Kelet-Magyarország, 1998. június (55. évfolyam, 127-151. szám)
1998-06-20 / 143. szám
1998. június 20., szombat 19. oldal KM-tudakozó □ Évadzáró táncest. A nyíregyházi RE- flex Moderntánc Stúdió június 20-án tartja évadzáró előadásait a nyíregyházi Városi Művelődési Központban délután négy és este hét órától. A kétrészes — mintegy másfél óra időtartamú — programban fellépnek a stúdió tanfolyamos növendékei (százötvenen), valamint a tíz tagú RE-flex együttes. A stúdió vezetője: Rácz Erika Harasztosi Pál felvétele □ Juniális. Családi juniálist rendez a nyíregyházi Városligetben a Váci Mihály Városi Művelődési Központ és Gyermekcentrum június 21 -én. A nyárköszöntő program 10 órakor kezdődik vásári bábjátékkal, ügyességi próbákkal. Fél tizenkettőtől láthatja a közönség a Bohóc partit, a Csiribiri Színpad társulatából Benő és Bonifác műsorát. Kora délután, egy órakor lépnek pódiumra az Arany mikrofon előadói verseny legjobb énekesei. Showtáncot mutat be két órától a Attandance csoport. Ezt követően verseny aerobic szórakoztatja az érdeklődőket. A nosztalgiaparti négy órakor kezdődik: sztárvendég Balázs Pali nosztalgiaénekes. Mindezek mellett lesz lehetőség csónakázásra, dobozvár építésre; sor kerül motoros modellek (kishajó, repülőgép, autó) parádéjára is. □ Óvodavizsga. A nagykállói Szivárvány óvoda évzáró műsorra várja a szülőket, az érdeklődőket június 21-én délután négy órától á kálloi művelődési központban. □ CD-bemutató. A nyíregyházi Kodály általános iskola június 21-én este hét órától tartja évadzáró hangversenyét a megyei ön- kormányzat dísztermében. A koncert egyben az iskola énekkarai által készített két új CD-felvétel bemutató hangversenye. □ Orgonamuzsika. A hangszerek királya lesz a főszereplője annak az orgonaestnek, melyet június 21-én — vasárnap — este hét órától tartanak a nyíregyházi római katolikus társszékesegyházban. Orgonán játszik: N. Molnár Viola, orgonaművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára. Közreműködik: Szilágyi Szilárd (ének). A műsorban Bach-, Barnchina-, Liszt-kompozíciók csendülnek fel. □ Kirakodóvásár. A nyíregyházi Sétálóutcái programok e hónaptól új kezdeményezéssel bővültek. Hetente kétszer, a csütörtöki és pénteki előadásokkal egyidejűleg, a Városi Művelődési Központ Népművészeti Stúdiójának mesterei tartanak bemutatóval egybekötött vásárt. Gyöngyfüzők, szövők, bőr- és tűzzománckészítők, fazekasok és más népművészek várják az érdeklődőket délután négytől este fél nyolcig. Kirakodóvásár Nyíregyháza belvárosában Balázs Attila (archív) felvétele A fa az avatott kéznek enged Biojátékai, szobrai, kisplasztikái bejárták a világot, mégis „csak” mesternek tartja magát Balogh József Nyíregyháza (KM) — Egy nagymotor szakasztott mása áll a lábán. Nem nagyobb arasznyinál, mégis minden olyan rajta, mintha igazi lenne. Nem akármilyen fából faragták. Mint készítőjét, Katona Károlyt. Károly bácsi nyugdíjas, de a nyugdíjából — húszezer forint — nem lehet megélni. Dolgozni kell. Van is munkája. Az új lakásokba kell az esztergált fa, a lépcsőkorlátok. Visszatérünk a tanfolyamra. Azt mondja, az eddigi öt osztályból két faesztergályososztály volt, nem is okozott gondot a szervezése, sőt mindig túljelentkezés volt. A fajátékkészítéstől valahogy idegenkednek. Pedig itt sem csak ezt tanulja meg a jelentkező, hanem a faesztergályos szakma minden csínját-bínját. — Komoly emberekre lenne szükség a tanfolyamon. Olyanokra, akik nagyon szeretik a fát. A legutolsó osztályból a deme- cseri Szanyi Csabát emlegeti a mester, aki már most szinte olyan munkát végez, mint mestere. És akinek hasonlóan ügyes keze van, az is megtanulhat tőle mindent. Mert féltett szakmai titkok nincs, még a szerszámkészítést is megtanítja, jól dolgozni csak jó szerszámmal lehet. És a mesternek az az öröm, ha tanítványainak a munkái is az övéhez hasonlóan kapósak lesznek. — Hát még ha meg tudnám mutatni azokat a vonatokat, úthengereket, hajókat, oldalkocsis motorokat, amiket készítettem. De tudja, úgy van az, hogy eljön egy rokon kisgyerek, látom, tetszik neki, hát nekiadom — mondja a mester, akinek igazából minden szakma a kezében van, ami összefügg a fa megmunkálásával. — Öntőmintakészítő, tehát formakészítő asztalos szakmát tanultam. Ez nagyon kvalifikált szakma, mérnöki pontossággal kell a famintákat elkészíteni. Katona Károly Budapesten tanulta szakmát 1952-ben, aztán Dunaújvárosban, a vasműnél helyezkedett. Jött 1956, ő meg ment volna, de elfogták a határon. Hazakerült Debrecenbe, de itt nem volt nagy igény a munkájára, rátért a fafaragásokra. Méghozzá nem akármilyen sikerrel. Országos különdíjakat nyert, sok helyen állították ki faragásait, s munkáit szinte a világ minden Egy játékmotor a sok közül Katona Károly kedvenc faeszterga gépe mellett Most meg azt várja, hogy a fiatalok tőle kapjanak kedvet a fához. Eddig öt olyan tanfolyamot vezetett, amelyet a Nyíregyházi Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ szervezett, most indítanák a hatodikat, de két-há- rom jelentkezővel mindig kevesebb van, mint kellene. Pedig két szakmát tanulhatnának tőle egyszerre. — Fajátékkészítő a tanfolyam neve, mert egyre nagyobb az igény a biojátékokra, de a faesztergályos szakma elsajátítása nélkül nem is lehet játékokat sem készíteni — mondja. Igaz, nem lehet esztergálni szobrot, kisplasztikát, vagy díszítő elemeket, viszont esztergályozással alá lehet dolgozni egy tányérnak, egy tálcának, vagy olyan hengeres testeknek, amiknek a megmunkálását ezzel könnyítjük. Mutatja a konyhabútort, amit nem ő készített, de a rozettákat, díszítéseket ő végezte el. Említi a napkori templom Mária-szobrát, melyet Sebestyén Sándorral készítettek, de sok szobra, plasztikája vált ismertté különböző kiállításokon. országába elvitték. Harminchat éve Nyíregyházára költöztek. Előbb a kereskedelemben talált munkát, de a fa nem hagyta békén. — A faesztergályosmunka ragadott meg legjobban. Most már nincs olyan munka, amit el ne tudnék végezni. Akár az esztergályosmunkában, akár a fafaragásban. Sokat tanultam Páncél Karcsi bácsitól és a kedvet is tőle kaptam. Harasztosi Pál felvételei A miskolci egyetem rektora ÉSIK SÁNDOR Ezen a héten álltak záróvizsgabizottság elé a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Karának azon végzős hallgatói, akik három évvel ezelőtt a köz- gazdaságtant választották tanulmányaik tárgyául. Ők az elsők, akik ezen az új szakon végeztek. Az egyik záróvizsgabizottság elnöke dr. Bessenyei Lajos, a Miskolci Egyetem rektora volt. Nem véletlenül. Mielőtt azonban az okokat firtattuk volna, a legfrissebb benyomásairól kérdeztük. — Az első öt vizsgázón vagyunk túl,— válaszolt a kérdésre a professzor. — Közülük egy jeles, három, négyes, egy pedig közepes eredménnyel adott számot felkészültségéről. Nem nehéz az átlagát kiszámolni. Nagyon jó benyomást tettek rám ezek a fiatalok. Felkészültek, tájékozottak. Tárgy- szerűek az ismereteik. Amiben még fejlődhetnek, az az önálló gondolkodás, a saját vélemény- formálás készsége. □ Az első három esztendős ciklus lezártával a főiskola is vizsgázik. A tanári és vezetői kar, amelyik felvállalta ezt az ügyet. — Ők sem okoztak csalódást. Úgy ítélem meg, hogy a jól vizsgázó diákok tudásában az ő felkészültségük, szakmai munkájuk is tükröződik, és igazolódik a három esztendővel ezelőtti szándék, amely a szakot életre hívta. Dr. Bessenyei Lajos Martyn Péter felvétele O Már akkor is nagyon sok felsőoktatási intézmény indított hasonló szakot, és azóta sem szűnő az indíttatás a közgazdászképzés kiterjesztésére. — Ez a tendencia valóban érzékelhető, ám nem divatról van szó. A nemzetgazdaság igen nagy számban szívja fel az ilyen képzettségű szakembereket. Bekövetkezhet valamiféle túltermelés, de az még odébb van. Most nem is erre kell gondolni, hanem arra, hogy ahol megvan, finomítani, ahol nemrég kezdték, ott fejleszteni szükséges. ü Miskolc nyilván az egyik, Nyíregyháza a másik kategória. — És nagyszerűen kiegészíthetjük egymást... A két város egy órányira van egymástól. Manapság a világbanki hitelek és EU támogatások a területi integrációt helyezik előtérbe. A szakmai szempontok pedig a szakmai integrációt. Mindkét vonalon megvannak a feladatok. Az utóbbiban a két felsőfokú intézmény egymásra találása és sikeres együttműködése majdnemhogy törvényszerű. A kialakulóban lévő négylépcsős felsőoktatásban az első kettő, azaz a post secondary és a főiskolás Nyíregyháza, az egyetemi, és a PhD képzés Miskolc feladatának kínálkozik. □ Vagyis a középiskolából kilépő diáknak van módja végiglátni a pályán. — Képességei, igyekezete, és lehetőségei szerint haladhat előre. Ha az első két akadályt sikerrel vette, Miskolcon nyitott kapu várja. A főiskolai képzés sajátosságaiból eredő gyakorlatias szemlélet pedig nagyon szívesen látott készség nálunk, ahol — éppen a mi sajátosságainkból eredően inkább az elméleti oldal erősebb. üAz oktatók haszna? — Az előbb említettekkel összhangban: ha az egyetemi oktatók bekapcsolódnak a főiskolai oktatásba, a gyakorlati kapcsolódási pontok erősödnek. A főiskolai oktatóknak pedig a doktori program kerül közelebb, amely egyetemünkön folyik. A két intézmény közötti ilyetén átjárhatóságnak intézményes és egyéni haszna egyaránt nyilvánvaló. □ Visszatérve a területi integrációra, amelyet mint arról szó esett, a külföldi források is támogatnak. Miskolc számára inkább az északi megyék jöhetnek számításba. — Hazánkban jelenleg körülbelül kilencven felsőoktatási intézmény működik. A Világbank ajánlása szerint, amely nyilván gazdag tapasztalatokon nyugszik, egymillió lakos számára egy egyetem elegendő. Könnyű tehát kiszámolni, hogy nálunk az integráció tíz— tíz meglévő és területileg nem távol eső intézmény feladata. A szakmai és területi integráció más más csoportosítást eredményezhet, mégsem összeegyeztethetetlen. Akárhová is tagozódnak a nyíregyházi felsőfokú intézmények, a mi közgazdászképzésünk összefonódásának nem hiszem, hogy akadálya legyen. Biztos lesz olyan formula, amely lehetővé teszi a kétféle integráció egymás mellett élését ggl-eti» RÁADÁS
