Kelet-Magyarország, 1998. április (55. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-28 / 99. szám
1998. április 28., kedd KULTÚRA A játék volt a legfontosabb A magyar színháztörténet egyszer mérlegre teszi Szigeti András életútját Szigeti András (középen) az Ivanovban. Nagy István Attila Nyíregyháza (KM) — Szigeti András 1981-ben Móricz Zsigmond Úri muri című darabjában, Borbíró szerepében lépett először a frissen megnyílt színház színpadára. Utoljára Oszip szerepét alakította Csehov Ványa bácsi című játékában. Az első tíz évben főképpen főszerepek jutottak neki, a másodikban már nem volt annyira a reflektorfényben. Közben egy kicsit megváltozott a színház is, a világ is körülöttünk. S András nem volt képes mindig lépést tartani ezekkel a változásokkal. Nehezen tudta elviselni,. hogy olykor nem úgy alakulnak a dolgok, ahogyan ő szeretné. Indulatos volt és robbanékony. Szeretetre méltóan kötekedő, mert sohasem az önmagáért való szembenállás érdekelte, hanem a javítás, a jobbítás szándéka irányította. Sokszor összegubancolódott benne az élet, nem tudta racionálisan kivezetni magát egy-egy traumából. Mélyen fortyogtak benne az indulatok, s ezek nagyon gyakran beszivárogtak a szerepekbe is. Talán éppen ebben a helyzetben jöttek létre azok a jellegzetesen szigetiandrá- sos szerepek, amelyeket minden színházrajongó szeretett. Egyszer a magyar színháztörténet bizonyára alaposan mérlegre teszi azt az élet- utat, amelyet Szigeti András befutott. De a legpontosabb elemzés sem tudja majd kimutatni, milyen érzelmeket és gondolatokat indukált a játéka, mennyi ideig töprengtek egy-egy alakításán azok, akik látták őt Shakespe- are-t, Móricz Zsigmondot, Gogolt, Németh Lászlót, Gerhart Hauptmannt, Remenyik Zsigmondot, tragédiát vagy vígjátékot játszani. Mert az élete a színház volt, ahol képes volt a magabiztos játékra is, de mihelyt kilépett a színház kapuján azonnal tétovázóak letÁrván maradt az asztal Balázs Attila felvétele tek a mozdulatai és olykor a gondolatai is. A szerepek rendteremtő erejét nem tudta mindig átvinni a mindennapi életbe. Szigeti András nem szívesen beszélt színházi munkájáról. Ott van a játék, annak kell a színészről is vallania. Fájdalmas, hogy erről nem beszélhet többé. Harasztosi Pál felvétele Bárány Frigyes és Szigeti András A két Bolyaiban Elek Emil felvétele Smink nélkül Keresztes Sándorral Nyíregyháza — Ülünk a Móricz Zsigmond Színház művészbüféjében előadás után, és riportalanyunkra várakozunk. Keresztes Sándor smink nélkül meg is érkezik. A Kamara színpadon játszott a nagysikerű Arzén és levendula című darabban. O Mennyi ideig tart a smink, a fodrász és az egyéb előkészületek? — Körülbelül másfél óra, amíg felteszik a sminket. A sminkágyban nyugodtan elhelyezkedem, előfordult már, hogy el is aludtam. Maga a leszedés is eltart húsz percig. Egy, sminkes és egy fodrász dolgozik rajtam, aki a hajamat feltupírozza, ez az égnek álló frizura teszi ijesztővé a figurát. ÚJ Nem zavarja, hogy a nézők megijednek Öntől? —‘ A nézők megijesztése a dolgom. A probléma ott kezdődik, ha ez nem sikerül. Ha egy néző megijed, félni kezd, ez átragad a többiekre is. Ha a közönség nem reagál, akkor ez a színészek fáradtságának tudható be. O Mindig színésznek készült? — Nem. Először orvos akartam lenni, de rájöttem, hogy ehhez rengeteget kell tanulni. De színészként még többet, egész életemben magolnom kell. Mindenesetre ezt a választásomat 42 éves fejjel sem bántam meg. O Előfordult már Önnel, hogy a szereppel álmodott? — A szereppel kapcsolatban csak rémálmaim vannak, mikor elfelejtem a szöveget. Egyszer azt álmodtam, hogy a Hamletben Királyt játszottam és nem jutott eszembe a szöveg. O Megtörtént ez már a valóságban is? Hogy segítenek ilyenkor a súgók? — Igen, volt már ilyen. A Kamaraszínpadon nincs súgó. A nagyszínpadon is csak a próbákon. Ilyenkor rögtönzők. De efféle problémák főleg akkor fordulnak elő, ha idegen nyelven játszok. Régebben, mikor franciául játszottam, teljesen kiesett egy szövegrész. Ha nincsen nyelvi biztonság, nehezebb a rögtönzés is. C7 Mindig Nyíregyházán lépett fel? — Nem. 1989 és 90 között Budapesten dolgoztam. Ott él a családom is. A Budapesten töltött egy évad után hármat töltöttem a nyíregyházi társulatnál. Majd visszamentem Pestre. O Szereti Nyíregyházát? — Határozottan igen. Minden negatívumával együtt sokat fejlődött az elmúlt években. O Az imént említette a családját. Mesélne egv kicsit róluk? — Szívesen. A családom Pesten él. Három gyermekem van és egy unokám. Legidősebb lányom egyetemista, fiam úgyszintén, legkisebb lányom még csak 13 éves. OZavarja, ha egy néző hangosan kacag? — Inkább feldob, hogy van valaki, aki végigröhögi az előadást. Régebben ült az első sorban egy nő, aki teljesen hangtalanul nevetett, majd visítva szívta be a levegőt. Ettől a sikoltástól viszont nem lehetett előadást tartani. Mi a színészek is nevettünk, képtelenek voltunk játszani. O Előfordult már, hogy más kapta meg a szerepet Ön helyett? Ha igen, nagyon bosz- szantó volt? — Természetesen előfordult. Rendkívül bosszantó. A színészvilág nem veszélyes, de kegyetlen. Tóth Zsuzsa, Zrínyi Ilona Gimnázium IV. o. A Tánc világnapja A tánc az élet és a halál rítusa. A vágy, a szerelem rítusa. Táncolunk és táncoltunk örömünkben és bánatunkban. Táncolnak a fák és a virágok. Eltáncolják nász- táncukat a madarak. A tánc mágia. Évezredeken keresztül az Istennel való találkozás eszköze. A színpadra kerülve művészetté nemesült. A táncművészet felkent papjai — a táncosok — helyettünk mutatják be az áldozatot és mi mint nézők velük azonosulva éljük meg a katarzist és a feloldozást. Minden előadáson létrejöhet ez a csoda. Ezt alkotók — előadók és az élményt befogadó nézők közösen hozhatják létre. A táncosok sugárzása megérinti a nézőket, a nézők sugárzása az előadókat. Záródik az áramkör, létrejön a csoda. Úgy érezzük, az Isten érintett meg bennünket. Feltöltődünk hittel, reménnyel és szeretettel, és ebben az erőszakkal teli korban, melyben élünk, erre van a legnagyobb szükségünk. A tánc ünnepén sok ilyen találkozást kívánok önöknek a tánccal és ezen keresztül a szeretettel. Fodor Antal koreográfus Színészpalánták versengése Vaja, Nyíregyháza (KM — B. I.) — Molnár Mátyásnak, a Vay Ádám Múzeum alapítójának tiszteletére pénteken Vaján az általános iskolások számára rendeztek szavalóversenyt. Az ötödikesek, hatodikosok csoportjában — a színészekből, irodalmárokból álló zsűri szerint — a nagy- kállói Szabó Tímea lett az első, a második helyet Fekete Réka (Nyírmada), a harmadikat pedig Molnár Ella (Vaja) szerezte meg. A hetedikesek és nyolcadikosok közötti sorrend: Zilahy Csaba (Baktalórántháza) az első helyre, Bálint Csilla (Tiborszállás) a másodikra, Takács Brigitta (Vaja) pedig a harmadik helyre került. Vasárnap délelőtt rendezték meg a Nyíregyházi evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumban a VI. Országos Ökumenikus Diákszavalóversenyt. A nemes versengésen az ország 16 középiskolája képviseltette magát. A zsűri szerint a legjobb versmondó a Miskolcról érkező Menyhárt Szabolcs lett, a második helyre a budapesti Fabók Mariann, a harmadik helyre pedig Pogácsás Anett került. A szabolcsi versenyzők közül különdíjban részesült Bokor Eszter (Nyíregyháza, Kossuth gimnázium) és Demes Erika (Nyíregyháza, Szent Imre gimnázium) Szavazólap Nyíregyháza (KM) — Az idei évadban is lehetőség van arra, hogy a közönség voksoljon a legjobbnak tartott színészre vagy színésznőre. A szavazatokat a Móricz Zsigmond Színház előcsarnokában, a Krúdy Kamaraszínpad előtt és az Országzászló téri jegyirodában elhelyezett urnába lehet bedodni. Tájékoztatásul az évad bemutatói. Nagyszínpad: Hamlet, Eltüsszentett birodalom. Mágnás Miska, Úri divat, Vőlegény, Naplemente előtt. Kamaraszínpad: Arzén és levendula. Az 1997/98-as évadban közönségszavazatomat színészre/színésznőre i adom b 3*- ——j_ FORCÓSZINPAD
