Kelet-Magyarország, 1998. július (55. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-02 / 153. szám

1998. július 2., csütörtök rí :■;•/; 0 :/ Q.i'j 'J, Alany­polgárok Kovács Bertalan Ha a napokban hivatalba lépő kormány el tudja fogadtatni a parlamenttel, úgy már januártól alanyi jogon jár a családi pótlék. Támadja is rendesen az új kabinet döntését az ellenzék, mondván: az elképzelés valóra váltásával csak és kizárólag a leggazdagab­bakjárnak majd jól, meg különben is, hon­nan lesz pénz a választási ígéretek beváltá­sára. Való igaz, ha eztán nem kötik a csalá­dok jövedelmi viszonyaihoz a gyermekek után járó támogatást, akkor azok is meg­kapják a nevelt gyermekek számától függő néhány ezer forintos központi juttatást, akiknek egyébként is van mit aprítani — sőt, tán még exkluzív gabonapehely is jut — a tejbe. Minő igazságtalanság! — hábo­rodtak fel a hír hallatán sokan. De vajon az eddigi rendszer igazságosabb volt-e? S azt vajon vizsgálták-e valamikor, hogy az úgy­mond szociális alapon járó családi pótlékot mire költötte egynémely família? Keserű kacajra fakad az, aki évről évre át­böngészi az APEH kimutatását — az amúgy nagylábon élő — némely honfitársunk be­vallott jövedelméről. Rögtön kitűnik ugyan­is, zömük olyan alacsony jövedelemre tesz szert immár évek óta, hogy nemcsak telje­sen jogosan jár számukra a családi pótlék, hanem éhen nem hálásuk is valóságos cso­da. A feketegazdaság szerecsenszínlelkü szerencselovagjai meg — legalábbis hivata­losan — egyenesen munka nélkül tengő- dőknek számítanak. Magyarán, a múltban szinte csak azok nem kap(hat)tak gyerme­kük után pénzt, akik üvegzsebű állampolgá­rai voltak kicsiny hazánknak, jóllehet vala­mivel többet kerestek az átlagbérnél. Számosán voltak, akik csupán egy-kétszáz forinttal lépték át a családi pótlékra való jo­gosultság bűvös határát, s ahhoz, hogy tisztességesen nevelhessék gyermekeiket rendszeresen különmunkát is vállalniuk kel­lett. S ez a tény újabb kérdést vet fel, jele­sül: a társadalom a sokak szerint bűnösen kevés egy-két gyermeket becsülettel felne­velő családmodellel jár-e jobban, vagy az olyan — csak az elnevezésükben(l) — nagy­családokkal, akik jövedelem-kiegészítési „ak­cióvá" degradálják a gyermekvállalást. (Fél­reértés ne essék, mindenkinek szíve joga el­dönteni, hány csemetét ad fogyó nemze­tünknek.) Másfelől azon is illenék elgondol­kodni: jóllehet nem tud minden család aranypolgárt ajándékozni a hazának, de csak alany-polgárokat szülni egyenesen bűn! Szennyezett a Tisza Nyíregyháza (KM) — Az Állami Népegész­ségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Megyei Intézetének tájékozatása szerint fürdőzésre alkalmatlan, tehát nem megfe­lelő a Tisza vize a rakamazi, a tivadari, az ibrányi szabadstrandnál, szennyezett a dombrádinál, megfelelő viszont Gergelyi- ugornyánál. Nyíregyházán a Tófürdő vize kiváló minősítést kapott. Nyelvoktatás felsőfokon A közoktatási közalapítvány milliókat szerez a megye óvodáinak, iskoláinak Több mint egymillió forintot költhettek tavaly komputerekre a közalapítvány jóvoltából a nyíregyházi Arany János Gimnázium­ban is Balázs Attila felvétele Szőke Judit Nyíregyháza (KM) — Felelős­ség, nyilvánosság, nyitottság — talán ezek a legfőbb jel­lemzői a megyei közoktatási közalapítványnak, mely az oktatási törvénymódosítást is megelőzve, az országban elsőként nálunk jött létre. Dr. Nagy Lászlóval, a kuratóri­um elnökével vontuk meg — ér­tékelve a közalapítvány eddigi tevékenységét — a két év mérle­gét. Induló vagyon Örömmel hallottam a számvetés során, hogy —■ kis hazánkban szokatlan módon — létezik össz­hang. Mármint a közalapítvány programja és a hat évre szóló megyei közoktatásfejlesztési terv között... A születés után gyors volt a helykeresés, ered­ményes volt a magára találás. A szándékot és a hivatalos bejegy­zést hamarosan követte a szerve­zeti keretek kialakítása, de az együttműködési formák és a sa­játos munkamódszerek kimun­kálása sem váratott sokáig ma­gára. Az alapítók, a megyei és a nyíregyházi önkormányzat, az induló vagyont hatmillió forint­ban határozták meg. Még szinte meg sem száradt a tinta a szük­séges dokumentumokon, már egy országos pályázaton, melyet az önkormányzatok közoktatási feladatainak ellátására hirdettek meg, nyertek. Egyébként a pénz­hez jutás metódusa az, hogy a közalapítvány pályázik, hogy pá­lyáztathasson. Munka és gondolkodás, kon­cepció- és programalkotás nélkül tehát nem lehet feltölteni „az ek­lézsiát”. 1997-ben összesen 50 millió forintot juttattak a megye középiskoláinak a számítástech­nikai géppark fejlesztésére. 10 milliót szántak a pedagógiai szakmai szolgáltatásokra, s 5 és fél millióval járultak hozzá a me­gye bázisiskolai hálózatának „szövögetéséhez”. 1998 első fél évében 84 millió forint értelmes, hasznos felhasználásának terhe nehezedett a kuratórium vállá­ra. Úgy döntöttek, az informati­ka mellett a másik stratégiai te­rület a nyelvoktatás lesz. Támo­gatták az orosz szakosból nyuga­ti nyelvszakosokká átképzett tanárok eredeti idegen nyelvi környezetben folyó kommuniká­ciós praxisát, az idegen nyelvi lektorok megyéhez kötését is fontos teendőnek ítélték — laká­sokat vásároltak számukra. Speciális iskolák A diákok sem maradtak ki ter­mészetesen a pénzzel is járó fi­gyelmességből: a tehetségesek és a hátrányos helyzetűek képezték a célcsoportot. A tömeges, érvek­kel alátámasztott egyéni és cso­portos igényekre milliós válaszo­kat adtak. Az önkormányzatok­kal együttműködve tovább széle­sedett a bázisintézmények rend­szere. A megyében a közoktatás va­lamennyi intézménytípusában — óvoda, általános iskola, szak- középiskola, gimnázium — tá­mogatják (legutóbb 25 millióval) szakmai módszertani centrumok kialakítását. A speciális iskolák­nak mintegy hatmillió forinttal segítettek abban, hogy egyéni foglalkozáshoz szükséges eszkö­zöket szerezhessenek be. Az ala­pító okirat módosításával a me­gyei közoktatási közalapítvány immár kiemelkedően közhasznú szervezet. Azaz olyan közfelada­tot lát el, mely valamely állami szervnek vagy helyi önkormány­zatnak a dolga. Önálló pályázat Ehhez, persze, az is kellene, hogy némiképpen — megfelelve egyszersmind az igazságos közte­herviselés elvének is — a telepü­lések is vegyenek részt az alapít­ványi alapok feltöltésében. Ak­kor ugyanis a lehetőségek is to­vább bővülhetnének, s ez nem csak közalapítványi, hanem kö­zös érdek. Jól jellemzi a nyitott­ságot és a szakmai tekintélyt, hogy a térségi feladatokon kívül marad energia (az EU-s készülő­dés miatt ez szükséges is) a regi­onális munkára is —- Hajdú és Szolnok megyével közös nemzet­közi pályázatról folyik konzultá­ció. Az a következő önálló pályá­zat egyébként, mellyel a napok­ban készült el a közalapítvány, több mint 120 millió forintról szól... Nyíregyháza (KM - G. B.) — Nem állva várják a labdát — stílusos focihasonlattal élve — a megyei Kézműves Kama­ránál, ahol ez évtől minden energiával a tagság érdekeit kívánják szolgálni. A fél éve gyökeresen megújult kézműves kamarai ügyvezetést irányító Simon József titkár egy sor olyan, induló szolgáltatásról számolt be lapunknak, amelyet a jelenlegi 2700 fős, de reményeik szerint folyamatosan gyarapodó tagság érdekében indítanak. A jelenleg Kisvárdán, Vásá­rosnaményban, Fehérgyarma­ton, Mátészalkán és Nyírbátor­ban működő — a vállalkozói iga­zolványok ügyintézésével kap­csolatos új feladatok miatt máris jelentős ügyfélforgalmat lebo­nyolító — területi irodáikat újabbak követik még ez évben. Már folynak az előkészületei a ti- szavasvári, csengeri és ibrányi vagy nagyhalászi iroda-kialakí­tásoknak. Ezekben alapfokú köz- igazgatási szakvizsgát is tett ka­marai dolgozók segítik a polgá­rok vállalkozóvá válásának első lépéseit, a kamarai tagok széles körű infomálását. Magányosan /\ napokban voltam négy- venéves. Ha most mérleget készítek, talán gyermekkorom­tól, neveltetésemből kell kiin­dulni. Mint tudja, a megye egyik legrégebbi, legjobb családja volt a miénk. Példás polgári nevelésben részesül­tem, jó iskolákba jártam, baráti környezetünk is a legjobbak kö­zül került ki. Aztán hirtelen egyedül maradtunk nővérem­mel, előbb apánk, aztán anyánk halt meg. Meg kellett élni, ott­hagytam az egyetemet, dolgoz­ni kezdtem egy kutató intézet­ben. Az első hetekben, hóna­pokban úgy éreztem magam, mintha a kút legmélyén élnék, s felettem vastag víztömeg volna és az nyomna. Talpra álltam, dolgoztam, tanultam, a munka­helyemen szeretnek, megbe­csülnek. Múltak az évek azóta egyma­gámban, önmagamért élek. ami szeretetre szükségem van még testvéremtől, s azok fiaitól kapom meg. Akik távolról néznek, könnyen hihetik, hogy beletom­pultam az életembe, megszű­kült körülöttem minden, vénkis­asszony módjára élek, pedig nem igaz, nem vagyok boldog­talan — legalábbis eddig nem voltam — tiszta vagyok és nyu­godt. Boldogtalan csak az, akit tisztátalan, kielégíthetetlen vá­gyak vezérelnek. Magányom sokszor a fájdalom forrása, de legtöbbször gyógyír is minden­re. Csodálatos dolog az egye­düllét csendje is. Biztosan megkérdezné, és a férfiak? Azt mondják szép, mu­tatós, helyes kislány voltam, s jóleső érzés, ha még ma is utá­nam fordulnak a férfiak. De a test öröme nem gyötör, nem is értem miért áll ma a központ­ban, miért okoz annyi gon­dot az embereknek. Legjobb barátnőm mondta egyszer, hogy ő mindennek ellent áll, csak a kísértésnek nem. Én a ki­A vállalkozóknak célszerű személyes kapcsolat kialakítása a kamarai ügyfélszolgálat őket segíteni hivatott embereivel, de a regisztrációnál róluk is olyan hasznos információkat kap a ka­mara, amelyre alapozni tudja például a további szakmai to­vábbképzésük megszervezését. Mint Simon József beszámolt róla, már szerződést kötöttek a kisvállalkozói beszállítói cél­program megyei koordinátorá­nak kijelölt PRIMOM Alapít­vánnyal azért, hogy a Kézműves Kamara minősítse gumi-, mű- anyagipari, fémfeldolgozó, elekt­sértéseknek is ellent tudtam áll­ni. Talán azért, mert úgy érez­tem, hogy az engem körülzson­gó érzékeny trubadúrok csak a fegyvertelen, kiéhezett nőt lát­ják bennem, akinek elég füttyenteni s a többit megteszi a természet és a magányos nő kínzó vágyódása. Ezért mindig a mágnes másik sarka voltam, amelyik taszított és nem von­zott. Tartós kapcsolatra, család­ra vágytam, nem jött össze, nem jött a királyfi sem hófehér paripán. /Mostanában talán az évfor­duló miatt is éjszakánként éb­ren hívom az álmot. Egyre azt fontolgatom, hogy jó volna tar­tozni valakihez, társat kellene találnom. Hiába hessegetem el magamtól a gondolatot, mint a dongó egyre visszarepül hoz­zám s rág, egyre erősebben rág. Mit tegyek? Kint pedig a te­reken, az utcákon lángolva tombol a nyár. Ennyire tiszta, érett, sugaras fénye a napnak csak júliusban van. rotechnikai, elektronikai beso­rolású vállalkozó tagjait mi­ként válhatnak alkalmassá a multinacionális nagyvállalatok­nak történő bedolgozásra. Ezt a célt is szolgálja az a minőségügyi kézikönyv, amely 2002-ig fekteti le a kamara minőségügyi politi­káját, s amelyet — éppen a vál­lalkozók piaci versenyképessé­gének fokozása érdekében — ha­marosan eljuttat majd a kamara tagjaihoz is. A tagság igényére reagálva a hitellehetőségekről szerveznek hamarosan szakmai fórumot a PRIMOM-mal közö­sen. Halott virágok Nyíregyháza (I. T.) — Vi­rágtolvajokat leplezett le ma délelőtt a rendőrség a Búza téri piacon. Az idén ez az ötödik eset. A mondás szerint virágot lopni nem bűn. Valóban nem az? Soro­zatosan megrongálni a köz­vagyont, belerondítani a várost üzemeltetők munká­jába, elcsúfítani a környe­zetet — ez mind megbocsát­ható? Talán a szegénység az, ami rákényszerítette er­re a tetteseket, mert akad­nak olyanok, akiknek ko­moly bevételt jelent(het) a palántákért kapott összeg. Az viszont teljesen érthetet­len, hogy miért kell kitépni az ártatlan növényeket, ma­jd pedig az Életfa-szoborra szórni őket a Hősök terén. Szomorú látvány. Talán ami mindenkié, arra senki­nek sem kell vigyázni? Eetet«» HÁTTÉR 3. oldal () í, ;\ : í í 'f /\:K)U <! :\ •!' A Beleerősítenek a kézművesek Tudja uram, nálunk az árakat a nyugati fizetésekhez igazítják... Ferter János karikatúrája

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom