Kelet-Magyarország, 1998. július (55. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-16 / 165. szám
1998. július 16., csütörtök 3. oldal Szondi Erika Földművelésügyi miniszterünk arat. Látjuk a televízióban, ahogy feni a kaszát, suhint és vágja a rendet. Az aranyszínű érett búza dől a lába elé. Sikert is arat, hiszen az őt körülvevő gazdák tapssal jutalmazzák a produkciót. Irigylem a látottakat. Az Alföldön, azok az emberek arathatnak. Szatmárban megfeketedett kalászokat lenget a szél. A Kraszna mentén élő emberek vidám aratóünnep helyett katasztrófáról beszélnek. Hetek, hónapok óta áll a belvíz a földeken. Kocsordon a határ háromnegyed részén pusztul a termés. Merken a belterületek több, mint felét vitte el a víz. Ti- borszálláson még csapadékmentes idő esetén is hetek kellenek, míg ráhajthatnak a gépekkel a földekre. Nyírcsaholyban is hasonló a helyzet. Az elsiratott jelen után a jövőt féltik a gazdák. Tyúkodon négyezer-kétszáz hektár szántó egy részét a víz pusztítja, a másikon már a gaz az úr. A hetvennégy éves János bácsi könnyeivel küszködve mutatja az elüszkösödött kalászt. Látja, a szemünk láttára pusztul az élet. Mert a búza az életet jelenti a magamfajtának — mondja. Egy év munkája válik semmivé a határban. Amikor vetettek még nem tudhatták az emberek, hogy a víz arat helyettük. A szatmári gazdák kétségbeesetten szaladgálnak segítségért. Legalább annyi pénz kellene, hogy ősszel ismét legyen miből megvenni a vetőmagot, kifizetni a szántást. Elkeseredésükben sokan úgy gondolják, feladják, hiszen évről évre bebizonyosodik számukra, hogy hiábavaló a fáradtságuk. A kárrendezési folyamat útvesztőjében az ön- kormányzatokhoz, gazdajegyzőkhöz sietnek. Igazolás kell mindenről, az agrárkamarai tagságról, a tavaly kötött biztosításról, a társulati díjak befizetéséről. Van olyan település, ahol egyetlen gazda sem rendelkezik ezekkel az iratokkal. S ha mégis sikerül az idén a kárigény beadása, akkor mennyi lesz a kárpótlás. Mire lesz elég? Arra biztosan nem, hogy a gazdák elkezdhessék belőle az őszi munkákat. Arra sem, hogy az a család, aki csak a mezőgazdaságból él, kifizesse télen a villanyt, vizet, fűtést. Arra sem, hogy jövő nyárig kenyeret vegyen. Kraszna-menti települések polgármesterei levelet írtak a miniszternek. Torgyán József segítségét várják utolsó menedékként. Talán a napokban kiderül, hogy a szatmári gazdák kenyere ehetőbbé válik, vagy végképp megkeseredik. Magyarul kiabáljon uram, mert nem értjük, hogy mit akar! Ferter János rajza Védelmi kamara Nyíregyháza (KM) — A belügyminiszter rendelete alapján meg kell alakulnia a személy- és vagyonvédelmi, továbbá magán- nyomozói kamarának. A szervezőbizottság alakuló ülését tegnap tartották, ahol megválasztották a 11 tagú megyei elnökséget, továbbá az alelnököket. A szervezőbizottság megkezdte munkáját, és várja a megyei biztonsági cégek jelentkezését a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Vagyonvédelmi tagozatának címére (Nyíregyháza, Széchenyi u. 2.). Szőke Judit Nyíregyháza (KM) — Nyíregyháza, Sóstói út 4. Gyermekét Ifjúságvédő Intézet. A rövidítés, Gyivi, csap, mint a korbács. Stigma, bélyeg, szégyen, kriminalisztika, bűnök, társadalmi csapda. Még szerencse, hogy mindez múlt idő. Kell azonban nyilván még néhány évtized, míg a szemlélet, mely a vér szerinti családból kikerült, kiszolgáltatott gyermekeket bezárta, megváltozik. Amíg az előítéleteket felváltja (no nem a szánalom, hanem) az őszinte segítőszándék. A szakma mindenesetre már felkészült. A főépületben a leendő jogutód gyermekvédelmi szak- szolgálat munkatársai foglalnak helyet, a hátsó traktust átadták — a megyei közgyűlés döntése alapján — a szomszéd DOTE Egészségügyi Főiskolának. A létesítmény sorsa sokatmondó. Már évekkel ezelőtt észrevehettek a városlakók, hogy lekerültek a rácsok az ablakokról. Hogy ez a mozdulat mennyi érvbe, harcba került a szakmán belül (is), annak Lippai Gergely, otthonvezető, igazgatóhelyettes a megmondhatója. A börtön kinyitását márpedig meg kellett kockáztatni — látja igazolva önmagát. Pedig ahány gyerek megfordult a falak között — tavaly összesen hétszázan töltöttek rö- videbb-hosszabb időt az átmeneti otthonban —, annyi probléma! A hajléktalantól a pszichopatán át a homoszexuális fiatalokig nemigen volt a társadalmi beilleszkedési zavaroknak olyan területe, mellyel ne lett volna dolguk. Épp ezért minden, kívülről aprónak tetsző változás forradalmi volt. Koedukáltság, saját, kulcscsal zárható szoba, mert kell az intim szféra. Mindez vitára adott alkalmat. 1995-ben még épületen belül szeparáltak — így alakultak meg a mai lakásotthonok elődei. Bevált. 1997-ben teljesült a nagy vágy: a teljes nevelőotthon — szinte egyetlen radikális lépéssel (a legnehezebb a beidegződésekkel szakítás volt) — „átment” lakásotthonokba. Az úttörő vállalkozást menet közben segítette a gyermekvédelmi törvény, amely 2002-ig „legombolyí- tásra ítélte a nevelőotthoni szőttest”. Nálunk sem volt ettől eltérő a szakmai meggyőződés: minél családszerűbb körülmények között nevelkedjenek fel, s ha mindenképp muszáj, akkor minél rövidebb időt töltsenek családjuktól távol a legkiszolgáltatottabbak. Az úgynevezett lakásotthonos szisztéma nem csak olcsóbb, hanem sokkal humánusabb és életre felkészítőbb. Nagy lakásokat vásároltak olyan helyeken, ahol természetes a közeg, a 10-12 gyerek önellátásának, önkiszolgálásának feltételei adottak. Először Nyírszőlősön találtak megértő környezetre. A négyéves átalakulási terv 25 millió pályázati forintot takar... Az eddigi tapasztalatok már az értékrend változását is jó érzéssel konstatálják. A jelszó az lett: tanulj, segíts! * A 2,3 millió magyar csemetéből 400 ezer veszélyeztetett (minden tizedik szabolcsi), 22 ezerről (közülük háromezren vannak megyénkben) pedig vér szerinti szülei helyett az állam gondoskodik. Vagyis gondoskodott — megyénkben eddig 12 speciális intézményben. Az állam innen szerencsére nem vonult ki. Ezután is véd és oltalmaz. Csak nem rossznevű neveldékben, hanem otthonosan szervezett környezetben. Lakásokban, lakásotthonokban. A legjobb (a lakásotthon Nagy lakásokat vásároltak olyan helyeken, ahol a 10-12 gyerek ellátásának feltételei adottak A mindennapi biztonságunk Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) — Mindennapjaink biztonságát merőben új szempontok szerint világította meg a Nyíregyházán a közelmúltban megrendezett TIT Nyári egyetem egyik előadója. Vámosi Zoltán. A TIT Hadtudományi és Biztonságpolitikai Egyesületének (HABE) elnöke tudományos fokozatig ívelő katonai pályafutása tapasztalataival is ötvözte mondanivalóját. — Két éve alakított egyesületünk, a HABE országos szakmai civil szervezet, mely mind aktívabb szerepet játszik a széles közvélemény, mindenekelőtt az ifjúság szakszerű, pontos tájékoztatásában — ad rövid cégismertetőt Vámosi Zoltán, rögtön sorolva a profilhoz illeszkedő teVámosi Zoltán, a TIT HABE elnöke Martyn Péter felvétele rületeket: hazánk kül- és biztonságpolitikája, euro-atlanti integrációja, a hadsereg és a rendvédelmi szervek átalakulásával, társadalmi kapcsolatával összefüggő kérdések. Az országot járva döbbenten tapasztaltuk, a polgárok jelentős részének fogalma sincs e témákról, nem rendelkezik elegendő információkkal, így nem is várható el, hogy felelősen döntve vegyen részt a folyamatok alakításában — fest nem túl rózsás képet a szakértő. Az emberek éppen ezért az ország integrációs politikáját is érzelmi és nem racionális megfontolásból értékelik, legyen az támogató vagy elutasító. Pedig úgy gondolom, alapos vizsgálat után és megfelelő információk birtokában felismerhető az az irány, amelyet biztonságunk érdekében követnünk kell — véli Vámosi Zoltán. A HABE munkájában a biztonság egyébként nem egyszerűen arról szól, hogy meg akarja támadni valaki Magyarországot vagy sem, ettől sokkal összetettebb a fogalom jelentéstartalma. A biztonság komplex társadalmi kategória, amely a katonai tényező mellett gazdasági-társadalmi, szociális, politikai, környezeti, informatikai, közbiztonsági és emberjogi elemeket is magába foglal. Külön terület a vidéken élő emberek esélyegyenlősége, legyen szó egzisztenciális alapok megteremtésének vagy éppen az információk megszerzésének lehetőségéről. Többek között erre is felhívják a figyelmet az egyesület szakértői, akik saját szervezésű vagy meghívásos előadások mellett részt vesznek a közoktatásban, s az általuk kidolgozott „Társadalmi ismeretek” tanterv a tanárok számára is segítség a korszerű ismeretek megszerzésében. A A',», A '.Á-iA',«) YÁA<! A / A. Ismerem őt Ismerem őt jól. Gyakran találkozom vele. Ő tud a legkoncentráltabban maga elé meredni a hangversenyeken: egy feszülten figyelő füllé változik az egész ember, még kissé előre is hajlik, hogy jobban halljon. A szünetekben pedig szívélyesen köszönget jobbra-balra |ő itt van!), de valami komor méltósággal, mint aki még mindig a zene lenyűgöző hatása alatt áll. Ismerem őt jól. képzőművészeti kiállításokon is találkozni szoktunk. Elszánt kitartással szögezi a szemét egy-egy képre, áll előtte, tesz két lépést hátra, majd egészen előrejön, a vászonhoz hajol, tanulmányozza az ecsetkezelést. És itt is köszönget, elgondolkozva, elrévedő- elemző tekintettel. Jól ismerem őkéimét: a színházból sem hiányzik. Itt pár pillanatnyi késéssel kezd tapsolni, mint akinek először föl kell ébrednie abból a kábulatból, amelybe a shakespeare-i géniusz érintése juttatta. Utána erélyesen, de disztingvált tartózkodással ütögeti össze a tenyerét, hogy — ugyebár — a kelleténél nagyobb zaj ne zavarja még mindig súlyos gondolatait. Ez az ő, persze, nem egy ember. Látni belőlük hármat, négyet minden olyan művelődési rendezvényen, amelyről a hozzájuk hasonlók azt híresztelik: csak beavatottaknak, csak vájtfülűeknek való. Hát ezért van ő is itt. Pedig halálra unja magát. Bartók kemény harmóniái irritálják a fülét: szívesebben hallgatna operettet. Shakespeare kovácsoltvas mondatai rozsdás szegekként hulldogálnak szét mellette a földön: nem tud mögéjük nézni. S ha az előadás történetesen szabadtéri, reménykedve kémleli az eget: hátha esni fog. Akkor haza lehet menni. De végre itt a szünet. A jó exhibicionista szünet. Most is köszönget jobbra-balra: „Van szerencsém!" ^\zután, sorsába beletörődve, ismét visszamegy a nézőtérre. Színházat játszani a színészek helyett. Erről ismerni meg a sznobot. Méltányosság Nyíregyháza (KM) — Többen méltányossági kérelemmel fordulnak a Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatósághoz. A nyugdíjnak szinte valamennyi formáját keveslik az érintettek. Az elmúlt esztendőben a megyében 10 771 méltányossági nyugdíjemelési kérelem érkezett az igazgatósághoz. Ezeknek több mint felét, pontosan 5809-et tartottak jogosnak, bíráltak el pozitívan. Bár az egy főre jutó emelés átlagos összege alacsony, 716 forint volt, tavaly így is 23 millió ötszázhuszonöt ezer forintot kaphattak kézhez ezen a jogcímen a kérelmezők. EefetW HÁTTÉR |:;AÍ; AA ö Af A'-'i'.t Keserű kenyér A legjobb a saját meggyet a saját kertben szedni Harasztosi Pál felvétele
