Kelet-Magyarország, 1998. június (55. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-06 / 131. szám

1998. június 6., szombat 3. oldal A tények Angyal Sándor Nyirparasznya (KM - BG) — Méhzúgástól hangosak ma­napság a nyírségi erdők. Vi­rágzik az akác, milliárdnyi méh gyűjti a mézet. A megyében a nyírparasznyai akácos az egyik legkedveltebb erdő. má is telve szinte mind­egyik nyiladék. Vannak itt mé­hészek Tarpáról, Mátészalkáról, Jánkmajtisról, de még a távoli Kazincbarcikáról is. Legtöbbjüket messze, az erdő mélyén találhatjuk csak meg, de ha a parasznyai Laczkó Miklós kíséri az embert, nincs szükség a bolyongásra. És nincs is messze mindenki. A faluhoz közel, a kö- vesúttól százötven lépésnyire is tanyázik egy méhész, Sárai Fe­renc Nábrádról. — Jobb lesz, mint gondoltuk — teszi le a füstölőt, s leülünk a házikója tövében. Bennünket szikvízzel kínál, magának kiönt egy pohár sört, s rágyújt. Ha bagóznánk, legszíve­sebben mi is rágyújtanánk, hogy fújjuk a füstöt. De nem a méhek — azok különben se bántanak hordáskor — hanem a szúnyo­gok ellen. A száraz akácerdőket egyébként nemigen kedveli ez a rusnya vérszopó, most azonban annyi van belőlük, hogy ha don­gók lennének, Sárai Ferenc biz­tosan milliomossá válna az idén. Ő azonban mindössze har­minc kaptárral érkezett, fele an­nak is a fiáé. Mégis bizakodik. Konzervszerelvény keletre — Szakadó esőben jöttünk, most meg süt a nap. Nagyon szép a hordás, ha ilyen marad az idő, egészén biztosan nem fizetünk rá erre az évre — mondja. — Ta­valy a harkály miatt igen gyenge állománnyal kezdtük az évet, amit tetézett a rossz időjárás. Kaptáranként tizenöt kiló méz gyűlt össze, most remény van a hatvan-hetven kilóra is. Láthat­ják, szépen rozsdásodnak a für­tök, csak egy kicsit több harmat kéne. Sárai Ferencnek egyébként asztalos a szakmája, a fehérgyar­mati vegyesipari szövetkezetben dolgozott nagyon sokáig. Szeret­te a szakmáját, de a dongóit se hanyagolta el soha. Meg is érde­melték a törődést, hiszen volt olyan év, amikor több hasznot hoztak, mint az egész évben űzött asztalosság. Most sem vall szégyent a méheivel. Akár a rekordját is megdöntheti az idén. konzervet exportáltak. A cég a Phare és a területfejlesztési ta­nács támogatásával jelentős ka­pacitásbővítést hajtott végre, Fe­hérgyarmaton például egyhar- maddal növelték a termelést. A több mint 3 milliárdos árbevétel egyébként majdnem duplája az 1996-osnak. A Papp-Ker a nyers­anyag integráció keretében má­jus közepéig 50 millió forint érté­kű eszközzel, berendezéssel tá­mogatta a kistermelőket. A cég támogatásával Nyírtass környé­kén továbbra is zajlanak az öntö­zéses beruházások. A szezont a Papp-Ker várhatóan június 20-án a meggy feldolgozásával kezdi, amelyből 3 ezer tonnát vásárol­nak fel. Az uborkából 7,5-8 ezer tonna, a paprikafélékből 1,5 ezer tonna feldolgozását tervezik. Nézzük, hogyan dolgoznak a méhek A szerző felvétele Fehérgyarmat (KM) — Az 1991- ben 1 millió forint alaptőkével létrejött fehérgyarmati Papp-Ker Kft. az elmúlt évet több mint 3 milliárdos, a cég életében rekord árbevétellel zárta, derül ki az Arthur Andersen könyvvizsgá­lói cég jelentéséből. A Papp-Ker elsősorban a keleti piacokon nö­velte jelentősen árbevételét, aho­va szinte hetente küldött egy-egy vagon konzervszerelvényt. Ugyancsak emelkedtek a Né­metországba irányuló szállítmá­nyok is. A legnagyobb mennyisé­get a német áruházláncnak, a Rewe-nek adták el. A legjelentő­sebb bővülést a svéd, a lengyel és a kanadai piacon könyvelte el a Papp-Ker, ahova Jonaco már­kanéven a korábbi évekhez képest négyszeres mennyiségű Piaci árak Nyíregyháza (KM) — Tájékozta­tásul közöljük a szombaton vár­ható piaci árakat. Eszerint: a to­jás darabja 12-14 forint, a ká­poszta kilója 60-80 forint, új 70-100, a kelkáposzta 100-150, a savanyú káposzta 80-100, a cékla 60, a karfiol 150-200 forint. A fe­jes saláta 30-50 forint. A sárgarépa kilója 200, az új 140-15/csomag, az új petrezse­lyemgyökér 80-180/csomag, a zeller 300-400, a karalábé pedig 200, új 30-50/db. A sóska kilója 250-300, a parajé 250 forint. A krumpli 90-100 forint, új 130-170, a vöröshagyma 200-250, a lila­hagyma 350, új hagyma 25-80/ csomag, a póréhagyma 70-80/db. A spárgatök kilója 300 forint. Az uborka 100-250 forint, a hó­naposretek 4O-80/csomag. A bab 200-400, a csiperkegomba 350-380. A fehérpaprika darabja 20-70, a csípősé 20-50 forint. A paradi­csom 280-350. A korai cseresznye 200-250, al­ma 40-120, földimogyoró 400-450, a narancs 180-220, a kiwi darab­ja 50-75, a banán 250-270, a man­darin 500-600, a görögdinnye 300. A napos baromfiak közűi a csi­be 60-80, a kacsa 150-180, a liba 350-500, a pulyka 350-450 fo- rint/db. A palántákból a paradi­csom, a paprika 5-15, a káposzták 5-8, a karfiol 8-12, az uborka 40, a dinnye 25-40 forintba kerül. Betyáros családfa Hogyan lehet egy családfá­nak két arca? Egyáltalán miként lehet a családfának arca? Ez megértem, hogy gondot okoz­hat az olvasónak. Nekem is ez volt az érzésem, amikor az eset­ről hallottam. Aztán igazat kel­lett adnom a bennem is mun­kálkodó második énemnek, amely szerint igenis létezhet két, sőt többarcú családfa. Ha az ember elkezdi kutatni a rég­múltban gyökerező családi ere­det írott vagy íratlan forrásait. Márpedig manapság is akadnak emberek, akik a napi nyűgök, gondok-bajok, olykor kevéske örömök szünetében elkezdik ki­ásni az ismeretlenségből a csa­ládfájukat. Ha ezt rangkórságnak nevezi valaki, lelke rajta. Én inkább bo- londériának mondanám. A bé­kesség kedvéért. A családfaku­tató hősünk egy nyugdíjas élet­korhoz közelítő, köztiszteletben álló gazdasági szakember, vég­zettsége szerint közgazdász, vagy ahogy manapság kissé ré- giesítve a kifejezést mondják, közgazda. Ó kezdte el úgy jó hat-nyolc éve kutatni az egykori nemesi okirat, a kutyabőr eredetét, ami­ről az apja is sokat mesélt. Már a papa elültette benne a sokak által talán rangkórságnak neve­zett magot, mert rengeteget mesélt a család egykor élt ne­meseiről. Még egy főnemesi ős­ről is beszélt, aki aztán olyan szegény lett, hogy a volt job­bágyai tartották el öregkorára. Elitta ugyanis a több ezer hol­dat. Hogy a génekkel örökítette át a fiára a kutyabőrimádatot, vagy az csak úgy jött, talán a változó világ szeleként, amikor már nem kell pironkodnia senki­nek az ősei miatt, nem lehet tudni. De az okleveles közgazda mindenesetre lázas sietséggel hozzálátott az ősök lábanyomai- nak feltérképezéséhez. Minden szabad percét levéltárakban, egyházi könyvtárakban, illetve anyakönyvi hivatalokban töltöt­te. És szorgalmasan járta az or­szágot, sőt a környező országo­kat is, hisz az ősök a Felvidék, Erdély egyes településein is él­tek. Nőtt, terebélyesedett a csa­ládfa és hősünk büszkén mesél­te a barátainak: megvan a ne­mesi kutyabőr eredete, sőt, an­nak hiteles másolata. így öt akár már meg is illeti a nemesi előnév. Az apja még negyvenöt után is használta egy-két évig és így áll a neve előtt az anya­könyvi bejegyzésben is. Nem hencegni akar ezzel — mondta egy kissé védekezőn, amikor a barátai ugratták és nemzetes uramnak kezdték szó- longatni. Aztán megtörtént a baj, egyszer túl a harmadik po­háron elszólta magát, mond­ván, talált az egyik egészen kö­zeli ősénél egy kis furcsaságot. Az egyik ükapja híres betyárve­zér volt, rettegett tőle a kör­nyék. Állítólag Rózsa Sándor embereivel megütközött a zsák­mányon. De az is lehet, ez csak men­demonda. Mindenesetre az ok­leveles közgazda, a családfaku­tató még nem tudja, ha erre majd lehetőség adódik, kérni fogja-e a nemesi előnév haszná­latát vagy addigra annyit fordul a világ, hogy inkább a másik előnév jön divatba. Az sem ép­pen rossz hangzású. Betyár Ko­vács Gergő közgazda. Elvégre ápolni kell az ősök hagyaté­kát. Tavaszi karbantartást végeznek a Titász Rt. Nyíregyházi Üzemvezetőségének dolgozói Nyírszőlős és Sóstóhegy között Balázs Attila felvétele Kis kitérővel még leruccant Nyíregyházára a választások előtt Horn Gyula, és Sóstón találkozott a helybeli médiák képviselőivel. Ott kérdeztem: szerinte hol tartana az or­szág gazdasági helyzete, ha nem követnek olyan drasztikus megszorító gazdaságpoliti­kát, mint amilyenre sor került, ezáltal a csa­ládoknak is könnyebb lehetett volna a sor­suk. A válasz megszokottan általános szin­ten mozgott, újólag hangsúlyozva, hogy az egy kényszerhelyzet volt és pillanatnyi érde­kekért nem adták fel a nagyobb célt. Mindez most utólag azért jut eszembe, mert meggyőződésem: nem (csupán) a vá­lasztási taktika eredményezte a volt koalíció bukását, hanem mindaz a (nem mindig in­dokolt) sok kellemetlen intézkedés, amely Bokros óta nehezítette milliók megélheté­sét. Voltunk jó néhányan, akik megkérdője­leztük, amikor sikerként jelentették be, hogy soron kívül hány milliárddal csökken­tették a külföldi adósság állományát. Tud­tuk persze, ennek kamatteher-könnyítő ha­tása van, s hogy meggyorsíthatja a gazda­sági egyensúly szilárdítását. Ugyanakkor az is sokszor és sok helyütt elhangzott: töré­keny az a gazdasági egyensúly, amelynél borul a társadalmi egyensúly. Ennek pedig olyan feltételei vannak, mint a kiszámítható és nem tartósan romló megélhetés, az erős közbiztonság stb. E téren felgyülemlett az adósság, aminek terhével érkeztek a polgá­rok a szavazófülkéhez. Mindemellett a reali­tásérzék elszürkülése — hogy finoman fe­jezzem ki magamat — egy túlzott önbiza­lomba torkollott, ami már az önhittség ha­tárát súrolta. A kormányon lévők közül jó néhányan úgy gondolták: megy ez a sze­kér már magától is... Továbbá azért is jut most mindez eszem­be, mert a győzelem után — szerencsére — az elképzelések világából gyorsan a té­nyek mezejére jutottak el a polgári erők. A szépen hangzó, nem is oly régi ígéreteket ütemesen megvalósítható feladatokká for­málják. Azt azért nem árt e helyütt sem fi­gyelmükbe ajánlani: a kormányalakítás után eléjük táruló feladathalmazról minden eddiginél nyíltabban és őszintébben kell tá­jékoztatni az országot. Ugyanis, ha szót ér­tenek a választókkal, akkor nem követelik rajtuk oly elemi erővel a kampány során el­hangzott valamennyi ígéretet. Mert egy do­logjó szándékot, az ország felemelkedését szavakban megfogalmazni, más dolog szembetalálni magunkat a gazdaság szigo­rú tényeível. IMindezt pedig olyan körülmények között kell megcselekedniük, amikor első feladat a sok érdek egyeztetése az új koalíción belül. .Aquila non captat muscas." A sas nem kap­kod legyek után — mondta a győztes párt elnöke a héten, amely mögött az érződik, hogy a Fidesz - Magyar Polgári Párt nem engedi magát eltéríteni az egyezkedések során a nép előtt vállalt céljaitól. Úgy legyen. Drága fiam! Ha már nincs tár­sadalmi és anyagi elismerésünk, legalább a mai napon tisztelj bennünket... Ferter János rajza Művészbejáró Nyíregyháza (KM) — Egy jó vasárnap dél­előtti programnak ígérkezik a nyíregyházi rádióban, a középhullámon Pregitzer Fru­zsina és Vitkai Éva műsora, a Művészbejá­ró. A színházi magazinban ezúttal az évad­zárásról, az Ostár-gáláról hangzanak el ri­portok, beszélgetések. Pénzt perget az akácvirág Nagyon szép a hordás, ha ilyen marad az idő, egészen biztosan nem fizetnek rá lelete HATTÉR PÁLL GÉZA TÁRCÁBA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom