Kelet-Magyarország, 1998. július (55. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-10 / 160. szám
1998. július 10., péntek 13. oldal □ Monográfia-premier. A napokban megjelent Szabolcs-Szatmár-Bereg megye monográfiájának II. kötete. A reprezentatív kiadványt — a szerkesztők, a szerzők jelenlétében —július 10-én 11 órakor mutatják be Nyíregyházán, a megyeháza 102. számú termében. (KM) □ Tárlatnyitó. A nyírbátori református templom sekrestyéjében július 11 -én délután fél négykor nyitják meg Ungvári Mihály festőművész Templomok a Latorcától az Öltig című tárlatát. A műsorban közreműködik a Brassói Transilvánia Egyetem zenei fakultásának vonósnégyese. (KM) □ Szobrok, rajzok. Gádor Magda Szobrok és rajzok című kiállítását július 14-én délután négy órakor nyitják meg a nyíregyházi Városi Galériában. A tárlatnézést segítendő: bevezető gondolatokat mond Papp D. Tibor művészeti író. (KM) □ Katonafeleségek. A Magyar Honvédség nyíregyházi Helyőrségi Klubjában a katonafeleségek közösségének következő összejövetelét július .15-én 18 órától tartják. (KM) O Templomkoncert. Nyíregyházán, a Sóstói Múzeumfalu kisdobronyi műemlék templomában július 18-án 18 órától Király Csaba (zongora) és Gyöngyössy Zoltán (fuvola) előadóestjét hallhatja a közönség. (KM) □ Társaskör. Nyári mulatságok cimmel tartja következő összejövetelét a Nyíregyházi Társaskör július 14-én 18 órától a Magyar Honvédség Helyőrségi Klubjában. A rendezvényre a belépés díjtalan. (KM) Komorói kórussiker Komoró (KM - K. J.) — A közelmúltban Balatonföldváron rendezték meg a Civil Szervezetek Nemzetközi Fesztiválját. A találkozóra meghívták a Komorói Asszonykórust. Az „hölgycsapat” öt alkalommal lépett fel a gyönyörű, Balaton-parti városban. Minden szereplésüket siker koronázta. A komoróiak nagy tetszést arattak szab- locsi és szatmári dalokból összeállított népdalcsokrukkal. A Komorói Asszonykórus a balatonföld- vári Jubileum téren is bemutatta műsorát Amatőr felvétel Roma etnográfia. Romák Közép- és Kelet-Európaban címmel nyílt tárlat Budapesten, a Néprajzi Múzeumban (V. kér. Kossuth Lajos tér 12.). Az igen érdekes, etnográfiai kiállítást ez év végéig tekinthetik meg az érdeklődők KM-reprodukció Forradalmi rockfantázia 1848-ról Érdekes, egykori és mai forradalmakat egybemosó történetet láthatnak a nézők KM-íllusztráció Budapest (MTI) — Koltay Gábor ismét rendhagyó ünneplésre készül. Az 1 848/49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója előtt az 1848 — Zúgjatok harangok! című rockopera ősbemutatójával tiszteleg. A forradalmi rockfantázia, ahogy Koltay Gábor nevezi a darabot, a Margitszigeti Színpadon kerül színre, július 24-én és 25- én. A tervek szerint tévéfelvétel is készül a produkcióról, amelyet egy későbbi időpontban sugároznak majd, sőt, a mű zenei anyagából CD is születik. — Többszörösen érintett vagyok ebben a témakörben — mondja Koltay Gábor — hiszen kétszer, 1985-ben és 1986-ban is én rendezhettem meg a hivatalos állami ünnepséget követő produkciót, s ez volt az első olyan március 15-e, amikor Varga Miklós elénekelhette a Nemzeti dalt. Már ekkor is eltökélt szándékom volt, hogy szakítsak az addigi panelekkel, s visszaadjam az ünnep igazi lelkületét. Ideális helyszínt jelentett mindehhez a múzeum lépcsősora. Szigeti Károly ötlete volt, hogy ebben a közegben, a lépcsőkön valósuljon meg a produkció. Tíz esztendővel ezelőtt pedig Páskándi Géza A költő visszatér című művét dolgoztam át színpadi produkcióvá. Most ennek a darabnak a részleteiből és Nemeskürty István Az a nagy szép idő című írásából született meg az 1848 — Zúgjatok harangok! A mostani produkcióban végre felhangozhat az az Utassy József vers, a Zúg Március, amelyet az előző évtizedben mindig kihúztak a cenzorok. □ A Kormorán együttes zenéjére született a rockopera. — Mindig ők voltak a márciusi műsoroknak a köreműködői, érzik-értik az általam teremtett világot, s folk-rock stílusuk illik is ezekhez a produkciókhoz. A száz táncos és lovas kaszkadőr mellett azok a művészek, az „őscsapatom” lép színpadra, akikkel az eltelt évtizedekben általában dolgoztam. Petőfit Varga Miklós alakítja, s Deák Bili Gyula, Nagy Feró, Varga Klára, Földes Tamás, Keresztes Ildikó, Makrai Pál és Gerdesits Ferenc is a szereplők között van. S egy új művésszel, Szulák Andreával is bővült a kör, aki most rockoperában debütál. □ Érdekes egykori és mai forradalmakat egybemosó történetet láthatnak a nézők. — A Zúgjatok harangokban a saját egykori, egyetemista, március 15-i élményeimet is feldolgoztam. Fiatalok mennek el a hivatalos állami ünnepre, röplapokat osztogatnak, el akarják énekelni Utassy versét. A rendfenntartók azonban durván közbeavatkoznak, s a szétkergetett egyetemisták egy rejtekhelyen gyülekeznek, ahol ügy döntenek, csakazértis megidézik az egykori események igazi szellemét. A rendfenntartók házkutatást tartanak a fiataloknál, de hiába találnak rájuk, egyre több és több ember csatlakozik hozzájuk és a hatalmas tömeggel szemben már eredménytelen az erőszak. Divatos nőíró lett belőle Könyvbemutató Újfehértón két évforduló jegyében Katona Béla Újfehértó — Kereken száz esztendővel ezelőtt, 1898 nyarán egy érdekes, új hangú regény látott napvilágot Budapesten Balázs Klára címmel a Singer és Wolfner kiadó gondozásában. A cím fölött egy akkor még csaknem teljesen ismeretlen szerző, Lengyel Laura nevével találkozhatott az olvasó. Az Újfehértóról elszármazott fiatal írónő nem sokkal korábban tanítónői oklevelet szerzett, a pedagógusi hivatás helyett azonban az írói pályát választotta. Rövid idő múlva már a Budapesti Hírlap belső munkatársa volt, s az első kötetet hamarosan űjabbak követték. Alig néhány évvel később Lengyel Laura, házasságkötése után pedig Dánielné Lengyel Laura néven a korszak egyik legolvasottabb elbeszélője, az akkor kibontakozó, egyre divatosabbá váló nőírók ( Erdős Renée, Tor- may Cecile, Kosáryné Réz Lola, Szederkényi Anna stb) első nemzedékének legismertebb egyénisége lett. Kedvező fogadtatását az irodalmi pályán mindenekelőtt saját tehetségének köszönhette, később azonban valószínűleg megkönnyítették sikeres beilleszkedését családi-rokonsági kapcsoKM-reprodukrió latai is. Anyai ágon vérségi kötelékek fűzték a debreceni Kardosokhoz. Albert és fia, Pál is neves irodalomtörténészek voltak. Öccse, a szintén író és irodalom- történész, Lengyel Miklós házasságkötése révén pedig Benedek Elekkel és családjával került rokonságba (Benedek Marcell, Benedek István, Lengyel Dénes, Lengyel Balázs, Lengyel László). Az írónő leánya, Dániel Anna is író, irodalomtörténész, műfordító. Dánielné Lengyel Laura nagyon termékeny és sokoldalú író volt. A műit század végétől a második világháború kitöréséig több mint 40 kötete látott napvilágot, s ezek közül jó néhány több kiadást is megért. Saját lapjába főként színházi kritikákat írt, novellái általában az Új Idők hasábjain jelentek meg. Köteteinek egy része leányregény és történelmi témájú ifjúsági regény, de sikeresen művelte az igényesebb műfajokat is. Az irodalomtörténetírás a Nyugat novellapályázatán elért második díját tartja legnagyobb írói teljesítményének. 1925-ben Madeleine című elbeszéléséért kapta a rangos elismerést Németh László Horváthné meghal című műve mögött, de sok neves írót megelőzve. Ettől kezdve a Nyugatban is jelentek meg írásai, de igazán mégsem lett a Nyugat írója. Utolsó nagy regénye a Hágár a pusztában 1940-ben látott napvilágot. Amilyen sikeresnek mondhatjuk a Balázs Klára megjelenése óta eltelt száz esztendő első felét, annyira méltatlanul feledkeztünk meg róla a második félszázadban. Reméljük, hogy válogatott írásainak ez a kis kötete űjra feléje fordítja a figyelmet, s a szép kiadvány talán annak is kezdete lehet, hogy az űjfehértói születésű írónő életműve fokozatosan beépüljön a szűkebb haza irodalmi hagyományainak rendszerébe is. Külön öröm a könyvbemutató szervezői és résztvevői számára, hogy a jeles eseményen körükben köszönthetik az írónő leányát, Dániel Annát is, aki éppen most ünnepli születésének 90. évfordulóját. Múzeumban Krőzus kincse Szmirna (MTI) — Két évvel azután, hogy a New York-i Metropolitan Múzeum visszaszolgáltatta, a törökországi Szmirna (Izmir) melletti Ussak múzeumában a maga teljességében közszemlére tették az úgynevezett Krőzus-kincset: Lüdia utolsó királyának ékszereit és más becses tárgyait. A kiállítás megnyitóján Iste- mihan Talay kulturális miniszter bejelentette, hogy Törökország folytatja harcát más „elhurcolt” műkincsek visszaszerzéséért is. Krőzus (Kroiszosz), akinek gazdagsága közmondásos volt, i.e. 563-546 között uralkodott. Csaknem egész Kis-Ázsiára kiterjedő hatalmát II. Kürosz perzsa király döntötte meg. A törökök által visszaszerezni kívánt műkincsek között szerepel a látványos Pergamon-oltár, amely most egy berlini múzeum éke. Egy német cég, a Henkel nemrégiben visszaszolgáltatta Ankarának az úgynevezett Her- cules-szarkofág néhány már- ványdomborművét, amelyet elveszettnek hittek. Anatólia, számos ősi kultúra bölcsője a fosztogatók prédája volt a kereszteshadjáratok idején, de a közelebbi múltban is, amire példa „Pria- mosz kincsének” kicsempészése Heinrich Schliemann német kalandor és régész, Trója felfedezője által. Mohácsi 9-es Zalaegerszeg (MTI) — Jan Baetsen holland szobrász- művész kilencelemesre tervezett Mohács című kompozíciója első részének avatásával és közös tárlattal zárta kapuit a VII. zalaegerszegi nemzetközi művésztelep. Francia, német, holland és magyar festők, grafikusok és szobrászok negyven műve született a Gébárti-tó menti, tíznapos alkotómunka során. História Mezőhegyes (MTI) — Az 1785-ben a Csanád megyei ménesbirtokon tábori lelkészségként alapított, s 1897-től a Csanádi egyházmegyébe besorolt mezőhe- gyesi katolikus egyházközség több mint két évszázados históriáját feldolgozó munkát jelentetett meg a békés-csanádi kisváros plébániahivatala. A mezőhe- gyesi katolikus egyházközség története (1785-1997) című kötet 500 példányban látott napvilágot. Goya-grafikák Pozsony (MTI) — A Budapesti Szépművészeti Múzeum nyolcvan grafikai lapból álló Goya-gyűjteményé- nek negyven darabját láthatja csütörtöktől a pozsonyi Városi Képtár közönsége. A világhírű spanyol festő magyar tulajdonban levő műveinek csütörtökön nyíló pozsonyi kiállításáról a szlovák lapok máris azt írják, hogy a Szépművészeti Múzeumnak köszöhetően ritka csemege kerül néhány hétre a szlovák fővárosba. Kel§t<» KUITÚBA
