Kelet-Magyarország, 1998. augusztus (55. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-18 / 193. szám

1998. augusztus 18., kedd 5. oldal Múltidéző Ököritó régi magyai falu a Szamos part­ján, az Ecsedi-lápnál. Határait 1238-ban IV. Béla jelölte ki. Ököritó volt a falu neve egé­szen 1908-ig, ekkor a Szatmár előnevet kap­ta, hisz a közelben volt Szilágyököritó. 1951-ben egyesítették Fülpössel, azóta Ökö- ritófülpös a község neve. Mai református temploma 1804-ben már a harmadik helyen épült, mert a falu a Szamos árvizei miatt többször költözött új helyre. Fülpös a XV. századi iratokban Philpes alakban fordul elő. Nevét ősi birtokosáról, Fylep comestől kapta, akit 1272-ben iktat­tak itt be. A régi református templomát még Mátyás korában építették, de azt elvit­te a Szamos, helyette fából, majd a XIX. százád elején téglából építettek újat. 1895- től volt állandó tanítója a falunak. Sok változást hozott a település életében az Ecsedi-láp lecsapolása, mely 1782-ben kezdődött. A Vájás nevű keleti csatorna építését 1897-ben fejezték be. A Szamos 1896-os szabályozása következtében a folyó két kilométerre került a falutól. A községet érintő vasutat 1907-ben építették. Máig ha­tó tragédia történt 1910. március 27-én, amikor is a hírhedt tűzvészben 312-en vesz­tek oda. 1937-ben Németh Lili szervezte meg a Fergeteges Néptáncegyüttest (akko­ri neve: Gyöngyösbokréta). Hamarosan biztonságosabban kere­kezhetnek a biciklizők, ugyanis készül az új kerékpárút a nagy forgalmú főutcán. A képen Kelemen Zsigmond és Orosz Antal közmunkások O Ingyentankönyvet kapnak az idén is az ököritófülpösi gyerekek, sőt másfél éve már az ebéd is ingyenes az általános iskolá­soknak, ahol összesen 260-an tanulnak. Cl A lakosság száma lassan csökken: míg 1994-ben még 2100-an, az idén már csak 2090-en élnek a közsgében. Az óvodát vi­szont elérte egy demográfiai hullám, ami­nek következtében csoportot kellett bonta­ni. O A fogorvosi rendelőt két éve október­ben nyitották meg, mely kisebb szünet után ez év januárjától várja a pácienseket. A siker: Fergeteges A falu nagy hírű táncegyüttesének, a Fer­getegesnek igencsak sűrű az ünnepi, ün­nep körüli programja — tudtuk meg Csá­szár József egyesületi elnöktől. Augusztus 15-én Fülesden, az Öregek napján léptek fel, 20-án pedig négy település — Kocsord, Vámosoroszi, Fehérgyarmat és Ököritófül- pös -— közönségének is bemutathatják tánctudásukat. Másnap Ópályiban, 22-én pedig Nyíregyházán lépnek színpadra, míg szeptemberben Cégénydányádon. Március közepén egy hetet töltött az együttes Hollandiában, több nagyváros színpadán bemutatkozva. Februárban a Magyar Televízió készített a közreműködé­sükkel egy filmet, míg a közeljövőben Len­gyelországba készülnek, a hétéves kapcso­lat ápolásaként. AZ OLDALT ÖSSZEÁLLÍTOTTA: Györke László és Lefler György. A felvételeket Harasztosi Pál készítette. ínséges idők, vajúdó gazdaság A közhangulat nem túl jó, bár az elégedetlenség egyértelmű jeleit sem tapasztalni — összegezhet­nénk mindazt, amit Horváth László polgármestertől hallot­tunk. Nem csoda, hiszen egy olyan községben, ahol 29 százalé­kos a munkanélküliségi ráta, ahol az éves költségvetés 42 szá­zalékát (!) szociális feladatokra kénytelenek fordítani, ahol az önkormányzat a legnagyobb fog­lalkoztató, ahol a hagyományo­san jól fizető napraforgó és a ka­lászosok az idén a befektetett pénzt sem biztos, hogy vissza­hozzák, ott nem lehet túlságosan jó a közhangulat. Nem sikerült igazán a privatizáció, a volt té- esztelepeken, a szakosított szar- masmarhatelepen évekig pangás volt. Most kezd az egyik telepen „éledezni” az élet, amelyen egy Ököritófülpös ma vállalkozó pulykatenyésztéssel akar foglalkozni, s ez mintegy 10-15 embernek ad(hat) munkát. A községben sokan bérbe ad­ták visszakapott földjüket, mint­egy háromszázan — a 2090. lako­sú településen — foglalkoznak mezőgazdasági termeléssel. Mi­vel ,a vállalkozások vajúdnak, egyre inkább az a vészély áll fenn, hogy felmondják a bérletet, aminek a következménye belát­hatatlan károkat okozhat, hiszen nem lesz, aki megművelje a föl­dek nagy részét. A nyomasztó munkanélküli­ség ellenére a község fejlődött az elmúlt években. Lényegében a szennyvízberuházás és egy hul­ladéklerakó telep megvalósítása maradt még hátra ahhoz, hogy „összkomfortossá” váljék a köz­ség. Tizenhat újszülött A hőségről bekocsizott babának becézés Másfél évtizede Nagydobosról ide jött férjhez Husztiné Nagy Anikó védőnő. Két gyermeke, Gábor és Zsófia 12, illetve 9 éves. A község modern egészségházá­ban beszélgettünk munkájáról. — Heti két alkalommal van ta­nácsadásra lehetőség, szerdán­ként a háziorvossal együtt végez­zük a terhesek, a csecsemők és a kisgyermekek gondozását, a szaktanácsadás keretében pedig havonta tartunk terhestanácsa­dást. A tanácsadó orvos dr. Kár­páti Pál, míg dr. Székely Kosa Margit gyermekgyógyásszal hat- hetente találkozhatnak az anyu­kák. Az országos tendenciához ha­sonlóan, itt is évről évre csökken a születések száma. Az elmúlt jólesik a szoba hűvöse, no és a évben a 35 szülésből 34 élveszüle- tés volt, míg az idén eddig 16 ap­rósággal gyarapodott a falu. Még az idén — a terhesgondozásra je­lentkezett — húsz kismama vár kisbabát. Alacsonynak mondha­tó a koraszülések száma, hiszen tavaly összesen három, míg most két gyermek jött koraszülöttként a világra. A terhesek és a csecsemők gondozása mellett a védőnő köz­egészségügyi feladatot is ellát, így ő szervezi meg a kötelező vé­dőoltásokat, mindemellett folya­matos az iskolaegészségügyi te­vékenysége. Az óvoda nagycso­portjában iskolaérettségi vizsgá­latot végez, az idén egyetlen gyermeket sem „szűrtek ki” egészségügyi okok miatt. Föld és földalatti A hetvenhat éves, szikár Far­kas Ernő azzal lepett meg, hogy éppen a kaszálásból tar­tott hazafelé. — Hál’ istennek, még jól bírom magam. Tudja, a föld mindig fontos volt nekem. Most is én művelem meg, a gyerekek szétszéledtek. Saj­nos, a feleségem hat éve meg­halt. Az unokámmal és csa­ládjával lakom. Apám kerék­gyártó volt az uradalomban, géberjéni nagyapámtól tanul­tam a gazdálkodást. Tizenhá­rom évesen már fogtam az eke szarvát. Mikor megnősül­tem, a feleségemnek volt nyolc és fél hold földje, azon gazdálkodtunk. Előbb két te­henünk volt, aztán lett két ökör is. A földosztáskor nagy volt az öröm a faluban, de a téeszt már nem kívántuk. Öt­venkilencben kezdtem épít­kezni, de nem tudtam befejez­ni, jött a második téeszesítés, elvitte a jószágot. Elmentem hát Budapestre, a földalatti­nál voltam előbb segédvájár, aztán geodéziai segédmun­kás. 1969-ben jöttem haza a fővárosból. Felcsaptam fuva­rosnak két rossz lóval, de az is bedöglött. Tűzifafűrészes lettem, előbb lovas géppel, később a téesztől vettem egy ócska masinát. De a föld ak­Farkas Ernő kor is fontos volt. 1970-ben mentem nyugdíjba korked­vezménnyel. A fia licitálta vissza a föld­jüket, de Ernő bácsi műveli ma is. Mint egyházfi, elévül­hetetlen érdemeket szerzett azzal, hogy néhány éve új pa­rókia épült a faluban: ő szer­vezte meg a pénzgyűjtést, sze­rezte be az építőanyagot. Bal kezén hiányzik a kisuj­ja. Valamikor a fúrógép ron­csolta szét. Nagy lélekjelen­létre vall, hogy az „első se­gélynyújtást” maga intézte el, miközben munkatársa csaknem elájult. Rendőrőrs nem lesz — Ököritófülpös közbizton­sága semmivel sem jobb, sem rosszabb, mint bárme­lyik megyei településé — fo­galmaz ekként Szabó Sán­dor rendőr alezredes, máté­szalkai rendőrkapitány. — A falun átvezető nagy forga­lom, elsősorban is a Romá­niából érkező bevásárlótu­rizmus kelt a lakókban oly­kor ellenérzést. A fellelhető szegénység következtében főként a mezőgazdasági lo­pás erősödik, amely a bűn- cselekmények mintegy nyolcvan százalékát teszi ki. Eddig komolyabb, életel­leni bűncselekmény nem történt a településen. A köz­ség vezetői által igényként felmerült rendőrőrs létesí­tése nem szerepel a közeljö­vő tervei között. Ünnep Egész napos program lesz augusztus 20-án, melynek fénypontja a tűzijáték lesz, utána diszkó a szabadban. Nyolc éve vagyok gye­sen, azt megelőzően a helyi ABC-ben eladó­ként dolgoztam. Két sa­ját gyermekünk van, Krisztián hét-, Attila négyéves. A mostani picinek mi vagyunk a nevelőszülei. Őszintén mondom: szívesen csi­nálom, de a munkahely miatti kényszer is „se­gített” a döntésben. Az őt megelőző nevelt gyermekünket másfél éves korában hazavit­ték a szülei, nem tudni még, a kicsinek is mi lesz a további sorsa. A férjem Mátészalkán dolgozik, szeretünk itt lakni. Szécsi Attiláné nevelőszülő Tősgyökeresnek számí­tok én is, a feleségem is a faluban. A legna­gyobb bajnak azt tar­tom, sajnos, hogy meg­öregedtünk, s odalett az egészség. Jómagam a hetvennegyedikben já­rok, de csak e járóka segítségével, s a felesé­gem sem boldogul a két bot nélkül. A vasútnál szolgáltam három évti­zedig, a feleségem meg a szálkái kórházban volt 32 esztendeig szü­lésznő, sőt főbába. Gye­rekeink nincsenek, de azt mondom, hogy hála istennek, mert a mai világban a gyerek csak kirabolja a szülőt. Kiss Bálint nyugdíjas Látja, mindig van teen­dő, most éppen a kert­ben bóklászok egy ki­csit. De az ember agya sincs a helyén, na, nemcsak a meleg teszi, hanem a férjem a szívé­vel sajnos megint a kórházban van. Az idén már ez a harmadik al­kalom. Hiába, nem ne­künk való már a gaz­dálkodás. A lányomék Szálkán laknak, de itt tanít helyben. A por­tánk végéhez közeli ut­cán húznak fel egy há­zat, merthogy gazdál­kodni kívánnak. Két gyönyörű unokánk van, Mátyás és Evelin. Nekünk ők a minden! Mezőssy Gézáné nyugdíjas Nagy dolgokat nem, de sok kis apró örömöt még várok az élettől. Leszázalékoltán a helyi Start Vállalatnál dolgo­zom. Szeretem a telepü­lésemet, hiszen minden ideköt. Az utóbbi idő­ben a falu arculata is kedvező változáson megy át. Sajnos, azt sem szabad elhallgatni, hogy bizony jelen van a szegénység, amitől több család is szenved, mindez csak növeli a bűnözés lehetőségét, amely főleg lopásokban jelentkezik. Református kántorként szeretném, ha többen jönnének templomba. Szarka László kántor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom