Kelet-Magyarország, 1998. május (55. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-08 / 107. szám

1998. május 8., péntek HÁTTÉR Energia hulladékokból A biogáz alacsonyabb fűtőértékű, mint a földgáz, de ugyanúgy használható fűtésre A Föld napján is vizet forralt a napkollektor A szerző felvétele Galambos Béla AV.V.V/.'.V.V.V.V.V.V.V.V.'.V.V.'.V.V.V.V.V.V.V.V.V.V.'.V.V.W.V.V.W.V.'.V.V.VAV.V.V Nyíregyháza (KM) — A nap, a szél és a víz energiája, a nö­vények által termelt, vala­mint a geotermikus energia azzal az alapvető közös tu­lajdonsággal bírnak, hogy folyamatos az újratermelő­désük. Ezért megújuló ener­giaforrásoknak nevezzük őket, ellentétben a földün­kön véges készletekben lévő gázzal, olajjal vagy a szén­nel. A környezetbarát megújuló energiák nem termelnek sem csúf meddőhányókat, sem nukleáris hulladékot. Fából biobrikett Magyarországon a legna­gyobb jelentősége a növények által termelt bioenergiának van, azaz volna — állítja Tö­möri László az E-misszió Kör­nyezeti Tanácsadó Iroda veze­tője, akit Energia ABC soroza­tunkban ezúttal e ma még in­kább csak elméletinek számító kérdésekről kérdeztük. — Az erdőben és a szántó­földeken megtermelt fának, szalmának, kukoricaszámak vagy növényi olajoknak jelen­tős energiatartalma van. A tü­zelőolaj és gáz elterjedésével e hagyományos bioenergiák fel- használása visszaszorult. Pe­dig érdemes számolni: a ház körüli gazdaságban sokszor ingyen keletkeznek olyan mel­léktermékek. amelyekkel — egy vegyes tüzelésű kazánban elégetve — drága gázt, olajat takaríthatunk meg. A szilárd tüzelőanyagok elégetése per­sze munkaigényesebb, de megéri: csökken a gáz- vagy az olajszámlánk. Olaj és gáz — A fanyesedékből, fűrész­porból is készíthető biobrikett a legigényesebb hasábfafo- gyasztókat is kielégíti, hiszen lángja szép és nem büdös. Rá­adásul olyan hulladékokból is elő tudják állítani, amelyek egyébként a szeméttelepeket gyarapítanák. A trágyából és nedves szerves hulladékokból is nyerhető energia, azaz elgá- zosításukkal biogáz. — A biogáz alacsonyabb fű­tőértékű, mint a földgáz, de ugyanúgy használható fűtésre, főzésre. Biogáztermelő beren­dezés létesítését akkor érde­mes komolyan mérlegelni, ha olyan nyersanyag, mondjuk híg tárgya áll nagy mennyiség­ben rendelkezésünkre, ame­lyet környezetvédelmi okok miatt egyébként is kezelni kel­lene. A biogáztermelés során a nyersanyagok további haszno­sításra, egyebek között trágyá­zásra alkalmas, szagtalan álla­potba kerülnek. Szélmalomharc — A bioolaj növényi magvak­ból, repcéből, napraforgóból készül. Helyettesítheti a tüze­lőolajat, finomítás, illetve ve­gyi átalakítás után pedig akár a motorhajtó gázolajat is. Bio­olaj, illetve hajtóanyag termel­tetésének, feldolgozásának nagyszabású megyei tervével már több éve foglalkoznak a nyíregyházi mezőgazdasági fő­iskola kutatói. A szélmalmok unokái a mai szélkerekek, szél­motorok leghatásosabban a vízhúzásban segíthetnek. A villamos hálózattól távol eső vidékeken öntözéshez, állat- és vaditatáshoz szolgáltathatnak vizet, költséges hálózatépítés vagy drága gázolaj felhaszná­lás nélkül. Szélkerék hajtotta dinamóval áramot is lehet ter­melni, amely egy tanyát vagy nyaralót tud ellátni. Szélcsen­des időre a berendezés akku­mulátorban tárolja az energiát. A geotermikus energia inkább nagyobb közösségek, meleg­háztelepek, távfűtő rendszerek számára nagy lehetőség, s iga­zán ott gazdaságos, ahol koráb­ban fúrt hőforrásokat lehet hasznosítani. — Tenyérnyi falu H ittem is meg nem is, hogy helye van egy állatkert­ben a kacsának, libának, tyúknak, malacnak. Az­tán, amikor a vadasparki parasztudvar átadásán a tömegben toporogva alig vártam, hogy közelebb kerülhes­sek a kisbocihoz, esetleg meg is simogassam, teljes bizo­nyosságot éreztem: ezeknek a háziállatoknak itt a helyük. Elnéztem, egy-egy ketrec vagy ól előtt milyen lelkesen mesélnek csemetéiknek az éppen ott látható állatokról a szülők. Saját gyermekkori élményeikről szóltak ezek a mesék, olyan emlékekről, amelyek csak itt, a parasztudva­ron lehetnek hitelesek, a panelház tizedik emeletén már nem. Érezni kell ahhoz a széna illatát, hogy a gyermek el tudja képzelni, mekkorákat lehetett huppanni a kazalba a soha nem láthatott dédnagymama rég lebontott falusi há­zának udvarán. Ahol persze annak idején kutya is volt, mert akkor még nem volt sikk félni tőle. Felejthetetlen élmény a városi gyereknek, hogy megker­getheti az udvaron szabadon kószáló kecskegidát, míg a tyúkudvarban farktollaival hencegő pulykának szemébe mondhatja, hogy szebb a páva... A néhány méterrel távo­labb lakó páva pedig — ha lenne annyi esze — alaposan megsértődhetne, amiért az utóbbi időben mégsem őelőtte tolonganak a látogatók. De nem volt most olyan érdekes az oroszlán és a tigris sem. Attól ugyanis, hogy beköltöztek a parkba, „felértékelődtek” a háziállatok. Talán éppen a sze­lídségükkel, azzal, hogy hozzájuk közel lehet menni, meg lehet érinteni őket. Az emberben mindig motoszkál ugyan­is a belső késztetés arra, amikor megáll egy vadállat ketre­ce előtt, hogy megsimogassa a bundáját. Minden érzék­szervével szeretne közelebb kerülni a természethez, amitől — épp a kényelme érdekében — elszakadt. Úgy gondolom, nagyszerű ötlet volt felépíteni a vadas­park közepén a parasztudvart. Nemcsak azért, mert Euró­pában ez a második, hanem azért, mert a generációk óta városban élő ember, ha csak pár órára is, elképzelheti, mi lenne, ha annak a portának ő lenne a gazdája, ha minden reggel kakaskukorékolásra és nem vekkercsörgésre ébred­ne, ha este nem a tévéműsoron bosszankodna, hanem a kerti pádon ülve szívná be a kertjében nyíló virágok illatát. Cservényük Katalin Mostanában olyan szorgalmas matekból ez a Pistike Ferter János karikatúrája Közösségi ház Milotán Milota(N.L.) — Május 15- én Milotán ünnepélyesen felavatják az új községhá­zát és a közösségi házat. Az építkezésre, az összefogás­ra a kényszer vitte rá a köz­ség lakóit. A többes célú művelődési ház ugyanis 1994-ben leégett, a község­háza pedig életveszélyessé vált. Az új beruházással két legyet ütöttek egy csapásra — mondta az átadásra ké­szülődve Puskás Sándor polgármester. A tűzvész és az omladozó épület miatt a Pénzügymi­nisztérium mindössze 11 millió forintot adott a köz­ségnek. Az új beruházás vi­szont 25 millió forintba ke­rült. A pluszpénzt ésszerű­sítésekből, ingatlanok el­adásából teremtették elő. Egy különleges igényt is teljesítettek az építők: az új, korszerű közösségi ház fa­lára mementónak kiszegez­tek egy 20 méter hosszú üszkös gerendát. A régi közösségi ház 1920-ban épült, a mesterge­renda tutajon úsztatva ek­kor érkezett Kárpátaljáról. A közösségi házat egyéb­ként falugyűlések megren­dezésére, kulturális és sportrendezvények megtar­tására használják majd má­jus közepétől.

Next

/
Oldalképek
Tartalom