Kelet-Magyarország, 1998. május (55. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-09 / 108. szám
Napkelet • A hit világa 1998. MÁJUS 9., SZOMBAT Kéki siker Olyan élményben volt részünk a minap, amelyről írni kell. Emberformáló, szép munka fejeződött be április 25-én Kisvárdán, ahogyan az országos bibliatörténet-mondó verseny bírálóbizottságának nevében fogalmazott Szanyi Katalin tanárnő. Igen, egy féléves munka befejezése volt e megmérettetés. Előbb az itthoni, majd a debreceni területi verseny után öt kéki kisdiák jutott az országos döntőbe. Nagyhírű egyházi iskolák mellett — Budapest, Kecskemét, Gyula, Kaposvár, Debrecen, Nyíregyháza stb. — mi voltunk talán a legkisebbek. Csodálatos érzés volt gyermekeink nevét hallani Csiszár Ákos esperes úrtól a díjkiosztáson. Az első osztályos Kurucz Enikő ötödik helyezett. Kezdésnek nagyon szép. A második osztályt Béri Barbara, a harmadikat Hajnal Dávid képviselte. Ritz Judit ötödik osztályos 3. helyezése és a hetedikes Szabó Mária országos első helyezése pedig örömkönnyeket csalt szemünkbe. Nagyon sok rajzunk is bekerült a kiállításra, és Somogyi Krisztián másodikos tanuló Mózes születése című rajza első díjat kapott. Méltán örülhetünk a szép eredményeknek, hiszen nemcsak falunkat, de egyházkerületünket is képviseltük. Elismerés a kisvárdai református iskola vezetőinek, tanárainak, tanulóinak, a szülőknek, a református egyház vezetőinek, a város vezetőinek. Köszönet Csiszár Ákos esperes úrnak, aki karmesteri pálca nélkül irányított, aki észrevett minden rezdülést, aki egy-egy pillantással mindent felmért és intézkedett. Köszönet az igazgató úrnak, aki az előkészítő munkát úgy megszervezte, hogy láthatatlanul, de mégis érezni lehetett irányító jelenlétét. Köszönet a kedvességükkel, közvetlenségükkel segítőkész nevelőknek és gyermekeknek, akik a roskadásig tele asztalnál oly szívélyesen kínálgatták a finom falatokat, hogy nem lehetett ellenállni. Köszönet a nevelőszülőknek, az egyházközségnek és a városnak, hogy mindezt támogatták. Gratulálunk a gyönyörű kiállításhoz, a szépen rendezett szőttesekhez és hímzésekhez. Mindezt annak kapcsán teszem, hogy egy felejthetetlen napot töltöttünk Kisvárdán az Országos bibliatörténet-mondó versenyen, ahol az ország minden tájáról érkezett gyerekek, nevelők, szülők, egyházi személyek lehettek részesei a kisvárdaiak vendégszeretetének. Bobik Jánosné, nyugalmazott tanárnő Zarándokutak A honi Mária-kegyhelyekre indul zarándoklat autóbusszal Mándokról július 14-16. között. A zarándoklat előre láthatólag érinti Vértessomlót, Hédervárt, Oslit, Röjtökmuzsajt, Sopronbánfalvát, Kópházát, Fertő- szentmiklóst, a Pannonhalmi Apátságot, Csatkát, Jásd-Szentkutat, Bodaj- kot és Székesfehérvárt. Valamennyi kegyhelyen szertartásokon vesznek részt a zarándokok. Az út ára körülbelül tízezer forint lesz. Jelentkezni a mándoki római katolikus plébánián lehet. Ugyancsak autóbuszos zarándoklat indul augusztus 16-19. között Csiksomlyóra és Máriaradnára. A négynapos zarándoklat útvonala: Mándok, Nyíregyháza, Debrecen, Ártánd, Déva, Szászszeben, Gyulafehérvár, Balázsfalva, Medgyes, Segesvár, Korond, Székelyudvarhely, Csíkszereda, Csiksomlyó, Parajd, Maros- vásárhely, Torda, Kolozsvár, Zilah, Vállaj, Vásárosnamény, Mándok. A szertartások mellett természetesen az irodalmi, történelmi, kultúrtörténeti nevezetességek, látványosságok megtekintése is szerepel. Az út ára 15 ezer forint körül lesz. A mennybemenetel emlékéve Elek Emil felvétele Baktai templombelső Áldozócsütörtök Baktalórántházán kettős ünnep: az Úr mennybemenetelén kívül a római katolikus templom ünnepe is, az oltárkép Urunk mennybemenetét ábrázolja. A templom építésére vonatkozó korai okleveles adatok nincsenek, építése azonban alaprajzi elrendezése és színesmázas tégla- falazata alapján a XIII. század második felére tehető. A templom belső terébe vezető reneszánsz kőkeretes ajtó párkánya alatt felirat látható: „Matheus de Bakta Faciundum, Curavit 1519”. Ennek alapján sokáig ezt tekintették a templom építési idejének. A XVIII. század elejétől viszont már ismert a templom története. 1731-ben a korábban protestáns kézre került templomot gr. Haller Gáborné szül. gr. Károlyi Klára vette vissza; a beírás szerint: „Templomot tehetségem szerint felépítgettem, devotiót szüntelen belé állítottam!” 1811-ben a templom visitatiója alkalmából a helybeli plébánost utasítják, hogy csak a legszükségesebb munkákat végeztesse el. Megtudjuk még, hogy kevés a pénz, a templom elég rossz állapotban van, vakolása szükséges, tetőzete javításra szorul, s tornya is erősen beázik. Az érsekség utasítása szerint „egyszerű sapka tétessék a toronyra minden festés nélkül.” Az Országos Műemléki Felügyelőség .1961-ben a templom külső falkutatását végezte el és annak helyreállítását is (tervező: Pazárné Szilágyi Éva). Belső kutatására nem volt mód, de tudjuk, hogy a szentélyben és a hajó északi oldalán van falkép. A XIII. századi templom szűknek bizonyul, hajóját nyugat felé megtoldják, tetőzetét a sekrestyével együtt megemelik. Ez a nagyobbmérvű átalakítás Baktai Máténak tulajdonítható (1519). A bővített épület elé kerül a XVIII. században a zömök, kétszintes, második emeletén ikerablakos torony. A templom nyugati homlokzata elé épített, két támpillér által közrefogott torony kétszintes, második emeletén ikerablakos zömök teste óraíves párkánnyal és törtvonalú sisakkal zárul. Ä déli oldalon három félköríves, nagyméretű, rézsűs ablak, folytatólag a szentély déli oldalán hasonló kiképzésű kisebb méretű ablak, míg a keleti falon ma két ablak látható. Ezek korábban el voltak falazva. A körbefutó lábazat hármas tagolású, a legfelső tagozatot félkörívesre faragott tégla alkotja. A szentély keleti falán két különböző méretű befalazott, félköríves záródású ablakából — hazánkban első ízben — középkori ablaküvegek eredeti fakeretben kerültek elő. Az ablakok között, a szentély délkeleti és északkeleti sarkán, valamint a déli hajó és szentély csatlakozásánál lefaragott támpil- lérek nyomai látszanak. A síkfedésű toronyaljból finoman kereteit és tagolt reneszánsz kőkeretes ajtó vezet a templom belsejébe. Az ajtó szemöldökén vésett felirat: „Matheus De Baktha. Faciundum. Curavit 1519.” A hajó nyugati oldalán lévő karzatot két szabadon álló és két féloszlop tartja. A síkmennyezetű hajóhoz csatlakozó szentély dongaboltozatos, diadalíve félköríves. A szentély északi oldalán egyszerű, csúcsíves szentségtartó fülke. A szentélyből nyíló sekrestye ugyancsak dongaboltozatos. A főoltáron a XVIII. századból származó Krisztus mennybemenetelét ábrázoló festmény látható. Á szószék fából készült; mellvédjén tükrökben fára festett táblákon evangélista ábrázolások. XVIII. század. Kép: Károlyi Klára fogadalmi képe a Köpenyes Szűz Máriával. Ä festmény alján felirat: „Bosnyában Banjaluka vára alatt 1737 hogy VI. Károly császár kevés népére a török nagy sokaságának véletlen rohanásában jelenlévő testvéröcsém G. Károlyi Fér: S Haller 1st és Gábor fiaim megmaradásokhoz semmi reménységem nem lévén: járultam a könnyező Szűz (kitül vigasztalás nélkül semmiben nem jöttem) Pócsi Szent képhez s ott fogadást tettem Sz. Fiatul vigasztaló kegyelem nyeréséért s a Mária Czelli csudálatos Sz. képnek leho- zandója jele a baktai templomba való helyeztetésére örökös hálaadó emlékezetül, kiben is segítséget érezvén követésével hozott oltárt ide is... ki ki magasztalására ó Isten bűneinkért.” Festmények: Szt. Erzsébet betegeket ápol; Fájdalmas Szűz. Oltárképek a XVIII. századból. Nagyon rossz állapotban vannak, jelenleg a plébánián. Az 1779-es ca- nonica visitatio megemlíti őket. A kehely filigrános, dús díszítéssel, hat- karéjos talppal, áttört módusszal és új kuppával. 1500 körül. Csészéjét megújították. Jelenleg ismeretlen helyen. A műemlék miseruhát Károlyi Klára készítette a baktalórántházi templom számára 1735-ben, a kehelytakarót és az ante- pendiumot. Középsávjában bordó alapon arannyal, ezüsttel hímzett, ritkán elhely- zett, stilizált virágok. Két szélén kék színű brokát, futó hímzéssel. A szegélyezés és a sávozás anyaga zöld brokát. Hátul arannyal hímzett felirat: „Ajánlom Jesu- som — szerelmes Krisztusom — szent tisz- teletedert — keserves kinnyaid — sok jo tetemenyid — meg halalasaért — testünkben s lelkűnkben — meg ne vessedd kérünk — ved be mi keresünk — vered érdemiért. — 1735.” Elöl: „Szent szolgalatodra szolgálod segeljed — éltünk s holtunk után gondunkat viseljed — irgalmasságoddal bűneink fedezzed — szent áldozatokban lelkünk részeltessed. K. K.” A harang 1596-ból való. Elmegyek és helyet készítek néktek A mennybemenetel tulajdonképpen Krisztus feltámadásának zárójelenete. A tanítványok testi szemeikkel áldozócsütörtökön látták utoljára Jézus Krisztust. A mennybemenetel csodája fényt derített a számukra odáig érthetetlen szavakra, dolgokra, cselekedetekre. Hiszen az a Jézus emelkedett szemük láttára dicsőségesen az égbe, akit korábban sokan megcsúfoltak, akit megostoroztak, elítéltek és keresztre feszítettek. A tanítványok előtt most vált nyilvánvalóvá, hogy ez volt az ár, amit a cél elérése érdekében le kellett fizetni. Annak a bűnös embernek, akinek el kellett hagynia Isten közelségét, a paradicsoAz Újszövetség elbeszélése szerint Jé* I zus meghalt a kereszten, de halála I után a harmadik napon Isten feltámasztotta. Feltámadása után többször is megjelent a tanítványoknak, akik mindenkinek elmondták, hogy Jézus újra él, és találkoztak vele. A feltámadt jézus a Biblia szerint ' utoljára húsvét után a negyvenedik na- 1 pon jelent meg tanítványainak. Kihívta 1 őket a városból, együtt felmentek egy I hegyre, s ott elbúcsúzott tőlük. Megígérte nekik, hogy hamarosan megkap- I i ják a Szentjeiket. A Szentlélek erejével eltelve tanúságot tesznek majd Jézus- I ról, és minden embernek hirdetni fog- | ják az ő örömhírét. E szavak után szemük láttára fölemelkedett és felhő ta- | karra el őt szemük elől (ApCsel 1 1,4-14). mot, most megnyílt az út az Atyához, hiszen Jézus ezt mondta és ígérte: „Jobb néktek, hogy én elmenjek; mert ha el nem megyek, nem jő el hozzátok a Vigasztaló...” (Ján 16,7), „És ha majd elmegyek és helyet készítek néktek, ismét eljövök és magamhoz veszlek titeket; hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek” (Ján 14,3). Az áldozócsütörtök már röviddel a kereszténység elterjedése után nagy ünnepnek számított: a karácsony ellenpárját látták benne. Míg karácsonykor „Az Ige testté lett és lakozék mi közöttünk” (Ján 1,14), addig áldozócsütörtökön a test újra igévé lett, hogy Krisztus életének, halálának és feltámadásának tényei és áldásai minden hívő számára valóssággá legyenek. „Ismét eljövök” — mondja Jézus, s a mennybemenetel valósága úgy lesz teljes értékű, ha erről nem feledkezünk meg. A Krisztusban igazán hívő lélek számára Jézus visszajövetele nem kétséges. Ezért úgy kell élnünk, hogy naponta feltehessük magunknak a kérdést: Igaz hitet fog-e Krisztus a szívemben találni, és azokéban, akikért felelős vagyok? Teljesítem-e a szeretet parancsát minden embertársammal szemben? Buzgó vagyok-e az adakozásban és a jótéteményekben? Addig cselekedjünk jót, amíg van időnk! Mert „... egy kevés idő, és megláttok majd engem” (Ján 16,16). Ez az idő, amelyet kegyelmi időnek is nevezünk, mert Isten hosszútűrése lesz benne nyilvánvalóvá. Ebben az átmeneti időben csak a bűnbánat vihet minket Isten országának közelébe. Balogh Tihamér, esperes Eza
