Kelet-Magyarország, 1998. augusztus (55. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-17 / 192. szám

1998. augusztus 17., hétfő 3. oldal Kováts Dénes _____________________________________ /\ kíváncsiság mellett a döbbenet érzése uralkodott szombaton megyénk székhelyén két helyen is a járókelőkben: értelmetlen halál látványakor. A hírügynökségi jelenté­sek szerint nemcsak Nyíregyháza volt tragé­diák helyszíne, hiszen ország-, sőt világszer­te több halállal végződött esemény történt: baleset vagy tűz következményeként. Az okokat szakemberek vizsgálják, vétkesek elemzik — a következtetéseket viszont mindannyiunknak jó lenne mihamarabb le­vonni a megelőzés jegyében. Szív- és torokszorító volt látni azt a küz­delmet, amit a mentők vívtak azért, hogy megmentsék a földomlás áldozatának éle­tét, miként a fiatalember munkatársainak arcát is, akik szinte nem akarták elhinni: vé­ge, ő már többé nem lesz velük. Mint ahogy senki sem gondolta volna, hogy a nyíregyházi bácsi, vagy ópályi sorstársa — s még folytathatnánk a sort — sem tér haza útjáról. Mindezek ellenére úgy látszik, a minden­napos szerencsétlenségek sincsenek kellően intő hatással ránk, hiszen a véletlen mellett számos esetben a figyelmetlenség és a gon­datlanság a visszafordíthatatlan történések kiváltó oka. Munkavédelmi előírások figyel­men kívül hagyása, felelőtlen fürdőzés, fi­gyelmetlen közlekedés következményeként, értelmetlenül szakad meg emberi életek fo­nala, nemtől és kortól függetlenül. Gyakorta halljuk az óvatosságra ösztönző szavakat, mégis sok esetben hatástalanok maradnak. A Balaton az idén talán a szo­kottnál is több áldozatot követel, az ország­utakon nap mint nap ütköznek össze az au­tók halálos következménnyel, s az utóbbi hetekben mintha a munkahelyi balesetek is megszaporodtak volna. Pedig mi kellene? Talán nem is olyan sok, hiszen szomorú példák sora áll előt­tünk. Ha az időt és pénzt hajszolva, a tenni­valók sokasága ellenére nagyobb körülte­kintéssel látnánk dolgunkhoz, ha jobban ügyelnénk saját magunk, s mások biztonsá­gára, ha megfogadnánk a tapasztalatok- szülte tanácsokat, ha nem arra gondol­nánk: velünk úgysem történhet baj — ak­kor kevesebb tragédia szerepelne a híradá­sokban. Vajon miért olyan nehéz ezt elérni? A maga ura meg elitta az át nem I vett uborka árát is... Ferter János rajza Japánok a kurzuson Nyíregyháza (KM) — Kurzust rendeznek hétfőtől japán karvezetőknek a II. Cante- mus Nemzetközi Kórusfesztivál kísérő programjaként Nyíregyházán a Kodály Zoltán Általános Iskolában. A kurzus nyi­tányaként a Banchieri énekegyüttes tar­tott tegnap este szakmai bemutatót a vá­rosháza dísztermében. Mától kezdve min­dennap foglalkozik a karvezetői kurzus résztvevőivel Szabó Dénes Liszt-díjas kar­nagy. A kurzusra jelentkezett japán karna­gyok ötven mű listáját kapták kézhez, s ab­ból választhatták ki azokat a műveket, amelyeket nyilvánosan is elvezényelhet­nek, ezáltal is bemutatván, mit is tanultak az elmúlt napokban. A záró hangverseny a Cantemus gyermekkórus közreműködésé­vel augusztus 21-én 17 órakor kezdődik Kodály Zoltán Általános Iskolában. Gépkocshátalakítás támogatással A mozgáskorlátozottak megkapták idei gépkocsiszerzési utalványukat Négyszázhatvan megyebeli mozgáskorlátozott kapott gépkocsiszerzési utalványt Harasztosi Pál felvétele Nyíregyháza (KM - Gy. L.) — A súlyos mozgáskorlátozottak idei utalványellátásával kap­csolatban dr. Rácz Jánostól, a Megyei Közigazgatási Hi­vatal főosztályvezetőjétől megtudtuk, hogy június 30- án 3111 támogatásra váró súlyos mozgáskorlátozottat tartottak nyilván. A jegyzői határozatok adatainak számítógépes rögzítése az első fé­lévben folyamatos volt és lénye­gében már július 2-ára be is feje­ződött. A jegyzői határozatok jogsze­rűsége, alakja és tartalma sokat javult a korábbiakhoz képest, köszönhetően egy hivatalvezetői körlevélnek, melyben felhívták a figyelmet a hiányosságokra. En­nek ellenére előfordult, hogy hi­ánypótlásra vissza kellett külde­ni az anyagot. Problémát okozott a 164/1995-ös kormányrendelet módosításának értelmezése, és emiatt több törvénysértő jegye- zői határozat született. A megyében a szerzési és/vagy átalakítási támogatásra jogosultak részére a korábbi Népjóléti Minisztérium 460 gép­járműszerzési és 120 gépjármű­átalakítási utalványt biztosított. A támogatást véleményező bi­zottság végül is 460 szerzési és 33 átalakítási utalványt osztott ki. Átalakítási igényt ugyanis csak ennyien nyújtottak be. A 460 gépjárműszerzési utal­ványból 370 olyan igényjogosult részesült, akinek a jegyző ez év­ben újként állapította meg jogo­sultságát, illetve az elmúlt évit hosszabbította meg, míg kilenc­ven azoknak a mozgáskorláto­zottaknak a száma, akik 1993. de­cember 31-e előtt váltak szerzési támogatásra jogosulttá. A dön­téstől számított 24 napon belül a jogosultaknak a határozatokat kikézbesítették. Az utalványok átvételére a körzetközpontok (Nyírbátor, Má­tészalka, Fehérgyarmat, Vásá- rosnamény, Kisvárda) polgár- mesteri hivatalaiba, illetve Nyír­egyházán a Megyei Közigazgatá­si Hivatalba kaptak meghívást az érintettek. Érdekes, hogy au­gusztus 14-éig nyolc jogosult nem jelentkezett az utalvány át­vételére. Munkaidőben a Megyei Közigazgatási Hivatalban (me­gyeháza) átvehetik az utalványo­kat. A határozatokat tértive- vénnyel kézbesítették, melyek közül hétnek a visszaigazolása még nem érkezett meg a hivatal­ba. Az átalakítási támogatásra — s ezt jó, ha tudják az érintettek —, még érdemes igény bejelente­ni, hiszen 87 jogosult szerezhet ilyen támogatást még az idén. mint képünkön látható. A Harasztosi Pál felvétele nac. A nyár a nyíregyházi piacon is érződik, kevesebb az eladó standok nagyobb része le van ponyvázva Buliztak az orosiak Oros (KM) — Nyolcadik al­kalommal rendezték meg Oroson vasárnap a falubu­lit. Az egész települést meg­mozgató rendezvény szerve­zője, házigazdája, a Herman Ottó Általános Iskola neve­lőtestülete meginvitálta az intézmény udvarára a szó­rakozni vágyókat. A válto­zatos programsor keretében volt — egyebek mellett — szkanderezés, kutya-macs­ka szépségverseny, dinnye­evő- és sörivó vetélkedő, szépségkirálynő-választás. Az eseményszériát az örosi iskolások mazsorettbemu- tatója nyitotta meg; ezt di­vatbemutató követte, majd a Mandala Dalszínház lé­pett fel. Kisorsolták az orosi vállalkozók tombolafelaján­lásait, ezután a táncolni szeretők uralták a pályát. Az este nyolckor kezdődött diszkó éjfélkor ért véget. Hétköznapi történet Gyógynövény Mátészalka (N. L.) — A Szatmár Beregi Gazdák Szövetsége egy ígéretes, komplex tervet készített a tagok, illetve a gazdálkodók érdekében. Űj növényeket akarnak nagy mennyiség­ben termeltetni és egy méz­kiszerelő üzem létrehozásá­ra is gondoltak. A mátészalkai székhelyű szövetség ügyvezetője, Tóth Kálmán elmondta: egy dé- vaványai cég megbízásából a szatmár-beregi részen gyógynövényeket és bodzát fognak termeltetni, jelent­kezők, vállalkozók már vannak. A dévaványaiak előfinanszírozzák majd a termelést. Az egyik szatmá­ri községben egy szárítóü­zemet is létrehoznak a gyógynövények feldolgozá­sához. /\ki nem élte meg a kenyérsü­tés egyes fázisait, nem látta a nagymamája vagy az édesanyja dagasztó mozdulatait, aki nem csodálkozott rá a kenyérsütőla­páton pöffeszkedő kenyérre, s nem érezte a frissen sült cipó semmihez sem hasonlítható illa­tát, sohasem tudja meg, miért fontos számunkra az „élet". A tegnapi és a mai gyerekek százféle változatban találkoznak vele, de a kenyér egy a sokféle táplálék között. Nem is illik annyira szeretni, hiszen ott van a rengeteg müzli: több bennük a tápérték, s a reggelit is meg lehet úszni néhány perc alatt. A mai gyerekeknek nincsenek mélyen átélt élményeik a ke- ' nyérrel kapcsolatban. Ezért is nem képesek igazán megérezni azt a kétszeres fájdalmat, amit azok érezhetnek, akik a kukák­hoz kényszerülnek, s a kenyeret a maguk szükségleteinek a ki­elégítésére halásszák ki. Az el­dobott kenyér az eldobott élet. Politikai tartalom nélkül, pusz­tán embermivoltunk okán. A kemencében pironkodó ke­nyér látványáig persze hosszú út vezetett. Koszorúba fontuk a búzavirágot, jártuk mezítláb a tarlót, „legeltettük" az aprójó­szágot, hogy az elhullajtott sze­mek se vesszenek kárba. Hord­tuk a kévéket a keresztbe, majd bámultuk a cséplőgép munká­ját, beszívtuk a traktor titokza­tos szagát. Akkor aligha értettük a felnőttek örömét, hogy ez is megvan, elfogadható lett a ter­més, bőven megvan a kenyér­nek való, még akkor is, ha az adó elviszi nagyrészét. De lehet vinni a malomba, s megsüthető az első új búzából készült ke­nyér. Meg lehet szórni sóval, vagy megkenni — ha sikerült a tavalyiból megmenteni egy csu­porral — szilvalekvárral. Ha már az én nemzedékem is hátrahagyja a batyuját és rálép a végtelen vándorútra, bizo­nyos, hogy emlékek nélküli nemzedékeket hagy maga után. A falumúzeum csak feli­dézhet, de nem ajándékozhat meg valóságos emlékekkel. Akárhogyan is része a valóság­nak, mégsem azonos vele. S ha lesz egyszer módja, és képes lesz felfedezni önmagában a hi­ányt, s lesz elég bátorsága ah­hoz is, hogy utánajárjon, talán megérti: otthontalanságának forrása a természetközelség el­vesztése. Tragédiák árnyékában

Next

/
Oldalképek
Tartalom