Kelet-Magyarország, 1998. augusztus (55. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-25 / 198. szám

1998. augusztus 25., kedd 5. oldal A mártír nyughelye Kevesen tudják, hogy Bajcsy-Zsilinszky Endrét és feleségét, Bende Máriát a tarpai temetőben helyezték örök nyugalomra. A tarpaiak tisztelettel emlékeznek egykori képviselőjükre, a magyar ellenállási moz­galom mártírjára, aki 1944. március 19-én, fegyveresen szállt szembe a német meg­szállókkal. Nem a község lakói tehetnek róla és nem a tarpai polgármesteri hivatal hibája, hogy bizony szerényre sikeredett síremlék alatt alussza örök álmát a Kisgaz­dapárt valamikori első embere. Múltidéző Országos hírnevet a Rákóczi-szabadság- harc idején szerzett, pedig már a honfogla­lás körüli időkben lakott település volt Tarpa. Református templomát a XV. szá­zad körül építették, de az 1700-as években alaposan átalakították. 1703-ban a jobbágy származású Esze Tamás sókereskedő veze­tésével küldöttség ment a lengyelországi száműzetésben élő Rákóczihoz, hogy térjen haza és álljon a nemzet függetlenségéért vívott háború élére. Esze Tamás brigadérosként haláláig harcolt a fejedelem zászlai alatt. Hűségé­nek és bátorságának elismeréseként Rá­kóczi a Bereg megyei Mezőtarpának a sza­bad hajdúvárosokkal megegyező jogokat adott, minden jobbágyi kötelezettség alól fölmentette a falu lakosait, míg a tarpai ka­pitányságot Esze Tamás utódainak adomá­nyozta. Tarpa ipari műemléke a XVIII. században épült szárazmalom A vágy: munkahelyek helyben A „Tarpai muzsikusok" mestere Lassan harmincöt esztendeje lesz, hogy Szabó László tanár megtelepedett a beregi nagykö­zségben. Azóta muzsikaszótól hangos a művelődési ház és kis túlzással Tarpa nagyközség min­den zegzuga. — Nem nagyon látok különb­séget zene, komolyzene vagy könnyűzene között. Jó muzsika kell és akkor teljesen mindegy, hogy milyen műfajról van szó. Zongorázni és citerázni tanítom a gyerekeket, de szívesen ját­szom tánczenét is, hiszen volt olyan időszak az életében, ami­kor presszóban muzsikáltam. A tarpai citerazenekarok produkciója szinte páratlan az országban. Hogyan kezdődött a műfaj sikersorozata? — Vannak jó citerások más­hol is, de az tény hogy nagyon népszerű hangszer lett errrefelé a citera. Hetvenegyben kerültem a művelődési ház élére, akkor alakítottuk meg a férfi énnek­Szabó László kart és a tagok zöme nemcsak ki­válóan énekelt, hanem a citerá- val is jól elboldogult. A gyerek meg olyan, hogy szereti utánozni a felnőtteket..., így kezdődött. Ma már hét zenekarunk van, jó ideig nem lesz gondunk az után­pótlással. □ Egy idő óta Tarpa rendezi az évenkénti népzenei találko­zót... — Kilenc esztendeje vagyunk házigazdái a rendezvénynek. A szervezésben részt vesz a község apraja-nagyja. Ilyenkor annyi tennivalóm van, hogy egyedül nem is győzném a munkát. Sze­rencsémre sokat segít a felesé­gem, aki a feladatok oroszlánré­szét magára vállalja. Segítenek a gyerekeim is. Mind a ketten nép­zenei szakon végeztek a tanár­képző főiskolán. Sok munka van ilyenkor, de megéri. Jó látni, hogy ebben a rohanó korunkban is van jövője a népzenének. ♦♦♦ Szabó Lászlót a kulturális mi­niszter a népzene népszerűsíté­séért végzett 35 esztendős, áldo­zatos munkájáért Népművelé­sért díjjal tüntette ki augusztus 19-én. Öregedőben a falu lakossága, természetes szaporulatról nem lehet beszélni. A korábbi idő­szakra jellemző elvándorlás má­ra megállt, viszont a halálozások száma meghaladja a születése­két. A 2600 lakosból 1900 a vá­lasztásra jogosultak száma. Ha lenne egy-két munkalehe­tőséget nyújtó üzem, sokat segí­tene a lakosság megtartásában — véli Kovács Béla polgármes­ter. aki ezt tartja a fejlődés leg­fontosabb zálogának. A tovább tanuló fiatalok bizonyára szíve­sebben maradnának, alapítaná­nak családot szülőfalujukban, ha itt találnának megélhetést. A határ közelsége reményt ad arra. hogy az idegenforgalom fel­lendülhet — feltéve, ha nem szi­gorítják az átkelést. A legtöbben még ma is gazdál­kodnak. A földprivatizációval sokan jutottak kisebb-nagyobb területekhez, ahol a napi megél­hetéshez szükséges élelmiszert, az állatoknak pedig a szálasta­A felnövekvő nemzedék talán már itthon talál munkát csőt, döntően almát termelnek. Még a téesz-időkben telepítették az ártéren az almafákat, s ha jó a termés, közel ezer vagonnal le­het számolni egy évben a falu­ban. Kopócs János növényvédős szakmérnök szakmaszereteté­nek, hozzáértésének is köszönhe­tő, hogy itt még az öreg, 40 éves fák is szép (3-4 mázsa) termést hoznak. Gondot jelent viszont, hogy helyben nincs feldolgozás, és a tároló kapacitás is kicsi. Feldolgozásra Vásárosnamény- ba, Nyírmadára, Vajára és Anarcsra kell szállítani a ter­ményt. A falu költségvetése idén 230 millió forint. Ennek nagy részé­ből fedezik az intézmények fenn­tartási költségeit, a munkabére­keket és járulékaikat. Szociális kiadásokra 30 millió forintot for­dítanak, ennek nagyobbik részét a munkanélküliek ellátása, a jö­vedelempótló támogatás teszi ki, továbbá a gyermekvédelmi tá­mogatás. Nem élünk valami túl jól. Errefelé ugyanis szinte semmi munkale­hetőség nincs. Nekünk sajnos csak a napszám marad. Az se lenne megoldás ha elköltöz­nénk innen. Hová men­nénk? Aztán meg há­rom gyerekkel ki adna nekünk albérletet? És ha adnának is, miből fizetnénk ki? Úgyhogy maradunk, és a lehető­ségekhez képest jól érezzük magunkat. Mező Gézáné családanya Nagyon jól érzem itt magam. Van egy testvé­rem. anyukám a polgár- mesteri hivatalban dol­gozik, apukám meg a szárítónál. Nem akár­milyen falu a miénk. Itt született Esze Tamás. Tetszik tudni, Rákóczi Ferenc brigadérosa volt. Ha abban az idő­ben éltem volna, bizto­san én is beállók a sere-* gébé, csak az a kár, hogy lovas talpasok ak­kor még nem voltak. Ács Gábor tanuló Itt tanítok a helyi isko­lában. Engem is ugyan­azok a gondok gyötör­nek, mint a többi peda­gógust. Régi dolog ez, nem újkeletű. Nehezen tudunk egyről a kettőre jutni. Most az új kor­mány hangsúlyozottan fontos kérdésnek tekin­ti az oktatást. Jó lenne, ha sikerülne megtarta­ni, amit ígértek és ak­kor én is jobban érez- ném magam a faluban és az iskolában is. Csapó Béla pedagógus Jól érezném magam, ha pénzből volna elég. Já­radékos vagyok, leszá­zalékoltak, mindössze 12.400 forint a nyugdí­jam. Ebből kell fizet­nem mindent: a rezsit, a fűtést, az egyházi adót. Kértem támoga­tást az önkormányzat­tól de sajnos elutasítot­ták a kérésemet. Ez na­gyon rosszul esett. Két gyerekem van, úgy sze­retném segíteni őket, de nem tudom. Debreceni Károlyné nyugdíjas Rendőrőrsöt avatnának Két körzeti megbízott és a negyven polgárőr A falu közbiztonságán két körze­ti megbízott és a negyven tagot számláló polgárőrség őrködik. Munkájuk akad bőven: nagy az átmenő forgalom, ősszel a ter­mést kell védeni, egész évben pe­dig a hegyen lévő több, mint két­száz présház van abban a ve­szélyben. hogy illletéktelenek feltörik. Ha minden a tervek sze­rint alakul, talán még az ősszel rendőrőrsöt avatnak. Egy éve kezdeményezte a falu a létesíté­sét, felajánlott hozzá egy épületet is, amelyet felújít, fűtését korsze­rűsíti. Kedvezményt adnak a szennyvízre Nem volt egyszerű az a — szerencsére nem túl hosszú — időszak a falu életében, ami­kor egyszerre folyt két beruházás: a gázhá­lózat kiépítése és a szennyvízcsatornázás. Nemcsak anyagilag terhelte meg a lakossá­got. hanem a tűrőképességét is megviselte. A gázprogram 1992-ben indult, (s 93-ra be is fejeződött), míg a szennyvíz 1990-ben, s rövidesen várható az átadás. Egyértelmű, hogy a korszerűbb fűtési módra való átté­rés nagyobb népszerűségnek örvendett: a lakások 75-80 százalékában bevezették a gázt. A szennyvíz-csatorna kiépítése vi­szont hosszú távon, környezetvédelmi szempontból fontos. Eddig a háztartások mintegy harminc százaléka csatlakozott a hálózatra. A szolgáltató Beregvíz Kft. azok­nak. akik szeptember 30-a előtt kötnek a vezetékre, azt a kedvezményt nyújtja, hogy az említett határidőig nem kell fizetniük szennyvíz-díjat. Azt követően pedig a mért vízfogyasztás hetven százaléka után kell csak csatornadíjat fizetni. Az utak burkolatát eléggé megviselte a két beruházás. így most azok rendbe téte­lén a sor. A polgármester szerint jól szer­vezett munkával 2-3 hét alatt elvégezhető a feladat. Tarpán egyébként az utak közel nyolcvan százalékát borítja aszfalt. Tankönyv — ingyen Jócskán megterheli a csalá­dok költségvetését a szep­temberi iskolakezdés. Tisz­tában van ezzel a falu kép- viselő-testülete is, amely a napokban döntött a beisko­lázási támogatásról. A közelmúltban készített, friss összesítő adat szerint 90 óvodás és 260 általános iskolás él a faluban, a kö­zépiskolások. felsőoktatatá­si intézmények hallgatói­nak száma közelíti a százat. Az általános iskolások vala­mennyien ingyen kapják meg a tankönyveket, míg a közép- és felsőfokú intézmé­nyek növendékei 10-10 ezer forint támogatásban része­sülnek. Csatlakozott Tarpa önkormányzata az iskolatej akcióhoz: a bölcsődések, óvodások, általános iskolá­sok kakaót vagy tejet kap­nak majd. A beiskolázási támogatásra és a tejakcióra összesen 4 millió forintot fordít az önkormányzat. Vendégvárók A határ közelsége azzal a reménnyel kecsegtet, hogy idővel fellendülhet a falusi turizmus is. Tarpán két panzió működik, az egyik épp a szárazmalom szom­szédságában. Igazi falusi vendégfogadó, ahol még há­zias ízek szerint főznek. A specialitás a bográcsgulyás, amit volt szerencsénk meg­kóstolni. Az étlapot bön­gészve megint csak arra a következtetésre jutottunk: amikor" a költségek miatt szomorúan mondunk le a nyaralásról, nagy kár, hogy nem ismerjük, nem értékel­jük a megyebeli lehetősége­ket. Hiszen látnivaló akad itt is bőven, a szállás, étke­zés pedig megfizethető. Egy kétágyas szoba 2600 forint. Az étlapon pedig olcsó éte­lek is szerepelnek, például a káposztás kocka 60, a má­kos metélt 70 forint. Gondozók közmunkában Tavaly közel nyolcvan köz­munkás tevékenykedett a fa­luban. Idén valamivel szű- kebb a keret, s főként a szoci­ális tevékenységre pályázott az önkormányzat. Bővítették a házi szociális gondozói hálózatot, így továb­bi hat asszony segédkezik az idősek körül. Eleinte kevés nyugdíjas jelentkezett, aztán, ahogy megismerték, megsze­rették a róluk gondoskodókat, egyre többen igényelték az ellátást. A csapadékelvezető csatornák rendben tartásá­ban. az utak felújításában 15 közmunkás vesz részt. Az oldalt összeállította: Cservenyák Ka­talin és Berki Antal. A felvételeket Ha- rasztosi Pál készítette százaléka maradt. Errefelé ala­csony a föld aranykorona értéke. A jobb minőségű talajon gyümöl­karmányt megtermelik. Az állat­tartás a korábbi évekhez képest visszaesett, a régi állomány tíz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom