Kelet-Magyarország, 1998. április (55. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-04 / 80. szám

199$• ÁPRILIS 4„ SZOMBAT Napkelet • A KM hétvégi melléklete Búcsú az Európa Szállótól Bontják a Dózsa György utca elején a Béke mozit és a Kispipa vendéglőt Hajdani újságunkban, a Nyírvidékben ol­vashatjuk, hogy Rózsakerti József 1881. november elsején megnyitja az Európához címzett vendégfogadót és akkor Benczi Gyula és zenekara játszik majd késő éjje­lig. Ez lett a harmadik jelentős városi szál­loda. A mai Hősök szobra helyén állt a nagyvendégfogadó és a mai Hungária ház és az APEH helyén, a fabódé-színház szomszédságában a Hárs. A kissé fellengős cégér (amelyik napjainkban szinte minden vállalkozás hirdetéseiben szerepel) abban célozhatott az európai színvonalra, hogy bérlője a városunkba érkező idegenek ké­nyelme érdekében minden Nyíregyházán át közlekedő vonathoz omnibuszt küld a vendégek elé az állomásra. Ez a szállító eszköz a hajdani postakocsikhoz hasonló többszemélyes, lóvontatású kocsi, de om­nibusz nevezettel előkelőséget és — nyilván — európai színvonalú kiszolgálást sejtet. Maga a szálloda csak másfél évtizedig működött, Benczi muzsikájának hírneve messzebb és tovább élt. Nyírvidékünk 1896. szeptember 6-i számában már afféle nekrológját olvashatjuk: „Akkor épült, amikor ritka az idegen és az emeletes ház. Első bérlője meggazdagodott, de kialakí­totta a renoméját. A második is meggaz­dagodott, de a renoméját elrontotta. A harmadiknak nyakára épült a Korona: az egyenlőtlen versenyt nem bírta és a bérlő ellen csődöt nyitottak. Most, négy napon át mindent elárvereztek, még az 5. sz. szo­ba nyolcfiókos, zöldposztóval bevont már­vány asztalát is, amelyen sok keserűség, szétfoszlott remény vonult át annak ide­jén, a most már üres épületben.” A ház tulajdonosa Czincz Ignác (1823-1899) már 1844-ben idetelepedett kereskedő, aki e telekre 1870-ben építke­zett, s majd ezt alakította át az 1881-ben megnyílt emeletes szállodává. Az Európa az eszlári per idején Eötvös Károly vezérkarának a hadiszállása. Egy akkor itt járt ügyvéd emlékszik rá vissza fél évszázaddal később, különösen erre a bizonyos 5. sz. szobára. „Egyszer a szom­szédos grófi uradalom K. nevű korlátlan vezetője három-négy társával nyolc napon keresztül, bezárt ajtók mögött megszakítás nélkül ferblizett. A csatázok Friedmann Sándor sarki szatócsnál tartották betét­könyveiket, hogy kívánságuk szerint a küldönc kinek-mennyit vegyen ki a bank­ból. Napok alatt vagyonok cseréltek gaz­dát, súlyos következményekkel, romlás­sal.” Krúdy is úgy emlékszik gyerekkorá­ból, hogy a legvadabb, leghazárdabb kár­tyacsaták az Európa emeletén folytak, amikor már másutt régen túl voltak a zár­órán. A régi idők szálloda tanúját már száz évnél régebben bezárták. Aztán gyakorta átalakítgatták, egyre több lakó húzódott meg az udvaron is. Az utolsó évtizedekben Öregek Otthona. 1971-ben került külső falára az az emléktábla, amelyet most, a lebontás előtt még idejében leszereltek a múzeum munkatársai. Idekívánkozik a szövege, amely a szállodára és Benczyre emlékeztet — a sorok fogalmazójának, ködött. Itt nyílt meg a város második mozgóképszínháza. Az elsőre még emlé­kezhetnek a régi nyíregyháziak: Apolló, majd Dózsa a neve a régi Kis téren. A ké­sőbb Mártírok tere 8. számú telken immár hosszabb idő óta a TÁKISZ (Területi Ál­lamháztartási és Közigazgatási Informáci­ós Szolgálat) megyei igazgatósága és hiva­talai működnek az 1908-ban indult első A 280 személyt befogadó műintézet az első háború utáni gazdasági nehézségekkel folyamatosan küzd, bár hirdetik, hogy a mozi változatlanul a városi elitközönség legintimebb, legkedveltebb mozija. A két világháború között harmadik moziként, a kőszínházban is rendszeres a műsorvetítés. 1934-től már korszerű hangosfilm-vetítő­géppel működött Uránia cégér alatt, a há­A Béke mozi, a Kispipa és a volt Európa Szálló épülete Dines Ö. Istvánnak városszerető stílusá­ban. „Emléktábla — a Nyírség varázshe­gedűse, Benczy Gyula cigányprímás (1849-1918) emlékére, aki messzeföldön aratott híres sikerek után itt, az egykori Európa szálló termeiben játszott legszíve­sebben, legmelegebben, legzengőbben.” A másik, szintén most lebontásra kerülő szomszédos ház, a Nagytakarék tövében álló dufartos, hosszú épület, amelyik már az első háború előtt is vendéglőként szol­gált. Vertse K. Andor, a Nyírvidék jubile­umi albumában közölt kocsmológiai mo­zaikjában írja, hogy az épületegyüttes Friedmann Hermus bácsi Pokol cégérű vendéglője volt. A dufarttól délre eső részt alakították át 1917-ben művészeti célok­ra, az északi felében később is étterem mű­mozink helyén.Ez a hajdani Diadal, a há­ború után Béke. Akkoriban villanyszín­háznak, mozgónak, mozgóképszínháznak nevezték. Maga a mozi szó — az etimoló­giai szótár szerint — 1907-től ismerős a pesti nyelvben és Heltai Jenő egyik verse népszerűsítette. Az új mozi elnevezésére pályázatot írtak ki. A beküldött 75 javas­lat közül a nyíregyházi lakos Cs. J. óvónő­jelöltnek ítélték oda a 100 koronás jutal­mat. Az indoklás szerint e javaslat nem sab­lonszerű, de utalás arra, hogy itt az elő­adás az elsőrendű műsorral és vetítéssel biztos diadalt arathat. Egyszersmind az el­nevezés kortörténelmi célzás is — a világ­háborútól diadalt váró lakossági vágyakat illetően. (Nyírvidék, 1917. április 1.) Elek Emil felvétele ború után pedig Béke elnevezéssel mosta­náig. Nyilván háttérbe szorult helyzetbe került azóta, hogy az 1965-ben csakugyan korszerű berendezésekkel ellátott Krúdy mozi megnyitotta kapuit. Természetesen az utóbbi időben egyre népszerűbb Kis Pipa vendéglő sem mű­ködhet tovább. Már 50 évvel ezelőtt is volt itt hasonló nevű elődje. A második háború előtt éveken át Suhanesz Lajos bú­torüzletét találjuk a vendéglő helyén. Hamarosan már a nyoma is eltűnik ezeknek a Dózsa György utcai régi házak­nak. Nagyszabású terveket emlegetnek a telek beépítésére. Ha elkészül az új épület- együttes, annak is lesznek érdekességei Nyíregyháza történelmének részeként. Majd megírja, aki megéri. a km vendége fit kontinens vendégprofesszora Pénteken délután fejeződött be a nyír­egyházi tanárképző főiskolán A Felvidék történeti földrajza című tudományos konferencia. A rangos összejövetel neves vendége volt a 75 éves Pécsi Márton professzor, akadémikus. A díszvendég nemzetközileg elismert szakember, több pedagógus nemzedéket okított különböző egyetemeken a föld­rajz tudományokra. 1948-ban doktorált, majd a budapesti ELTE Természeti Földrajz tanszékén tanított. A Magyar Tudományos Akadémia tagja lett, ké­sőbb a Földrajztudományi Kutató Inté­zet igazgatója. Több tudományos bizott­ságban, illetve hazai és nemzetközi tudo­mányos szervezetek munkájában tevé­kenykedett. Igen jelentős szerepet ját­szott számos nemzetközi földrajzi-kör­nyezeti tudományos kutatás elvi és gya­korlati kidolgozásában. A száraz felsorolás irigylésre méltó életutat takar. A professzor úr ugyanis az egész világot bejárta. Minden földré­szen járt, Albániát és Portugáliát kivéve Európa összes országában megfordult. Fél évszázados egyetemi és oktatói kuta­tó tevékenysége során az öt kontinens sok országában konferenciákon és kong­resszusokon tartott előadásokat, szerzett és átadott tapasztalatokat, több ízben volt vendégprofesszor külföldi egyete­meken. A MTA mellett hat kül­földi akadémia választotta tag­jává, nyolc ország földrajzi - társasága tiszteleti tagsággal tüntette ki. A Duna egyik legkiválóbb is­merője már az egyetem elvégzé- se után többször végigjárta a \ nagy folyót a fekete-erdőbeli eredetétől a deltába érkézé- , séig. Az első dunai út érdekessége, hogy ku­tatásait a németek második világhábo­rús megmaradt légi­felvételei alapján vé- 1 gezte. Ezek rendkí­vül pontos, megbíz­ható képek voltak — mondja. — Sajnos, Magyarország legnagyobb folyója, a Duna nem tölti be földrajzi helyzeténél fogva ugyanazt a szerepet, mint a Rajna. Kapocsszerepe sokkal na­.g w gyobb lehetne, ám politikailag és gazda­ságilag mindig szétszakított országokat kötött össze. A Szlovákiával történtek pedig nézeteltéréseket, viszályokat szí­tottak. Talán szerencsésebb lett volna, ha a politikusok nem avatkoznak az ügybe — mond­ja az akadémikus. Pécsi Mártonnak a másik legnagyobb kutatási területe a löszvidékek, amelyek a vi­lág gabona- és kukoricatermé­sének 80 százalékát adják. Térképeket nézege­tünk, amelyen Kínától Magyarországon át Amerikáig fel vannak tüntetve a löszvidékek, ez a termékeny, de könnyen bomló talaj- fajta. E területen vég­zett kutatásai alapján a löszkutatás nemzetkö­zileg elismert szakértő­je, nem véletlen hát, hogy a Nemzetközi Lösz Bizottság elnökévé választották meg. A professzor kidolgozott lösz-, illetve geomorfológiai térképezési elve és mód­szere hatással volt más országok kutató­ira is. Megszerkesztette és kiadta Ma­gyarország és a dunai országok áttekintő geomorfológiai térképeit, amely jelentős hatással volt a hasonló kínai térképek kivitelezési módjára. A 75 éves akadémikus ma is aktív, so­kat dolgozik. Szerzője húsz szakkönyv­nek és társszerzője több mint negyven könyvnek, sorozatnak. Összes publikáci­ói meghaladják az 500-at, ezek fele ide­gen, főleg angol nyelvű kiadvány. Való­színűleg ez a gazdag sorozat néhány év alatt tovább bővül, mivel a szerző jelen­leg is több könyv kéziratán dolgozik. Pécsi Márton Nyíregyházára sem jött üres kézzel. Rendkívül értékes térképe­ket adományozott a nyíregyházi tanár­képző főiskolának, olyanokat, amelyek között unikumok is vannak. Ezek a tér­képek ugyanis a nagybátyjának, Pécsi Albertnak olyan katonai térképei voltak, amelyeket az ötvenes években meg kel­lett volna semmisíteni. Mappák a Nagy- Magyarországról, Erdélyről, Felvidékről, Bácskáról. Bodnár István

Next

/
Oldalképek
Tartalom