Kelet-Magyarország, 1998. április (55. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-07 / 82. szám
1998. április 7., kedd Iskolanévadó Petneházán A megyében itt szervezték meg először az órarend szerinti úszásoktatást Petneháza (KM - K. J.) — Nagy esemény elé néz a pet- neházi általános iskola: ugyanis május 30-án nevet kap. Egészen pontosan: a XVII. században élt Petne- házy Dávid ezredes nevét veszi fel. — A történelmi személyiségről — mondta Ozsváthné Réz Ilona magyar szakos tanár, a Petneházy-kutatás helybeli szakértője — túl sokat nem tudunk. Azt igen, hogy részt vett Buda ostromában, amikor 1686-ban visszafoglalták a törököktől. Birtokainak központi telephelye a mai Petneháza volt. A község képviselő-tes- tülete elfogadta a névválasztásunkat, mi pedig folytatjuk a dokumentumok, a Petneházy família élő leszármazottainak a keresését. — Iskolánk nem túl nagy intézmény — kapcsolódik a beszélgetésbe Siposné Juhász Ildikó igazgató. — Kétszázhúsz nebuló jár hozzánk, tizenkét délelőtti, három délutáni csoportban oktatunk alsó és felső tagozaton. A gyermeklétszámot illetően mondhatom: picikét növekszik. Most szeptemberben 28 elsőst várunk. A petneházi tanulók a közelmúltban műsorukkal bemutatkoztak a budapesti gyermekfesztiválon Martyn Péter felvétele — A szakos ellátottságunk százszázalékos. Rajzosunk, ének-zenésünk is van. A nálunk oktatott idegen nyelv: az orosz. Az utóbbi években — és ez az előző igazgató érdeme — jól alakult a tantestület összetétele. Az átlagéletkort tekintve fiatal a kollektíva, de pályakezdőnk nincs. Inkább a már „beállt”, harminc alattiak a meghatározóak. — Ami a tárgyi feltételeinket, a gazdálkodásunkat jellemzi: különösebb zavaraink nincsenek, kijövünk a fenntartónkkal. Az épületünk régi szárnya 1962-ben, az újabb még nincs tíz éve, hogy épült. — A tartalmi munkánkat a sokszínűség, az akítv tanulói versenyeztetés jellemzi. Érdekességként említhetem meg: a megyében itt, Petneházán volt először iskolai úszásoktatás — már valamikor a harmincas években. Merthogy: a falunknak strandja is van... — De visszatérve az iskolakeresztelőre! Tehát: május 30- án lesz, összekapcsolva a fürdőkertben tartandó nosztalgia majálissal, valamint az intézményünk tornatermében este nyolckor kezdődő nosztalgia bállal. Kállai János „Az egész szomszédság mind ellened zendül” (Arany János) S okasodtak gondjaink a nemzetiségekkel április második felében, és a helyzetük miatt elégedetlen céhlegények is sorozatosan tüntettek. Utóbbiak a céhek korlátainak eltörlését követelték. A Pestre költözött kormánynak még olyan népgyűlési mozgalommal is farkasszemet kellett néznie, amely április 19-én a következő negyedévi lakbérkövetelések eltörléséért lépett föl. A Batthyány-kormány ezért április 20-án kelt kiáltványában rendeletileg szabályozza a népgyűlések tartását. (24 órával előbbi bejelentés szükséges.) Nem volt könnyű dolga a minisztériumnak, ahogyan a Kossuth által 20-án közreadott pénzügyi mérleg is mutatta — a kincstár helyzete elég kilátástalan. Készpénzben 402 565 forint állt rendelkezésre. Ebből látható, hogy a pénzügyminiszter a közszükségleteket a következő országgyűlésig sem lesz képes fedezni. így hát takarékoskodni kellett. („A sajtószabadság... biztosítása következtében, a censorok- nak... hivataluk megszűnvén,... fizetésök is azonnal megszüntetett” — írta egyebek mellett Kossuth rendeleté.) Az udvar pedig mindent elkövetett, hogy az utolsó rendi országgyűlés hangadóját, a pénzügyminiszterré lett Kossuth Lajost lejárassa. A császári pénzügyminiszter elrendelte, hogy Bécsbe szállítsák a magyar bányák termékeit, s a magyar pénzügyminiszternek április 20- án rendeletileg kellett ezt leállítania. A vármegyékben is fontos volt átvenni az ellenőrzést, ezért 21-22-én új főispánokat neveztek ki a megyék élére. Ekkor lett főispánná Szatmárban Károlyi György Borsodban Vay Lajos, Biharban Beöthy Ödön, Nóg- rádban Ráday Gedeon, Zemplénben Andrássy Gyula, Szabolcsban Patay József. Az április 22-i napon a miniszterelnök elrendeli, hogy a nemzetőrség vezényleti nyelve a magyar lesz. A rendelet szerint az oktatás is magyarul folyik majd. A nemzetőrségnél csak egységes gyalogság és lovasság létezhet. 1848. április 22-én konfli- tus alakul ki a magyarok és a szászok között Erdélyben az unió kérdésében. Az erdélyi Szász Egyetem ugyanis elutasítja az Uniót. (Már a magyar hivatalos nyelv bevezetése ellen is tiltakoztak a ’40-es években.) De ugyanígy romlott a királyföldről betelepült románok és szászok viszonya is. Viszont a magyararok elleni fellépés időnként szövetségessé tette e két erdélyi népcsoportot. Április 23-án István nádor elrendeli a Partium visszaA pozsonyi zsidónegyed, ahol a reakciós céhpolgárok által felbujtott csőcselék április 23-24-én pogromot rendez R. Acon acélmetszete, Robert Batty rajza nyomán csatolását, s ennek végrehajtására Wesselényi Miklós vezetésével királyi biztosságot nevez ki. Megszaporodtak a zsidó- ellenes fellépések 1848 tavaszán. Az 1846-47-es évek rossz termése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ezek a pogromok állandósuljanak. A zsidóellenesség okai között kell keresnünk a vallási eredetű antiszemitizmus (Krisztus elárulói és gyilkosai, titokzatos vallási szertartások résztvevői) mellett a gazdasági tényezőket is. Április 24-én a kormányfő tájékoztatja az osztrák hadügyminisztert, hogy Mészáros Lázár hazatértéig megtiltja bármiféle hadianyag szállítását az országban. A hadügyek irányításával ide- iglesen Franz Ott- inger budai dandárparancsnokot bízza meg. Az osztrák miniszter- tanács kijelenti, hogy az áprilisban elfogadott törvények nem érintik a hadsereg egységét. Pedig szükségünk van önálló hadseregre, hiszen a nagykikindai szerbek 24-27-i magyarellenes megmozdulása, és Jellasics április 25-i lépései (megtiltja, hogy a hor- vát közigazgatási szervek a magyar kormánnyal érintkezzenek) nagyobb veszélyt sejtetnek... Nagyjaink kicsiben O lvasom, hogy a Time magazin az évszázad húsz legnagyobb vezetőjét szedte sorra, és a maga harmincmillió újságpéldányában immár nyilvánosságra is hozta, kire gondolt. Elgondolkodtató, vajon hogyan érzi magát a rég halott Hitler és Mao társaságában a még élő, és viruló Gorbacsov és Thatcher? Nemigen szeretik egymást, de nincs mit tenniük, nevükhöz is fűződik a huszadik század. Vagy a huszadik századhoz a nevük? Azoknak a neve, akik azon vitatkoznak, hogy a nevek csinálják e a történelmet^ vagy a történelem a neveket nincs az első húsz között. Ők „csak” történészek, filozófusok. Az ő dolguk, hogy a fentebb említettek tettei, neve megfelelő értékelés után a nagy képzeletbeli arcképcsarnokba kerüljön. De vajon hogy állunk ezzel a dologgal itthon, házunk táján, kicsiben? Ä történelmi közelmúlt nagyjai a rendszer- váltást követő meglepett években nem kerültek tárgyilagos kritika alá. A hétköznapi politika anyázás szintű átko- zódásai semmiképpen nem nevezhetők személyi helyretételnek. Évtized múltán sem látott még napvilágot olyan nyugodt és kiegyensúlyozott értékelés, amely igazat adna a Kádárt szimpla gyilkosnak nevező, vagy Bethleni egyensúlypolitikusi magasságokba emelő végletek között valamelyik változatnak. Amíg nincs történelmi távlat, elhamarkodott minden ítélet, hallom a választ. Aztán azt gondolom: közben pedig meghalnak a szemtanúk, kisebb a tévedés rajtakapásának a veszélye. Tényleg sokan elmentek, de közöttünk járnak a Berecz Jánosok, a Pozsgai Imrék, a Szűrös Mátyások, sőt korábbról is néhány jól ismert figura. Van e felkészültség, és bátorság, kellő távolságtartás azon hozzáértőkben, akik máris tollat foghatnának és elindulhatnának visszafelé az időben? A nyíregyházi utcán nap mint nap szembetalálkozhatunk a rendszerváltás utáni és előtti nagy emberekkel, megyei és városi vezetőkkel. Akik nemhogy a Time magazinban, de még az országos lapokban sem fognak oldalakat kapni. Csak nekünk nagyok. Nagyok, mert sokat köszönhetett nekik a megye, a város, vagy mert sokáig foglalták a helyet a kormánynál, de nem nagyon forgatták. Itt élnek köztünk. Vajon írnak e emlékiratokat? Készít e velük valaki csak úgy asztalfióknak mélyinterjúkat? Tesznek e félre ilyesféle kutatóknak pályázati pénzeket? Ha újabb évtized múlik el az értékelés bátorsága nélkül, fehér foltok harapóznak el színes történelmünkön. Esik Sándor Most mit vagy úgy oda! Nem a Hiltonban vagy... Ferter János rajza Hangversenyek a templomban Nyíregyháza (KM - K. J.) — A kapuit a közelmúltban megnyitott Sóstói Múzeumfalu — kihasználva épületbeli adottságait — az idei évadban is meghirdeti (és szervezi) a nyári hangversenysorozatot a múzeum református templomában. A nyitókoncerten — május 23-án — a nyíregyházi Piccoli Archi Kamaraegyüttes lép fel. Június 8-án Gryllus Dániel és Sumonyi Zoltán Tizenöt zsoltár című kompozícióját adják elő a Gryllus testvérek — Dániel és Vilmos —, valamint Sebestyén Márta. Nagy Csaba tárogatóművész előadói estjét június 20-án hallhatja a közönség. Világhírű operaénekesünk, Gregor József lép pódiumra július 4-én; zongorán kíséri: Oberfrank Péter. Király Csaba zongoraművész és Gyöngyössy Zoltán fuvolaművész közös előadói estjét július 18-án rendezik meg. Augusztusban két koncerttel zárul a sorozat: 8-án barokk műsorra várják a szép muzsika barátait. Szászvárosi Sándor gordonkán, Barnácz Erzsébet hegedűn, Marton László csemballón szólaltaja meg a Bach-, Corelli, De Fech-, Marcello-kompozíciókat. A búcsúhangversenyt augusztus 15-én tartják; fellép: Vigh Andrea hárfaművész, valamint Gulyás Dénes operaénekes. Fontos tudnivaló, hogy a Múzeumfalu Baráti Köre szervezésében lezajló koncertek mindig koraeste, hat órakor kezdődnek. Kelet-Magyaiország 31
