Kelet-Magyarország, 1998. április (55. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-04 / 80. szám
1998. április 4., szombat HATTER Galambok szelik a levegőt Gazdasági hasznot nem nagyon hoz, munkát, kötöttséget annál inkább Balogh Géza Sóstéhegy (KM) — Gondolták volna -e, hogy a galambok hosszú távon gyorsabbak az autónál is? Persze nem a városi tereken totyogó, elhízott galambok, hanem a megfelelő edzésben tartott postagalambok. Azok, megfelelő időjáráskor akár nyolcvan kilométeres átlagot is tudnak, és ellentétben az emberrel, szinte sosem tévednek el. E fantasztikus képességet a génjeikben őrzik. Erre alapoz az ember is, amikor benevezi kedves madarait a világ versenyeire. A magyar postagalambászok a világ élvonalába tartoznak, s a szabolcsiakat is a legjobbak között emlegetik az országban. Igaz, a belgák, a hollandok a magyarok előtt járnak, de nekünk is van mire büszkének lenni: például van olimpiai bajnokunk. Hit és megszállottság Hit, és megszállottság, talán e két szóval lehetne leginkább jellemezni a galambászokat. Gazdasági hasznot ugyanis nem nagyon hoz a galambtenyésztés, munkát, kötöttséget annál inkább. Mi hajtja hát ezeket az embereket? — Valami fantasztikusan jó érzés az, amikor feltűnnek az ember galambjai az otthoni égen — adja a magyarázatot dr. Bánhidi László a szabolcsi postagalambászok egyik legis- mertebbike, aki ráadásul nem csak versenyzőként, de állatorvosként is sok-sok tapasztalatot szerzett kedves madarainak tanulmányozása során. — Gondoljanak bele: elviszik a galambokat, mondjuk Mosonmagyaróvárra, és mi tudjuk, hogy öt-hat óra elteltével meg fognak érkezni. Az érkezés előtt persze a A postagalambászok Nyíregyházán négy egyesülettel rendelkeznek, a megyében egyesületük van még Nyírbátorban, Kisvárdán, és nemrég Na- gyecseden is megalakultak. Hozzájuk csatlakoznak a sátoraljaújhelyi és a sárospataki galambászok is, így alkotnak ők egy kerületet. • A postagalambokat is edzeni kell; akárcsak egy jó futót. És megfelelően táplálni persze. Attól például minden galambász retteg, hogy valahol a határban lakik jói a madara. Félnek ugyanis az agyonvegyszerezett búzától, árpától, kukoricától. • A kellően gondozott galambok meglepően hosz- szú ideig élnek. Dr. Bánhidi Lászlónak például van tizenhat éves madara is, de öt-hat évesen a legtöbb galambbal iildomos abbahagyatni a versenyzést. A postagalambok külön kasztot képviselnek a galambok között Harasztosi Pál felvétele legtöbben már másfél-két órával kiülnek az udvarra, s várják a madarakat. Nem kevés aggodalommal, mert menetközben bármi megtörténhet. A röptetés előtt ugyan minden információt igyekeznek megszerezni, de egy-egy váratlan vihart szinte sohasem lehet kivédeni. Tavaly például elpusztult a magyar postagalambok jelentős része. Egész Közép-Euró- pa fölött hatalmas ciklon örvénylett — nyomában öntötték el a folyók fél Cseh- és Lengyelországot —, néhány nagyokos magyar versenyző tanácsára mégis elröptették a galambokat Berlinben. Szép summa Bánhidi doktornak csak a harmadik nap elteltével kezdtek feltűnni az első madarai, de húszból mindössze hat volt képes hazavergődni. Nagy érvágás volt mindez, hiszen egy-egy kiváló galamb kitenyésztése nem kevés munkát, és időt jelent. S pénzt is persze, mert egy-egy jobb galambért szép summát adnak. A magyar galambokat mostanában kezdik igazán felfedezni, mind több vásárló érkezik a Távol-Keletről, és Dél-Afriká- ból. Szenvedély — A magyarok azonban nem a pénzért galambászkodnak — mondja Bánhidi doktor. — Ez egy olyan szenvedély, amelyből nincsen gyógyulás. Én magam is egészen kisgyermekként kezdtem, és ma sem tudnám elképzelni életemet galambok nélkül. Pedig, mint állatorvosnak van alkalmam találkozni épp elégszer az állatokkal. De a galamb, az más. Ha köztük vagyok, az idő is megáll. Citromdíj autósoknak Kisvárda (KM) — Jól sikerült közlekedésrendészeti akciót szervezett a kisvárdai rendőrkapitányság a Teich- mann Vilmos Általános Iskola közreműködésével április 3-án. A közúti ellenőrzés során a szabályosan közlekedő és irataikat rendben tartó autósok narancsot kaptak jutalmul az iskola negyedik osztályosaitól. A gyorshajtók és egyéb szabálytalanságot elkövetők a helyszíni figyelmeztetés mellett citromdíjban részesültek a nebulók jóvoltából. Hasznos együttműködésként értékelték a szervezők, hogy a tanulók a gyakorlatban ismerkedtek a közlekedés szabályaival, a rendőrök életével, munkájával és a közlekedők sem vették zokon a zord ellenőrzőket. Köszönet az akcióért a rendőrkapitányság vezetésének, az akció vezetőjének és a Kisvárdai Felső-Szabolcsi Vízgazdálkodási Társulat vezetőjének, aki szponzorálta a rendezvényt és biztosította a „díjakat”. Ű sszel úgy határoztunk, hogy levágjuk. Nagyon jól termő, egészséges hajtás, de egy kicsit feltöltöttük, megemeltük kertünknek ezt a részét, és most a nagy hatulalmafa egyik ága majdnem a földet érintette. Útban volt. Hanem ősszel erre nem került sor, így azután április eleje lett, mire fűrészt akasztottam az ágba. Gondoltam: még jókor. Abban az évben a tavasz nagyon késett, még nem indult meg a nedvkeringés. Azután megint más gondok jöttek, s az ág eltakarí- tatlanul, legallyazatlanul ott maradt a fa alatt. Ablakomból éppen odaláttam. Az almaág élt. Szemtelenül és buján. Az anyafával egyszerre kezdett rügyezni, de levelei már gyorsabban fejlődtek, nagyobbak voltak, szinte mégegyszer akkorák, mint a megmaradt ágakon, s úgy látszott, valami lázas igyekezettel próbálja megelőzni, elhagyni a nagy tavaszi hajrában az egész kertet. Hogy micsoda erő, élnia- karás tud lenni egy vékony almavesszőben is. Emlékszem: ennek a fának az alanyát egy tavaszi sétámon szemeltem ki magamnak. A Dajbóc-hegy túlsó oldalán találtam, ösztövér kis vadalma csemete volt. Akkor is késett a tavasz, éjjel még fel is fagyott a föld, de az én kis —— tem, figyelmet versenyfutását az ép fával, és szinte féltem tőle, hogy még majd ki is virágzik. S néhány nap múlva valóban megjelentek rajta a virágrügyek, egészségesek, duzzadtak, kicsatt anó- ak. Hanem a balladáknak tragikus a végük: arra már Almaágballada / % if'- ' v '' fám már telisteli volt bimbóval. Mikor arra jártam, épp a reggeli széllel marakodott. Marakodott, mert mozdulataiban, rugalmas kis törzsének kemény odacsapásaiban határozottan volt valami az ellenállásból, a harcból. Egész nyáron szorítottam, hogy ősszel még meglegyen és mikor átköltöztettem s a rákövetkező márciusban kis batulgallyat oltottam belé, tudtam, hogy pár év múlva a portám dísze lesz. Most már öreg fa, és mennyi erő van még mindig egyetlen ágában is. A lemetszett csonkot most már minden nap fölkeresnem volt az ágnak ereje, hogy ezeket a rügyeket ki is bontsa. Szép lassan elfonnyadtak, leszáradtak. Azután a levelek is. Az elkeseredett törtető mégis alulmaradt a vetélkedésben. A z anya-alma ott állt fölötte szinte fehérre meszelve a sok virágtól, de látszott rajta, hogy nem örül a győzelmének. Ha jött egy szél, hullani kezdtek róla a szirmok, elborították a földet, az ott heverő csonkot is. így jutott egy kis virág a levágott gallynak is, amely most már nem erőlködött, csendben pihent a fa alatt. / y*'' & -K.-, - v.' w , A - V, ' Ívi-Zá, RT ■- -'VT $ m </' , -'Vi Egyedüllét N ehéz szabadulni a fájdalom okozta elfogultságtól; az ember a döbbenettől képtelen józanul végiggondolni a legújabb gyermekgyilkosságot. Most a 11 éves körmendi kislány, H. Zsófia lett a kegyetlen gyilkos áldozata: egyedül volt otthon, amikor az elvetemült rátörte az ajtót s valóságos vérfürdőt rendezett a még csak most cseperedő gyermekkel... Hiába a több milliós nyomravezetői ígéret, egy másik kislány, Nikolett sem került még elő: ő is egyedül volt az utcán, amikor valaki elcsalta s nyoma veszett... Megromlott családi élet is gyakorta zárul le gyermekgyilkossággal, mint történt ez legutóbb a Dunántúlon. Sorsunk kifürkészhetetlen rejtelmeivel bizonyára összefüggésben vannak a történtek, ezért is tanácstalan a meditáló, hogy vajon mi lehet e jelenségsor mögött. Tapasztaljuk. hogy némely politikusok ilyenkor a közrendért, a köz- biztonságért kiáltanak, amely természetesen szerintük csapnivaló, (Hiszen maga a miniszterelnök sem vélekedett másként emlékezetes kifakadásakor.) A halál, a gyilkosság legyen bár robbantás, vagy fejlövés, késelés, mindig borzongással tölti el azt, aki értesül róla. Mindez hatványozottan jelentkezik, ha ártatlan gyermek távozik közülünk. A gyermek, akinek még nincsenek alvilági kapcsolatai, nem szőkített olajat és nem mosott tisztára feketén szerzett milliókat. A gyermek, aki mit sem tud a körülötte zajló és háborgó világról, mert ő csak csokiról, tejről, babáról álmodik. Egy valami talán mégis meggondolásra készteti az embert: az egyedüllét. Mert igen gyakran egyedül van a gyerek, akit elcsalnak, akit letámadnak, akit kivégeznek. Ez az egyedüllét nemcsak a családi körre értendő (pedig hányszor hallani olyanokról is, hogy tűzhalált szenvedett a ma- gárahagyott kisgyerek; szülői felügyelet nélkül órákon át, ha nem egész éjszakán csak egymásra számíthat a kicsi és a pici, stb., stb.) hanem a szélesebb körre is. Bizony jobban odafigyelhetnénk magunk is az utcán csellengő tétova apróságokra; megkérdezhetnénk talán, hogy mi dolga erre, hol van az anyukája, evett-e ma? Aztán megkérdezhetnénk a discohalált szenvedettek szüleitől is, hogy nem tűnt fel gyermekük éjszakai távolléte? Persze mindez már csak kétségbe esett utólagos hadonászás az elvesztett életekért, hiszen ilyen moralizálással ők már nem támaszthatók fel. Az újabb tragédiák talán megelőzhetőek! Angyal Sándor Barkaszentelés és keresztút Nyíregyháza (KM) — Vasárnap Jézus Krisztus Jeruzsálembe vonulására emlékezik a keresztény világ. Ez a nap, virágvasámap a húsvéti ünnepkör kezdete, abban az időben a sokaság felső ruháit terítette az útra, mások olajfaágakat vagdaltak, s hintették Jézus elé. Most passióval. Jézus szenvedéstörténetének felelevenítésével, barkaszenteléssel, körmenettel ünnepel a katolikus egyház. Nyíregyházán immár hagyomány, hogy virágvasámap előtt, szombaton a Vasgyár utcai kápolnától vonul körmenet az Északi temetőig, s közben 14 helyen emlékeznek a Megváltó Golgotára vezető útján elszenvedett megpróbáltatásaira. A görögkatolikus templomban vasárnap a délelőtt 10 órai szent liturgia keretében tartják a lelkigyakorlat befejező elmélkedését, s minden liturgia után barkát szentelnek. A nagyhét minden napja szertartásokban gazdag. Nagypénteken — a szigorú böjt napján — éjféli zsolozsma, majd virrasztás lesz egész éjjel. A feltámadási körmenet nagyszombaton éjjel 23,45-kor kezdődik, Jézus feltámadásának ünnepén, húsvét első napján minden szent liturgia után pászkát szentelnek. A római katolikus templomokban a virágvasárnapi nagymise után lesz barkaszentelés, a feltámadási körmenet nagyszombaton este tíz órakor kezdődik, az ételek megáldására pedig a reggeli miséket követően kerül sor. B^KeieSgyaforszá^j^B Tavaszi zsongás Ferter János rajza
