Kelet-Magyarország, 1998. július (55. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-10 / 160. szám

1: mMINRENFEIŐL 8. oldal 1998. július 10., péntek Új naprendszer Los Angeles (MTI) — Amerikai csilagá- szok egy igen közel lévő csillag körül olyan korongot fedeztek fel, amely kísérte­tiesen hasonlít a mi Naprendszerünket is körülvevő úgynevezett Kuiper-övre — je­lentette az AFP a hawaii csillagászati köz­pont egyik kutatójának szerdai beszámoló­jára hivatkozva. Jane Graves a kaliforniai Santa Barba­rában rendezett tudományos konferencián elmondta: az Epszilon Eridani nevű csillag körüli korong nagyjából ugyanolyan messze van, mint a mi Napunktól a Kui- per-öv azaz 40-100 csillagászati egységre (1 csillagászati egység 150 millió kilométer). A Kuiper-övben több tízezernyi nagyobb üstökös mag, illetve az ezek méretét jócs­kán meghaladó olyan bolygókezdmények keringenek, amelyek feltehetőleg a Nap­rendszer keletkezésének a kezdeti szaka­szából maradtak meg. Az újabb csillagászati felfedezés tovább erősíti a kutatóknak azt a feltevését, hogy Napunk korántsem az egyetlen olyan csil­lag a világegyetemben, amely körül egyfaj­ta bolygórendszer alakulhatott ki. Ha az Epszilon Eridani körüli korong szinte ha­sonmása a mi Naprendszerünk peremén levő Kuiper-övnek, akkor teljes mértékben elképzelhető, hogy tőle a csillag felé halad­va egy, a mienkhez hasonló bolygórend­szerbe ütköznénk. A felfedezők ezenkívül egy fényes foltot is észleltek a korongban, amiről azt feltételezik, hogy az egy bolygó­szerű égitest körül keringő porgyűrű le­het. Az Epszilon Eridaniról egyébként az űrkutatók elméletileg már korábban is gyanították, hogy égi kísérőkkel veszi kö­rül magát. Hegyláncok a tenger alatt Papetee (MTI) — Harmincötmillió évesre becsült hegyláncolatot fedezett fel az „Ata- lante” óceánkutató hajó a Szél alatti szige­tektől délre — közölte szerdán Papeeteben Alain Bonneville, a Csendes-óceáni Fran­cia Egyetem professzora. A felfedezés a „Zepolyf ’ nevű program eredménye. A program célja, hogy feltér­képezzék a Polinézián kívüli, öt millió négyzetkilométer kiterjedésű víz alatti te­rületet és ezáltal meghatározzák annak bi­ológiai és ásványi kincseit. A program során 110 000 négyzetkilomé­ternyi tengerfeneket már feltérképeztek a Szél alatti szigetek térségében. A kutatás során korallzátonyokká átalakult egykori szigetekre és mára passzív tenger alatti vulkánokra bukkantak. A tenger alatti hegyláncolat kiemelkedő pontjainak vizsgálata során kiderült, hogy azokat kobaltban, vasban, nikkelben és rézben gazdag réteg borítja. Az újonnan felfedezett tenger alatti hegyláncot „Tarava hegyláncolatnak” ne­vezték el, ajni „hosszan elnyúló hegyvonu­latot” jelent. Neve sincs kivi Tokió (MTI) — Japán lesz az első nagy pi­aca az új-zélandi kivi újabb változatának, amely annyira új, hogy még neve sincs. A sárga húsú, az eddiginél édesebb, tró­pusi ízű, C-vitaminban gazdagabb új kivi — zöld „elődjével” ellentétben — nem bolyhos héjú, s a héja alig valamivel vasta­gabb, mint a körtéé. A sárga kivit tavaly kísérletképpen ve­zették be a japán piacra, és a termesztők által nem hivatalosan „early gold”-nak (korai aranynak) nevezett gyümölcs olyan sikert aratott, hogy a zöldhöz képest há­romszoros áron kelt el. Ezért még ebben az évadban megkezdik tömeges exportját Ja­pánba. Az „early gold” hivatalos elnevezé­se egyelőre „Hort 16a” — ezen a néven re­gisztrálták ugyanis a kertészeti kutatóin­tézetben. A sárga kivit növénytermesztők és kuta­tók többéves munkával állították elő. Nem hagynak fel azonban a további kísérlete­zéssel és nagy reményeket fűznek újabb kivi-fajtákhoz, köztük egy piros belsejű sárga héjúhoz és egy világos narancsszínű- höz. Folynak a kísérletek a cseresznye­nagyságú kivi kifejlesztésére is. Még évek­be is beletelhet azonban, amíg ezek a kivi­fajták megjelennek a szupermarketek pol­cain — olvasható az AP jelentésében. Kék tengerek, tengerkék egek Miami, Sidney (KM) — A flori­dai Everglades mocsarakban a világ egyik leggondosabban me­góvott vadvilágában békésen megfér egymás mellett a flamin­gó és az alligátor. Ha a látogatók megpihennek, a madarak a ke­zükre szállnak, és a tenyerükből esznek. A norvégiai fjordokra emlé­keztetőén szabdalt Ausztráliá­ban a Sidney környéki tenger­part. Az eukaliptuszerdőket gyakran égetik fel hatalmas tü­zek, ám hamar újrasarjadnak a festői partok. Az öblök nyugodt vizét a fürdőzők, a nyílt Dél-ten­geri Óceánt a szörfösök kedvelik. Vesztett a győztek a Peking (KM) — Kelet-Ázsia né­peinek hitvilága sokkal termé- szetközelibb, mint más vidékek lakóié. Ünnepségeiken csenge- nek-bonganak a furcsa hangsze­rek, és a kígyózik a nép között a több maszkba öltözött ember ál­tal mozgatott sárkány. A szín­pompás jelmez és az ijesztő maszk azonban érző szíveket ta­kar. sárkány, lányok A mi mazsorettjeink ottani megfelelője a törékenyen karcsú széplányok bíborba öltözött sere­ge. Fogadják a vendéget, díszsor­falat állnak azokon a helyeken, ahol nyájasságuk elengedhetet­len. Tetőtől talpig nehéz kelmék borítják testüket, ám mégis érzé­kibbek, mint azok a lányok, akik semmivel, vagy kevéssel leplezik bájaikat. Az El Nino után La Nina Santiago (MTI) — A chilei mete­orológiai intézet szerdán meg­erősítette, hogy véget ért az El Ninónak elkeresztelt természeti jelenség, de máris felváltotta „kistestvére”, a La Nina. A meteorológiai intézet közöl­te, hogy a Csendes-óceánban a Baktérítő körül a víz felszínének a hőmérséklete máris 0,8 Celsius fokkal csökkent, ami csalhatatla­nul jelzi a La Nina megjelenését. Ez a természeti jelenség azzal jár majd, hogy kevesebb eső fog es­ni, de hidegebb lesz az időjárás. A következő hónapokban az óce­án vizének hőmérséklete folya­matosan csökkenni fog. Júniusban, amikor Chilében gyakorlatilag nem esett egy szem eső sem, a légköri körülménye­ket egy szubtrópusi anticiklon határozta meg. A Csendes-óceán délkeleti része felől érkező anti­ciklon akadályozta meg, hogy a szárazföldre betörjenek a hideg­frontok. Az EFE által ismerte­tett meteorológiai jelentés sze­rint a Baktérítő környéki vizek lehűlése a globális természeti je­lenségnek csak az egyik jellem­zője. A La Nina, amely befolyásolni fogja a világ nagy részének időjá­rását, rendszeres ingadozást (emelkedési-csökkenést) okoz az óceán vizének hőmérsékletében és magasságában, felhősödést és erős szeleket hoz magával. Csaliper Torontó (MTI) — A toron­tói rendőrséget arra köte­lezte a bíróság, hogy fizes­sen kártérítést egy nőnek, akit a rendőrség csalétek­ként használt fel A nő be­perelte a rendőrséget, mert az nem tájékoztatta sem őt, sem a városnegyedet arról, hogy többrendbeli nemi erőszakért keresett, bűnöző garázdálkodik a környéken.

Next

/
Oldalképek
Tartalom