Kelet-Magyarország, 1998. július (55. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-25 / 173. szám

1998. július 25., szombat KMCtW HÁTTÉR 3. oldal Egy vallomás Kovács Éva Ennyi szegény ember egy csomóban! Ha pénzem lenne, küldenék nekik — mondta egy morcos öregúr, amikor a főtéri pádon ülve, a hatalmas fák árnyékában cimborájá­val arról beszélt, miket, mennyi vagyont és pozíciót vallottak be a parlamenti képvise­lők, A magyar Országgyűlés tagjainak, egy­kori és jelenlegi képviselőknek megadott határidőre kellett vagyonnyilatkozatot ten­niük. Az összeférhetetlenségi törvény alap­ján mind az ország házából távozók, mind pedig az újonnan megválasztott képviselők kötelesek bevallani, milyen cégekben, fel­ügyelőbizottságokban vállaltak szerepet, s fel kell sorolniuk azt is, milyen anyagi körül­mények között élnek, miféle ingatlanoknak, ingóságoknak birtokosai. A nyilatkozatokat a parlament mentelmi bizottsága titkosan kezeli, az adatokat tartalmazó borítékokat csakis akkor bontják fel, ha a képviselő el­len bármely ok miatt eljárás indul. Csütörtöki lapunkban megyebeli képvise­lők mondták el a témával kapcsolatos véle­ményüket, ismertették a nyilvánossággal, a Kelet-Magyarország olvasóival vagyoni hely­zetüket. A három megkérdezettből egy volt, aki egyetértett és helyeselte, kettő pe­dig feleslegesnek és formálisnak, magyarán értelmetlennek tartotta a törvényt mond­ván, nem a valóságot, legfeljebb annak igencsak kozmetikázott változatát takarják a leadott borítékok. A törvény célja, hogy egyértelművé te­gye, láttassa azt a gyarapodást, amelyet a képviselők az adott ciklusban elértek. Az adatokra nem csak a hivatalos szervek, az állampolgárok is igencsak kiváncsiak. Bizo­nyítja ezt, hogy az országos sajtóban meg­jelent vallomások, nyilatkozatok rendre fel­borzolják a kedélyeket, sokan bosszankod­nak, sokan meg csak csodálkoznak a nyilvá­nosságra hozott vallomásokon. A törvény csak arra jó, hogy néhányan az újságban szórakozzanak — mondta az egyik megkérdezett. Van egy kis igaza. Egyes nyilatkozatok tényleg szórakoztatóak. Csak éppen nevetni lehet rajtuk nehe­zen... Árvízveszély Budapest (MTI) — A következő években felül kell vizsgálni hazánk árvíz- és belvíz­védelmi rendszerét, illetve a működtetés­hez kapcsolódó jogszabályokat — hangoz­tatta Kovács Kálmán, a parlament Gazda­sági Bizottságának alelnöke pénteken, Bu­dapesten a testület ülésen. „Magyarországon jelenleg 700 települé­sen 2,5 millió lakos él ártereken, a vasutak 30 százaléka fut ilyen vidékeken, és a me­zőgazdaságilag hasznosítható területek egyharmadát veszélyezteti árvíz” — mond­ta a bizottság alelnöke. Elmondta azt is: az új feladatok megva­lósítása az árvízvédelmi készültség növelé­sét, illetve a belvízvédelem javítását céloz­za. Az ár-, illetve belvízvédekezés haté­konyságának növeléséhez a következő négy évben körülbelül 29 milliárd forintra lesz szükség. Kitörni az adósságkelepcéből Hátralékosok, előre! • Félmilliárdnyi a tartozás • Támogatás a rászorulóknak Dr. Illésné Erdős Judit Racskó Tibor felvétele Szőke Judit Nyíregyháza (KM) — Félmilli- árd forint... Ennyivel tarto­zik a 120 ezres Nyíregyháza lakosságának egy része a szolgáltatóknak. Egy kormány-, majd egy telepü­lési önkormányzati rendelet és nyilván pénz ahhoz, hogy a hely­zet (divatos szóval élve) konszo­lidálódjék. A díjhátralékosság problematikája, mely mára a szegénység egyik ismérvévé vált, elsősorban a gyermekes családokat érinti, s különösen sújtja azokat, ahol a munkanél­küliség az egyik vagy másik, vagy mindkét szülőt elérte. Míg 1994-ben 291 millió forint volt a kintlévőség, addig 1997 vé­gére ez a szám elérte a 455 millió forintot. A nyíregyházi családok 46.6 százaléka 2-3 hónapnyi fo­gyasztásnak megfelelő adósságot görget maga előtt, s egyre többen vannak, akiknél az átmenetinek induló fizetési nehézségek állan­dósultak. Eddig kétféle problé­makezelési módszer létezett: a lakásfenntartási támogatás és a RÉS Alapítvány. Csakhogy nem kaphatott lakásfenntartásit az, akinek tartozása volt — a kígyó itt harapott a saját farkába — állapítja meg az információnk hátterét megvilágító dr. Illésné Erdős Judit szociológus, szociá- lisiroda-vezető, aki már öt éve birkózik a megyeszékhely lakói­nak gondjaival. Többek között ezzel is. A Nyír- távhö kasszájába nem fizetés mi­att nem került 157 millió forint — 2384 háztartás hozta össze ezt a summát. A Nyírségvíz Rt. leg- frisebb negatív adata 45 millió­ról szól... Hogy mentsék az adós­ságkelepcébe került családokat, az országban az elsők között megszületett helyi rendelet sze­rint adósságkezelési támogatás­ban részesítik azokat, akiknek 1993 után keletkezett, legalább hathavi távhő-, vízszolgáltatási és lakbértartozásuk van. Három hete született meg a rendelet, s csütörtökön a közmű- vállalatok már tájékoztattak a változásokról. A Nyírtávhőnél 7- 8, egyenként százezer forint kö­rüli tartozásrendezési szándék jelent meg. A Vízműnél is érdek­lődtek már többen telefonon. A díjbeszedők, óraleolvasók hatna rosan minden érintettet értesíte­nek az adósságteher könnyítésé­nek módszeréről. A feltételt, a harmincszázalékos önerőt jó len­ne, persze, de nem muszáj, egy összegben befizetni, megállapod­hatnak a felek részletfizetésről is. Ha valamilyen módon a 30 százalékos szakaszon túljutot­tak, akkor lehet menni az önkor­mányzathoz az igazolásokkal. Innentől számítva már lehet kérni a lakásfenntartási támoga­tást is. A harmincszázalékos rész befizetése még nem garan­cia a fennmaradó hetven száza­léknyi összeg támogatásként el­nyerésére, hiszen a kérelmező­nek meg kell felelnie azoknak a feltételeknek, melyek egyébként kritériumai a lakásfenntartási támogatásnak. Nem jogosultak az adósságkezelési segélyformá­ra, akik két éven belül ugyane­zért kaptak a RÉS-től támoga­tást, azok. akik '96-ban távhőtar- tozás kiegyenlítésére anyagi se­gítségben részesültek és akiknek a kérelem benyújtásának idején van „lakásfenntartásijuk”. Az lenne az optimális, ha a fo­lyamat gyorsan zajlana, hogy tél­re a fizetnivaló ne halmozódjon fel. A közművek ügyfélszolgála­tán és a városháza szociális iro­dáján szívesen adnak felvilágosí­tást, de az ügyfelek lehetőleg személyesen menjenek (a nyári szabadságolások miatt csak déle­lőttönként tudják fogadni őket). Erre az évre az önkormány­zatnak 24 millió forint állami tá­mogatás áll e célra rendelkezésé­re. Ezt Nyíregyházának további 20 millióval kell kiegészítenie. Tárlat és borfesztivál Fénykorát éli a finn-magyar rokoni kapcsolat Kajaani (KM) — Nyíregyháza legrégibb testvérvárosa a finnországi Kajaani, mellyel élénk és sokoldalú, a komoly földrajzi távolság ellenére gyakori „csoportváltó" kap­csolatot tart fenn. Legutóbb a finn Bacchus Bor- fesztiválon jártak a mieink, aho­vá nem üres üvegekkel mentek, így Nyíregyháza vincellérjének, a Rex Vinorum Kft-t képviselő Rozsa Zoltánnak ízletes, minősé­gi borait kóstolhatták meg finn barátaink. A Tanárképző Főisko­la hallgatóiból verbuvált Boróka népzenei együttes is fellépett. A fesztivál idején Tőkey Péter festőművész-tanár kiállítását is megnyitották. A tárlat anyaga nem áll meg Kajaaniban, hanem augusztus 23. után több finn vá­rosban is öregbíti hírnevünket. A kiutazó nyíregyházi Finn-Ma­gyar Baráti Társaság tagjai sem töltötték haszontalanul az időt, a kontaktus további bővítésén fá­radoztak. Augusztusban újabb hivatalos delegáció teszi tiszteletét testvér- városunkban — akkor egy olyan szemináriumon vesznek részt a nyíregyháziak, melynek fő témá­ja az Európai Unió lesz. Ez annál is aktuálisabb, mivel közös pá­lyázatok sora születik és szület­het. Kommunikációs csúcstalálkozó Racskó Tibor felvétele Szénaillat nyáridő akkor kezdődik, amikor a levegőben érződik a száradó széna semmivel össze nem téveszthető fanyar illata. A széna sajátos illatát a lekaszált füvek sokfélesége adja. Ott aszalódik közötte a nagy levelű lósóska, a lórum, a nehéz szagú pipitér és a vadzab is. Az orvosi kamilla illatát elnyomja a római kamilla émelyítő szaga. Ez a vi­rágfajta egyre nagyobb teret követel magának, kiszorítva az orvosi kamillát. Nem kell ahhoz mind egy szálig ismerni a környék vala­mennyi füvét és virágát, hogy a száradó szénarendek között fel­ismerjük a szénaillat dominán­sait. A sást, amit a bátori folyás mentén kaszáltak le, könnyű fel­ismerni. Érdes, tüskés és szinte sosem veszíti el a színét. A szél- tippannak buga van a végén mint a boglárnak. Ez utóbbi na­rancsvörös, ami ha megaszaló- dik és elszárad, a földre pereg, de illata ott kevereg a szénaillat kavalkádjában. A száradó szénarendek a ma­daraknak és az apró ragadozók­nak az eldorádója. Egy valódi terülj-terülj asztalkám. A híres rovarvadászok mind itt vannak, és ki akarják venni részüket a nagy vadászatból. Gyors röptű fecskék hada járőrözik a szára­dó széna fölött. A rendek kö­zött futkározó barázdabillege­tők összeszedik az apróbb sás­kákat, de az óvatlan szitakötő­ket is levadásszák a kiálló szálak­ról, ahová leszálltak némi pihe­nés reményében. Hogy ez a re­mény nem teljesült, azt a mada­rak duzzadó begye bizonyítja. A mezei pacsirta nagyságú parla­gi pityer is ott buzgólkodik a szénaszálak között mint a rova­rok, pókok, csigák és férgek buzgó vadásza és fogyasztója. Néha egy-egy gólya is elláto­gat a kaszálóra és olyan méltó­ságteljesen lépdel, mint a terü­let örököse és tulajdonosa. Vil­lámgyors lecsapásokkal szede­geti össze maga és fiókái napi táplálékát. Az étrend nagyon változatos. Van abban minden tücsök és bogár. Sáskák és ka­bócák éppen úgy, mint az óvat­lan mezei pocok, ha kalandozá­sai közben arra tévedt. Teritékre kerülnek a békák is, mert azt hitték, hogy a hajnali harmattól nedves széna alatt jó rejtekhe­lyét találtak az elkövetkező alko­nyaiig. Ennek az ötletnek a meddőségét bizonyítja, hogy most a gólya csőrében kalim­pál az egyik kárvallott, akinek sorsa gyorsan beteljesedik. A ki­sebb madarak tisztelettudóan félrehúzódnak a gólya útjából, mert ők is rákerülhetnek az ét­lapra. A nagyobb szénacsomók mö­gött lapító magányosan kószáló macska türelmesen várja, hogy a bogarászásban elmélyült ma­darak valamelyike ugrásnyi tá­volságra megközelítse rejtekhe­lyét. Ez a taktika vagy sikerül, vagy nem, de a macskák nem szoktak éhesen nyugovóra tér­ni. A kaszáló engem is vendégül látott. A száradó széna között néhány szem szamócát talál­tam. Leszedegettem őket lefúj­tam a port és megrágcsáltam a szemeket. ízesek, és édesek vol­tak. Hiába no, úgy kerek a vi­lág, ha mi is részesei vagyunk. Polgár­mestereknek Lenti (MTI) — Három dél-nyugat zalai kistérség huszonhárom ön- kormányzati vezetője a napok­ban létrehozta a Kerka-völgyei Polgármesterek Egyesületét. Mint Kollár Gyula, Lenti város polgármestere mondta: legalább havonta egyszer, klubszerű for­mában és mindig más-más tele­pülésen találkoznak az új egyesü­let tagjai. Alapvető céljuk a régió három társulása és a hozzájuk tartozó félszáz község kapcsolata­inak szorosabbra fűzése. Főként a térségfejlesztési elképzelések, programpályázatok összehango­lásához, hasznosítható közigaz­gatási javaslatok-ötletek elter­jesztéséhez kívánnak hozzájárul­ni. A polgármester-egyesület egy­fajta önkormányzati műhely sze­repet is szán magának. Egyebek mellett közös szakmai kiadvá­nyok készítésére, továbbá a me­gyei, illetve az állami és civü szervezetek folyamatos együtt­működésének kezdeményezésé­re, megszervezésére gondolnak. Érdekesség, hogy nemcsak a je­lenlegi, hanem a volt polgármes­tereket és alpolgármestereket is várják egyesületükbe. no Darling! Ez még nekünk is drá- 1 ga Ferter János rajza I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom