Kelet-Magyarország, 1998. május (55. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-04 / 103. szám

Az ember szeret bizton­ságban élni. Mégis van, aki keresi a veszélyt: ő Feldmayer István egyen­súlyozó művész. Amikor elkezdi a műsorát, csönd tá­mad a nézőtéren. Erre meg is van a publikumnak az oka, hiszen a tőr- és kardéleken poharak és tálcák emel­kednek a magasba. Még egy pin­cérnek is komoly feladatot adna egy­szerre ennyi pohár és tálca megtar­tása. Feldmayer István mégis játszi könnyedséggel egyensúlyozza a fel­építményt. Könnyedén, hiszen mint­egy negyedszázada barátkozott meg azzal a gondolattal, hogy legyőzze a veszélyt. A Ki mit tud?-ok kezdetén, 1972-ben a vetélkedőn baltadobáló számmal szerepelt. Sikert aratott, de ellenfele szintén baltát dobált. Nem akart vitát, versengést, ezért váltott, s azóta egyensúlyoz. Neki ez már szinte rutinmunka. A mutatványos­ságot nem hagyja abba, mert rajta kívül más nem csinálja. A leánya (aki jelenleg jogot tanul Budapesten) szintén Ki mit tud?-győztes volt, de nem folytatja apja örökségét, mert hatalmas munka jár egy-egy pro­dukcióval. Mindennapos az állandó készenlét, a gyakorlás és a felszerelés karbantartása. Az elmúlt 25 év alatt a műsor közben egyszer sem tört össze poha­rat. Az más kérdés, hogy esetenként a produkció során egyet-egyet mégis a földre ejt, de csak azért, hogy a publikum lássa, valóban üvegből ké­szült a pohár. Ha valaki megpróbál­ja kard- vagy tőrélen megtartani a poharakat, ahhoz kevés az egyen­súlyérzék. Legalább nyolc-tíz év szükséges a tökéletes elsajátításához, színpadi bemutatásához. Feldmayer István most a nemzetközi porondra készül; ha sikerül, nyáron Svájcban lép műsorával a nagyérdemű elé. Kép és szöveg: Poór Zoltán Az UV-király emlé Utóvizsgázni dicsőség-már legalábbis egyeseknek. Ezt példázza a debreceni Kossuth-egyetem műszaki főiskolai karának parkjában fehérlő kőtömb, amely egy hatalmas egyes számjegyet formáz. A mementóra rögzített réztábla tanúsága szerint a különös alkotást az „1980-83. év UV-királya”, azaz Kálmán Ferencakkori építész szakos hallgató érdemelte ki nem min­dennapi teljesítményével. Az 1978-ban, érettségi nélkül fölvett hallgató kétszer ismételt félévet, és összesen huszonkétszer utóvizsgázott... Végül azonban - hat évvel később - sikerült közepes minősítésű oklevéllel megszereznie az üzemmérnöki diplomát. A kő felirata így ér véget: „Tisztelet ősz fejének!” A szolnoki il- 1 letőségű, mára legalább 37 éves úriember bizonyára nem felejti el alkal­manként megkoszorúzni - önmaga emlékművét... (V. A.) Fotó: Czeglédi Zsolt „Igencsak hosszas töprengés után szedtem össze annyi bátorságot, hogy megosszam Önnel »versez- ményem«. Kíváncsi vagyok, miképp vélekedik mellékelt írásomról, így kérem, ossza meg véleményét velem is, hátha eldugom a tollat-papírt az íróasztal legrejtettebb zugába, ne sérthessem tovább a nyelv szépsége iránt fogékony embertársaim.” így ír kedves TC, akit ismerősei egymás közt így szólítanak, s aki teljes nevét itt nem kívánja, mert szeretne az egész falu előtt névtelen marad­ni. Meg is tudom érteni... Ugye nem haragszik, ha ezt mondom, higgye el, tényleg jobban jár, ha ilyen sorokat nevén nem „vállal”. „Szerelmes szívem ömlengve hint / szerteszét víg dallamot, / így kiál­tom én világgá / a lány nevét, ki megfogott.” Fogja meg jobban, de ígérje meg, a lány nevét nem kiabál­ja. Énekelni lehet, én is szoktam, pedig hangom kábé olyan, mint ez a vers - ha már szalonpicces a tár­saság, épp csak el lehet viselni... Mindazonáltal ha küld még, nem dobom a tűzre, utoljára Nyíregy­házán gyújtottam be kéziratokkal. Jó „hosszú” meleg lett, képzelheti, mennyi papír, pfuj, azt a pazarló fe­jemet, szóval, központi a fűtés, tűréshatárom és fájdalomküszöböm ily kényelemben gyakorlatilag ma­gas: ha kedve tartja, ne fogja vissza magát, dzsimike se bírja, pedig igen tehetséges, de kérem, ha másképp egyenesen nem megy, akkor sorvezetővel írjon, józan vagyok, egyelőre, s ilyenkor még tudom, nem én tartom ferdén a papírt. ALKÁLI, DEBRECEN Nem értem, miért erőlködsz. Ha valami nem megy, hát nem megy, ne a dzsimikéről végy példát. Hiába írsz hetente, sokadszorra se mond­hatok ennél többet. „Egyetlen vagy, drága szép szerelmem, / hű vagyok hozzád, és leszek, míg élek, / drága szerelmem, egyetlenem, szép­ségem.” Ugye, meg tudjátok érteni, ha már rögtön az elején kiakadok. Kénytelen vagyok kérni, kedves Alkáli, ne írj többet, feleslegesen edzed magad. JÓNÁS, DEBRECEN Ne haragudj, de nem tudom elképzelni, hogy már három eszten­deje végeztél az egyetemen, s hogy középiskolai osztályfőnök vagy. Aki a lesz helyett lesszt ír, s a folyton- folyvást helyett íojton-fojvást, a holló helyett holót, annak dzsimike is kivállya. Annak ellenére, hogy té­maválasztásaid alapos, sokoldalú műveltségedre utalnak, ilyen fájdal­masan primitív írásbeli nyelv- használat birtokában elképzeléseim szerint egyszerűen lehetetlen, hogy középiskolában taníts, még ha matematikát is. Ha nem hazudtál, hát el vagyok keseredve. (Továbbra is várjuk írásaitokat a következő címre: Észak-Magyar- ország szerkesztősége, 3501 Mis­kolc, Pf. 351.) Sápi Szilvia „Szikszón születtem, 1979 májusában. Szeretem az embe­reket, a verseket, a zenét, az új­donságokat, a gondtalan másod­perceket. Amit nem szeretek, ami rossz, az is ad nekem valami pluszt, de erre később jövök rá. Jelenleg minden időmet kitölti a tanulás, sajnálom, hogy nem jut elég időm a tizenkét éves öcsémre, olvasásra és utazásra. Nagyon sze­retem az új dolgokat, és az elemezhető helyzeteket és em­bereket.” A tied Vihar jött. Pusztított. Utána fojtó sem mi maradt. Enyém lett mégis az utolsó, győzelmes, retnegó pillanat. Kérdezlek. Nem felelsz. Csak lassan lehajtod a fejed. Az időfalat emel csöndből, homályból, hogy elveszítselek. Miért? Meddig! Válaszolj! Rettegek a kongó sivárságtól, magába zár, de óva ölelés nem kell senki mástól. Fáj. Nem hallod? Nyisd tnárfol a szemed! Előtted állok, elérhetsz, ha kinyújtod felém a kezed. Csönd... Semmi. Pedig ha a fal leomlana, végleg megtudhatnád, hogy egy lélek magát égeti fel érted. Kérlek.".. Nem tudni, mennyire észrevehető tö­rekvése eme sorok írójának, hogy a videópiacot ellepő, silány ponyvafil­meken kívül igyekszik a művészi meg- munkáltságra és igényességre törekvő alkotásokat is bemutatni, hiszen - ha mégoly ritkán, de - olyan művek is előfordulnak a tékák polcain, mint a Shine - Ragyogj, vagy (mai ajánla­tunk) a Kolja. Ez utóbbi például a ’97- es legjobb külföldi filmnek járó Oscart és az Arany Glóbuszt nyerte el. Szá­momra érthetetlenül. Hiszen hogyán is számíthatna Amerikában helyezésre egy olyan kelet-európai (cseh) mű, amely nincs tele különleges effektu­sokkal, csupán érzelmeink szegényes húrjait pengeti meg, de azt igen erő­sen? Louka (Zdenek Sverak) tipikus agglegényként tengeti életét az 1989- es — még vasfüggönyözött — Prágában. Foglalkozására nézve alulfizetett ze­nész, másodállásban pedig nőket fek­tet ágyba (no persze, nem orvosként). Iszonyúan vágyik egy Trabantra (ne riadalom! Végtére is mit kezdjen a női testekre szakosodott mogorva szívtip­ró egy pufi arcú gyerekkel? Rögvest rohan is a gyámügyhöz, a rokonok­hoz, a kezét széttáró barátjához, de semmi. Kénytelen az amerikai fil­meknél már jól bevált forgatókönyvi klisét követni, mely szerint az első pil­lanatban még rühelli azt a „büdös ruszki kölköt”, majd az eltelt per­cekkel egyenes arányban kerül egyre közelebb és közelebb a szódán és cse­hül nem értő gyermekhez, mígnem az nevess; kilenc éve te is örültél volna, ha a papád vett volna egyet); és már számon se tartja, hány embernek tar­tozik. Mi ekkor a (ogikus teendő? Minél előbb elfogadni barátunk kí­nálkozó ajánlatát, miszerint kössünk névházasságot egy cseh útlevélre és Németországra áhítozó szovjet nővel, aki ezt jócskán honorálja készpénzzel. Nosza rajta, folyik is a lagzi, s bár megkettyinteni nem sikerült anyács­kát, másnap már miénk egy használt csodajárgány. Ám egyszer csak csen­getnek hősünk lakásán, s megjelenik egy ellenállhatatlan apró fiúcska, az ötéves Kolja, aki hogy, hogy nem, az időközben Németországba szökött anyácskánk fiacskája. Lesz ám nagy teljes mértékben odanő magányos farkasunk szívéhez. Ám közbén a rendőrség is megszagol valamit Louka körül, és nem hagyják nyugodni, akár­csak az időközben megérkező gyám­ügyesek, akik azonnal vinnék is vissza Kolját a már szétésőfélben lévő Szov­jetunióba. A dilemmát az újra felbuk­kanó anyácska oldja meg, aki ezúttal már igényt tart gyermekére, és elsza­kítja őt Loukától. Ha valaki jó filmet, remek szí­nészeket, a klisével együtt is mély és érdekes történetet akar látni, valamint imád érzelmileg hullámvasutazni, an­nak szívvel ajánlom a Kolját. (Inter­com, cseh, 1ÖI perc) 8/10 Molnár Csaba tavasszal rövidülnek az éjszakák és a szoknyák... Különösen igaz ez a teniszpályákra, ahol tavaszodván mind többször lebben a szoknya a csinosabbnál csinosabb teniszező lányok napbarnította combjain. Az Interneten fotók tömkelegé található e férfiszíveket megdobogtató szoknyalebbenésekről, de ter­mészetesen információk sokaságára bukkanhat a világháló ki­tartó szörfözőié a „fehér sport” más szépségeivel kapcsolatban is. Az elinduláshoz az egyik legjobb kiindulópontot a http://www.tennis- tours.com címen található összeállítás adja, ahol is Martina Hingis mosolya fogadja az internetezőt. Itt néhány csinos teniszcsillag életrajzába is bepil­lantást nyerhetünk. A tenisszel kapcsolatos , böngészést érdemes még a http://www.real-tennis.com címen kezdeni, ahonnan továbblépve, egy. ke­resőprogram segítségével mindent megtalálhatunk á „fehér .sportról”. A The Royal Tennis Court, a brit Királyi Teniszklub hivatalos szerverért, a http://www.realtennis.gbrit.com címen a tenisz történetéről és a játék­szabályokról is olvashat a kereső - természetesen angolul. A http://www , bomis.com/rings/ után a teniszezőnők neveit (cöetzer, kournikoya, sabatini, hingis, seles, gráf - így, kisbetűkkel) pötyögve fotókra, életrajzokra, ered­ménylistákra bukkanhatunk. Hasznos információval szolgálhat a Grand Slam négy versenyének, Wimbledonnak, a Ilolland-Garros- nak, az ausztrál nyílt nemzetközi te­niszbajnokságnak és a US Opennek a hivatalos internetes oldalai, amelyek a http://www.wimbledon.org , a http://www.frenchopen.org , a http: //www. ausopen.org, illetve a http:// www.usopen.org címeken keres­hetők fel. Az ATP-tornák hivatalos szerverén, a http://www . atptour. com címen többek között az aktuális világranglista is megtalálható. N. G. M. Ie vustk Megjelenik kéthetenként Kiadja az Intorm Stúdió Piacz Kft. Felelős szerkesztő: Túri Gábor Postacím: 4001 Debrecen Pf: 72; Telefon: (52)410-587 Fax: (52) 417-985 Vass Tibor Kärd ^Q^hetjetlen pohár ÉcBQÚDSlB [bmUlélIID

Next

/
Oldalképek
Tartalom