Kelet-Magyarország, 1998. augusztus (55. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-08 / 185. szám
1998. augusztus 8., szombat 15. oldal Lépcsőbontás hitellel A mozgásukban korlátozottakat is megilleti a kikapcsolódás joga, az emberhez méltó élet... Balázs Attila felvétele mely az e rétegbe tartozók lakáskörülményeit, az építési feltételek törvénybe iktatását vette nagyító alá. A nyíregyházi ta- náckozás résztvevői egybehangzóan állapították meg, hogy a mozgásukban korlátozottaknak is lehetőséget kell kapniuk arra, hogy otthonaikban, lakóhelyükön minél könnyebben közlekedjenek. A már meglévő lakások ilyen célból történő átalakítását, illetve újak építését kedvezményes hitellel is segíti az állam. A sérült emberek önálló életvitelének feltételei egyetlen országban sem teremthetők meg a politikai szféra megnyerése nélkül — jelentette ki a fogyatékosok világszervezetének tisztségviselője a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) által szervezett közelmúltbeli budapesti rendezvényen. Dinah Radtke, a Disabled Peoples! International európai regionális szervezetének al- elnöke arra biztatott, hogy a sérült emberek választói jogukat felhasználva követeljék meg maguknak mindazokat a lehetőségeket, amelyek az ép testűek számára eleve adottak. Az önálló döntéseken alapuló életvitel elérhetetlen vágy marad, ha a fogyatékosok elfogadják a társadalmi megítélést és nem hisznek saját emberi értékeikben — mutatott rá az alelnök a MEOSZ Önálló Élet Munkacsoportjának tanácskozásán. Szerencsére ma már Magyarországon is egyre több figyelem fordul a mozgássérült emberek felé. Mint köztudott, nemrég épp Nyíregyházán tartották azt a tanácskozást, Negyedével több a létminimum Az elmúlt esztendőben 22,4 százalékkal emelkedett a létminimum egy főre jutó átlaga az egy évvel korábbi szinthez képest, összege így 18 60Ó forint volt — jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. A mutató azt a pénzösszeget jelzi, amely biztosítja a folyamatos életvitellel kapcsolatos igen szerény, de társadalmi szinten állítólag még elfogadható szükségletek kielégítését. Tavaly a létminimum a fogyasztói árindexnél nagyobb mértékben emelkedett, ennek oka elsősorban a nem befolyásolható kiadások nagymértékű emelkedésében keresendő, ilyenek például az energiadíjak, a tömegközlekedési költségek, a hírközlési, oktatási kiadások, melyek minden család költségvetésében nagy súllyal vannak jelen. Az egy főre jutó létminimum a különböző háztartástípusokban eltérő: 14 600 és 23 700 forint között változik. Az egy- és kétszemélyes háztartásokra nagyobb, a több- személyesekre kisebb értékek jellemzőek, ez függ attól, hogy a lakásfenntartási kiadások hány személyre oszlanak el és attól is, a családban hány kisebb fogyasztású gyermek él. Az átlagos, két felnőttből és két gyermekből álló család létminimuma tavaly 68 800 forint volt. A bajban jelent segítséget A baleseti rokkantsági nyugdíj megoldás lehet • Szigorú feltételek mellett Kovács Éva A baleseti rokkantsági nyugdíj sokaknak jelenti az egyetlen megélhetést. Nem árt tehát tudni, mely esetekben kapható. Baleseti rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki munkaképességét 67 százalékban túlnyomóan üzemi baleset következtében elvesztette és rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél. Baleseti rokkantsági nyugdíj jár akkor is, ha az igénylő munkaképességét legalább 67 százalékban, túlnyomóan foglalkozási betegség következtében vesztette el. Nem jogosult baleseti rokkantsági nyugdíjra az, aki sérülését szándékosan okozta vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett. Baleseti rokkantsági nyugdíj jár annak is, aki munkaképességét 50 százalékban szilikózis következtében vesztette el és keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél. A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság nincs szolgálati időhöz kötve. A baleseti nyugdíj mértéke a rokkantság fokától és a szolgálati idő tartamától függ. Összegét 1998. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért kereset, jövedelem alapján kell megállapítani, vagy ha az kedvezőbb, az igénylő kérelmére a balesetet megelőző egy évi, nyugdíjjárulék alapján képező kereset alapján meghatározni, mégpedig a rokkantság fokának megfelelően. A harmadik rokkantsági csoportba tartozik az, aki munkaképességét 67 — szilikózis miatt 50 — százalékban elvesztette, de nem teljesen munkaképtelen, a másodikba az, aki teljesen munkaképtelen, de mások gondozására nem szorul, az elsőbe pedig az, aki teljesen munkaképtelen és mások gondozására szorul. A baleseti rokkantsági nyugdíj összege a harmadik csoportban a havi átlagkereset 60 százaléka, a másodikban a 65, az elsőben pedig 70 százaléka. A baleseti nyugdíj összege a megszerzett szolgálati idő minden éve után a havi átlagkereset egy százalékával emelkedik, az átlagkeresetnél azonban több lehet. A harmadik rokkantsági csoportban havi 13 800, a másodikban 14 500, az első pedig 15 000 forint. Ha a baleseti rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset a rokkantsági csoportnak megfelelő baleseti rokkantsági nyugdíj legkisebb összegét nem éri el, a baleseti rokkantsági nyugdíj összege azonos a havi átlagkeresettel. Újabb üzemi baleset esetén valamennyi baleset következményét együttesen kell figyelembe venni, a kedvezőbb kereset alapján kell megállapítani. A megállapított baleseti rokkantsági nyugdíjat az egészségi állapot változása miatt módosítani kell. A jogosultság megszűnik, ha a nyugdíjas a munkaképesség csökkenése a 67 — szilikózis, azbesztózis miatt az 50 — százalékot már nem éri el. Ebben az esetben a munkaképesség csökkenés mértékének megfelelő baleseti járadékot kell megállapítani. A jogosultság állapotjavulás nélkül is megszűnik akkor, ha a nyugdíjas rendszeresen dolgozik és keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne. Ez esetben a baleseti rokkantsági nyugdíj helyett a negyedik fokozatú baleseti járadékot kell megállapítani. Jól is jön, meg el is fér a saját kertben termesztett zöldségek, gyümölcsök ára... Harasztosi Pál felvétele Országot járó nyugdíjasok A kisvárdai Életet az Éveknek Nyugdíjas Klub mérlegeli, mivel telt el a fél esztendő. Huszonhatodik alkalommal minden héten szerdai napon megtartottuk a klubfoglalkozásokat. Megbeszéltük a további feladatokat, egymás között is eszmecserét folytatva, jó hangulatban zajlottak az összejövetelek. Közben persze komoly munka is folyt. Előadásokat hallgattunk, új énekkart verbuváltunk, énekszámokat, színdarabokat, hagyományőrzőt és tréfás jeleneteket, táncokat tanultunk, verseket, mondtunk. Több ízben volt fellépésünk. Januárban a Magyar Kultúra Napján, áprilisban a nyugdíjasklubok amatőr művészeti csoportjának találkozóján egy órás műsorral a művészetek házában, június elején Nyíregyházán a Ki mit tud?-on és itthon egy gyermekszépségversennyel egybekötött jótékonysági előadáson szerepeltünk nagy sikerrel. Négy környező klubnál voltunk bátyus bálban, egy alkalommal pedig mi hívtuk őket vissza. Jubileumi évfordulókon vettünk részt, kirándultunk Ópusztaszerre, a polgármesteri hivatal támogatásával Sárospatak, Sátoraljaújhely és környékére, este színházi előadáson voltunk. Május végén a mezőkövesdi klubot fogadtuk. Mindezeken tűi társadalmi ünnepségeken, koszorúzásokon és kiállításokon vettünk részt. A klub tagjai részére gyógyci- pőket, szandálokat, papucsokat csináltatunk, nagyrészt díjtalanul, vagy minimális befizetéssel. Megtartottuk az első fél évben esedékes névnapokat, szünnapokat. Megemlékeztünk és megünnepeltük a nők napját, anyák napját. A médiával is jó a kapcsolatunk. Harmadik alkalommal jelent meg a Kelet-Magyarország- ban a klub életéről cikk, továbbá képpel is illusztrált tudósítás, egy alkalommal a nyugdíjas életben és egy rövid a Kisvárda újságban. Három ízben a Zemplén Tv:ben is láthattak minket. Összegezve az első fél évet: hatékony, tartalmas, eredményes, a tagsággal közösen egymást segítve, tisztelve jónak mondható. Szeretnénk köszönetét mondani azoknak, akik támogattak bennünket. Az önkormányzat, a művészetek háza, a Várda Drink, a Sütőipar, a Várda Cukrászüzem, a Kisüti Pékség, a Múzeumigazgatóság, a Várda Víz és a Fürdő Igazgatóság segített nekünk. Jerkus Ferencné klubvezető Ne féljünk az öregedéstől! Nincs két egyformán idősödő ember • Fontos az önismeret • Matuzsálemi kor Szakemberek állítják: az emberi idősödés akkor kezdődik, amikor a szervezet felépítő tevékenysége már nem tart lépést a bontással. Az emberi fajra jellemző és elfogadott maximálisan 120 év körüli élettartamból átlagosan alig több mint fele időt élünk, mert szervezeti hibáink, kopásaink, környezeti ártalmaink mellett életmódunk, megelőző magatartásunk, így az egészségben töltött és összes életévünk egyaránt elmarad a kívántaktól, de a lehetőségektől is, különösen Magyarországon, számos tőlünk függő ok miatt is. Nincs két egyformán idősödő ember, csak a társadalmi, környezeti és szokásbeli hatások miatt látszunk idősebben hasonlónak, valamiféle egyenkinézésű- nek, ha hagyjuk. A személyiségünk révén élünk sikeresen vagy sikertelenebbül, jobban vagy rosszabbul, egészségesebben vagy betegesebben, rövideben vagy hosszabban, bár természetesen az anyagi-gazdasági körülmények nagyon fontosak, de az egészségügyi ellátás lehetőségei, a környezet minősége, és biztonsági feltételeinek jelentősége sem hagyható figyelmen kívül. A személyes önismeretünk révén a vágyaink képességeink és lehetőségeink harmonikus aránya jobban megvalósítható, így probléma felismerésünk, probléma feloldásunk és alkalmazkodási készségünk minőségileg javítható, csalódásaink csökkenthetők vagy elkerülhetők, és adott alkalommal az ártalmas mértékű stresszek kivédhetők. A normál idősödés azt jelenti, hogy természetes kopási folyamataink működésben beszűküléssel járnak ugyan, de egyensúlyunkat visszaállítják, és így kóros változások nem következnek be, akár a legidősebb matuzsálemi korig sem, ha megérjük. Az örömöket, a gondokat is jó megosztani néha valakivel... Martvn Péter felvétele
