Kelet-Magyarország, 1998. május (55. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-21 / 118. szám
1998. május 21csütörtök GAZDASÁG Unilever-gyárközpont Bátorban Tiltakoznak Budapest (MTI) — A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) tiltakozik az ellen, hogy az illetékes törvény nem határozta meg a fogyasztóvédelmi bírság felső határát és az eljárási rendet. A KISOSZ arra hívja fel a figyelmet, hogy az ellenőrzést végző felügyelőségeknek a májusi kormány- rendelet a kiszabott és befizetett fogyasztóvédelmi bírságból 20%-ot és a főfelügyelőségnek 15%-ot biztosít. A bírság kiszabásában megállapított nyílt érdekeltségi rendszer visszaélésekre és méltánytalanságra ad lehetőséget. POLITIKAI HIRDETÉS Budapest, Nyírbátor (MTI, KM) — Az Unilever Magyarország Kft. a jövőben is támaszkodni kíván a magyar háttériparra, ezért csatlakozott a Beszállítói Chartához. Az erről szóló okmányt Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter, valamint Fergus Balfour, a társaság elnöke írta alá a közelmúltban Budapesten. Az aláírás alkalmából tartott sajtótájékoztatón a cég vezetője elmondta: jelenleg mintegy 230 Magyarországon bejegyzett céggel állnak kapcsolatban, ezek részint alapanyagokat, részben pedig csomagolóeszközöket biztosítanak számukra. A cég termelési értékének — ami tavaly 48 milliárd forintot tett ki — 60 százalékát magyar beszállítók adják. Az adózott eredmény tavaly 2,5 milliárd forint volt. A nyersanyagok mintegy 65 százaléka mezőgazdasági eredetű. A csomagolóanyagoknak több mint 70 százalékát itthon szerzi be a cég, így rendkívül széles körű a beszállítói hálózata, ami a mostani megállapodást követően valószínűleg tovább bővül. Az idén 50 milliárd forintos bevételre számít az Unilever, s ennek 10-12 százaléka exportból fog származni. Az ipari tárca vezetője és az Unilever szakemberei egyetértenek abban, hogy a Beszállítói Chartához csatlakozó cégek a Magyarországon előállított hozzáadott érték növelésével a hazai és nemzetközi piacon javíthatják a termékek versenyképességét — hangzott el a tájékoztatón. A társaság Magyarországon piacvezető pozíciót szerzett a margarinok, a háztartási tisztítószerek, a jégkrémek és a gyorsfagyasztott termékek forgalmazásában. A cég 1992 óta működik Magyarországon, eddig mintegy 190 millió dollárt fektetett be, s az idén további 2 milliárd forintot szándékozik beruházásokra fordítani. Ezek közül a legjelentősebb a rákospalotai gyár margarintermelő részlegének bővítése, illetve Nyírbátorban a Domes- tos tisztítószer termelésének növelésére létrehozandó regionális központ. mirni moms to W CB (/) o u> «© 'CÖ E fi ’5k c >03 > Május 24-én Szabolts-Szatmár-Bereg dönt. Mindenkinek, aki ránk szavazott, köszöniük. Kérjük, tegye meg újra május 24-én! Aki nem szavazott május 10-én, vagy aki nem örül a jobboldal-szélsőjobboldal megerősödésének, fontos, hogy május 24-én kinyilvánítsa akaratát! Szavazzon az SZDSZ listájára és versenyben levő képviselőjelöltjeire! Listavezető: Iványi Tamás nyíregyháza: Felberman nEndre SZDSZ Tiszavasvári: Pusztai József SZDSZ Nagykálló: Forró Zoltán SZDSZ Baktalórántháza: Kiss Gyula SZDSZ Nyírbátor: Matolcsi Zoltán SZDSZ Kisvárda: Lázár János SZDSZ Szavazzon az SZDSZ-re! Kockázati tőke Nyíregyháza (KM) — A kockázati tőke nagy haszon megszerzése céljából, a tőzsdén nem jegyzett vállalatokban átmeneti időre tulajdonossá váló, erre szakosodott szervezetek részesedésre fordított tőkéje. Ilyen szervezetek Magyarországon már ma is léteznek, tevékenységük bővül. A kockázati tőke jelentős szerepet játszhat olyan vállalkozások finanszírozásában. amelyek tőkére szorulnak és nyitva áll előttük a lehetőség a vállalat értékének jelentős növekedését viszonylag gyorsan megalapozó, nagy tőkehozamok elérésére. Emellett hajlandók a kockázati tőkésekkel való olyan mértékű együttműködésre, amely garantálja azok számára a közös cél elérését. A készülőben lévő törvény három fő célt kíván szolgálni: a kis- és közép- vállalkozások finanszírozását, a kockázati tőkebefektetések előmozdítását, illetve ezekhez a jogi szervezeti keretek megteremtését. A törvényjavaslat megteremti a kockázati tőkebefektetéssel foglalkozó szervezetek jogi fogalmát. A kockázati tőke működéséhez kedvezményeket kap. Ezek közül a legfontosabb, hogy a társasági adó 0 százalék kulcsú a kockázati tőketársaságok és alapok esetében. Nagy figyelmet szentel a törvény a garanciáknak. Az állam kockázatátvállalással is védi e tőkebefektetéseket és ezzel tereli a befektetőket. A biztonságot szolgálják azok az egyébként vitatható korlátozások is, amelyekkel a visszaéléseket kívánják megelőzni. A törvénytől nem várható a kis- és középvállalkozások finanszírozási gondjainak megoldása, mivel ezt eddig sem elsősorban a tőkehiány, hanem a vállalkozások jelentős részének alacsony jövedelmezősége akadályozta. A kockázati tőkeágazat működési feltételeinek megteremtése ezzel együtt sem lebecsülhető jelentőségű még akkor sem, ha előrelátható, hogy a törvényt előbb-utóbb módosítani kell: korlátozni az állami szerepvállalást és oldani a kötöttségeket. 1 5,2%-os... ...inflációt, 5% körüli gazdasági, illetve 4,5% lakossági fogyasztásnövekedést jósol 1998-ra a GKI Gazdaságkutató Rt. legfrissebb prognózisa. Az orosz... ...vezetés nem készül a belső államadósság kifizetésének és a kereskedelmi bankok betéteinek befagyasztására, jelentette ki a központi bank elnöke azután, hogy a tőzsdei áresések 13- 14 milliárd USD kárt okoztak az orosz gazdaságnak. Folytatódott... ...a hegymenet a tokiói értéktőzsdén, ahol az irányadó részvényindex szerdán nyereséggel zárt. A kétszázhuszonöt válogatott részvényből számított Nikkei mutató 101,30 pontot emelkedve 15 652,95 pontot ért el. A lisszaboni... ...világkiállítást Jorge Sam- paio köztársasági elnök és Antonio Guterres miniszterelnök nyitja meg május 21-én állam- és kormányfők jelenlétében. Brüsszel (MTI) — Magyarországnak évi 897 ezer ECU-ba (közel egymillió dollárba) kerül, hogy bekapcsolódik az Európai Unió tavaly kezdődött keretprogramjába a kis- és középvállalatok fejlesztésére — derül ki az Európai Unió állásfoglalásából, amely a témáról folytatott csatlakozási tárgyalásra készült. A magyar befizetés mintegy fele a csatlakozás-előkészítő PHARE-programból finanszírozható, de a program révén viszanyert összeg nem haladhatja meg a befizetettek A harmadik négyéves keretprogram hivatalosan 1997-től 2000-ig tart, s benne az EU-val tárgyaló országok is részt vesznek, kivéve Szlovéniát. A négyéves előirányzat segít abban, hogy a kis- és középvállalkozások megoldják azokat az üzletstratégiai problémákat, amelyeket a nemzetközi kereskedelemben játszott szerepükkel párhuzamosan megnövekedett versenyképességi kihívások okoznak. Külön figyelmet fordít a program arra. hogy az említett vállalatok — 250 főnyi létszámig terjedő, független és meghatározott forgalmú cégek —- fejlődése foglalkoztatásbarát közegben ^ menjen végbe. A program fő célkitűzései az adminisztratív rendszer egyszerűsítése, pénzügyi környezet javítása, a nemzetközi bekapcsolódás segítése, a kis- és középvállalkozások kutatási, képzési nehézségeinek áthidalása, a vállalkozói kedv ösztönzése. Magyar megítélés szerint egyébként a kis- és közép- vállalkozásokat tekintve az ország bizonyos tekintetben jobban áll néhány EU- tagállamnál. Vannak ugyanis olyan mai tagországok, ahol ma nehezebb vállalkozást alapítani, mint Magyarországon. Múlt heti magyar kormánybejelentés szerint Magyarország nem is kér átmeneti könnyítést az európai uniós joganyag teljesítésében a kis- és középvállalkozások területén. A közösségi politika alapvető követelményei ugyanis eddig is érvényesültek a magyar szabályozásban. A következő parlamenti ciklusban elkészülő kisvállalkozói törvény a tervek szerint teljesen EU-konform lesz, és ügyel arra. hogy a vállalkozások gyakorlati hatásainak vizsgálatára is hangsúlyt fektessen. j EU-proqram kisebbekért
