Kelet-Magyarország, 1998. április (55. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-25 / 97. szám

„Jadeillat a »Tavaszipalota« lankadatlan ol­vasója lett. Mint egy szorgalmas diák, mindent elkövetett, hogy tudását átül­tesse a gyakorlatba, s fáradhatatlan­nak bizonyult a »szél és a hold« já­ték újszerű és változatos szabályai­nak elsajátításában. Az egykori »Kisszent« lassacskán a szerelem művészetében járatos feleséggé serdült. Hogy felesége éledező tü­zére olajat öntsön, az Éjfél Előtti Tanítvány sorra járta az összes könyvesboltot, s megvásárolta az összes e témájú könyvet, mint A se­lyemmel hímzett párnák szilaj törté­nete, vagy A vágyak lovagjának histó­riája, vagy A szerelemittas nők történetei.” (Li Jü: A szerelem imaszőnyege - erotikus regény a 17. századból) AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁG, A HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ ÉS A KELET-MAGYARORSZÁG MELLÉKLETE g | tika - állí- nt hálás té- I szóló új- t, könyve- újják. Nem 3kik új in­formációkra vágynak, hanem azok is, akik A alig várják, hogy végre j ismét megbotránkoz- ; hassanak valamin. L I ZALAY BÁLINT _________ z újságíró, aki a szokásos hono­rárium reményében a magyar szexpiac üzleti titkainak feltárására vállalkozik, nem bátor, még csak nem is vakmerő, hanem valószínűleg elme­beteg. Nagy leleplezésekre a Perem sem vállalkozhat, de igyekszünk átte­kinteni, hányféle szolgáltatás igyek­szik a nemi ösztöneiket nyíltan válla­ló honfitársaink kedvében járni. A rendszerváltás idején döbben­ten tapasztaltuk, hogyan lepi el utcáinkat a pornográfia. Tucatjával jelentek meg olyan regények, melyek eszmei mondanivalója a jellem és agy nélküli szereplők folyamatos szeret­kezéseinek minél részletesebb és zaf­tosabb leírására korlátozódott. Angol álnévvel író magyar szerzők, angol ál­névvel író angol szerzők, magyar ál­névvel író magyar szerzők ontottak a műveket, s a sok vacak kÜ^ött alig akadt figyelemre méltó munka. Bár az Emmanuelle vagy a Lulu az igényes olvasóknak különleges élményt jelent­hetett, de azW, akik pornóelemeket tartalmazó magyar irodalmi értékekre többnyire csalódtak, pedig ^^zerű orvos-író és még népszerűbb Ici-fi-szerző is szerepelt az alkotók között. Közben lapkiadók alakultak, amelyek a gyors meggazdagodás reményében gyártották a pornó­fotókkal illusztrált sajtótermékeket. Az újdonságra éhes olvasókat sokáig az sem zavarta, hogy a pocsék minő­ségű fényképekért, a magyar szórend­re és helyesírásra fittyet hányó össze­kötő szövegekért ugyancsak borsos árat kellett fizetni. íveket, s a sol adt figyelemre Emmanuelle va U j pornográf könyv talán évek Hóta nem jelent meg Magyar- ..országon, a tizenvalahány újság is ve­getálni latszjk^Ennek csak egyik oka lehet a 20 százalékos gie^^, azaz a nemzeti kulturális alap által igényelt összeg az „erőszak, erotikus, szex, pornó tartalmú kiadványok (ITJ 66-1, 66-2,66-3,66-4,66-5)” általános for­galmi adót nem tartalmazó árbevé­teléből. A lassú hanyatlás másik oka lehet, hogy a nyugati pomóújságok közel sem annyival drágábbak, mint amennyivel jobb minőségűek. S még nem is szóltünk a vizuális kísérté­sekről. ■v Toha nagyobb városainkban por- 1N nófilmeket vetítő mozik is üze­meltek, a videó terjedése intimebb szórakozási lehetőséget kínál. Az első, illegálisan és minimum százszor átmá­solt pornókazetták a Nyugati pályaud­var aluljáróiban tűntek fel, s rossz arcú, a számlázási kötelezettséget hírből sem ismerő árusok kínálták őket potom pénzekért. Azután megjelent a „Pornó­sztár volt őnagysága” című, első ma­gyar szexfílmként reklámozott kazetta, melynek nézésekor - ha színészi kvali­tásokat nem is - operlttőri erényeket már megfigyelhettünk Tj udape Stefisorra nyíltak a vi- JDdeókaoinokkal ellátott szex­boltok, ahol a felfújható gumimacától a különféle méretekben gyártott férfiúi ■(ességekig mindent lehet kapni, mi szem-szájnak ingere. A polcokon ti­tokzatos, potencianövelő csodakencék sorakoznak, a vitrinekben pedig a csip­kés kis fehérneműk mellett domina­N emcsak fogyasztók lettünk, hanem gyártók is. Alig néhány évnek kellett csak eltelnie, hogy ha­zánkat az európai pornófilmkészítés egyik fellegvárának ismerjék el, olyan jszexpiaci nagyhatalomnak, ahol na­gyon szép es ángyon vagány lányok tu­catjával jelentkeznek szereplésre, ahol profi technikai személyzet készíti a filmeket, ahol a „pornófilmgyár” fu­tószalagon állítja elő az új és a nyugati piacon is minőséginek ítélt alkotáso­kat. A videotékák kínálatával a te­levíziós csatornák is igyekez­nek felvenni a versenyt. A műholdas adókon régóta csemegézhetünk a szo­lid erotikával fűszerezett 70-es évek­ben készült bugyuta vígjátékokon, melyek többnyire i bajor hegyek fal­vaiban játszódnak. Az „erotikus thriller” már az utóbbi évek divatos műfaPTa vér és szex kombinációja néhány művészt pillanatok alatt vi­lághírűvé tett. Az „Elemi ösztön” si­kerén felbuzdulva sorra születtek az idegrendszerünket és érzékeinket egy­szerre ostromló krimik, melyekben - áldozatként vagy gyilkosként - folyton ruhátlanul láthattuk a főszereplőket. A kilencvenes évek végére már való­di pornót is ajánlanak a műsorújsá­gok. Noha a Babylonblue „lágy pornó” filmjei még nem mindent mutatnak premier plánban, az HBO mozicsator­na szombat éjszakánként olyan „ke­mény szexet” kínál, amilyet korábban csak videón láthattunk. S mit hoz a jövő? A számítógépek terjedése e téren is fordulatot je­szereléseket is láthatunk. Bőrszíjakból font alig-ruha, korbács és bilincs - mindenféle furcsaság, ami a gyártók szerint nyilván a harmonikus párkap­csolat elengedhetetlen kelléke. Vá­laszthatunk a sötétben világító, gyü­mölcsízesítésű óvszerekből, vásárol­hatunk gruppenszexet koordináló tár­sasjátékot, a hagyományosba beleun­va kölcsönözhetünk „öregasszonyos”, ,.állatos”, „vérfertőző” pomófilmeket. lent. Míg a videotékákban az ősz ha- lántékú, többgyermekes családapák csak „szomszédjuk részére” és pirul­va kölcsönözhetnek pornót, az Inter­neten már névtelenül is kedvükre turkálhatnak az „eropics”, a „teensex” és a hasonlóan sokat sejtető háló­oldalak címei között. Pamela Anders- son leghuncutabb pillanataitól Demi Moore sztriptízéig, a Playboy Magazin ízléses művészfotóitól a legmocsko­sabb gyermek­pornóig terjed a választék, csak türelem és né­hány üres óra szükséges a ke­reséshez. Az itt található fény­».-képek megnéz­hetők, áutla kíthatólC letölmetők 9? korlátlan ideig tárol­hatók - csu­pán számí­tógépünk kapacitása szabhat határokat. Ha mi akarunk élő szexműsort rendezni, az In­terneten ez is meg­oldható. Egy amsz­terdami hálólapra bejelentkezve meg határozhatjuk, rünk a ki kát váró szereplőktől, s addig instru­álhatjuk „színé­szeinket” amíg ked­vünk tart­ja. E szolgálta­tás termé­szetesen nem ingyenes, szemlélődésünk időtar­tamától függ, mennyit kell fizet­nünk. S ok férfi nem elégszik meg a képernyő előtti üldögéléssel, testközelibb élményekre vágyik. A peep show-kban ma már nem tíz-, hanem ötvenforintosokat kell bedobál­ni, hogy ablakunkon át kedvünkért vonagló pucér hölgyeket láthassunk, s ha meg akarunk velük ismerkedni, a legtöbb helyen - igaz, nem ötven fo­rintért - ez is megoldható. Bár a ma­gyar masszázs-szalonok zömében az alkalmazottak nem ismerik a „masz- százs” szó jelentését, a helyet addig nem nevezhetik nyilvánosháznak, amíg jogszabályaink szerint tilos kup­lerájt üzemeltetni. Éjszakai bárt, night clubot azonban szabad, erotikus műso­rok bemutatására is lehet engedélyt kapni. Ma már talán azok is tudják a leszbi-show és live-show szavak jelen­tését, akik sohasem tanultak angolt, s a bárokat is messzire elkerülik. A lányok egyéb, természetesen pénzért járó szolgáltatásait ritkán lehet bizo­nyítani, hiszen a vendég és a mellé ülő „társalkodónő” között első látásra is szerelem szövődhet, s ha egy szál­lodai szobában kívánják folytatni egymás alaposabb megismerését, senki sem gátolhatja meg őket. Akinek mindez megfizethetetlenül drága mu­latság, olcsóbb megoldást is kereshet, hiszen az országutak mellett fürtösével állnak a fillérekért megvásárolható AIDS-rizikófaktorok, s a velük nyélbe ütött nemi aktus akkor is percek alatt lebonyolítható, ha nem vagyunk bemu­tatva egymásnak. A zok a férfiak, akik munkakörük, esetleg feleségük miatt nem kockáztathatják meg, hogy világ csúf­jára kétes hírű bárokba járjanak, rend­szerint a folyóiratok „kellemes órák” rovatának hűséges olvasói. Itt nem klasszikus társkereső hirdetéseket ta­lálnak, hanem nagyobb „ösztöndíjban bízó, üzletembereket kényeztetni vágyó diáklányok” keresnek alkalmi partnereket. Az így megszervezett pásztorórán lebukni is nehezebb, hi­szen helyszíne nem a szállodai szoba, hanem rendszerint a hölgy saját lakása vagy főbérlete. Egy-egy ilyen óra öt- és ötvenezer forint között bármennyi­be kerülhet - a tarifa függ a hölgy és a lakás „állagától”, a szolgáltatás idő­tartamától és minőségétől. C ikkünk nem kívánja sem meg­védeni, sem elítélni ezeket a jelenségeket, szolgáltatásokat. Amire piaci körülmények között nincs keres­let, az többnyire akkor is tönkremegy, csődbe jut, megszűnik, ha erkölcsös­nek és ízlésesnek tartják. A szex is árucikk lett, olyan áru, amit el lehet adni - sokan keresik és sok pénzt ad­nak érte. Aki olyan szerencsés, hogy boldog szerelemben él, nyilván nem fog pótlékokat keresni, és elkerüli a szexpiacot. A régi vicc poénja talán itt is érvényes: „Engem nem zavar, csak ne legyen kötelező.” Képeink az Emmanuelle és a Decameron c. filmből vett illusztrációk i Portékák a szBxpiacon

Next

/
Oldalképek
Tartalom