Kelet-Magyarország, 1998. június (55. évfolyam, 127-151. szám)
1998-06-13 / 137. szám
17. oldal 1998. június 13., szombat KeletwtMagyart RÁADÁS TÖPRENGÉS Viadal a tóparton M. Magyar László Llgy békaviadal hívatlan szemtanúja voltam a közelmúltban. Bár szokatlannak tűnik a szóösszetétel, nem történt nyomdahiba, a kifejezés nem keverendő össze a Spanyolországban oly népszerű bikaviadallal. Történt ugyanis, hogy a napokban egy tó partján az oly törékeny csendet két magam korabeli férfi éles kiáltása törte meg. A nádas melletti iszapban észrevették egy teknősbékát, s támadásba lendültek ellene. Vállalkozásukat végül siker koronázta, páncélos barátunk fogságba esett. A két „vadász" örömittasan tovább pecázgatott, a védtelen állat börtönéül pedig egy személy- gépkocsi utasterét jelölték ki. Míg mindezt láttam és átéltem, volt min eltöprengenem. Miért érzik úgy vajon az emberek, hogy amit meglátnak a természetben, azt már saját tulajdonuknak érezhetik, s bármit megtehetnek vele? Milyen jogon veszik a bátorságot, hogy a természetes környezet egy darabját kiszakítsák megszokott életteréből? Miért dicsőség az, ha otthon büszkén elmesélhetik családtagjaiknak, vagy a kocsmában a haverjaiknak — valójában értelmetlen — tettüket? Félő, mi magyarok már csak ilyenek vagyunk. Jól emlékszem még azokra a pillanatokra, amikor a sárga lapú szakmai névsorokat ingyen osztogatták a teherautókról. Egymást ölték szinte az állampolgárok, volt, aki 4-5 könyvet is hazavitt, csak azért, mert nem kellett érte fizetni. Néhány nap múlva azonban már a szeméttelepen hevertek a kiadványok, mivel sokak számára értéktelennek bizonyultak. Talán pszichológusok tudnák csak megmagyarázni: miért küzdünk azért, amit ingyen adnak, még akkor is, ha valójában számunkra semmilyen értéket nem képviselnek. Sajnos, még csak azzal sem vigasztalhattam magam, hogy a fiatalok másképp gondolkodnak a természetről. Néhány perc múlva ugyanis három tizenéves srác egy vízisiklót hajigáit meg göröngyökkel. Vajon hány élőlény lesz áldozata a nyári vakációban unatkozó, a természetben gyönyörködni nem tudó, a pusztításban örömüket lelő fiataloknak? Apropó, vakáció. Míg a kisebbeket leköti a homokozás, a hintázás, addig a középiskolások leginkább egész nap kosaraznának, fociznának. Mivel játszótereink nem nekik készültek, a legtöbb helyen sportolni csak az iskolaudvarokon lehet. Ám hogyan mozogjanak úgy a lakótelepi gyermekek, ha az egyik nyíregyházi középiskola udvarát kutyával őrzik? Megértem én az iskola vezetőit, hogy az udvar facsemetéit, különböző értékeit valamilyen módon védeniük kell. A kérdésem csak az: Vajon neveljük-e azáltal a tinédzsereket, ha valamitől tiltjuk őket? Kissé messzire keveredtem a teknősbékától, pedig a történetnek még nincs vége: a személygépkocsi lehúzott ablakán át valahogyan sikerült megszöknie a négylábú fogolynak. Komédiába illett, a menekülés felfedezése után hogyan kutattak utána őrei. Nem tehetek róla, belső késztetést éreztem, hogy a teknősbékának szurkoljak. Remélem, nemcsak azon a délután, hanem máskor is ők kerülnek majd ki győztesen a viadalból. A legjobb azonban talán mégiscsak az lenne, ha mi, emberek, valamennyien megváltoznánk... Lelket nyugtat, szemet gyönyörködtet a csodálatos megyénkben táj Harasztosi Pál felvétele Lebuktak a szeszkeverok Jól meg kell nézni, kinek, s milyen célra adnak bérbe ingatlant Kováts Dénes Jelentős erőket kell összpontosítania a vám- és pénzügyőröknek a jövedéki törvénysértőkre, adócsalókra is, azaz nemcsak a csempészek elleni harc és a „hagyományos” hivatali ügyintézés ad sok tennivalót számukra. Nem volt véletlen tehát a nyomozó- és akciócsoportok felállítása, s az sem, hogy a kétme- gyés (Hajdú-Bihar és Szabolcs- Szatmár-Bereg) parancsnokság „csapatai” segítik, kiegészítik egymást. Folyamatos megfigyelések, s természetesen segítő szándékú állampolgári bejelentések összessége is hozzájárul a törvénysértők felderítéséhez és leleplezéséhez. Többször számoltunk már be jövedéki törvénysértők lebukásáról, erre nemcsak a határátkelőkön kerül sor, de belterületen is. Illegális üzemanyaglerakatok, szeszkeverok vesztenek rajta olykor, de talán meg sem lehet saccolni, hányán végzik ezeket a törvénytelen tevékenységeket. A helyszín változatos, hiszen a települések portáin éppúgy bukkantak már üzemanyag lerakatokra, pálinkakészítőkre és -palackozókra, mint erdő mélyén, vagy gyümölcsösben. A közelmúltban — hogy csak néhány példát említsünk — egy Nyíregyháza melletti település egyik bérbe adott melléképületében palackoztak; korábban Sényő határában az erdei tisztáson álló teherautókon, s mellettük; de találtak üzemanyagtartályt udvaron, s kertben ebrejtve éppúgy, mint a gyümölcsösben elfóldelve. Az idén a mátészalkai vámhivatal hat, a megyénkbeli nyomozóhivatal és a debreceni vámhivatal kettő-kettő, a nyíregyházi vámhivatál egy „szeszes csapatot” leplezett le. Valamennyi eset jellemzője, hogy több százezer, olykor milliós értékekkel buknak le a törvénysértők . Más kérdés, hogy a tényleges hasznuk, s a forgalmazott szesz értéke jóval nagyobb, hiszen folytatólagosan elkövetett cselekményről van szó, de visszamenőleges vallomást ritkán tesznek. A legfrissebb akció csütörtökön hozta meg eredményét. Nyíregyháza egyik utcájában áll a ház, melyben szeszkeverő „műhelyt” tartottak fenn, ide érkezett az alapanyag, majd innen indultak útjukra a pálinkaszállítmányok. A ház udvarán garázs, melléképület, ennek egyik helyiségegyüttese szolgált szeszkeverő- ül, itt kotyvasztották a pálinkát. A Vám és Pénzügyőrség Hajdú-Bihar Megyei Nyomozó- hivatala a tudomására jutott információk következményeként már figyelte az épületet, végül az említett reggelen csaptak le a nyomozók: a ház bérlőjét, s egy ügyfelet is ott értek. Közel 800 ezer forint értékben több mint ezer liter tisztaszeszre illetve megkevert pálinkára, valamint desztillált vízre, aromákra, műanyag kannákra és egyéb kellékekre bukkantak, s kávéra, ami az elsődleges információk szerint csempészáru. Az elvont adó értéke 1.3 millió forintra rúg a lefoglalt és a bevallott mennyiség alapján — ennek valójában sokszorosa lehet a valós, de be nem vallott —, a bírság 5-6 millió forintot tesz ki várhatóan. A jelek és adatok szerint régóta készült itt a tisztaszeszből, cukorból és aromából különféle kommersz pálinka és likőr, dokumentumokra is leltek, melyek az átvevők, az italboltosok listáját, s egyéb információkat tartalmaznak. Az akció során 730 eredetinek tűnő szeszesital-zárjegyet is találtak a pénzügyőrök, melyek eredete még nem ismert, de feltételezhető, hogy valahonnan lopták, s palackozás után kerültek, illetve a lefoglaltak kerültek volna az üvegekre. Az alapanyagul szolgáló tisztaszesz valószínűleg csempészáru, az eddigi adatok szerint jugoszláv eredetű. (A szeszkeverő ellen adócsalás bűncselekmény és bélyeghamisítás (zárjegy) miatt folytat eljárást a Vám- és Pénzügyőrség Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Nyomozóhivatala) A ház tulajdonosa nem kívánta felfedni kilétét, neve elhallgatását kérte, de nyilatkozott lapunknak: — Jó ideje már, hogy bérbe adtam az udvari melléképületet, a Keleti Apróban hirdettem meg. A megyeszékhely:közeli településen lakó jelentkező azt mondta: kocsmája van, s raktárnak veszi ki. Én nem itt lakom, ritkán járok ide. Amikor néha eljöttem, láttam az udvaron sörösrekeszeket, kólákat, de nem tudtam, mi folyik az épület falai között, azt gondoltam, valóban raktárként szolgál, nekem kulcsom se volt a lomtárhoz. Nagyon kellemetlen, már csak a szomszédok miatt is ez a szituáció. Tanulság? Talán mások számára is intő példa az enyém: jól meg kell nézni, kinek, s milyen célra adnak bérbe ingatlant. A pénzügyőr nyomozók munkája persze nem fejeződött be azzal, hogy rajtaütöttek az illegális szeszkeverőn és -palackozón, hiszen a nyomozás hosz- szabb időt vesz igénybe, s az akció folytatásaként igyekeznek felgöngyölíteni a pálinka felvevőit, azaz a kocsmárosokat is. Balázs Attila felvételei
