Kelet-Magyarország, 1998. augusztus (55. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-15 / 191. szám

1998. augusztus 15., szombat 8. oldal Ipari park célprogram A hazai privatizáció keltette, korábban tempós tőkebejövetelnek az értékesíthető állami vagyon megfogyatkozása utáni fenn­tartására indította el az előző kormány, az ipari parkok fejlesztési célprogramot 1997- ben. A döntés kézenfekvő magyarázata: ah­hoz, hogy a magyar gazdaság továbbra is egyenletes tempóban jusson előre, egyes becslések szerint évi 2,5-3,0 milliárd dollár működő tőke bejövetelére van szükség. En­nek a idecsábítására bizonyítottan alkalma­sak az ipari parkok, amelyek az „egybokor- ban" termelés kedvező infrastrukturális, fog­lalkoztatási, logisztikai, gazdasági lehetősé­geit kínálják, s ha az első fecskék (különösen ha azokjónevüek) betelepülnek, bizonyos lélektani hatást is gyakorolva már vonzzák a többieket. Az „Ipari Park" cím elnyerésére 1997-ben meghirdetett pályázatra beküldött 37 pálya­munkát készítő közül 28 nyert jogot a cím viselésére. Ezeknek a parkoknak a kéthar­mada a Dunántúlon jött (étre (Székesfehér­váron három is), valamint jellemzően Észak- kelet-Magyarország hagyományos ipari te­rületein. Többségük zöldmezős beruházás­ként indult, de vannak közöttük rekonstruk­ciós — korábbi ipartelepek helyén épülő — ipari parkok is. A „huszonnyolcak" összterü­lete jó 2000 hektár, bennük több mint 300 vállalkozás közel 26.000 alkalmazottal dol­gozik, s mintegy 140 milliárd forintos beru­házással évente több mint 300 milliárd fo­rint értékű terméket állítanak elő, 70 száza­lékban exportra. A kezdeti sikereken felbuzdulva, az ipar­ügyi és területfejlesztési tárca idén január­ban meghirdetett újabb felhívására már 52 pályázat érkezett. Ezek közül 33 került el­fogadásra, összesen 100 millió forintos tá­mogatással, amelyet fejlesztési koncepciók és megvalósíthatósági tanulmányok kidol­gozásához kértek anyagi segítségként a pá­lyázó önkormányzatok illetve hazai gazdasá­gi társaságok. A „Ipari Park" címmel rendelkezők továb­bi pályázat keretében infrastrukturális beru­házásokhoz kérhettek támogatást. Ennek eredményeként 20 pályázó I milliárd forin­tot nyert el ilyen célra. Hét évig adómentesen Nagy jelentőségű a város jövője szempontjából, hogy elnyertük az ipari park címet — magyarázza dr. Szilágyi Dénes, Mátészalka polgár- mestere. — Az ipar fejlődése e térség­ben megoldás a munkanélküliség csökkentésére, a régió fejlesztésére. Mátészalka mindent megtesz azért, hogy vonzóvá tegye a befektetők számára ezt a vidéket. Az önkormányzat döntött arról is, hogy az ipari park területén a pályázatok és saját erő segítségével két éven belül ki­építik a szükséges infrastruktúrát. Az út, gáz, víz, szennyvíz és telefonháló­zat építésének költsége százhuszonegymil­lió forint. Saját forrásból negyvenküenc- milliót áldoz erre a város két év alatt. A fennmaradó összegre pályáznak a központi gazdaságfejlesztési célelőirányzathoz és a központi területfejlesztési alaphoz. A Me­gyei Területfejlesztési Tanácstól az idén már 5,3 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaptak. Az önkormányzat jelentős kedvezmé­nyeket ígér a Mátészalkán befektetni kívá­nóknak. A foglalkoztatottak száma illet­ve a befektetett tőke arányában akár hét évig is mentesülhetnek az iparűzési adó fi­zetése alól a Mátészalkán munkahelyet te­remtők. A város vezetői fontosnak tartják a humán infrastruktúra megteremtését is. Mátészalka négy középfokú intézményé­ben a legkülönbfélébb szakmák elsajátítá­sára van lehetőség. A valamikori BFK mögötti, iparvá­gánnyal határolt területen kialakításra ke­rülő ipari parkba inkubátorház is épül a kezdő vállalkozások támogatására. Az oldalt írták: Galambos Béla, Horá- nyi Zsuzsa, Kovács Bertalan, Szondi Erika. Jó döntések, s dől(het) a tőke A Záhonyi Vállalkozói Övezet esélyeiről parlamenti szemüvegen át A Záhonyi Vállalkozói Öve­zet története nem újkeletű, hiszen közismert, hogy az övezet létrehozásának ötlete már évtizededekkel ezelőtt felvetődött. Igazi lendületet azonban csupán a közelmúltban vett az ügy. Az előző kabinet két esztendeje tíz év „próbaidőt” adott a zónának a bizonyításra, s egy kormányha­tározatban megvonták az övezet határait is: mintegy félszáz, Zá­hony, Kisvárda. valamint Vásá- rosnamény térségében lévő tele­pülést nyilvánítottak övezeten belülinek. A zóna eddigi eredményeiről, illetve jövőjéről két honatyát kérdeztünk. Bajor Tibor, a tér­ség egyéni országgyűlési képvi­selőjének a neve a múltban szin­te összeforrt az övezet ügyével, ám a nemrég startolt ciklusban — MSZP-s képviselő lévén — el­lenzéki szerepkörben politizál majd. — A vállalkozói övezet eredeti koncepciójában az szerepelt, hogy a Dombrád-Záhony-Kis- várda háromszögben 10-15 ipari park létesül. Ehhez képest az el­sősorban szervezési feladatok el­látására hivatott kft. figyelmen kívül hagyva a különböző tanul­mányokat, logisztikai központ megépítésére szűkítette a prog­ramot. Csak később — miután a javaslatomra több nyugati öve­zet működését is tanulmányoz­Az ipari park gondolatával már a 90 éves közepén foglalkoztak Nyíregyházán. Az ipari park fej­lesztésével megbízott cég, a Nyíregyházi Ipari Park Kft. más­fél éve tevékenykedik, ez idő alatt sikerült megszerezniük a hivatalos ipari park címet Feb­ruárban egy együttműködési megállapodást írtak alá a svéd SAAB céggel, amelyben vállal­ták, hogy a skandináv cég közve­títésével a parkban végzett beru­házásoknak köszönhető 500-1000 új munkahely teremtődik. A park néhány küométerre fekszik a városközponttól, jól megközelíthető, akár tömegköz­lekedési eszközzel is. Területe 107 hektár, ami teljes egészében tunk — módosult az álláspont, s megjelent az új cél: elsősorban ipari parkokra van szükség. Sok beruházó nem fogadta szívesen, hogy a kft. a már említett szerve­zési feladatok helyett egyszer tu­lajdonosként, másszor beruházó­Bajor Tibor ként, s olykor hitelezőként vett részt az övezeten belüli projek­tekben. A tőkeszegény vállalko­zások persze e tényt örömmel üdvözölték, ám a nagyobbak — lévén elég tőkéjük — nem iga­zán. Ez az oka, hogy eddig nagy termelő beruházást nem sikerült tető alá hozni az övezeten belül. Ugyanakkor a jövőre nézve biz­tató, hogy nemrégiben két pályá­zat — a Záhony és Térsége Fej­lesztési Kft. égisze alatt formáló­az önkormányzat tulajdonában áll. A szennyvízhálózaton kívül az összes infrastruktúra a telek­határon van. A tervezett M3 au­tópálya a park déli határától 100 méterre fog haladni, a 4-es főút, a Budapest-Záhony és a Nyír­egyháza-Vásár osnamény vasút­vonal is a park közvetlen közelé­ben fut. — A Nyíregyházi ipari park szennyvízközmű hálózatának ki­vitelezésére kiírt pályázaton jú­lius 30-án hirdettek eredményt. A Városfejlesztési Bizottság dön­tése alapján a KHVT KHT nyer­te el, amely a KHVM tartalék­gazdálkodási közhasznú társas­ága, aki megfelelő tőkeerejével és műszaki adottságaival az ipa­dó tuzséri, valamint a kft.-től függetlenül alakuló záhonyi ipa­ri park — is nyert. Az is örven­detes, hogy az ipari parkoktól függetlenül, de az övezeten belül jelenleg féltucat nagy beruházás előkészítése is folyik. A program egyébként 1991. óta megy a maga útján, üyen értelemben nem kor­mányfüggő, hanem sokkal in­kább az érintett önkormányza­tok (jó) döntésein múlik, milyen lesz a folytatás — fogalmazott ér­deklődésünkre Bajor Tibor. Borkő Károly a kormányt ala­kító Fidesz-Magyar Polgári Párt megyei listájáról került a parla­mentbe. — Úgy vélem, az övezet eddigi eredményei meglehetősen szeré­nyek. hiszen a térségben jóval több lehetőség van, mint ameny- nyi eddig hasznosult. Az előző kormány által kínált kedvezmé­nyek nem voltak olyan súlyúak, hogy a befektetni szándékozók­nak vonzóvá tették volna az or­szág keleti csücskét. A fejlődés további irányvonalát egyértel­műen meghatározzák az adottsá­gok, azaz: ez a térség az árufor­galomban, a termékek átrakásá­ban, raktározásában, csomagolá­sában, illetve az anyagok továb­bi feldolgozásában, valamint az ezekhez szükséges fizikai, szelle­mi, anyagi feltételeinek, hátteré­nek megteremtésében vállalhat szerepet. A vasútra — úgy is mint „zöld”, azaz messzemenően környezetbarát szállítási módra ri park ügyét reményeink sze­rint végre kimozdíthatja a holt­pontról — vélekedik Korvin Ba­lázs az Ipari Park Kft. ügyvezető igazgatója. — A kft. folya­matosan tárgyalásokat folytat több külföldi és magyar érdek­lődő céggel. A tárgyalásokból ki­derül, hogy a hiányzó belső infrastruktúra kiépülése nagy­mértékben vonzaná a befektető­ket. Az önkormányzat akár­mennyire szeretné is, költségve­tése nem teszi lehetővé, hogy er­re a fejlesztésre külön összeget különítsen el. Azonban adó és egyéb kedvezmények felkínálá­sával az önkormányzat megpró­bálja elősegíti a park benépesü­lését. — alapozva olyan összehangolt infrastrukturális fejlesztés való­sítható itt meg, amely magas szintű, ebből következően jól megfizetendő szolgáltatásokat kínál a különféle áruk tulajdono­sainak. Borkő Károly — Megyőződésem azonban, az itt élők ismerik legjobban a saját térségük gazdasági lehetőségeit, ezért ők hivatottak arra, hogy megfogalmazzák elképzeléseiket. A politikusoknak, ezen belül az országgyűlési képviselőnek pe­dig „csupán” az a dolga, hogy ezen tervek megvalósítását a maga eszközeivel támogassa — sommázta véleményét Borkő Ká­roly, a Fidesz-MPP parlamenti képviselője. Megyei körkép FEHÉRGYARMAT. Az ipari park fontossága meg­növekedett, hiszen a mun­kahelyteremtésben is fon­tos szerepet játszik. Azon a területen alakítják ki az ipari parkot, ahol valami­kor elkezdték a repülőtér fejlesztését, hiszen a reptér mögötti húszhektáros terü­let alkalmas az ipartelepí­tésre. Első feladatként el­kezdték a kijelölt területen a belső infrastruktúra ki­építését. A telefon és a szennyvíz építése jelent na­gyobb gondot, mert egyéb közmű a nyolcszáz méterre lévő belterületről idecsatla­koztatható. Ezen túl ki kell építeni a belső úthálózatot is. A beruházások összérté­ke százhúszmillió forint, amit vagy az önkormány­zat vagy a befektetők te­remtenek elő. CSENGER. Az ipari park címet az idén nyerték el. A határ felé vezető 49-es út Csenger felé eső oldala és a Szamos gátja közötti negyvennyolc hektáros te­rületet alakítják majd ki er­re a célra. Elsősorban olyan üzemek idetelepülé- sét várják, amelyek a tér­ségben honos növények fel­dolgozásával foglalkoznak. A határ közelségéből adó­dóan szeretnék, ha egy rak­tárbázist is kialakítanának. A korszerű mezőgazdaság­nak megfelelő fóliasátras és üvegházas termelést is meg akarják honosítani. NYÍRBÁTOR Az ipari park cím elnyerése csak induló feltétele, hogy Nyír­bátorban is letelepedjenek a munkahelyeket teremtő cégek. Most kezdődik az öt­venhat hektáros területen az infrastruktúra kiépítése. A nyírbátori ipari park jel­legzetessége, hogy ezen a területen a Császári és Der- zsi út között már működ­nek üzemek. A svédekben bíznak Adó- és egyéb kedvezmények felkínálásával segítik A megvalósítás ütemezése KM-reprodukció

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom