogy az iskolai nevelés befolyással lehet a családokra is. Az elmúlt évtizedek ateista időszaka miatt megváltozott és felbolygatott családi életek talán éppen ezáltal is harmonikusabbá válhatnak. Nem szabad azonban elfelejteni a család elsődleges szerepét az iskola mellett, mert a család az első iskola, az élet iskolája a gyermekek számára erkölcsi értelemben is. A valódi iskola csak folytatni tudja mindazt, ami a családban elkezdődött. Magyar- országon korábban is jellemző Három püspök végezte a szertartást Mátészalkán volt, hogy jelentős politikai, gazdasági személyiségek éppen a vallásos iskolákból kerültek ki. Hiszem, hogy ez a jövőben is így lesz. s az egyházi iskolák kiforrott egyéniségeket nevelnek majd a magyar állam számára. Bosák Nándor megyéspüspök kiemelte a szabolcsi emberek melegszívűségét. — Az itt élők mindenkor kaphatók és foghatók a jóra. Itt is van mindenféle ember, ám a jóakaratnak is van jövője. Viszonylag kevés egyházi iskolánk van ezen a területen. Csak Nyíregyházán, Debrecenben és Kisvárdán működnek katolikus általános, illetve középiskolák. Nyilvánvalóan azt látjuk, hogy az egyházi iskolákban a vallásos nevelésnek nagyobb teret és szerepet tudunk biztosítani, s fontosnak érezzük, hogy a szülőknek legyen lehetősége gyermekeiket ebben a szellemben nevelni. Az egyházi iskolák nemcsak vallásra, hanem teljes kultúrára képzik és nevelik a fiatalokat. Úgy lesz az ember teljes, ha a tudomány és az emberi értékek mellett a lelki értékek kincseihez is hozzájut. A társadalom sok problémájának csak kisebb része, hogy saját életét és társai életét is egy tágabb összefüggésben lássa. Az anyagiasság, a földhöz ragadtság mindig leszűkít, korlátoz és önzővé tesz. A hit éppen ebből a rabságból szabadítja fel az embert. Aki rátalál a hitre, az egy gazdagabb életre talál rá. Dr. Reizer Pál 54 plébánia püspöke Szatmárnémetiben. Szűcs Róbert felvétele —' Nálunk elsőtől negyedik osztályig kötelező tantárgy a hittan, jegyet is adnak rá. A tanítók és hitoktatók együtt osztják be az órarendüket. Teljes egyetértésben dolgoznak, s a hittanórákat is teljes egészében fizeti az állam. A középiskolában fakultatív az oktatás, ám jelentős létszámú csoportjaink vannak. Ha valamivel dicsekedhetünk, az éppen ez, hogy a hívek közel állnak hozzánk, közelebb, mint Magyarországon. A Causescu-dikta- túra kisebb kárt tett az emberek lelkében, mint a Kádár-féle kemény vonalas kommunizmus. Mi á templomban akkor is azt tettük, amit, akartunk. Ez most kamatozik, mert megmaradt a szoros kapcsolat az ifjúsággal. í. Ötvenéves a szálkái templom Könyv köszönti a szatmári város görög egyházközségének alapítását A mátészalkai aőröakatolikut tpmnlnm bpkpip megrajzolják a magyar görög- katolikusság küzdelmeit, élni akarását. Ennek bemutatására készült „A mátészalkai görögkatolikus egyházközség” című könyv, hogy ne kerüljenek a feledés homályába azok a személyek, akikért minden Szentliturgián név nélkül imádkoznak a hívek. Az egyházközség történetét a görögkatolikusság történetébe ágyazva vizsgálja a könyv. Dr. Pirigyi István egyháztörténész a magyar görögkatolikusok történetét mutatja be, visszanyúlva a honfoglalás előtti időkig. Dr. Farkas József nyugdíjas múzeumigazgató a szatmári görög- katolikusságot elemzi, s Mátészalka helytörténetével gazdagítja ismereteinket. Nekik szól Papp András parókus köszöneté a könyv előszavában, de nem feledkezett el arról a lelkes kis csapatról sem, akik segítettek a dokumentumokat beszerezni, ezzel járultak hozzá a kiadvány megjelenéséhez. Templomszentelés Debrecenben Tanévnyitó Szeptember 5-én, szombaton tartja tanévnyitó ünnepségét Nyíregyházán a Szent Imre Katolikus Gimnázium és Kollégium. Az idei tanévnyitó ünnepélyesebb lesz az eddigieknél: most szentelik fel az intézet új dísztermét és kápolnáját, amely a későbbiekben a jó- savárosiakat is befogadja. Az ünnepi szertartást dr. Karl-Josef Räuber pápai nuncius végzi. Szentmise keretében szentelte fel Bosák Nándor római katolikus megyéspüspök Debrecenben a Szent Család Templomot és plébániát. A temlom alapkövét a város által adományozott tócóskerti lakótelepen 1996 decemberének utolsó vasárnapján, Szent Család ünnepén helyezték el. Az organikus építészeti szellemben készült templom építését Kőszeghy Attila tervei alapján a múlt év júniusában kezdték meg, szombaton pedig már fel is szentelték. Egyúttal beiktatták az újonnan alapított plébánia első plébánosát, Fodor András pápai prelá- tust, püspöki helynököt. Az új templomot a tervek szerint folyamatosan nyitva tartják, hogy egy-egy imára, elcsendese- désre betérhessenek az emberek. Vasárnaponként 9 órakor római katolikus, este 6 órakor görögkatolikus szentmisét tartanak a Szent Család Templomban. I Remény Remény címmel társadalmi, közéleti, kulturális folyóiratot indít útjára a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) a csütörtökön kezdődő Zsidó Nyári Fesztivál megrendezése alkalmából — jelentette be Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató a kiadvány első számát bemutató budapesti sajtótájékoztatón. Az első, augusztus-szeptemberi számban írás olvasható Gombár Csaba politológus tanulmánykötetéről, Czeizel Endre genetikus elméleteiről, Lukács György filozófus életéről, valamint az orosz nyelvű zsidó irodalomról. A Mazsihisz által rendezett, szeptember 3-áig tartó Zsidó Nyári Fesztiválon sok más program mellett nemzetközi kántorhangversenyre, tradicionális zenei koncertekre és filmvetítés-sorozatra várják az érdeklődőket. A rendezvény alkalmából Magyarországra látogat Du- du Fisher világhírű izraeli kántor, aki csütörtökön este, a megnyitó napján ad koncertet a Dohány utcai zsinagógában. A kántor hangversenyének augusztus 27-én és szeptember 3-án a zsinagóga, a Nemzetközi Klezmer Fesztiválnak szeptember 1-jén a Budapest Kongresszusi Központ ad otthont. A zsinagóga előtt vasárnap zsidó könyv- és művészeti napot tartanak, hétfőn pedig irodalmi és költészeti programokon vehetnek részt a Zsidó Múzeumba látogatók. ■líúü'M ft HIT UllfiGfl ________ templomot. Ez az ötven év már történelmi távlat. Az építkezés előzményei pedig még inkább 1948. augusztus 29-én szentelte fel dr. Dudás Miklós püspök a mátészalkai görögkatolikus
