Kelet-Magyarország, 1998. július (55. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-13 / 162. szám

1998. július 13., hétfő 13. oldal □ Az Alföld legnagyobb térképboltját nyi­tották meg Gyulán, ahol már kaphatók a legújabb topográfiai és közismereti adatokat minden megyei településről, megyénként kötetben összegyűjtve megjelentető Hiszi- Map Kft. térképlapjai. □ A Fotex 361 millió 497 ezer forinttal leszállította alaptőkéjét, határozott a Első Amerikai-Magyar Fotószolgáltatási Rt. július 8. közgyűlése. □ Csökkentek a magyar vezető részvé­nyek árai — az OTP kivételével — péntek délelőtt a londoni elektronikus tőzsdén. r‘Z"ß%7r"............ ............................................................ “71 " Ti É ímIÍ SmBllilli Bizonytalan hangulat a Budapesti Értéktőzsdén A héten mérsékelt forgalom mellett cserél­tek kockát a hazai részvények. A BUX 2,79%-ot veszített értékéből. A külföldi be­fektetők kivárnak, illetve a jelentősen emelkedő amerikai és nyugat-európai tőzsdéken fektetik be pénzüket. A makro­gazdasági mutatók kedvező alakulása mel­lett is még mindig bizonytalan a hangulat a Budapesti Értéktőzsdén Árfolyamok alakulása (VII. 06-V1J. 10) Győztesek Vesztesek 1. PICK +6.59% 1. Mezőgép -13.50% 2. BorsodChem +2.20% 2. Richter -9.47% 3. Danubius +1.40% 3.NABI -7.14% 4. Pannonplast +1.23% 4. RÁBA -4.85% 5. Zalakerámia +0.67% 5.DÉMÁSZ -4.70% 6. EGIS +0.30% 6. TVK -4.65% 7. Prímagáz +0.30% 7. OTP -2.36% Vízrendezés kell, s nem segély A megye mezőgazdaságának gyökeres rendbetételére van szükség Galambos Béla Nyíregyháza (KM) — A fölösle­ges felszíni vizek elvezetése, összegyűjtve nehezebb időkre történő tartalékolása, majd a nedvességben hiányt szenvedő, öntözéssel viszont felvirágoztat­ható térségekbe való továbbítása alapozhatná meg agrárius me­gyénk — jelenleg hiányzó — ter­melési biztonságát, gazdasági jó­létét. A kétségtelenül rengeteg pénzt igénylő, ezért egyesek sze­rint ábrándnak tűnő koncepció­val Seres Antal, a megyei köz­gyűlés agrárgazdaságért felelős elnökhelyettese állt nemrégen a közgyűlés elé. Seres Antal Archív felvétel Seres Antal. — Korábban az aszályos évek, mostanában a bel­Rosszkor nevelnek Mottó: Nem illik kiselőadást tartani a fuldoklónak, hogy miért nem vett úszóleckéket, s kimentése feltételéül szabni, mutasson be legalább egy úszóiskolái jelentkezési lapot. A vékony állami buksza szüli a megígért segítség felté­teléül szabott olyan — a „se­gíts magadon az isten is meg­segít” elvén nyugvó, ám a tönk szélére kerültek szemlé­letének formálására nem iga­zán alkalmas — kikötéseket, hogy például a belvíz miatti kártérítésért folyamodó gaz­dáknak legyen biztosítása, be­fizetett csatorna-karbantartási hozzájárulása stb. A tavasszal még „csak” kétezer hektárnyi víztől csillogó megyei terület mostanra már 11 ezerre emel­kedett, de a művelhetetlen föl­dek nagysága közel van a 70 ezer hektárhoz. Ezeken a táblákon nem csu­pán az idei termelés meg nem térült költsége és termés utáni bevételének elmaradása okoz­za a veszteséget, de pluszrá­fordítást igényelne pénze-fo- gyott tulajdonosaiktól a víz ál­tal tönkretett talaj rendbeho­zatala is. A megyei grémium végül áldá­sát adta e merészségében is le­nyűgöző, átfogó program megva­lósítási hatástanulmánya elké­szíttetéséhez. Az erre vonatkozó pályázatot hamarosan ki is írja a megyei önkormányzat. — Évről évre piaci zavarok, értékesítési gondok keserítik a megye agrártermelőinek életét — kezdi kiérlelt gondolatsorát víz teszi tönkre a parasztságot. Nincs kihez forduljanak hatha­tós segítségért, mert a kormány is csak ígér, s a szükségeshez ké­pest végül keveset és lassan ad. — A nevelő célzatú elv, hogy maguk a gazdálkodók is érezzék bőrükön a természeti, gazdasági feltételek negatív változásait, er­re a helyzetre nem alkalmazha­tó, mert az agrártermelők a tel­jes ellehetetlenülés küszöbén áll­nak — vélekedik az alelnök, aki a gabonapiac siralmas kilátásait említi újabb méregcseppként a parasztság poharában. — A vala­mikor örömünnepnek számító aratás is kínszenvedéssé vált mára. A termelők azon gondol­kodnak, egyáltalán learassanak- e, hiszen az árpa 700 forintos ára eleve ráfizetést ígér, s hasonlóval „kecsegtet” a búza is. A jelenlegi körülmények kö­zött azonban a gabonaféléken kí­vül nincs más termelési lehető­ség, ami a gazdák tömegeinek megélhetést biztosítana. Már száz hektár búzából sem lehet megélni olyan körülmények kö­zött, amikor ’90-hez képest — mi­közben hatszorosára ment a ke­nyér ára, ezt megközelítően emelkedtek a mezőgazdasági gép- és anyagárak — a termé­nyért alig több, mint dupláját kapja a paraszt. Ugyanakkor a birtoknagyság nálunk nem hogy a 100-at, de még a 10 hektárt sem éri el átlagban. — Ma tehát jellemzően nem a gazda butaságán múlik, hogy annyiért, amennyit kap érte, képtelen megtermelni terményét — folytatja Seres Antal. — Arra viszont számítani kell az állam­nak is, hogy ilyen körülmények között a termelők fennmaradá­suk érdekében kénytelenek vala­mit manipulálni. Akár a jogsza­bályok megszegése árán is, de csökkenteni próbálják például üzemanyag- vagy munkaerő költségeiket. A megélhetése ér­dekében tömegével törvénytelen utakat járó, vagy tönkrement termelők előbb-utóbb lezüllesz- tik a falvainkat, ami nagyon ne­hezen helyrehozható, iszonyatos kárt okoz. Egy olyan víztározó és csator­narendszer, amely révén gazdál­kodni lehetne a megye olykor túl gyakorta és túl bőségesen ren­delkezésre álló felszíni vizeivel és például a Nyírség homokjait öntözve, itt jól jövedelmező, in­tenzív zöldségtermesztést lehet­ne ezer hektárszám megvalósíta­ni, igaz nagyon sok pénzbe ke­rülne. Ám a több évre eloszló sok száz millióból véglegesen megoldható lenne az itt élők sor­sa és értelmes, boldogabb jövő­je. Végleges megoldás Ki kell végre alakítani a ma­gyar mezőgazdaságban azokat az állapotokat, amelyben ha nem hibázik a paraszt, akkor igenis tudjon tisztességesen megélni munkájából! Elodáz­hatatlan az agrárium végleges rendezésének dolga. Megyénk­ben az tűnik jó megoldásnak, ha a mezőgazdaság jövedelem- termelő képességét fokozzuk, és tesszük egyúttal biztonsá­gossá. Ehhez alapvetően a tér­ség vízgazdálkodását kell rendbe hozni. Persze komplex módon közelítve a célhoz, hi­szen van év, hogy aszály és belvíz szinte egyszerre jelent­kezik, s mindkettőre az állam­tól várjuk joggal a segítsé­get. Azonban a kormány számá­ra is megnyugtatóbb lenne az örökös kártalanítások, a hek­tikusan változó termés- mennyiségek következtében valamelyik ágazatban mindig szükségessé váló agrárpiaci beavatkozások helyett egy komplex vízrendezést finan­szírozni Szabolcs-Szatmár-Be- regben. Minimálár nyugtatná a gabonapiacot Budapest (MTI) —A jelenlegi gabonamizériát Magyaror­szágon elsősorban a világpi­aci viszonyok idézték elő. Az azonban, ahogy hazánkban a gabonaválság kirobbant és ami­lyen méreteket ölt, sajnos azt mutatja, hogy a hazai agrárpiaci rendtartás nem képes csökkente­ni a világpiaci áringadozások mértékét, és a még elviselhető szintre szorítani a termelők ár­kockázatát — jelentette ki Szőke Gyula, az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet főmunka­társa. A gabonaiaci szabályozással foglalkozó szakember hangsú­lyozta, hogy bár nem intervenci­ópárti, ebben a helyzetben elen­gedhetetlen az állami beavatko­zás. Megítélése szerint arra len­ne szükség, hogy az állam egy el­fogadható, a termelők vesztesé­gét mérséklő minimálár beveze­tésével érje el, hogy a valóban gyalázatosán alacsony piaci árak felfelé mozduljanak. Ez nyilván­valóan pénzbe kerül, azonban lé­nyegesen kevesebbe, mint ami­vel a különböző érdekcsoportok riogatják a közgazdasági, piaci összefüggésekben nem elég jára­tos állami főhivatalnokokat — mondta. Szőke Gyula példaként emlí­tette, hogy a múlt év őszén, ami­kor a kukoricapiacon a mostani­hoz hasonló helyzet alakult ki, egy 400 ezer tonnás állami felvá­sárlás tonnánként 5000 forinttal emelte meg a piaci árakat. Állás­pontja szerint a termelők számá­ra az állami minimálár lenne a leghatékonyabb információ, mi­vel így a legkisebb falvakban élő­ket is azonnal tájékoztatni lehet­ne, hogy az állami árnál olcsób­ban nem szabad eladni termé­nyüket. Kis termés Kijev (MTI) — Ukrajnában a mostoha időjárás miatt 2,0-2,5 millió tonnával keve­sebb gabonát takarítanak be a tavalyi 35,4 millió ton­nához képest. Borisz Supi- hanov ukrán mezőgazdasá­gi miniszter azt mondta, hogy amíg a jelentős csapa­dék az ország nyugati, ad­dig a szárazság a keleti me­gyékben okozott komoly ká­rokat. Ukrajnában a 1991. évi függetlenné válása óta a termés a felére esett vissza. A legjobban tejelő szövetkezet Nyírbátor (N. L.) — A megyei tejtermelési „versenyt” magasan vezeti a Bátorcoop Szövetkezet. Az országos tejtermelési listán az előkelő hatodik helyen állnak a nyírbátoriak. A szövetkezet egységei időközben országos mo­dellé vált vállalkozói érdekelt­ségre alapozott általányelszámo­lási rendszerben működnek. An­nak idején szerte a hazában több mint 160 szövetkezet és vállalat vásárolta meg és működteti ezt a rendszert. A szövetkezet most azért is érdemel közfigyelmet, mert ezekben a hetekben több létesítményt építenek Nyírbátor­ban — erről tájékoztatott a siker­kovács szövetkezeti elnök, dr. Petis Mihály. Jelenleg tizenkét kft. működik a szövetkezetben. A káefték sza­kosodtak, koncentrálódtak. A Bátortrade Kft. szakosított tele­pén majdnem kétezer szarvas- marha van, a tehenek átlagos tej­termelése évente 8500 liter. Van olyan tehén, amelynek tőgyéből naponta 50-60 liter tej csurran. A Bátortrade Kft. klasszikus mező- gazdasággal foglalkozik. A szö­vetkezetnek most „csak” három­ezer hektár földje van, 2 ezer hektár szántó, a többi erdő és le­gelő. Kukorica és lucerna termesz­tésével régóta foglalkoznak, az idén jókora területre már zabot is vetettek. A saját takarmányke­verő üzem bővítésére is sor ke­rül hamarosan. Az Agronyír Kft. koordináló szerepet tölt be, ez a társaság lucernalisztet előállító üzemrészt épít az őszi hónapo­kig. A Szárnyaskombi Kft. broj- lercsirke-neveléssel foglalkozik amerikai módszert alkalmazva. Az idén egy 1500 négyzetméteres csirkenevelő üzemrész épül, így jövőre már akár egymillió szár­nyas „repülhet” innen a fogyasz­tók asztalára. l-úb':m GAZDASÁG ígéretek, elvárások Nyíregyháza (MTI) — A társadalmi­gazdasági felzárkózás lesz a központi témája az augusztus 26-28. között Nyíregyházán tartandó 36. Országos Közgazdász Vándorgyűlésnek. Az eseményt szervező Magyar Közgazda- sági Társaság Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Szervezetének titkára, Mádi Zoltán elmondta: a közgazdász szakma hagyomá­nyos tanácskozása ezúttal a szokásosnál izgalmasabbnak ígérkezik, hiszen a ren­dezvény fő témái közé tartozik az új kor­mány gazdaságpolitikája. A tervek szerint ennek vitáját — mindjárt az első napon — Orbán Viktor miniszterelnök „Mit ígér az új kormányzat a közgazdásztársadalom­nak és mit vár tőle?” címmel elhangzó elő­adása vezeti be. A már véglegesnek tekinthető program szerint a kormányfő után Járni Zsigmond, az új pénzügyminiszter fejti majd ki az új kormány gazdasági stratégiáját. Az első napi plenáris ülés előadói közé tartozik még Sárközy Tamás tanszékvezető egyete­mi tanár. Ő „Az Európai Unió-csatlakozás kulcskérdései a jog szemüvegén át”, Pulay Gyula, a Munkaügyi Minisztérium állam­titkára pedig a felzárkózás társadalmi fel­tételeiről, követelményeiről és költségei­ről tart vitaindítót. Augusztus 27-én hat — gazdaságpoliti­kai, pénzügyi, kommunikációs-közlekedé­si, mezőgazdasági, vállalkozási és regioná­lis területfejlesztési kérdésekkel foglalko­zó — szekcióban folytatódik a tanácsko­zás. Az előadók között lesz — a tervek sze­rint —- például Békési László, Kupa Mihály volt pénzügyminiszter, Bőd Péter Ákos, egykori ipari és kereskedelmi miniszter, Baja Ferenc, az előző kormány környezet- védelmi és területfejlesztési minisztere. A zárónapon tart előadást Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, aki a pénzpolitika középtávú lehetőségei­ről szól, illetve Veress József tanszékvezető egyetemi tanár. Az utóbbi „A nemzeti gaz­daságpolitikák alkonya” címet adta elő­•arlácáníjlz­IVlCVJjrCIliX ItJtlV WC1JI >UI\CÜ A .szerző felvétele t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom