Kelet-Magyarország, 1998. augusztus (55. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-15 / 191. szám

1998. augusztus 15., szombat 15. oldal Pápai szertartás az Interneten II. János Pál pápa szombattól kezdve az ed­diginél is bővebb terjedelemben jelenik meg az Internet világhálózatán. Hívők a vi­lág minden részében bekapcsolódhatnak a vasárnapi Úr Angyala (Angelus) imádság­ba. a szerdai pápai audienciákba, a Szent Péter Bazilikában celebrált szentmisékbe, valamint az egyházfő külföldi útjaiba — közölte hétfőn a Vatikán. A cél az, hogy erősítsék az egyházi kö­zösségek egymás közötti kapcsolatait, és az eddiginél nagyobb betekintést nyújtsanak a pápa tevékenységébe. „Az újítás további jele a Szentszék arra irányuló fáradozásai­nak, hogy fokozza jelenlétét a modern kommunikációs eszközök világában” — ol­vasható a hétfői bejelentésben. A szolgálatot (internet cím htp:// www.vatikan.va ) a Szentszék internet-szer­kesztősége, annak televíziós állomása és a Vatikáni Rádió látja el — jelentette a dpa. Parókia és ifjúsági ház Közel hétszázan élnek a román határ köze­li Tisztaberekén. Döntően reformátusok. Dr. Szűcs József lelkipásztor következete­sen szolgálta gyülekezetét, s a nehéz körül­mények között is munkálkodott az egyház- községért. A templom már korábban meg­újult. most kárpótlásból egy 104 négyzet- méter alapterületű parókia építésébe kezd­tek a berkiek. A Rákóczi úti régi parókia szolgál jelen­leg, illetve mindaddig, amíg az egyedi ter­vezés alapján készülő új épület rendelke­zésre nem áll. A korábbi egyházi javakért a tisztabereki református egyházközség 6 millió forintot kapott az államtól. A telekhez az önkormányzat odavezette a közműveket. A megkapott összegből meg­vásárolták a szükséges építési anyagokat. Az anyagok együttes értéke közel négy és fél millió forint. Az új parókia tüzelőrend­szerét gázra alapozzák, de kéményt is épí­tettek, ezzel lehetővé téve az esetleges ha­gyományos fűtési eljárást is. Az ifjúsági gyülekezeti ház kialakításá­hoz az egyházmegye 300 ezer forinttal já­rult hozzá. A jelenleg rendelkezésre álló összegből nem futja a teljes befejezésre. Világtalálkozó 2000-ben A Magyar Reformátusok Világszövetsége (MRVSZ) Budapesten tartja IV. Világtalál­kozóját 2000-ben, a magyar államiság ezre­dik évfordulójához kapcsolódóan — erről a szervezet csütörtökön, kétnapos összevont elnökségi és választmányi ülésének záró­napján döntött. A világszövetség képvise­lői záródokumentumot fogalmaztak meg, amelyben tiltakoznak az ellen, hogy Jugo­szláviában élő magyar hadköteles fiatalo­kat vezényeljenek Koszovóba. Az MRVSZ egyúttal kinyilvánította, hogy csatlakozik a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Tár­sasága ilyen értelmű felhívásához. Az ülés határozott arról is, hogy úgynevezett ma­gyar-magyar egyházi csúcstalálkozót ren­dez. Ennek időpontja egyelőre bizonytalan, helyszíne azonban várhatóan Gödöllő lesz. Az ökumenikus jellegű eseményre meghív­ják más egyházak hazai, európai és tenge­ren túli képviselőit is. Ősszel nyit a zarándokház Fullajtár András Jó ütemben halad a zarándokház építése Máriapócson. A város fő­terén, a kegytemplommal szem­ben magasodó új létesítmény be­leilleszkedik a városképbe és várhatóan október végéig át­adásra kerül. Ottjártunkkor be­fejezés előtt állt a külső vakolás és szorgos kezek a belső munká­latokat végezték. Régi gond oldódik meg a za­rándokház megépítésével, hi­szen Máriapócs Közép-Európa egyik legnagyobb zarándokhe­lye, aminek jelentősége különö­sen megnőtt 1991. augusztus 18- a. II. János Pál pápa zarándokla­ta óta. Ennek ellenére a telepü­lés ilyen jellegű ellátottsága gyenge volt. A zarándokház jelentőségéről, szerepéről és várható szolgálta­tásairól Polgári László görögka­tolikus lelkész beszélt, akit a rö­videsen átadásra kerülő intéz­mény lelkivezetőjévé és igazga­tójává a napokban nevezték ki. — Nagyon hiányzott Mária- pócsról a zarándokház, hiszen sokkal kisebb búcsújáró helyek rendelkeznek ilyen létesít­ménnyel. Idegenforgalmi alapból és saját erőforrásból több tízmil­lió forint ráfordításával valósul meg. A zarándokház alapvetően három funkciót tölt be. A 22 két­ágyas, fürdőszobás szobájával és a tetőtérben kialakított kétszer 40 turista befogadására alkalmas szállással egész évben várja a za­rándokokat és a vendégeket. Az épület alkalmas többnapos bent­lakásos konferenciák, tudomá­nyos megbeszélések és szakmai Az utolsó simításokat végzik a zarándokházon rendezvények megtartására is. így gyakorlatilag egy lelkiköz­pont és -bázisként is üzemel. Nem utolsó sorban lelkigyakor- latos ház szerepét is betölti. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a papok és hívek 3-4 napra beköl­töznek, kikapcsolódnak a zajos mindennapok után, és lelkileg feltöltődve térnek haza. — De lehetőség lesz házas hét­végekre is, ami a megfáradt há­zasságok megerősödését és meg­újulását szolgálják. Vagy a túl­hajtott emberek, vállalkozók, idősek és fiatalok is megpihen­hetnek pár napra, hogy fizikai­lag és lelkileg regenerálódjanak, így összeségében egy folyamatos működésre számítunk. Attól nem tartunk, hogy a létesítmény kihasználatlan marad. Azt még megjegyezném, hogy a most megépülő zarándokház csupán az első lépcsője az elképzelt ter­veknek. A második ütemben azt a részleget fejlesztjük tovább, amire leginkább igény lesz. Racskó Tibor felvétele Kétségtelen, hogy a szolgálta­tást lehet szélesíteni és bővíteni. Például a nagy kapacitásra ter­vezett konyhájuk számára is korlátlan lehetőségek kínálkoz­nak. Nagyon fontos, hogy a zarán­dokház még vonzóbbá és látogatottabbá tegye a világhírű­vé vált Mária-kegyhelyet. De nem utolsó szempont az sem, hogy ezzel a beruházással új munkahelyek is teremtődnek a városban. Nagyboldogasszony napján KM-illusztráció A keresztény világ nagy ün­nepe a mai nap. A római ka­tolikus naptár szerint Nagy­boldogasszony napja. Szűz Mária mennybevételének ün­nepe. A görögkatolikus naptár az is­tenszülő elszenderedése és ter­mészetesen Nagyboldogasszony napjának, az ortodox vallás sze­rint Szűz Mária elhunyta, szin­tén Nagyboldogasszony napja. És ünnepnap, amiből nem sok maradt a vasárnapokon kívül. A karácsony és az Újév mellett Nagyboldogasszopny napja köte­lező ünnep, amelyből éppen má­ra munkanapot rendeltek el, hogy Szent István napja és va­sárnap között a két hétköznap munkaszüneti nap lehessen. A vallásos ember azonban így is megtalálja a módját, hogy temp­lomba menjen. Nagyboldogasszony napja, Mária halála utáni mennybevé­tele a legnagyobb Mária-ünnep, Magyarországon egyúttal az or­szág védőszentjének is ünnepe. Mária halálának és mennybeme­netelének legendás története kedvelt témája volt a középkori egyházi művészetnek, a kódexi­rodalomnak, a vallásos népköny­veknek, az epikus énekeknek. A hagyomány szerint isteni Fia há­rom nappal előbb tudatta vele halála óráját, melynek bekövet­kezte után az Olajfák hegyén vá­gott sziklasírba temették. Teme­tésére az apostolok csodásán, fel­hőkön érkeztek a föld különböző tájairól. Tamás csak harmadnap­ra jelent meg, s miután látni akarta a szent Szüzet, az aposto­lok felnyitották a sírt, melyből különösen kellemes balzsamillat áradt. A koporsó azonban üres volt, csak a halotti leplek voltak benne. Míg ezen álmélkodtak, angyali énekhang kíséretében az égbolton megpillantották Mária testét, amint az angyalok a mennyekbe emelik. A nép körében terjedő legen­dák és jámbor történetek táplál­ták a naphoz fűződő szokásokat is, mint például a Mária-virrasz- tást, vagy a virágokból összeállí­tott Mária koporsójának elkészí­tését vagy a virágszentelést. A megszentelt illatos füveket és vi­rágokat később a halott koporsó­jába tették, hogy Máriához ha­sonlóan ő is dicsőségre jusson. Volt, ahol beépítették az épülő ház alapjába, másutt a csecsemő bölcsőjébe, vagy az új pár ágyá­ba helyezték. A Nagyboldogasszony szertar­tása arra tanít bennünket, hogy Mária átment a halálból az élet­re, az örök Életet élvezi anélkül, hogy az ítéletre került volna (Jn 5, 24), hiszen az Élet Anyja nem maradhatott a romlásban. Nagy­boldogasszonyt úgy ünnepeljük, mint egy második húsvétot, an­nak a feltámadását, aki az utolsó ítélet előtt, az általános feltáma­dás előtt már mostantól kezdve egyesült Krisztussal: „Az imád­ságban fáradhatatlanul buzgól- kodó Istenszülőt, a pártfogásban a mi változatlan reménységün­ket a halál és a sír nem tarthatta meg sajátjának, mivel őt mint az Életnek szülőanyját az ő szűz méhében elhelyezkedett Fiú isten az örök élet dicsőségébe vezette be.”. Máriapócson ezen a napon búcsút tartanak. Zarándokok tí­zezrei kérik Mária segítségét. Csendesnap Körmendi-tanyán Augusztus 20-án csütörtö­kön 10 órakor csendesnap lesz Körmendi-tanyán. Au­tóbusz indul a következő út­vonalon: 8.00 Bedőbokor, 8.10 Nyírtelek, 9.00 Széna tér, Körmendi-tanya. 16 órakor ezen az útvonalon megy vissza. Tányért, kana­lat mindenki vigyen az ebédhez. Lelki közösségek alakultak Augusztus hónapban a szat­mári református egyházme­gyében Nagyecseden és Sonkádon tartottak ifjúsági csendesnapokat, melyeken közel százan vettek részt. A Szentírás tanulmányozása mellett éneklés és imádko­zás közt nagyszerű előadá­sok hangzottak el Balogh T. Esperes, Murguly L. nyo­mozó, Udud I. tanár-költő, dr. Gaál G. orvos, Nagyné Pák E. tanárnő, Szalai L., Koroknai A., Varga Á., Szűcs M. Sándorné lelké­szektől. A közös kirándulások, szalonnasütések, a tábortűz alkalmat adtak a barátsá­gok kialakulásához, egy­más jobb megismeréséhez a lelki közösségek kialakulá­sához. Az ifjak miközben közelebb kerültek Jézus Krisztushoz, rátaláltak egy­másra is. A nagyszerű szer­vezés, a jó hangulat Muzs- nai házaspárt és Szabóné Varga Szidónia lelkészeket dicséri. Reméljük, lesz foly­tatás 1999-ben is és bízunk abban, hogy más gyülekeze­tek is bekapcsolódnak ebbe a munkába. Szalai László református lelkész

Next

/
Oldalképek
Tartalom