Kelet-Magyarország, 1998. május (55. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-27 / 123. szám

1998. május 27., szerda GAZDASÁG. Keíet-Magyarorszag 13 Új termésig elfogyhat a régi Erre is támogatást kell keresnünk a kasszából, mondta a miniszter Nyíribrony (KM - GB) — A gabonához is támogatás kell. 3 és fél millió tonna felesleges búza, kukorica és árpa ter­mett tavaly Magyarországon. Ebből 3 millió tonnát már ki- száUítottunk exportra. Még fél millió tonna az, ami erre a sorsra vár — nyilatkozta la­punknak ittjártakor Nagy Frigyes földművelésügyi mi­niszter a gabonahelyzetről. — Havonta mintegy 300 ezer tonnát tudunk technika­ilag az országból kivinni. Bí­zunk benne, hogy nagy része ennek ki is megy az új termé­sig. A kukorica bizonyosan problémamentesen, a takar­mánybúzánál még lehet, hogy az utolsó 2-3 százezer Nagy Frigyes az ibronyi telepen A szerző felvétele tonnánál valamilyen utolsó támogatást kell keressünk a kasszából, hogy bevethessük a készletek levezetésére. Bí­zom benne, hogy ezt a hihe­tetlenül nagy gondot, neveze­tesen hogy itt ekkora mennyiségű takarmánybúza termett, még is csak sikerül megoldanunk, ami nem kis teljesítmény lesz. — A szabályozás finanszí­rozását a gazdálkodók elfo­gadták, nyilván sokan voltak olyanok is, akik nem tudtak élni ezekkel a lehetőségekkel. Végül elkopik majd ez a ter­més is. Azt hiszen, egy kis ol­csó takarmánygabona az ősz­szel sem jön majd rosszul, ha marad. Aratásig apasztott készletek Budapest (KM) — A tavaly termett búza az időjárási kö­rülmények miatt szélsőséges minőségű termést adott. A tárca már a betakarítástól kezdve folyamatosan figye­lemmel kisérte a gabonapiac alakulását és az Országos Ga­bona Terméktanáccsal kon­zultálva ismételt intézkedése­ket hozott. Ezek nyomán 1 minió tonnánál több búzafe­lesleg hagyta már el az orszá­got. Ugyanakkor a belföldi termelők és állattartók segí­tésére is születtek intézkedé­sek. A fentiek is az FM egy hét­tel ezelőtti vezetői értekezle­tén hangzottak el, ahol a kia­lakult helyzetet áttekintve, űjabb döntéseket határoztak el. Ezek szerint a takarmány- búza exportjára érvényben lévő tonnánként 1500 forint támogatás igénybevételéhez meghatározott minimális vé­telár megszűnik mint feltétel. Egyben azok a termelők, akik takarmánybúzájukat belföldi végfelhasználónak (takar­mánykeverő, állattartó, ma­lom) értékesítik, ugyancsak igényelhetik ezt a támoga­tást. Az átmeneti állami készlet­re vett takarmánykukorica eladására meghirdetett pá­lyázat lezárása után raktáron maradt mennyiség megvásár­lására ismételten pályázatot írnak ki, változatlan feltéte­lek mellett. Talán ez tervez­hetőbbé teszi a gabonapiacot. Optimistább gazdálkodók ipara július és december közt várhatóan ötezer dolgozót vesz fel. Az építőipar 400, a mezőgazdaság és az erdőgaz­daság 380, a kereskedelem 360 új dolgozó munkába állí­tására számit. A kérdezőbiztosok a mene­dzsereket arról is kérdezték: milyen létszámmozgásra szá­mítanak 1999 első felében. A válaszadók 19 százaléka a fog­lalkoztatott létszám növelésé­re, 12 százaléka létszámcsök­kenésre, 69 százaléka válto­zatlanságra számít. ✓ Minőség. A május 29-én kezdődő Vili. Nyíregyházi Ke­let-Nyugat Expo kísérőrendez­vényeként Minőségügyi napot szervez a megyei Kereskedelmi és Iparkamara június 3-án. ✓ Kézműves. A Magyar Kéz­műves májusi számában töb­bek között az EU-csatlakozás előkészületeivel s az egyéni vállalkozók járulékbevallási kedvezményeivel foglalkozik. ✓ Utazás. Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei képviseletet nyit a Jorgos Travel a Red Treff Uta­zási Irodában. ✓ Gazdaság. Az országban április végén 808 ezer gazda­sági szervezet működött a KSH szerint, ez 20,5 ezerrel több, mint az előző hónap utolsó napján. A működő vállalkozá­sok száma csaknem 20 ezerrel növekedett áprilisban. A társas vállalkozások száma 12 403- mal, az egyéni vállalkozások száma pedig 7471-gyei nőtt. ✓ Emelkedés. Élénkülő for­galom mellett 133 ponttal, az­az 1,8 százalékkal emelkedett a Budapesti Értéktőzsde rész­vényindexe kedden, a BUX zá­ráskor 7.407,50 ponton állt. A határidős indexpiacon a több száz pontos áremelkedést jeleztek. ✓ Eredmény. Az OMV AG osztrák olaj- és földgázipari konszern nettó profitja 36 szá-. zalékkal 1,09 milliárd schilling- re nőtt az első negyedévben. Nyíregyháza (N. L.) — Az el­múlt hónapokban megkérde­zett munkaadók 26 százaléka rossznak ítélte a magyar gaz­daság jelenlegi helyzetét. 1997 tavaszán a megkérdezettek­nek még hatvanhét százaléka vélte rossznak hazánk gazda­ságát. Nőtt a bizakodók szá­ma és azoké is, akik a meg­rendelés-állomány és az árbe­vétel növekedésére számíta­nak. Többek közt ez derül ki a Megyei Munkaügyi Központ nem rég elkészült rövid távú munkaerőpiaci prognózisá­ból. Az előrejelzés elkészítése előtt a kérdezőbiztosok me­gyénk 227 munkaadójának il­letékeseit faggatták, ennek alapján állt össze a kép. A feldolgozóiparban, a me- zőgazdasaágban, a kereskede­lemben és a szállítási ágazat­ban dolgozó cégek több mint 60 százaléka a rendelésállo­mány bővülésére számít az idei év második felében. Fi­gyelemre méltó létszámfelvé­telt is terveztek a második fél évre. Megyénk feldolgozó Lótenyésztésünk jól vizsgázott. Az időjárás is kegyeibe fogadta az el­múlt hét végén az ország egyik legnagyobb ménesgazdája a Timpex Kft. ilonatanyai telepén remekül megrendezett VI. Nyíregyházi Országos Tenyészszemlét, amelyen a megjelent 193 lo­vat — képünkön éppen az egyik kiváló Kisbéri félvér fedezőmén, Széplak XVIII. utódját — egyenként minősítette a neves lótenyésztési szakemberekből álló zsűri Galambos Béla felvétele Mák­kombájn Tét (MTI) — Mákarató gé­pet fejlesztettek ki a téti Sokoró Kft. konstruktő­rei. A mákkombájn terve­zését az Alkaloida megbí­zásából az elmúlt évben kezdték, s a szerkezetet a tavalyi mákszezonban ki is próbálták. A mákot a gubó alatt 15 centiméterrel a leggazda­ságosabb vágni, mivel ez a szárrész tartalmaz még a gyógyszeripar számára hasznos anyagot. A mák magassága változó, ez okozza a technológiai problémát, amit a nö- vénynemesítőkkel és a termelésszervezőkkel együttműködve igyekez­nek megoldani. A kísérleti gép a koráb­biaknál jóval gazdaságo­sabbá teszi a mákterme­lést, megnyitja a lehetősé­get a nagyobb területű termesztés előtt. A számí­tások szerint Magyaror­szágon évente 20 ezer hek­tár termést tudna feldol­gozni a gyógyszeripar. Vizes Hőveszteség Nyíregyháza (KM) — Egy átlagos háztartásban sze­mélyenként és naponta 60-120 liter meleg vizet használnak fel. Ha tökéle­tesen működő bojlerünk lenne, ezt a mennyiséget havonta 390-780 forint ér­tékű gázzal vagy 2300-4600 forint értékű villannyal tudná előállítani, ám töké­letes bojler nincs, ezért ki­adásaink ennél is magas­abbak. A legelterjedtebb meleg­víz-termelő berendezés a villanybojler által felhasz­nált villamosenergia jelen­tős része a benne tárolt melegvíz hőveszteségének pótlására szolgál. Egy átla­gos minőségű 120 literes bojlernek napi 1,5 kilo­wattóra a vesztesége, azaz melegvíz használata nél­kül is havi 700 forintba ke­rül. Ténykérdés: minél na­gyobb és melegebb a boj­ler, annál nagyobb a hő­vesztesége is. Ha egy 200 literes bojler­ben 80 fokos helyett csak 50 fokos vizet állítunk elő, máris 460 forinttal kell ke­vesebbet fizetnünk. Zuha­nyozáshoz, mosakodáshoz elég a 40 fokos víz is. Az éj­szakai árammal működő bojlereknél amikor előre tudjuk, hogy több meleg vizet keU használnunk, magasabb hőfokot állít­sunk be. Minél magasabb a vízhőfok a bojlerben, an­nál előbb vízkövesedik, megy tönkre. Ha a bojlerünket cserél­ni kell, válasszunk ener­giatakarékos, vagy esetleg gázfűtésű készüléket, amelynek működtetési költsége a földgáz jelenlegi alacsonyabb ára miatt, csak negyede-ötöde a vil­lanybojlerének. Kiadásaink csökkfenthe- tők, ha kisebb vízigény el­látására úgynevezett átfo- lyós vízmelegítőt építünk be. A bojler a lehető legkö­zelebb legyen a vízfelhasz­nálás helyéhez, mert a hosszú cső is hő- és pénz- veszteséget okoz. Kezelő gazda füzetek KM-illusztráció Nyíregyháza (KM) — Egyszerű megfogalmazá­sú, könnyen érthető szakmai füzetsorozatot jelentett meg a napok­ban a Földművelésügyi Minisztérium és a Mező­gazda Kiadó, a Magyar- országi Cigányokért Köz- alapítvány hozzájárulá­sával. A „Kezdő gazda” füzetek­kel a kiadók azt a célt sze­retnék elérni, hogy a ke­véssé iskolázott, megfelelő mezőgazdasági ismeretek­kel még nem rendelkező, falusi környezetben élő emberek elsajátíthassák az egyes mezőgazdasági termékek előállításának alapfogásait és így — leg­alábbis az önellátás szint­jén — termelésbe kezdhes­senek. Az ingyenes kiadványok egy részét a Magyarorszá­gi Cigányokért Közalapít­ványon keresztül a gazdál­kodni szándékozó cigá­nyok között osztják ki. Má­sik részét a megyei Föld­művelésügyi Hivatalok terjesztik a gazdajegyzői hálózat segítségével. Az eddigi hat Kezdő gaz­da füzet: „Konyhakert”, „Burgonyatermesztés”, „Borsó és bab”, „Lucerna- termesztés”, „Nyűltartás” valamint „Kecsketartás” címmel jelent meg, melye­ket hamarosan követ a többi termelői témát fel­dolgozó kiadvány. Szófia (MTI) — A Bulgári­ában termelt rózsaolaj zö­mét egy bank páncélter­mében őrzik — írta a BTA bolgár hírügynökség. A bolgár rózsaolaj minősé­gén őrködő Bolgár Rózsa Laboratóriumot 1934-ben létesítették az akkori Bol­gár Mezőgazdasági Bank szárnyai alatt. Valaha ez volt az egyetlen bank, amely hitelekkel segítette a rózsatermelőket. Bulgá­ria „folyékony aranyát” azóta is folyamatosan egy minden biztonsági előírás­nak megfelelő páncélte­remben őrzik. A dél-bulgáriai Kazan- lak térségében, a Rózsák völgyeként ismert vidéken mintegy 500 hektárt ültet­tek be olajtermő rózsával. Tavaly hektáronként 30-40 kilogramm volt a rózsame­zők hozama. Szakértők szerint Bulgária a világ évi 3 tonnás rózsaszirom szükségletének egyharma- dát képes fedezni. A bolgár rózsa egyedül­álló aromája valószínűleg az eszményi környezetnek és a vidék sajátos klímájá­nak köszönhető. A „Bul- garska Roza Laboratory” az egyetlen intézmény, amely a Bolgár Rózsaolaj minőségi védjegy hivata­los igazolására jogosult. A rózsaolaj minden tégelyé­hez csatolják a laboratóri­um minőségtanúsítványát Mivel a kistermelők sa­ját erejükből nehezen tud­nának kijutni a világpiac­ra, a hazai kereslet pedig jelentősen csökkent, a ró­zsaolajat többnyire külföl­di kereskedőházakon ke­resztül értékesítik. Szigorúbb a törvény jegyzése június 16-án még fo­lyamatban van. A jelenleg hatályos törvény alapján be­jegyzett társaságoknak a cég­jegyzékben vezetett adataik első változásakor kötelesek a régi alapító okiratot vagy tár­sasági szerződést az űj tör­vény rendelkezéseinek meg­felelően módosítani. A tagok és részvényesek az űj törvény rendelkezéseitől csak akkor térhetnek el, ha azt a törvény megengedi — eddig ez csak az rt. esetében volt kötelező. Budapest (MTI) — Szigo­rúbbnak találja a réginél az űj Társasági Törvényt és a hozzá kapcsolódó, a Cégnyil­vántartásról és Bírósági cég­eljárásról szóló törvényt a Coopers and Lybrand Köny- vizsgáló és Vezetési Tanácsa­dó Kft. tanulmánya, amely a június 16-án életbe lépő sza­bályozást hasonlítja össze a jelenleg hatályban lévővel. A régi törvény szabályozá­sának kell megfelelniük azoknak a gazdasági társasá­goknak, amelyeknek cégbe­Rózsaolaj a széfben

Next

/
Oldalképek
Tartalom