Kelet-Magyarország, 1998. augusztus (55. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-11 / 187. szám

1998. augusztus 11., kedd 5. oldal Múltidéző Tiszadob Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nyugati részén, a Tisza bal partján települt ősrégi község. Környéke csodás vidék sok erdővel, holtágakkal, nádasokkal, gazdag növény- és állatvilággal. Régészeti leletek bizonyítják, hogy a község i. e. 400-tól i. u. 100-ig kelta település volt. A honfoglalás előtti szláv lakosság emlékét őrzik a tele­pülésen élő helynevek, elnevezések: Reje, Kunhalom, Csörszárka. A község 1265-ig királyi várbirtok volt. Egy 1336-os feljegy­zés bizonyítja, hogy akkor a település két részből állt. Zsigmond király 1430-ban kelt adománylevelében ,.Dob”-nak, az 1710-ből származó okmányok pedig Tisza-Dobnak tüntetik fel. A Tiszadob elnevezés 1900-as évektől általános. A község 1588-tól 1624-ig a Báthoryak ecsedi uradalmához tartozott. A falu birtokosai voltak még: Bánffy György, Károlyi Ferenc. Később beházaso­dás folytán az Andrássy családé lett. A köz­ség sokat szenvedett az árvizektől. A legsú­lyosabbak' 1830, 1837, 1845 és 1888-ban vol­tak. Itt tette gróf Széchenyi István az első ünnepélyes kapavágást a Tisza szabályozá­sának megindulásakor 1846. augusztus 27- én. A tiszadobi árterületet 1976-ban tájvé­delmi körzetté nyilvánították. Az And- rássy-kastély 1880 és ’85 között épült, id. Andrássy Gyula gróf akaratából. A szájha­gyomány szerint Erzsébet királynő tiszte­letére. Ma gyerekotthon, idegenforgalmi látványosság, számos kulturális rendez­vény helyszíne. J Az önkormányzat koordinálásával harminc család kilenc hektáron termel sza­badföldi paradicsomot. Elsősorban azoknak a családoknak segítenek pluszjövedelemhez jutni, akik jövedelempótló támogatásban ré­szesülnek, vagy kis jövedelemmel rendelkez­nek. O Tiszadobnak a januári adat szerint 3157 lakosa van. A halálozás és születés ará­nya az utóbbi felé billen. Ebben az évben eddig nyolc házasságot kötöttek, 35 csecse­mő született és ezzel szemben 17-en haltak meg. :_7 Az idénymunkák miatt jelenleg csu­pán 75 regisztrált munkanélküli van a tele­pülésen. Késő ősszel, illetve télen várhatón eléri a háromszázat is. OA közelgő új tanévben 346 általános is­kolás, illetve a Gyermekvárosban az llku Pál Szakmunkásképzőben 250 tanuló hét szak­mában kezdi el vagy folytatja tanulmányait. Jövőmíihely Egyesület Közel egy éve 16 fővel alakult meg Tiszado- bon a Jövőműhely Egyesület. Tóthné Laka­tos Ildikó, az egyesület elnöke elmondta: legfőbb céljuk, hogy egybetömörítsék azo­kat a polgárokat, akik a rászoruló ember­társaikat és a település fejlődését tudásuk­kal, ötleteikkel és munkájukkal segíteni szándékoznak. Már eddig is több sikeres pályázatuk volt. Ennek is köszönhető a könyvtárban rövidesen beinduló teleház szolgáltatása. Vagy a Soros Alapítványtól nemrégiben kapott két komplett számító­gép és fénymásoló is. Készülőben van a te­lepülés középtávú egészségügyi terve, ami magába foglal a csecsemők egészségmegőr­zésétől kezdve az idős emberek otthoni ápolásáig mindent. Nagy nap virradt a falura, osztják a I gyermekvédelmi támogatást. A gond csu­pán annyi, hogy a gyerekenkénti 2700 fo- I rintból vélhetően kevés jut a címzettnek Az oldalt írta Fullajtár András és Pikó Gabriella, a fényképek Harasztosi Pál fel­vételei. Kis pénzbői is lehet boldogulni A közelgő önkormányzati válasz­tások arra ösztönzik a képviselő- testületet, hogy számba vegyék és értékeljék az elmúlt négy év­ben végzett munkát. Illetve meg­határozzák a következő ciklus legfontosabb feladatait és lehető­ségeit. — Az elmúlt négy év összeha­sonlíthatatlanul nehezebb volt gazdaságilag, mint az előző idő­szak. Sajnos, az idén már har­madszor is az önhibáján kívül hátrányos helyzetű települések közé tartozunk. Ez azt jelenti, hogy a puszta működésünk is nagy gondot jelent — tájékoztat Szabó Péter polgármester. — Nem voltak látványos fejleszté­sek és beruházások, mint az elő­ző négy évben. Ennek ellenére a különféle pályázatokon nyert szerényebb összegekkel oldot­tunk és oldunk meg gondokat. Uj tetőt kap a községi könyvtár Többek között elkerülhetetlen a könyvtár tetőszerkezetének a felújítása. Ezt a feladatot az is időszerűvé teszi, hogy a Népjólé­ti Minisztérium támogatásával az épületben egy teleházat alakí­tunk ki. A szolgáltatást hat szá­mítógép és fénymásoló segíti, il­letve azon is fáradozunk, hogy az Internet-összeköttetést létre­hozzuk. A nehézségek ellenére nagyon fontos feladatunk még a szennyvízhálózat kiépítése. Ide­genforgalmi szempontból is sür­gős az utcák és parkok rendbeté­tele és még ebben az évben sze­retnénk a település több látvá­nyossága közül néhányat megvi­lágítani. Elkészült a falu leendő főterének a rendezési terve, va­lamint strandfejlesztéshez nyer­tünk támogatást. így jövőre kul­turáltabb és jobb körülmények között lehet majd fürödni. A minőség a legfontosabb Juhászáé Csepregi Mária ese­tében beigazolódni látszik az a bölcsesség, miszerint aki mer, az nyer. Két évvel ez­előtt úgy tűnt, nagy fába vág­ta a fejszét, amikor családi vállalkozásban a községben létrehozott egy varrodát. Ma már kisimultabb arccal gon­dol vissza a kezdetekre, bár még most sem felhőtlen a kis könnyűipari üzem működte­tése. — A Munkaruházati Szö­vetkezetnél dolgoztam, majd az üzem az egyik napról a másikra megszűnt. így több társammal ott álltunk munka nélkül. Nem sokat búslakod­tam, úgy döntöttem, hogy lét­rehozok egy varrodát. Még jól is jött, hogy a végkielégí­tés fejében többen is varrógé­pet kaptunk. Összegyűjtöt­tem vagy tizenöt embert a gé­pekkel együtt. Ezután csupán helyiségre és munkára volt szükség. Mindkettő lett ha­mar. Az önkormányzat egy épülettel segítette az üzem beindulását, amit azóta is bé­relek. Munkával meg a Nyír­ség Ruházati Szövetkezet lá­tott el bennünket. Azóta is nekik dolgozunk. Bérmunká­ban női szoknyákat és nadrá­gokat készítünk német meg­rendelésre. Mondhatom, na­gyon szigorúak a minőségi követelmények, aminek most már úgy érzem, maximálisan megfelel a 15 fős kollektí­vánk, pedig a varrónők nagy része betanított munkás. Aktív nyugdíjasok A tiszadobi nyugdíjasklubban barátságos a hangulat. Az idősek minden szerdán összejönnek, előadásokat, rendezvényeket szerveznek az ünnepekre. A nagymamák sütnek-főznek, így nemegyszer fiatalok is látogatják a klubot, hiszen a beszélgetések közben mindig akad valami fi­nomság is. Őrjártunkkor a klub elnöke. Lovas Ferenc fogadott minket. — Tavaly októberben alakult az egyesület — mondja. — Az ön- kormányzat adta az épületet, és a berendezést is, így van hűtő, gáztűzhely, cserépkályha. Elein­te ötvenen voltunk, most már vi­szont hatvanöt tagja van a klub­nak. Mindenki szívesen jár ide, hiszen nagyokat dalolunk, be­szélgetünk, meghallgatjuk egy­más problémáit, ha tudunk, segí­tünk is. Olyanok vagyunk, mint egy nagy család. Szerveztünk pótszilvesztert, farsangot, és az ünnepekre műsorral készülünk, amit a falu lakóinak mutatunk be. Régi hagyományokat is fel­elevenítünk: május utolsó vasár­napján van a hősök napja, amire sajnos manapság már nem emlé­keznek. Erre az ünnepre összeál­lítottunk egy műsort szavalatok­kal, énekszámokkal. Nagy sikert aratott. — Most sem tétlenkedünk: készülünk augusztus 20-ára. Ezenkívül is van feladat, hiszen október 23-án kopjafát állít a falu a forradalom emlékére, és min­ket kértek fel arra, hogy adjunk elő egy kis műsort az ünnepé­lyen. í Csendes délelőtt a nyugdíjasklubban A beteges falu A tiszadobi rendelőintézet az egyik legjobban felsze­relt a megyében. Rendelke­zik saját laborral, és most kapott EKG-készüléket. A rendelés .is jól megoldott, két belgyógyász szakorvos egész nap és éjszaka is a be­tegek rendelkezésére áll. A feltételek tehát adottak. Szükség is van rá, hiszen naponta több, mint negyve­nen keresik fel az orvosi rendelőt. Ennek okairól dr. Quarid Azarral, Tiszadob vezető háziorvosa beszélt. — Sok az öreg, és a mun­kanélküli. A lelki probléma testit vonz, így egyre több a beteg. Az emberek dep­ressziósak, kiábrándultak, túl sokat foglalkoznak saját magukkal. A legkisebb pa­naszra is gyógyszert szed­nek, ami helytelen, mert akár az Algopirin is káros lehet, ha sokat, és gyakran szedik. A felszereltségünk maximálisan adott, így Csak a legszükségesebb esetben küldjük be a bete­get a megyei kórházba. Itt születtem, azóta is itt élek. Elfogadható­nak tartom az itteni kö­rülményeket. A falu na­gyon nyugodt, csendes, tiszta, csak én ezt nem tudom kihasználni. Nyáron sok a turista, nekik nagyon tetszik minden. Három gyer­mekem van, elég nehéz megélni. A pénz kevés, bár én örülhetek, hi­szen van munkám. Az a legfőbb baj. hogy Ti- szadobon nagyon kevés lehetősége van az em­bernek, el kell mennie, ha dolgozni akar. Szalontai Károly családsegítő Tiszalökön születtem, még kicsi voltam, mi­kor Tiszadobra költöz­tünk. Én jól érzem itt magam, csak az a baj, hogy kevés a fiatal. Szinte semmi szórako­zási lehetőség nincs, hi­szen bezárták a diszkót, a mozit. A legtöbben más településre járnak át diszkóba. Azért néha itt is összejövünk, sza­lonnát sütünk, beszél­getünk. Nyáron na­gyobb az élet, hiszen helyben van a strand, és különböző rendezvé­nyeket is szerveznek. Rácz Erika foglalkozásszervező Tősgyökeres tiszadobi vagyok, születésem óta itt élek. Mi közvetlenül a Tisza partján lakunk, ahol csend van, nyuga­lom és tiszta a levegő, bár most rengeteg a szúnyog. A családom is itt él, amiben tudjuk, segítjük egymást. A nyugdíjam, sajnos, nagyon kevés, így elég nehéz a megél­hetés. Mégis szeretek itt élni, mivel a faluban nagyon kedvesek az emberek, az önkor­mányzat is segít, ahol tud. Tamás Imréné nyugdíjas / Tiszadobon születtem, szeretek itt élni. Szeren­csésnek mondhatom ma­gam, mivel a varrodá­ban van munkám. A falu csendes, nyugodt, csak nagyon kevés a munka­lehetőség. Nehéz a meg­élhetés itt, bár azt hi­szem, máshol sem köny- nyebb. A rokonságból, sajnos, nem mindenki lakik a faluban, így nem igazán tudjuk segíteni egymást. Végül is meg­szoktam az itteni életet, nem vágyom máshová, hiszen az emberek segí­tőkészek, összetartóak. Pirnák Jánosné varrónő Aki mer, az nyer

Next

/
Oldalképek
Tartalom