Kelet-Magyarország, 1998. április (55. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-28 / 99. szám
1998. április 28., kedd A diákot nem lehet becsapni A bánkisok a műszaki pályák iránt vonzódnak, de a színházat is szeretik Nagy István Attila Nyíregyháza (KM) — Színház az egész világ — idézhetnénk Shakespeare-t, de az egyáltalán nem biztos, hogy olyan egyszerű „színházul” beszélni. Az előadás nem mindig (vagy csak ritkán) egyszerű szórakozási lehetőség, hanem nagyon gyakran szellemi torna is. Ha pedig ez így van, akkor erre időben fel kell készülni. Jó, jó, de hol és hogyan? Dajka Antal, a Bánki Donát Műszaki Középiskola igazgatóhelyettese, magyar szakos tanár. Rossz volt a híre — Valamikor régen a bánosoknak sem volt valami jó a hírük, ha a színházban a diákelőadásokat emlegették. A kísérő tanárok feszengtek, mert az előadásokat közel sem kísérte olyan figyelem, mint amilyet azok megérdemeltek volna. Mára ez a helyzet lényegesen megváltozott. □ Mitől ez a változás? — Az utolsó tíz évben módszeresen felkészítjük a diákokat a színházlátogatásra. Ez nem azt jelenti, hogy megmondjuk, milyen darabot kell megnézniük. Első lépésként megszüntettük a bérleteket. Ez még negatívum is lehet, lekezelően azt mondhatja valaki, hogy lám, ezeknek még színházbérletük sincs. Nincs bérlet □ És miért nincs? — A bérletnek mindig volt valamilyen kötelező jellege. Perjési Hilda és Mezei Zoltán A vőlegény című darabban Harasztosi Pál felvétele Ma az megy színházba, aki akar, s arra az előadásra, amelyik iránt sikerült felkelteni az érdeklődését. Ebbe az iskolába a műszaki pályák iránt vonzódok járnak, de olyanok, akiknek nagy része a színházat is szereti. Vannak osztályfőnökök is, akik elmondják, mire számíthatnak a diákok, de sohasem csapják be őket, csak azért, hogy elmenjenek. □ Hány alkalommal jutottak el a diákok ebben a tanévben színházba? — Tizenkétszer. Van, amikor egy teljes „házat” is megveszünk, de a látogatók száma átlagosan 180-200. Úgy gondolom, hogy ez nem kevés, mert egy tanévben kétezer-ötszáz diákot jelent. □ Van-e folytatása a látogatásnak? — A következő órán a tanárral megbeszélik a látottakat. A felkészítéssel együtt ez két szaktárgyi órát jelent, amit én személy szerint nem sajnálok, mert nagyon fontosnak tartom a színházat nevelési szempontból is. Osztályzatok A diákok értékelik az előadást. Az a tapasztalat, hogy az elsősök még könnyebben adnak jó jegyet, a felsősök azonban már sokkal szigorúbbak. Teljes elutasítással még nem találkoztam. Gyengébb osztályzatot kapott a Hamlet, de volt olyan diákunk, akinek nagyon tetszett. De a legnagyobb tetszéssel fogadott előadás között volt például a Sirály is. Sok diáknak tetszett az Arzén és levendula, A vágy villamosa. A Senki se tökéletes című darab azonban az egyértelmű sikert jelentette. □ Nevelési szempontból hoz-e valamit a „konyhára” a színházlátogatás? — Nagyon sokat. Másképpen öltözködnek, megváltozott a viselkedési kultúrájuk. Nagyon fontosnak tartom, hogy a diákok sokkal nyitot- tabbak lettek, mióta rendszeresen járnak színházba. O Kézenfekvő a kérdés: van-e az iskolának diákszínjátszó csapata? — Éppen a napokban kerestek meg a diákok, és felvetették, hogy jó lenne alakítani egy csoportot. S okasodtak gondjaink a nemzetiségekkel április második felében, és a helyzetük miatt elégedetlen céhlegények is sorozatosan tüntettek. Utóbbiak a céhek korlátainak eltörlését követelték. A Pestre költözött kormánynak még olyan népgyűlési mozgalommal is farkasszemet kellett néznie, amely április 19-én a következő negyedévi lakbérkövetelések eltörléséért lépett föl. A Batthyány-kormány ezért április 20-án kelt kiáltványában rendeletileg szabályozza a népgyűlések tartását. (24 órával előbbi bejelentés szükséges.) Nem volt könnyű dolga a minisztériumnak, ahogyan a Kossuth által 20-án közreadott pénzügyi mérleg is mutatta — a kincstár helyzete elég kilátástalan. Készpénzben 402 565 forint állt rendelkezésre. Ebből látható, hogy a pénzügyminiszter a közszükségleteket a következő országgyűlésig sem lesz képes fedezni. Így hát takarékoskodni kellett. („A sajtószabadság... biztosítása következtében, a censorok- nak... hivataluk megszűnvén,... fízetésök is azonnal megszüntetett” — írta egyebek mellett Kossuth rendeleté.) Az udvar pedig mindent elkövetett, hogy az utolsó rendi országgyűlés hangadóját, a pénzügyminiszterré lett Kossuth Lajost lejárassa. A császári pénzügyminiszter elrendelte, hogy Bécsbe szállítsák a magyar bányák termékeit, s a magyar pénzügyminiszternek április 20- án rendeletileg kellett ezt leállítania. A vármegyékben is fontos volt átvenni az ellenőrzést, ezért 21-22-én új főispánokat neveztek ki a megyék élére. Ekkor lett főispánná Szatmárban Károlyi György Borsodban Vay Lajos, Biharban Beöthy Ödön, Nóg- rádban Ráday Gedeon, Zemplénben Andrássy Gyula, Szabolcsban Patay József. Az április 22-i napon a miniszterelnök elrendeli, hogy a nemzetőrség vezényleti nyelve a magyar lesz. A rendelet szerint az oktatás is magyarul folyik majd. A nemzetőrségnél csak egységes gyalogság és lovasság létezhet. 1848. április 22-én konfli- tus alakúi ki a magyarok és a szászok között Erdélyben az unió kérdésében. Az erdélyi Szász Egyetem ugyanis elutasítja az Uniót. (Már a magyar hivatalos nyelv bevezetése ellen is tiltakoztak a ’40-es években.) De ugyanígy romlott a királyföldről betelepült románok és szászok viszonya is. Viszont a magyarok elleni fellépés időnként szövetségessé tette e két erdélyi népcsoportot. Április 23-án István nádor elrendeli a Partium visszacsatolását, s ennek végrehajtására Wesselényi Miklós vezetésével királyi biztosságot nevez ki. Megszaporodtak a zsidó- ellenes fellépések 1848 tavaszán. Az 1846-47-es évek rossz termése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ezek a pogromok állandósuljanak. A zsidóellenesség okai között kell keresnünk a vallási eredetű antiszemitizmus (Krisztus elárulói és gyilkosai, titokzatos vallási szertartások résztvevői) mellett a gazdasági tényezőket is. A céhtagok kontár iparűzésük miatt haragudtak a zsidókra, míg a parasztokat sértette. hogy zsidó vette meg a borukat, gabonájukat, s a felvásárlóval ugyan ki elégedett...? Némi demagógiával könnyen ellenük lehetett lá- zítani az embereket. Mi Április 23-án, húsvét napján Pozsonyban a lakosság a nemzetőrséggel együtt megrohanta a zsidók boltjait és házait, összecsapott a védelmükre kirendelt katonasággal is. Két nappal később emiatt rendeli el Batthyány miniszterelnök a pesti zsidó nemzetőrök lefegyverzését, hogy az ottani összecsapásoknak elejét vegye. Szemere belügyminiszter pedig kormánybiztost nevez ki Pozsonyba a rend helyreállítása, a bűnösök megbüntetése érdekében. Április 24-én a kormányfő tájékoztatja az osztrák had- j ügyminisztert, hogy Mészá- j ros Lázár hazatértéig meg- ] tiltja bármiféle hadianyag szállítását az országban. A hadügyek irányításával ide- i iglenesen Franz Ottinger budai dandárparancsnokot bízza meg. Az osztrák minisztertanács kijelenti, hogy az áprilisban elfogadott törvé- i nyék nem érintik a hadsereg I egységét. Pedig szükségünk van ön- j álló hadseregre, hiszen a nagykikindai szerbek 24-27- i magyarellenes megmozdu- j lása, és Jellasics április 25-i j lépései (megtiltja, hogy a \ horvát közigazgatási szervek \ a magyar kormánnyal érint- | kezzenek) nagyobb veszélyt | sejtetnek... : í 4 y-- ' 11 .............jJIIIU.J" ......... » k v •fv s “jaj, \ 0 Z, ÜÉ1ÉÉ i :v. i ... H pl üüf I Profi határőrök H írül adták a lapok, bemutatta a televízió, hogy a hét végén leszerelt az utolsó határőr is, aki még sorállományúként szolgált; munkájukat ezentúl hivatásos, szerződéses határőrök látják el. Ez önmagában nem újság, hiszen régóta tudjuk már, milyen átszervezés színhelye a határőrség; azt, hogy a határok átjárhatósága mennyivel megnehezítette az egyébként is nagy figyelmet igénylő munkát. Ezt ismerte fel az előző és a mostani kormány, amikor döntött, hogy mind az útlevélkezelés, mind a határőrizet csakis jól felkészült, hivatásukat profi módon teljesítő szakemberekkel végezhető el. Jottányit sem kisebbíti mindez azoknak a fiataloknak az érdemét, akik az eltelt évtizedekben teljesítették hazafias kötelességüket, az utóbbi években bizony jelentős kockázatot is vállalva. A mostani katonatörténeti esemény persze másról is elgondolkodtat bennünket. Hazánk biztonsága mindig alapvető célja volt a határőrizeti szerveknek, ám ez a cél az utóbbi években rendkívüli módon fontossá vált. Jóformán néhány órával az utolsó sorkatona-határőr búcsúzója előtt újból külföldiek leszámolási akciója zajlott le a főváros egyik kerületében. Sokadik volt ez már azok között a társadalomra veszélyes cselekmények között, amelyeknek vezérszereplői olyan külföldiek, akik vagy engedéllyel, vagy anélkül tartózkodnak hazánkban. A kívánt cél az, hogy jobban felkészült, határozottabb és hivatásos állomány szűrje meg a határon átlépőket, mindenképpen indokolt. Ezt kiváltképp hangsúlyoznunk kell az országnak ebben a szegletében, ahol három határ is találkozik s ahol gyakorta üldöznek „zöldhatárosokat”, akik indultak valahonnan és tartanak valahová, miközben fogalmuk sincs róla, hogy éppen Magyarországon vannak. A könnyebb élet reményében ideérkezők, itt-tartózkodók vagy csak az átutazófélben lévők egyike-másika nem sokat meditál, ha az érdeke forog kockán. Ezt csak úgy lehet az eddiginél jobban megelőzni, ha szigorítják az ellenőrzést a határainkon. Aztán — remény szerint — nem is olyan távoli jövő csatlakozásunk a NATO-hoz, az Európai Unióhoz. Ez minimális követelményként szabja meg, hogy a határokon állják útját minden olyan gyanús személynek, aki később rendzavarás, terrorcselekmény, gyilkosság elkövetője, főszereplője lehet. Ez így van minden normális demokráciában, a fejlett világban, hiszen a modernizáció, a felzárkózás kerülhet veszélybe, ha híján van a biztonságunk. Angyal Sándor Mindenkinek megvan a maga keresztje Ferter János rajza Előre magyarok! A gyermekkönyvhónap eseményei Nyíregyháza (KM — B. I.) — Sok kisdiák érdeklődését keltette fel a nyíregyházi megyei könyvtár „Előre katonák, Előre magyarok” című rajzpályázata, amelyet a 48-as szabadságharc évfordulója alkalmából hirdettek meg. A felhívásra közel 300 rajz érkezett. Az ünnepélyes eredményhirdetést tegnap tartották a gyermekkönyvhónap megnyitása alkalmából. A pályázaton a legjobban az újfehértói Vasvári Pál Általános Iskola tanulói szerepeltek. (A zsűrinek a legjobban Szilágyi Zsuzsa, Dudás Nikoletta, Papp Bernadett, Szabó Tünde Éva, Nagy Erika, Szarka lst\’án, Sisa Róbert, Papp Anita, Györki József munkái tetszettek. Felkészítő tanáruk: Szunrák Mihályné). Ok és még jó néhány pályázó díjakat vehettek át. A gyermekkönyvhónap alkalmából a megyei könyvtár gyermekrészlege által szervezett, egy hónapig tartó műsortervben mintegy húsz program szerepel. Kedden Ki a barátod? címmel tíz órától Bihari Al- bertné tart foglalkozást, majd 29-én rendezik meg a hangosolvasási versenyt. A résztvevőknek 3 percig kell folyamatosan olvasniuk. Az értékelési szempontok között szerepel a pontos szövegolvasás, szövegtagolás és a kifejező olvasás. Eb ura fakó! Ezzel a jól hangzó címmel rendeznek április 30-án csoportos foglalkozást a megyei könyvtárban. Majd írók, költők munkásságával ismerkedhetnek meg a résztvevők. Nagy az érdeklődés az országos nyelvművelő verseny iránt is, amelynek megyei döntőjét május 6-án tartják Nyíregyházán. uÁTTPD mrmmmsmmn----------------ll/ll | Eli ———— ............mmc-M „Az egész szomszédság mind ellened zendül” (Arany Janos)
